Egyre több piaci szereplő rebesgeti, hogy a jegybank kénytelen lesz kiszélesíteni a forint lebegtetési sávját. Azt pedig szinte mindenki axiómának tekinti, hogy sávszélesítés esetén erősödne a forint. A helyzet nem ilyen egyszerű.
A jegybank nehéz helyzetben van. Szeretné magasan tartani a reálkamatszintet, mert fél a belső fogyasztás felfutásától és szeretné megtartani a fix árfolyamrendszert. A fix árfolyamrendszernek nyilván vannak előnyei: a külkereskedelemben kiszámíthatóak az árfolyamok, jól szabályozható az inflációcsökkenés pályája, egyszerű és jól áttekinthető a jegybank célrendszere. A probléma az, hogy a két cél, a magas kamat és a szűk árfolyamsáv nem fér össze. Ha a jegybank hiteles, azaz a piac elhiszi, hogy nem kerül sor váratlan leértékelésre, akkor magas kamatszint esetén eszement összegeket hajlandók jól kamatozó forint eszközökbe fektetni, és így az MNB sterilizációs költségei az égbe szöknek.
A problémának több feloldása lehetséges. Nyilván megszűnne a forintra nehezedő nyomás, ha a nemzetközi tőkepiaci hangulatban olyan lényeges változás következne be, ami elvenné a külföldi befektetők kedvét a magyarországi kalandozástól, és paradox módon, könnyítene a jegybank helyzetén az is, ha enyhe romlás mutatkozna a magyar makrómutatókban (jóból is megárt a sok). Változatlan befektetői optimizmus esetén a jegybank lehetőségei a következők.
1. A jegybank vállalja a sterilizációs költségeket, esetleg megpróbálja a sterilizációs költségek egy részét a bankrendszerre terhelni. (A tartalékolási kötelezettségek növelésével és a tartalékköteles pozíciók körének kiterjesztésével.) Ebben az esetben fennmaradhat az árfolyamrendszer és megállítható a reálkamat csökkenés.
2. A jegybank lemond a magas kamatszintről, és megtartja a fix árfolyamrendszert. A jegybanki kamatok alakulása a piaci folyamatokat követi.
3. A jegybank lemond a fix árfolyamrendszerről, sávot szélesít vagy lebegteti a forintot. Hogy mi történne ebben az esetben, az elsősorban a kamatpolitikán múlna.
3.a) Ha a jegybank a sávszélesítéssel párhuzamosan erősen megemelné a kamatokat, a forint drasztikusan erősödne. A kamatszint növekedése ebben az esetben fékezőleg hatna a belső fogyasztásra, de a forint erősödése olcsóbbá tenné az importot, és megnövelné a keresetek devizában számított értékét, ami a fogyasztás növekedéséhez vezethetne. Az erős forint ugyanakkor megnehezítené az exportőrök helyzetét, és fékezné a működőtőke beáramlást. Mindez hosszabb távon a folyó fizetési mérleg erőteljes romlásához vezethetne, és egy folyómérlegpánik esetén az ország kiszolgáltatott helyzetbe kerülne, hiszen a finanszírozás elsősorban spekulatív, forró pénzek felé tolódna el.
3.b) A jegybank kiszélesíti a sávot, de a jelenlegi szint közelében tartja a reálkamatokat. A forint egy igen volatilis időszak után stabilizálódna, hogy hol, igen nehéz megmondani. Szerintem a jelenlegi kamatszint nem elég attraktív ahhoz, hogy komoly és tartós forinterősödést idézzen elő. Ha ez tényleg így van, akkor ezzel a verzióval el lehetne kerülni a túlzott forinterősödés negatív következményeit, és kissé emelkedhetnének a reálkamatok is.
A fentiek közül a legrosszabbnak a 3.a verzió tűnik, és a jegybanknak láthatóan esze ágában sincs ebbe az irányba menni. Matolcsy nyilatkozata szerint a kormány sem örülne egy ilyen megoldásnak. (A makrópánik idején a jegybankra komoly nyomást gyakorolt a Pénzügyminisztérium a sávszélesítés érdekében – akkor ugyanis az árfolyamrendszer védelme magas kamatokat és költségvetési fegyelmet követelt.) A jegybank lépései eddig a 2. verziót sugallták, múlt pénteken pedig arra utalt a bank, hogy további kamatcsökkentés helyett esetleg megpróbálkozik az 1. verzióval. A 3.b verzió járhatónak tűnik, de nem egyértelműek az előnyei.
