PORTFOLIO FORUM

Meglepetésként érte a Wall Streetet a FED mai döntése, miszerint a 0.5 százalékponttal 6%-ra csökkentette az irányadó kamatot ( FED fund rate), és negyed százalékponttal a diszkontrátát, amelynek további mérséklését is kilátásba helyezte. A kamatcsökkentés azért érte váratlanul a befektetőket, mivel ezt csak a Nyíltpiaci bizottság január 30-31-i ülésére várták. Hasonlóan váratlan lépésre utoljára 1998 őszén, az orosz válság nyomán kialakult tőkepiaci pánikban szánta el magát a FED. Az amerikai részvénypiacok rendkívül pozitívan reagáltak a döntésre, a Nasdaq csaknem 10%-ot erősödött a bejelentést követően, s végül 14%-os emelkedéssel zárt.
#kép:fed010104.gif:b#
A FED 1999 közepétől egy éven keresztül emelte agresszíven irányadó kamatait, mely két okra vezethető vissza; egyrészt az 1998 őszi nemzetközi tőkepiaci válságot követő hirtelen szükségszerűvé vált kamatcsökkentések természetes korrekciója zajlott le (fed funds rate emelése 4.75%-ról 5.50%-ig), másrészt központi kérdéssé vált az amerikai gazdaság túlfűtöttsége (erőteljes növekedés túlfeszített munkapiac mellett, mely az infláció elszabadulásához vezethetett volna). A túlfűtöttség megfékezését szolgálta a fed funds rate 5.5%-ról 6.5%-ra történő emelése. A FED a kamatemelések ezen fázisánál már nem hitt abban, hogy a gazdasági növekedés kizárólag a termelékenység jótékony hatásain keresztül megy végbe és fékezni akarta a gazdaságot. Elsődleges cél az infláció féken tartása melletti egyensúlyi növekedési ütem elérése volt.
A történelmi hűség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy Greenspan, a FED elnöke gyakorlatilag másfél éven keresztül részvények túlértékeltségéről és ennek káros hatásairól is rendszeresen megemlékezett beszédeiben, jó néhányszor élve a piac befolyásolásának pszichológiai eszközeivel.
Az elsődleges cél az infláció elszabadulásának megelőzése tökéletesen sikerült a FED-nek. A fogyasztói árak emelkedése 2000 júniusában elértek egy lokális csúcsot és innen stagnálás volt jellemző a továbbra is növekvő energiaárak ellenére. Az inflációs célok elérése mellett azonban a növekedési ütem lefékezése túlzottan erőteljesnek bizonyult, több makromutató is ezt támasztja alá (álljon itt példaként a beszerzési manager index tíz éves mélypontra zuhanása). A GDP reálnövekedése 2000 harmadik negyedévében visszaesett az 1997 őszi ázsiai válságot és az 1998 őszi orosz, illetve azt követő latin-amerikai válságot követő mélypontra.
#kép:makro010104.gif:b#
A túlzott lefékezés mikroszinten a vállalati profit dinamikák drasztikus lefékeződésében jelentkezett, melyet kiválóan szemléltet az elmúlt fél év példátlan profit warning hulláma. 2000 első negyedévében még átlagosan 23%-kal emelkedett az S&P 500-as társaságok eredménye, ez a mérték várhatóan 7% lesz 2000 utolsó negyedévére. És a fő áldozat természetesen a tech szektor, melyen belül a gazdasági növekedés lassulása többszörösen jelentkezik (itt gyakorlatilag tizedére esett egy év alatt a várható profitnövekedés), ezt szemlélteti a Nasdaq mélyrepülése is.

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

Törölt felhasználó 2020. 10. 06. 17:47

Törölt hozzászólás

Törölt felhasználó 2001. 01. 12. 15:07

A tegnapi amerikai kereskedés közben elterjedt az a pletyka a Wall Street-en, mely szerint újból kamatot csökkent a FED még a hónap végi FOMC ülés előtt. Ezt a pletykát a Bloomberg TV délelőtti adásában is említették!
Egy ilyen lépés valószínűleg végképp kirobbantaná a Nasdaq-ot a jelenlegi szüttyögéséből, a rendkívüli kamatcsökkentés esélyei azonban szerintem nem túl nagyok a délutáni retail sales számok után.

