A várakozásoknál nagyobb, 25 milliárd dolláros a Magyarországnak nyújtott nemzetközi segélycsomag mérete - tette közzé a Nemzetközi Valutaalap. A hitelt az IMF, az EU és a Világbank közösen nyújtja.
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=105066
a piac valóban nem mindenható. de nem fair a piacot a mindenhatóval versenyeztetni. vesd inkább össze a tanulatlan, lusta és korrupt politikusokkal és közhivatalnokokkal.
Törölt felhasználó2008. 10. 30. 11:14
#84
Azért ebben a nagy "válságmenedzselésben" nem is nagyon titkoltan "eltűnt" a jegybank függetlensége, ami mondjuk alapkövetelmény lenne egy piacgazdaságban. Az MNB ma nem önálló, csak eszköze a kormánynak...
Egyébként a piac valóban nem mindenható, de még mindig hatékonyabban szabályozza önmagát, mintha az állam hibás intézkedésekkel avatkozik bele a piaci folyamatokba.
A szabályozással nem az a baj, ha megfelelő kereteket szabunk a piaci szereplőknek, sokkal inkább az, ha különböző kedvezményekkel a piacra olyan szereplőket is "bekényszerítünk", akik arra alkalmatlanok.
Annak idején, az szdsz eü reform-modellel kapcsolatban sokszor hangsúlyoztam, hogy szerintem ott követi el a legnagyobb hibát, hogy mindenkit (a nyugdíjast, a már beteget, a jövedelemmel nem rendelkező társadalmi eltartottakat is) a piacra terelte volna, azaz nem hagyta volna meg az emberek egyéni választási lehetőségét arra, hogy kilépnek-e az egészségbiztosítási piacra, avagy maradnak az állami (eltartotti) rendszerben.
Ez a piac önszabályozása azért megér még egy-két gondolatot, így folytatom az előzőeket:
A kérdés az az, hogy a jelenlegi, a másodlagos jelzálogpiaci válságból kiinduló pénzügyi és - lassan már mindenre kiterjedő - gazdasági világválság kifejlődése mennyiben írható a szabályozatlan szabad(os) piac és mennyiben - az esetlegesen fellelhető - hibás állami állami beavatkozásoknak?
Arra gondolok, hogy a jelzáloghitelezés mögötti kockázatkezelés vajon miért lazult föl ennyire, ill. vajon miért lett ennyire "divatos" a jelzáloghitelezés a világban, köztük Magyarországon is - az elmúlt években.
Érdemes-e a piac önszabályozásának hiányosságairól beszélnünk akkor, amikor mind az USA-ban, mind pl. itthon komoly állami beavatkozással "sikerült fellendíteni" a jelzáloghitelezést, hogy olyanok is hitelbe "kényszerítsék" magukat, akik egyébként maguktól nem vettek volna igénybe hiteleket, vagy nem olyan mértékben, mint amilyet az állami beavatkozás - időlegesen - lehetővé tett számukra.
Nem lehetséges, hogy - miközben szapuljuk a szabad piac önszabályozását - a piaci folyamatokba való hibás állami beavatkozás számlájára írható a subprime piaci válság?
Nem győzöm hangsúlyozni:
A hitel - pláne a hosszú távú hitel - kockázatos dolog, nem való mindenkinek!
szerintem, ha valaki nem tudatosan spekulál az árfolyamokra, csak választ a kisebb nagyobb kamatok között, az nem spekulál.
A spekuláció fogalma magában hordozza a jövőbeli várható piaci változásokat is, míg a devizahiteles épp ezt nem veszi figyelembe, csupán a promt kamatlábat és a törlesztést látja.
Vagy érti, hogy mi a dörgés és spekulál, vagy nincs tisztában a kockázatokkal, de akkor szó nincs spekulációról.
Pl. aki tegnap és ma dízelautót vesz, az csupán abban dönt, hogy kisebb legyen a fogyasztása.