Mindezek alapján indokoltnak tartom a jókor nyitott, moderált kosáreladási pozíciók (euró eladás forint ellenében) megtartását, de nem fűzök vérmes reményeket egy esetleges sávszélesítés utáni nagymértékű forinterősödéshez. Kiváncsi vagyok, mi lesz a sorsa annak a halom pénznek, amit most sávszélesítésre spekulálva öntenek az országba.
Toy
Az egyértelmű, hogy államháztartási szinten megjelenik. Én azt kétlem, hogy a költségvetés át kívánná vállalni a sterilizálás költségét akármilyen formában is a jegybanktól. A túlfinanszírozás bennem merült fel, mert már volt rá példa. De mint írtam nem tartom valószínűnek. Viszont a jegybanki tartalék terhére történő forint eladósodást sem: 1. Surányi kényesen vigyáz a tartalékok szintjére 2. A mostani forró pénz hasonló gyorsan ki is mehet az országból egy pánik idején, s akkor újra deviza hitelt felvenni valószínűleg csak drágábban lehetne a mostaninál.
Törölt felhasználó2000. 03. 01. 16:56
#5
a korabbi megoldasi javaslatomban nem tulfinanszirozast javasoltam, hanem a kivant forint kamatszint beallitas ara a devizaadossag visszavasarlasat es forintban torteno ujra kibocsatasat javasoltam. mindket allomany az akk kezeleseben van, es a megnovekedett mnb tartalekokbol meg lehetne csinalni a visszavasarlast. tehat a megnovekedett allamp apir kinalat kedvezoen befolyasolna a forint kamatokat, es nem lenne szo tulfinanszirozasrol. ezek miatt en meg mindig ezt a megoldast tartanam a legjobbnak. az, hg ki kitol vallalja at a koltsegeket, nem teljesen egyertelmu, mivel allamhaztartasi szinten az MNB-nel jelentkezo koltsegek is megjelennek.
Ez a lehetőség csak félig valós. A költségvetés aligha fogja átvállalni a terheket a jegybanktól, hiszen neki a jelenlegi alacsony kamatok kedvezőek. A forintban denominált adósság növelésével feljebb húzza a kamatszintet, ami idén is a költségvetés torzulásához vezetne (tavaly is a tervezetnél nagyobb volt a kamatkiadás). A pótlólagos állampapír kibocsátást sem tartom valószínűnek. Megnézem azt, amikor a jegybank a jelenlegi politikai helyzetben túlfinanszíroztatásr a fogja "kényszeríteni" az ÁKK-t! Azaz három lehetőséget látok: a cikkben említett 1-es vagy a 2-es verziót, illetve az MMNB kötvények kibocsátását. A sávszélesítést szerintem negy egy ilyen pillanatban lépik meg, hanem amikor egy kicsit nyugi lesz a piacokon.
Törölt felhasználó2000. 02. 29. 10:41
#3
További lehetőség, hogy az MNB átalakítja a jegybanki eszköztárat és újból kötvényeket vagy 3 hónapos betételhelyezési lehetőséget hirdet meg, amelyekre nem hirdet meg kamatot, hanem aukción értékesíti. Szerinte m még az MNB sem tudja mit tegyen.
Törölt felhasználó2000. 02. 28. 09:25
#2
Egy masik alternativat szeretnek megosztani veletek. A bejovo penzt kisebb koltsegekkel a kamatszint tovabbi csokkeneset megelozve ugy lehetne lekotni, hg a devizaadossagunkat az mnb tartalekaibol csokkentjuk, es noveljuk a forintban denominalt allampapi rok sulyat. ez megallitana a nem kivant hozamcsokkene st, fekezni a forint erosodeset, es az mnb koltsegei is csokkenenek (a sterilizacio csokkeno mertekevel egyutt). koszi a figyelmet, azt hiszem ezt a lehetoseget kar lett volna teljesen kihagyni...
