Azért egyenlőre az otpben úgy tűnik, van elég szufla. Rés 3200 alatt tavalyról, rés most 4200 alatt év elejéről, a harmadik 5200re jöhetne ki, ahol van is egy még lefele másfél éve...
:))
13 pozim (19 vagy 20 kötésből) volt tavaly... Tavalyelőtt ez még 23 vagy 24 volt.
Viszont pozíció szinten mindegyik nyerő volt: kötés szinten meg 2 mínuszos, 2 plusz/mínusz 0 (ezt -20e és +20e között veszem), a többi pluszos. Ilyen évem sem volt még.
:))
HVG Hetilap
Hulló csillag
2013. január 9.
HVG
Egyre kevesebb az esélye, hogy az E-Star kötvényeit megvásárlók többet kapnak vissza eredeti befektetésükből a cég tavaly év végi, bruttó 35 százalékos visszavásárlási ajánlatánál.
Szorítja az idő a december 13-a óta csődeljárás alatt álló, városok, intézmények energetikai rendszereit felújító és működtető E-Star Alternatív Nyrt. kötvényeseit. Január 11-éig jelenthetik be követeléseiket a Fővárosi Törvényszék által vagyonfelügyelőnek kirendelt Határkő '93 Gazdasági Tanácsadó és Felszámoló Kft.-nek, valamint a kibocsátónak, hogy részt vehessenek a február 4-ére összetrombitált hitelezői egyezségi tárgyaláson. Egyúttal követelésük 1 százalékát, de legalább 5 ezer, legfeljebb 100 ezer forintot át kell utalniuk a vagyonfelügyelő számlájára. E többletköltség be is határolja, kinek éri meg jeleznie igényét.
A határidő elmulasztásával végképp elvész a lehetősége annak, hogy valaki akár egy fillért is viszontlásson évekkel korábbi befektetéséből. Így még annál is rosszabbul járhat, mint aki – az E-Star október vége és december közepe közötti ajánlatát elfogadva – a névérték bruttó 35 százalékán visszavásároltatta kötvényeit a Budapesti Értéktőzsdén szereplő társasággal. Ezt a négy futó sorozat összesen 10 milliárd forint névértékű papírjából mindössze 3,1 milliárdnyinak a tulajdonosai tették meg. A többiek még reménykednek a nagyobb arányú megtérülésben.
Csakhogy a kötvényesek esélyei egyre romlanak, mivel a társaság anyagi forrásai vészesen apadnak. Az alternatív energiaszolgáltató november végéig 910,7 millió forint nettó árbevételt ért el, mérleg szerinti vesztesége pedig közel kétszer ennyi, 1,78 milliárd forint lett – derül ki a cég tavaly év végén közzétett, a csődeljáráshoz készített közbenső beszámolójából. E szerint a forgóeszközei 5,2 milliárd forintot értek, közel 3 milliárddal kevesebbet a rövid lejáratú kötelezettségeinél. Pluszforrásokra a cég munkával már aligha tehet szert, legalábbis könyvvizsgálójának, az Akkredit Kft.-nek jelentős kétségei vannak a tekintetben, hogy képes lesz folytatni eddigi, 2011 végéig még virágzónak tűnt tevékenységét. Az auditor egyébként megtagadta, hogy véleményezze az E-Star közbenső beszámolóját, mondván, annak megalapozásához nem tudott elegendő és megfelelő bizonyítékot szerezni. Elődje, a négy nagy nemzetközi könyvvizsgáló egyike, a Deloitte az E-Star 2011. évi beszámolóját nem volt hajlandó ellátni záradékkal „a hatókör korlátozására, valamint átfogó és összetett eredendő bizonytalanság felmerülésére” hivatkozva. Márpedig a vagyonelemek értékelhetetlensége és az auditorok vészjelzései miatt a társaságnak nem lesz könnyű megegyeznie hitelezőivel a csődegyezségi tárgyalás során.
Mára bebizonyosodott a kívülállók nem eléggé hangosan és széles körben megfogalmazott aggodalma: veszélyes az a stratégia, hogy a cég szinte kizárólag külső forrásokból – bankhitelekből és kötvényekből – fejlesztett, arra számítva, hogy a szolgáltatásáért kapott pénzből fizeti vissza adósságát. Egy sor hazai önkormányzati megrendelője ugyanis nem fizetett, ráadásul az E-Star három romániai projektjéből kettő – Marosvásárhelyen és Zilahon – is befuccsolt amiatt, hogy a cég nem tudott hitelt felvenni. Ez azért is gondot okozott, mert a társaság vezetése a cég méretét – eszközeit, létszámát – a felfutó tevékenységhez szabta. E problémák együttesen hozták likviditási zavarba az idei év elején az E-Start, mely fizetőképességi mutatóinak romlása miatt hiába kilincselt hitelért az őt addig finanszírozó Raiffeisen Banknál és az újonnan megkeresett OTP Banknál is.
Azt, hogy a cég nem tudja folytatni tevékenységét, a négytagú – köztük az alapítóból, 24,34 százalékos pakettjével jelenleg is fő tulajdonos Soós Csabából, illetve George E. Patakiból, New York állam volt kormányzójából álló – igazgatóság is elismerni látszik. Hiszen a múlt szerdára összehívott rendkívüli közgyűléstől azt kérte, hadd emelje fel legfeljebb 50 millió forinttal a társaság alaptőkéjét. Erre meg is kapta a felhatalmazást, ám e summa csak az egytizede annak, amit a nagyobb kötvénytulajdont birtokló intézményi befektetők a cégvezetéssel folytatott előzetes egyeztetésen elegendőnek mondtak. 50 milliónál nagyobb mértékű tőkeemelésről is tárgyalhat az igazgatóság a hitelezőkkel, ehhez azonban újabb közgyűlési áldás szükséges.
A hitelezők közül a Raiffeisen helyzete a legkedvezőbb, hiszen kölcsönei az utolsó fillérig jelzáloggal fedezettek. Ezzel szemben az 5,9 milliárd forint értékű kötvény gazdáinak papírjai mögött nincs eszközfedezet. S az ő befektetésüket az ügyfelek kártalanítására szolgáló Befektetővédelmi Alap sem téríti meg, annak biztosítása ugyanis csak arra szól, ha a kötvények a lejáratkor nincsenek meg. A legrosszabb helyzetben mégis a részvényesek vannak. Hiszen ha sikerülne megállapodniuk a hitelezőkkel, a tőkeemeléssel felhígulna a cég részvényállománya, ezáltal az ő papírjuk kevesebbet érne. Ha pedig nem jönne létre a csődegyezség, és emiatt az E-Star ellen megindulna a felszámolási eljárás, akkor a kielégítési sorrendben utolsó részvényeseknek aligha jutna valami.
Nem véletlen, hogy a hosszú ideig meghatározó – részesedését egy éve még növelő – E-Star-tulajdonos OTP Alapkezelő 5 százalék alá csökkentette befolyását, amit Szalma Csaba befektetési igazgató azzal magyarázott, hogy a kötvényesek ki nem fizetésével az E-Star a nullára vitte le a részvény értékét. Ha nem is ennyin, de már csak 194 forinton forogtak a – 2011 májusában 12 300 forintos rekordot felállító, de még a múlt év elején is 5 ezer forint körül gazdát cserélt – papírok a Budapesti Értéktőzsdén kedden.
CSABAI KÁROLY
Ha lenne pénzed holnap mit vennél max. befektetési idő 1 hónap?