Viszont aki figyeli a dízelolaj egyre növekvő kereslete miatt várható dízeldrágulást a benzinhez képest, és ezért inkább benzines autót vesz (nyilván nem ez az egyetlen szempont), az már a jövő várható változásait is figyelembe véve, SPEKULÁL.
Az értelmező kéziszótárt félretéve, szerintem nem a zemberek a hunyók, a túlzott devizaeladósodás miatt, hanem a szabályozók hiánya. Egyszerűen nem lett volna szabad megengedni a bankoknak, hogy bizonyos mértéknél magasabb arányban adjanak devizahitelt!
Miont sok minden szabályt, többek közt ezt sem a piacra kellett volna bízni, mert láthatóan a piac ezt sem képes idejében kezelni, csak amikor már válság van, akkor kezdenek el gondolkodni azon, hogy talán be kellene zárni a frankhitel lehetőségét... :(
Egyébként a 16 ezer milliárdos addósság mellet a 4,6 ezer millárdos tartalék olyan, mintha egy 8 milliós hitel mellett lenne 2,3 milló tartaléka egy családnak.
Ez a 17,5 milliárd euró nem elég a következő két évben lejáró államadósság pótlására sem, ráadásul egy olyan "személy" esetén, aki minden évben többet költ, mint amit keres.
Ráadásul az MNB-nek (államnak) más fontos szerepe is van, ami nem hárul közvetlenül egy egyénre!
Ezt neveztem többször is devizaspekulációnak (a spekuláció nem negatív értelemben értendő!).
Ezzel semmi bajom nincs is!
Szerintem ez akkor is devizaspekuláció, ha az adott személy nem tudatosan csinálja.
Ezek az emberek rossz pénzügyi kultúrával rendelkeznek, ha döntésüket csak az aktuális törlesztőrészlet határozza meg és nem veszik figyelmebe az árfolyamkockázatot.
És igaz ez akkor is, ha mondjuk a 190-es CHF-nél vett fel hitelt és soha nem lesz többet olyan drága a CHF.
(Szóval a pénzügyi kultúra nem csak a vagyon mértékétől, hanem tranzakció eredményességétől sem függ!)
Attól, hogy van 3MFt-ja egy képviselőnek, attól még fel vehet 1,5MFt-ot egy autó finanszírozásához. De nem csak képviselő!
Sőt, az is előfordulhat, hogy van 3 MFt-ja és felvesz 3MFt hitelt, mert ha nem hitellel oldaná meg, akkor nem maradna tartaléka, ami ráadásul esetleg lekötött.
De az már valóban csak spekulatív megfontolás lehet, ha van 100 milliója és felvesz 25 milliót egy lakásra.
Ilyen összegnél már célszerűbb tőkeáttételes devizaspekulációval próbálkoznia.
Ha nem ismered a pontos okokat, megfontolásokat, akkor nehéz megoldát találni!
Egyébként meg ha valaki keres havi nettó 500K-t, és van egy havi 150K-s törlesztése, akkor az is előállhat, hogy a hitelfelvételkor nagyon kevés tartaléka (megtakarítása) volt, de 10 évvel később már akár annyi is lehet, amennyi a fennálló tartozása és csak azért nem törleszt, mert a kamat nagyrészét már kfizette vagy a HUF erősödésére számít.
Egyes politikusok esetén meg nem lepődnék meg egyéb, mögöttes okokon sem, ami szintén nem a pénzügyi kultúra része!
A forintra pl. több a betéti kamat, mint a svájci frank hitelkamata...
Az elmúlt évek (nem az utolsó néhány hónapra gondolok) árfolyamváltozásai alapján jó üzletnek bizonyult franban eladósodni és forintban megkakarítani, bár kétségtelen, hogy ez ténylegesen spekulatív biznisz...
De szerintem az emberek nem spekulatív céllal, pusztán a kamatok és a törlesztőrészletek összehasonlításával döntöttek a forinban történő megtakarítás és a devizában történő eladósodás mellett.
