Csődeljárás befejezetté nyilvánítása vagy megszüntetése199 21/A. §200 (1)201 Az egyezségi tárgyalás eredményét [18. § (3) bekezdés, 19-20. §] 5 munkanapon belül - meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig legkésőbb annak lejártát 45 nappal megelőzően - köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást, továbbá a 19-21. §-ban szereplő feltételek teljesülését igazoló jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat is köteles mellékelni. E kötelezettség késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja.(2) A bíróság az egyezség jóváhagyása tárgyában az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül dönt. Az egyezség jóváhagyására irányuló kérelmet egy alkalommal 3 munkanapos határidővel hiánypótlásra visszaadhatja. A hiánypótlási határidő elmulasztása jogvesztő.(3)202 Ha az egyezség megfelel a jogszabályokban foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Az egyezséget jóváhagyó és a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés elleni fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni. Az egyezséget jóváhagyó és csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés ellen perújításnak nincs helye.(4)203 Amennyiben az adós ellen az ideiglenes moratórium előtt végrehajtást rendeltek el, a csődeljárás befejezetté nyilvánítása esetén az adós ellen folyamatban lévő, pénzkövetelések végrehajtása iránti eljárások a csődegyezségben foglaltak teljesítéséig, a csődegyezségben foglalt teljesítési határidő leteltéig szünetelnek, kivéve a 11. § (1) bekezdés szerinti követeléseket. A végrehajtási eljárás folytatását a csődeljárásba bejelentkezett hitelező kérheti. A végrehajtás a hitelezőt a csődegyezség alapján megillető összegre folytatódik.21/B. §204 Ha az egyezség nem jött létre, vagy a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a III. fejezet szerinti felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását. A csődeljárást megszüntető végzésben a bíróság a fizetési haladékot meghosszabbítja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig. A vagyonfelügyelő kirendelése - az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó jogosítványokkal és díjazással [24/A. §] - a felszámoló tevékenységének megkezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot. A vagyonfelügyelőt ezen időszakra megillető díj előlegezésére az adós köteles. A díj előlegezéséről szóló végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amelyek az említett mértékű részesedéssel rendelkeznek. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a megtérítési kötelezettség teljesítéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel.21/C. §205 (1) A 21/A. § (2) bekezdés és a 21/B. § szerinti végzéseket a bíróság a Cégközlönyben hirdetményi úton kézbesíti, amennyiben a nyilvántartásba vett hitelezők száma több mint 100.(2)206 A hirdetményi úton történő kézbesítéskor a végzést a Cégközlöny honlapján kell közzétenni. A közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A hirdetményi úton történő kézbesítéskor a végzés rendelkező részét a bíróság hirdetőtábláján is közzé kell tenni, és postai úton meg kell küldeni az adósnak, a vagyonfelügyelőnek és a hitelezői választmánynak, illetve a hitelezői képviselőnek. A végzés rendelkező részét a Cégközlöny honlapján két alkalommal, 2 napos időközökkel kell közzétenni, és a második közzététel napján kell kézbesítettnek tekinteni. A közzététel tartalmazza, hogy a végzés teljes szövege a bíróságon átvehető, továbbá hogy a végzés ellen benyújtott esetleges fellebbezéseket a fellebbezés bírósághoz érkezését követő 3 munkanapon belül lehet a bíróságon megtekinteni, és a fellebbezés bírósághoz érkezését követő 5 munkanapon belül lehet rá észrevételt benyújtani.(3) A végzés elleni fellebbezést a kézbesítéstől (hirdetményi úton történő kézbesítés esetén a második közzétételtől) számított 8 munkanapon belül kell benyújtani, ez a határidő jogvesztő. A fellebbezést a bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírálja el. A végzéseket azok jogerőre emelkedésekor haladéktalanul közzé kell tenni a Cégközlönyben, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon. A végzést elektronikus úton a cégbíróság részére haladéktalanul meg kell küldeni. A cégbíróság a cégjegyzékben a „cs. a.” toldat törléséről haladéktalanul gondoskodik. A 21/A. § (3) bekezdése szerinti esetben az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés közzététele időpontjában szűnik meg a fizetési haladék. A végzést az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak haladéktalanul bemutatni.
még a raktárkészlet betöltése folyik azért húzzák az időt.minden versenyző aki érdekelt és eddig lemaradt a rajtkockához tudjon állni és rajt dupla lesz rögtön.
