Vállalkozó vagyok, igen. Azt viszont be kell vallanom, hogy nagyon visszavettem a tempóból itt 50 környékén. Bizony volt olyan időszak, mikor több millió jött be havonta, de akkor három helyen dolgoztam. A kötetlen munkaidőm azt jelentette, hogy 7-8 órát voltam otthon, még szerencse, hogy csak szezonálisan.
Amit itt írsz, nem teljesen pontos, nem milliókból éltem, hanem annyit kerestem. Az egész életemben azt vallottam, hogy nem abból gazdagszol amit megkeresel, hanem amit nem költesz el. Én úgy gondolom, lehetőségeimhez képest nagyon szerényen élek, 20 éves skoda fábiával járok. Igaz, van kiránduló autónk, amivel a feleségen jár a hivatalba dolgozni, mérnökként szinte minimálbérért.
Nem szégyellem megvenni a tesco-ban leárazott termékeket (még a kaját is) többször 75%-kal olcsóbban, a műhelyem is tele van ilyen szerszámokkal.
A legnagyobb gondom, hogy a megtakarításaim értéktelenednek el, azt gondoltam, hogy valamilyen szinten már most 3/4-es nyugdíjba vonulhatok.
A nagyobb gond, hogy már most jelentkeznek az öregedés jelei, egyre többször sorakozok az orvosnál és ez úgy jött, mintha rám dobták volna. Még 5 évvel ezelőtt azt sem tudtam, hol rendel a háziorvosom.
Van 3 nagyon ügyes és okos gyerkőcöm, még tanulnak, így a feladatom még adott. :-) Nem dőlhetek hátra.
Ha a saját kajáról van szó, 1991-ben elkezdtünk gazdálkodni, a szüleimnél sorakoznak az istállók... 60 db hízó, 20 darab bika, 15 db anyakoca, 40 birka, tyúk, nyúl , kecske , lakhelye volt annak idején. Meg egy kisebb raktár. Mostanáig nem érte meg vele foglalkozni, nem beszélve a mindennapi lekötöttségről.
Fától az erdőt - gazdaságról vegyesen