A spekuláció szvsz itt a forintkamatok magasan tartásában keresendő, amelyet nem az emberek, hanem a jegybank és a kormány gazdaságpolitikája követ el folyamatosan.... :(
És ezzel a gazdaság- és kamatpolitikával tettük magunkat a devizaadósságunk rabszolgájává, és tettük a saját forintban tartott megtakarításainkat sebezhetővé...
Nem is vártam, hogy az általad felém kialakított részleges ismeretek alapján kialakult képet tartsd magadéval azonosnak.
Én csak az általad leírtakból tudtam megismert pénzügyi kultúrád szintjét, azaz a kép olyan, amilyennek Te festetted le.
Sajnos azzal amivel színesebbé akartad tenni sem lett számomra színesebb, hiszen az nem a pénzügyi kultúrára vonatkozó kiegészítő információk voltak!
Úgy látom nem (csak) a devizaspekuláció hajtott, amikor bőséges fedezettség mellett hitelt vettél fel, hanem vállalkozásod finanszírozási igénye is. (Ez persze csak erősítette az adómentes jövedelmere vonatkozó korábbi meglátásomat!)
Ugyanis magányszemélyként nem abban gondolkozol jelentős tartalékok mellett, hogy mi lesz kell egy jelentősebb összeg és már akkor felveszel hitelt, amikor arra valójában nincs is szükség, hiszen a hitel (ha nem spekulatív) szükségszerűen drágább, mint a betét kamata (különösen, ha nem túl ésszerűen indokolatlanul nagy öszeg van látraszóló betétekben).
De ha tudsz egy példát, ahol többet fizetnek betétre, mint amit elkérnek a hitelért, kérlesz szólj!
még a bank egyes vezetői is "sitibank"-nak titulálják, lakossági ügyfélkörből sok jót nem hallottam még róluk...
Elsők között váltam a '90-es évek első felében bankkártyás ügyfelükké, de aztán a piac elhaladt mellette, és meg is szüntettem velük minden kapcsolatomat. Akik maradtak, azok mind megbánták - legalábbis az én ismeretségi köreimben...
Nem várnék el semmi jót ettől a banktól, ha a hitelkártya ügyében innen vonsz le messzemenő következtetéseket, akkor nem kapsz teljes és általános képet... :)
Apropó, a vezető pártpolitikusaink (tök mindegy melyik oldalról van szó) is elkelne egy kis segítség a pénzügyi kultúrájuk fejlesztése terén. A barmok jelentős részének van hitele, miközben a hitellel egyenértékű bankbetétre is van utalás a vagyonnyilatkozatukban.
Ez biztos valami fertőző betegség. Vagy a Te pénzügyi kultúrádat kéne kicsit felülvizsgálni. Ha rendszeresen szembetalálkozol valami számodra érthetetlen eseménnyel, jelenséggel, ami a Te logikádnak ellent mond, akkor inkább vizsgáld meg, hogy az vajon miért lehet. De legalább gondold végig.
Attól, hogy a reklamációd nem jogos, még előállhat, hogy fizetned kell.
(PIN kód ismerete melletti készpénzfelvétel.)
Alapesetben (biztos, hogy visszakapod a reklamált összeget) a kérdés, hogy fizetsz-e vagy sem, leginkább attól függ, hogy a bank milyen értéknappal könyveli majd vissza a reklamált összeget.
(Nehogy előálljon az, hogy nem fizetsz, vissza is kapod, de kamatot fizetned kell.)
Elvileg jogos az elvárás, hogy értéknappal, de ezesetben a betéti kártyánál sem ér kár, kivéve, ha nem marad egy filléred sem, azaz ezáltal kerülsz hátrányba.
Mivel eddig nekem sem volt ilyen irányú negatív tapasztalatom, ezért az ilyen típusú visszakönyvelés ÁSZF-beli leírását nem kutattam még fel.