Törölt felhasználó 2001. 01. 04. 13:12

Előzmény: #2 Törölt felhasználó

A profitnövekedés és a gazdasági növekedés közötti állításoddal alapvetően egyetértek. Azonban néhány megjegyzés talán elférhet. Feltételezhetjük, hogy az S&P 500 az USA gazdaságának egy igen jó reprezentánsa, de érdekes talán megnézni, hogy a Wilshire 5000-nél az azonos módon értelmezett mutatók hogyan alakulnak. Sajnos nincs információnk, hogy ez mutat-e valami különbséget, de mivel az S&P 500 is egyfajta elit csoportnak tekinthető, én feltételezem. Az USA GDP számításának módszertanát nem igazán ismerem, de néhány, a magyar bruttó hozzáadott értéknél használt elvet mint analógiát használva létezhet eltérés a profitalakulás és a hozzáadott érték között. Az azonban feltételezhetően igaz, hogy közép-hosszú távon a két mutató tendenciózusan együtt mozog, így megjegyzésed igaz lehet.
A FED hatását értékelve. Én azt hiszem, hogy a FED igazi hatását a keresleti és nem az előállítási oldalon fejtette ki. Abban szintén nem vagyok tájékozott, hogy a beruházások kamatrugalmassága milyen lehet átlagosan az USA-ban, de feltételezhető, hogy 20% körüli növekedésnél a belső finanszírozás szerepe megnövekedhet a külső, adósság típusú forrásbevonással szemben. Itt persze jobb lenne pontosabb számokat látni. A belső források növekedése ebből következően csökkentheti a FED kamattranszmisszóján ak reálgazdasági hatását is (egyébként a hitelintézeti verseny az elmúlt időszakban érvényes kamatemelési periódus forrásköltség növelő hatásának egy részét abszorbeálta a saját profitok kárára az ügyfélör megtartása illetve bővítése érdekében). Ennek ellenére a kamatszint változását nem szabad elbagatelizálni. A lényegesebb elem azonban a lakossági keresletet érintő vagyonhatás lehetett. A fogyasztói bizalmi index az üzleti bizalmi indexhez hasonlóan lokális mélypontokat ért el, a döntően részvénypiaci árfolyamcsökkenések hatására (az USA-ban a lakosság kb. 40%-a bír közvetlen részvénytulajdonnal) a lakossági fogyasztás növekedése számottevően lassult. A két tényező persze egymásra hatva, egymást erősítve fejtheti ki hatását. A piaci szereplőkben másrészt egyfajta beidegződés is lehet a kamatcsatornán keresztüli transzmissziós folyamatokra vonatkozóan, aminek bizonyos pszichológiai hatásai a fundamentálist meghaladóak lehetnek. Azonban egy igen erős versenypiaci környezetben a finanszírozási költségek 100-150 bp-os változása feltehetően nem lehet hatástalan.
A ciklikusságot illetően mivel egy alapvetően új dologról van szó, igen nehéz a tendenciákról beszélni. A tech szektort illetően persze már mutatkoznak bizonyos differenciálódások (pl. a PC piac telített), ugyanakkor a mobileszközökhöz kapcsolódó hardvergyártók az idei év egyik legnagyobb nyertesei lehetnek. Érdemes csak arra gondolni, hogy Kínában a mobilpenetráció 5% körüli, Indonéziában 1.5%-os, míg az USA-ban 35%-os. Van még tehát terjeszkedési lehetőség (az persze nem jelentéktelen, hogy a gyárakat hova telepítik, illetve a profitok hova áramlanak). Hogy ez csak ellaposíthatja egy ciklikus mozgás leszálló ágát, vagy újabb lendületet ad az emelkedésnek, az egy igen vitatott kérdés lehet. Egyes források szerint a harmadik generációs mobilkoncessziókra kifiztett díjak miatt a telekom társaságok beruházási aktivitása átmenetileg visszaeshet, így az ezehez kapcsolódó beszállítók is komoly problémák elé nézhetnek. Ugyanakkor mások éppen az új területektől várják a beruházási aktivitás megugrását. Szóval ebből is látszik, hogy nagy a bizonytalanság, mértani pontossággal szerkeszteni nem leht.

Törölt felhasználó 2001. 01. 04. 10:01

Előzmény: #2 Törölt felhasználó

Hát igen, nem vagyok egy makro szakértő (makros kollegánk egy kicsit később érkezett).
Meg hát mindig is nehéz egy Veermedvevel vitatkozni ebben a témában. Ugyanakkor lássuk az alábbiakat (csak szépítésnek):
- a harmadik negyedéves GDP és az NAPM a gazdaság egészét átfogja és nem csak a ciklikus szektorokat. Mindkettő lokális mélyponton és ezen mutatókban érvényesül a FED kamatdöntéseinek hatása.
- és tökéletesen egyetértek a 20%-os profitnövekedésre, valamint az autós példára vonatkozó megjegyzéssel

Törölt felhasználó 2001. 01. 04. 08:34

A 20% feletti profitnövekedési ütem egyenletes 4-5%-os gazdasági növeledés mellett sem tartható fenn folyamatosan.
Erős állításnak tűnik (noha kinnt is ezt szajkózza a média), hogy a FED miatt van ilyen erős lassulás. A gazdaság nem olyan, mint azt autó: nincs olyan, hogy pont addig nyomom a féket, amíg 100-ról 80-ra lassul. Vegyük például a félvezetőket, ahol a legdrasztikusabb a lassulás. Ez egy klasszikus ciklikus iparág, amelyik elsősorban a saját ciklusa szerint működik.