Forró forint (Toy)
A jegybank nehéz helyzetben van. Szeretné magasan tartani a reálkamatszintet, mert fél a belső fogyasztás felfutásától és szeretné megtartani a fix árfolyamrendszert. A fix árfolyamrendszernek nyilván vannak előnyei: a külkereskedelemben kiszámíthatóak az árfolyamok, jól szabályozható az inflációcsökkenés pályája, egyszerű és jól áttekinthető a jegybank célrendszere. A probléma az, hogy a két cél, a magas kamat és a szűk árfolyamsáv nem fér össze. Ha a jegybank hiteles, azaz a piac elhiszi, hogy nem kerül sor váratlan leértékelésre, akkor magas kamatszint esetén eszement összegeket hajlandók jól kamatozó forint eszközökbe fektetni, és így az MNB sterilizációs költségei az égbe szöknek.
A problémának több feloldása lehetséges. Nyilván megszűnne a forintra nehezedő nyomás, ha a nemzetközi tőkepiaci hangulatban olyan lényeges változás következne be, ami elvenné a külföldi befektetők kedvét a magyarországi kalandozástól, és paradox módon, könnyítene a jegybank helyzetén az is, ha enyhe romlás mutatkozna a magyar makrómutatókban (jóból is megárt a sok). Változatlan befektetői optimizmus esetén a jegybank lehetőségei a következők.
1. A jegybank vállalja a sterilizációs költségeket, esetleg megpróbálja a sterilizációs költségek egy részét a bankrendszerre terhelni. (A tartalékolási kötelezettségek növelésével és a tartalékköteles pozíciók körének kiterjesztésével.) Ebben az esetben fennmaradhat az árfolyamrendszer és megállítható a reálkamat csökkenés.
2. A jegybank lemond a magas kamatszintről, és megtartja a fix árfolyamrendszert. A jegybanki kamatok alakulása a piaci folyamatokat követi.
3. A jegybank lemond a fix árfolyamrendszerről, sávot szélesít vagy lebegteti a forintot. Hogy mi történne ebben az esetben, az elsősorban a kamatpolitikán múlna.
3.a) Ha a jegybank a sávszélesítéssel párhuzamosan erősen megemelné a kamatokat, a forint drasztikusan erősödne. A kamatszint növekedése ebben az esetben fékezőleg hatna a belső fogyasztásra, de a forint erősödése olcsóbbá tenné az importot, és megnövelné a keresetek devizában számított értékét, ami a fogyasztás növekedéséhez vezethetne. Az erős forint ugyanakkor megnehezítené az exportőrök helyzetét, és fékezné a működőtőke beáramlást. Mindez hosszabb távon a folyó fizetési mérleg erőteljes romlásához vezethetne, és egy folyómérlegpánik esetén az ország kiszolgáltatott helyzetbe kerülne, hiszen a finanszírozás elsősorban spekulatív, forró pénzek felé tolódna el.
3.b) A jegybank kiszélesíti a sávot, de a jelenlegi szint közelében tartja a reálkamatokat. A forint egy igen volatilis időszak után stabilizálódna, hogy hol, igen nehéz megmondani. Szerintem a jelenlegi kamatszint nem elég attraktív ahhoz, hogy komoly és tartós forinterősödést idézzen elő. Ha ez tényleg így van, akkor ezzel a verzióval el lehetne kerülni a túlzott forinterősödés negatív következményeit, és kissé emelkedhetnének a reálkamatok is.
A fentiek közül a legrosszabbnak a 3.a verzió tűnik, és a jegybanknak láthatóan esze ágában sincs ebbe az irányba menni. Matolcsy nyilatkozata szerint a kormány sem örülne egy ilyen megoldásnak. (A makrópánik idején a jegybankra komoly nyomást gyakorolt a Pénzügyminisztérium a sávszélesítés érdekében – akkor ugyanis az árfolyamrendszer védelme magas kamatokat és költségvetési fegyelmet követelt.) A jegybank lépései eddig a 2. verziót sugallták, múlt pénteken pedig arra utalt a bank, hogy további kamatcsökkentés helyett esetleg megpróbálkozik az 1. verzióval. A 3.b verzió járhatónak tűnik, de nem egyértelműek az előnyei.
Mindezek alapján indokoltnak tartom a jókor nyitott, moderált kosáreladási pozíciók (euró eladás forint ellenében) megtartását, de nem fűzök vérmes reményeket egy esetleges sávszélesítés utáni nagymértékű forinterősödéshez. Kiváncsi vagyok, mi lesz a sorsa annak a halom pénznek, amit most sávszélesítésre spekulálva öntenek az országba.
Toy