Összegezve én nem látom semmivel sem biztonságosabbnak az egyik vagy a másik kártyatípust és jogos reklamáció esetén egyedül annak a kockázata állhat fenn, hogy fizetésképtelenné válasz (de ez mindkt esetben fennálhat).
Köszi, de nem a Te véleményed alapján ítélem meg a pénzügyi kultúrámat.
Úgy 6-8 éve még én is, hasonlóan most hozzád, értetlenül áltam volna az előtt, hogy valaki hitelt vesz fel, miközben van pénze.
A titok nyitja: a pénz drága. Ha van, akkor vigyázni kell rá. A hitel ehhez képest, legalább is eddig, olcsó volt. Alig került többe, mint amennyit a pénz kamatozik.
Persze aki csak nagyon rövid távon tud gondolkodni, az nem érti. Talán majd egyszer, ha oda kerülsz, akkor megérted.
Azért majd egyszer gondolkozz el azon, hogy vajon miért ül pl. a Richter baromi sok pénzben, és közben miért vannak hitelei. Vagy a matáv. És így tovább.... Magyarázd már el nekik, hogy ez hülyeség. Hátha felveszi valaki és feldobják a youtube-ra, a vicces kategóriába.
Pénzügyi kultúrámat akarod minősíteni? Ne viccelj már.
"Lassan valóban érdemes APEH-os szemmel olvasni amit írsz! ;-) "
Én inkább azt javasolnám, hogy ne szólj bele abba, amihez nem értesz.
Sejtésem szerint el se tudod képzelni azt a szituációt, hogy valaki hitelt vesz fel, miközben ül a pénzben. És nem érted, hogy ezt vajon miért teszi. Magyarán Te nagyon rövid időtávban tudsz csak gondolkodni.
Persze tudom, hogy nem kell ehhez mindenkinek értenie, csak ha valaki olyan szinten nem ért hozzá, mint Te, akkor az vajon miért szól az ilyen témákba bele? Vicces, hogy pont egy ilyen ember kérdőjelezi meg a pénzügyi kultúrámat....
Ahogy az IMF hitelKERET se arról szól, hogy Magyarország új hitelt vesz fel azért, mert válság van.
Ahogy az én hitelkártyámon lévő 1,5M Ft-os hitelKERET se azt jelenti, hogy ennyi hitelt vettem fel.
OBA garancia? :)))) Hagyjuk már... Fagyipénz.
Árfolyam: kikerestem pontosan egy tranzakcióm adatait: 255,45-ös aznapi árfolyam mellett 266,0259-es árfolyamon terhelték meg a hitelkártyám. A bankszerű szerveződést Citibank-nak hívják, talán már hallottál róluk. Mint írtam, ez életem első, egyben utolsó hitelkártyája, így nem tudom, hogy máshol mi a szitu, de nem hiszem, hogy jobb lenne. Ja, mielőtt még elfelejtenéd: HITELKÁRTYÁRÓL van szó.
A német bankrendszer meg nagyon is jó. Cégemnek is ott a számlája, a magyr számlán kb. annyi pénz fordul meg egy hónapban, mint ott, a banköltségben viszont van egy apró különbség: ott a negyedéves díj kb. harmada az itthoni havidíjnak. Pedig különmegállapodás van a bankkal, mezei júzereknél kedvezőbb feltételekkel. Csak a tanszámosdit felejteném már el.
szerintem a hitelkártyaegyenleget nem kötelező befizetned (míg a debitkártya vásárlást azonnal terhelik a bankszámládon), legföljebb, amíg ki nem derül a turpisság, addig tartozásként tartja nyilván az általad el nem ismert tratnzakciót a bank.
Nyilván, ha nem vagy benne biztos, hogy nem Te követted el a vitatott tranzakciót, hanem visszaélés történt, akkor jobban járhatsz, ha mégis kifizeted határidőben, mert egyébként magas kamattal kell kifizetned a tartozást - ha utóbb kiderül, hogy mégis Te voltál.