Sziasztok! Még új vagyok itt, de vettem ma Estet. Hogy miért? Mert látszik, hogy ezt a papírt le akarják beszélni valamiért. Itt komoly sztori lesz még.
Legyen itt ez is: http://profit7.hu/jogi-szakerto/mindent-a-csodbuntettrol Mindent a csődbűntettről2015. augusztus 26. 16:36Az a vállalkozások velejárója, hogy néhány cég csődbe megy, az viszont már bűncselekmény lehet, ha valaki "ügyeskedve" próbálja menteni a menthetőt. Jogi szakértőnk a csődbűntettel kapcsolatos tudnivalókra világított rá.Mit jelent a csődbűntett? Milyen büntetés szabható ki ezért?A csődbűncselekmény a hatályos szabályozás szerint a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények között helyezkedik el, és valamennyi fordulata a hitelezők érdekét hivatott szolgálni. A csődbűncselekmény valamennyi alapesete csak szándékosan követhető el.A Büntető törvénykönyvről szóló 2012.évi C. törvény (Btk.) 404. §-a a csődbűncselekmény négy alapesetét szabályozza:
a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben elkövetett csődbűncselekmény (vétkes gazdálkodás) [(1) bekezdés];
a fizetésképtelenséget előidéző csődbűncselekmény (csalárd bukás) [(2) bekezdés a) pontja];
a fizetésképtelenségi helyzetben elkövetett csődbűncselekmény (fedezetelvonó csődbűncselekmény) [(2) bekezdés b) pontja];
„404. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén:a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagyc) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módona gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeta) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagyb) fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikévela hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.(4) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Elrejtésről, eltitkolásról akkor beszélhetünk, ha az adós szándékos magatartása folytán a vagyon a hitelező számára hozzáférhetetlenné válik. Közös jellemzőjük, hogy az érintett vagyontárgyak még megvannak, de a hitelezők számára hozzáférhetetlenek. Elrejtés folytán a vagyontárgy a nyilvántartásokból kikerül, míg eltitkolás esetén bele sem kerül.A megrongálása dolog állagának olyan károsítása, amely folytán az értéke csökken. A megsemmisítés a dolog állagának megszüntetése, vagy olyan fokú károsítása, amelynek folytán az eredeti állapotába már nem állítható vissza. A használhatatlanná tétel pedig a dolog állagának sérelme nélkül a rendeltetésszerű használatra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná tételSzínlelt ügylet kötése esetén a felek tényleges akarata eltér a szerződésben rögzítettektől, célja a hitelezői igények kielégítését szolgáló vagyon tulajdonjogának hitelezők előli leplezése.Kétes követelésről akkor beszélhetünk, ha annak ténybeli vagy jogi alapját vitatni lehet, illetve akkor is, ha érvényesítését illetően ésszerű kételyek támaszthatók.Az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon történő elkövetés meghatározása a legösszetettebb, ugyanis pont ezen elkövetési magatartás teszi nyitottá a csődbűncselekmény törvényi tényállását. Az ésszerű gazdálkodással való ellentétet az ésszerűtlenség kategóriájának meghatározásával lehet leginkább meghatározni. „A gazdálkodás akkor ésszerűtlen, ha a kitűzött gazdasági eredmény bekövetkezésének a lehetősége kisebb, mint a veszteség bekövetkezésének lehetősége.”A bűncselekmény elkövetési tárgya tehát minden esetben a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon. Számviteli szempontból vagyon mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek, vagy forgóeszköznek minősít. A hitelezői igények kielégítési alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét és milyen hatállyal jegyeztek be.A büntetési tétel az első három alapeset (vétkes gazdálkodás, csalárd bukás, fedezetelvonó bűncselekmény) megvalósítása esetén bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. A kielégítési sorrend megsértésével történő hitelezői előnyben részesítés esetén, a büntetési tétel vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés.Az első három alapesethez a törvény azonos minősített eseteket kapcsol.A Btk. 404.§ (3) bekezdése alapján a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha:
a) a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy
b) a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.