Eddig szerencsére nem volt ilyen tapasztalatom, mindenesetre, ha lenne, és biztos volnék a dolgomban, nem fizetném ki a banknak a vitatott összeget, és megkérném, hogy vizsgálja ki az esetet, bizonyítsa a bank, hogy én követtem el a tranzakciót. Pl. a tranzakciót igazoló aláírásommal. A bankkártyás vásárlásoknál nem véletlen, hogy ezek az aláírandó fecnik lettek rendszeresítve.
Én is így gyakorlom (bár nem rég óta):
" szerintem érdemes hitelkártyát használni, egy hónapnál hosszabb ideig soha nem tartozol, kamatot nem fizetsz (minek is fizetnél hitelkamatot, hiszen van pénzed), a folyószámlán, takarékszámlán pedig az a pénz is neked kamatozik, amit a hitelkártya használat miatt nem közvetlenül a számládról költöttél el... "
Ezzel viszont nem értek egyet, ugyanis ha a terhelés megtörtént kiszámlázzák Neked a jogtalan összeget is, legfeljebb majd jóváírják, ha bebizonyosodott igazad (akárcsak a betéti kártya esetén):
"A hitelkártyával történő vásárlások biztonságosabbak, mint a debitkártyás vásárlások (pláne internetes vásárlások), mivel a debitkártya a vásárláskor (és a visszaélésekkor) is azonnal megterheli a folyószámládat, te futhatsz a pénzed után, míg a hitekártyánál, ha szerinted valaki visszaélt vele, a bank köteles bizonyítani, hogy jogos volt a kártyahasználat, s ha kiderül, hogy nem, akkor ő futhat a pénze után..."
4.5.1 The Total Fare is payable immediately once the carriage agreement has been created (see Article 3.1). If the Total Fare subsequently increases, we will notify you of the extra amount payable, at which time it will become payable.
4.5.2 The Total Fare is, in the absence of an arrangement which expressly states otherwise, payable by a credit card which we accept or by bank debit. On booking your flight, you grant us the right to debit your credit card account or debit your bank account. The right to debit your account also extends to any amounts subsequently charged, which we have the right to demand from you under the these Conditions of Carriage.
4.5.3 If, by way of Booking Confirmation, we have accepted the method of payment which you have chosen, the Total Fare is deemed as provisionally paid, until we ascertain or have reasonable grounds to suspect that:
4.5.3 (a) the credit card or bank account details provided by you are incorrect or incomplete
4.5.3 (b) you are not the authorised owner of the credit card or bank account,
4.5.3 (c) for any other reason you are not entitled to access the bank account or credit card, either completely or to an extent which will prevent you from honouring your financial commitment to us as created by the carriage agreement,
4.5.3 (d) you have cancelled the debit authorisation which you had granted us,
4.5.3 (e) the credit card company or bank does not grant payment of the amount requested by us on the basis of the debit authorisation you granted us,
4.5.3 (f) the amount which we debit from your credit card or bank is transferred back into your account either in full or in part, or the monies are returned to you in whatever way.
Hú, de ingerült lettél?
Jelezd, ha rosszul érzem, kérlek!
"Hitelt vettem fel úgy lakásvételre, hogy közben a hitelösszeg többszöröse állt rendelkezésemre."
Ez valóban a jó pénzügyi kultúra, legalábbis a bankok számára!
;-)
Egyébként mi oka volt?
Met lehet, hogy az okok ismeretében jogossá válik döntésed és nem helyezi negatív kilátásba a pénzügyi kultúrádról kialakult képemet?!
(Azt ugye felejtsük el, hogy devizaspekuláció, mert az nem a pénzügyi kultúra kérdése, hanem a befektetési kockázatvállaló képességé!)
Gigantikus az IMF csomag!
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=105066