Mikor bűntethető az elkövető csődbűncselekmény miatt?A csődbűncselekmény miatti büntetőjogi felelősségre vonás objektív feltételét a Btk. 404.§ (5) bekezdése határozza meg. Eszerint a bűncselekmény akkor büntethető, ha
a) a csődeljárást megindították,
b) a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy
c) a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.
Ki követhet el a csődbűntettet? Ki lehet a bűncselekmény alanya?A Btk. 404.§ (6) bekezdése alapján a csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen. A csődbűncselekmény tettese nem lehet bárki, csak a törvényi tényállásban meghatározott elkövetői kör.A rendelkezni jogosultak körének meghatározásakor a bűncselekmény alanyainak két csoportját érdemes megkülönböztetni.A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet adóssal kapcsolatba kerülő személyeinek köre. E körbe sorolhatók a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői, ugyanis nekik vannak a szervezet működését alapvetően meghatározó döntési jogosultságaik. Ugyancsak e körbe tartoznak a gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai), akik az alapvető és a működés szempontjából kardinális jellegű döntések meghozatalára jogosultak.A tettesek második csoportja elsősorban nem az adós gazdálkodó szervezethez, hanem az egyes fizetésképtelenségi eljárásokhoz kapcsolódó személyek köre, tehát csődeljárás esetén a vagyonfelügyelő, felszámolási eljárás esetén a felszámolóbiztos és a végelszámolási eljárásban kulcsszerepet játszó végelszámoló is.Hogyan határozható meg a cégvezető felelőssége a vállalkozás csődje esetén?A csődbűncselekmény elkövetése esetén a vezető tisztségviselő illetve cégvezető felelőssége korlátlan függetlenül attól, hogy milyen társasági formában működik a vállalkozás, tekintettel arra, hogy a bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Nem mentség tehát ilyen esetekben az sem, ha az adott társaság kft. formájában működik, ugyanis nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag, aki ezzel visszaélt.Amennyiben megállapítható, hogy ezen személyek a társaság vagyonával a sajátjukként rendelkeztek, illetőleg azt a maguk, vagy más személyek javára csökkentették, jóllehet tudták – vagy az általában elvárható gondosság mellett tudniuk kellett –, hogy ezáltal a társaság nem lesz képes teljesíteni a harmadik személyek irányában fennálló kötelezettségeit, úgy helytállási kötelezettségük a büntetőjogi felelősségre vonáson túl természetesen a teljes vagyonuk erejéig fennáll.Mennyi idő után évül el a csődbűntett?A Btk. 26. § (1) bekezdése rendelkezik a bűncselekmények büntethetőségéről. Ennek értelmében„A büntethetőség - a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.”Btk. 27. § szerint az elévülés kezdő napja:
a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,
b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér,
c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még az e törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének,
d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.
Az elévülést természetesen félbeszakítja a büntetőeljárás megindítása. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.
Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.
Sziasztok! Én még új vagyok, de ma belevettem az Est-be. Hogy miért? Mert látszik, hogy ezt a papírt nagyon le akarják beszélni. Átolvasgattam a fellelhető iratokat és úgy gondolom, hogy a NAV azért szeretné a felszámolást mert elcseszett valamit és ezért máshogy nem juthat pénzhez: "Emellett a NAV képviseletében az ügyben eljáró Észak-budapesti Adóigazgatóság Felszámolási Osztály 2. még a csődegyezség megkötését megelőzően tévesen értelmezte a jogszabályi rendelkezéseket, és elmulasztott időben bejelenteni egy mintegy 68 millió forintos követelést a Társasággal szemben. A NAV ezzel kapcsolatos kifogását a Fővárosi Törvényszék elutasította, így ezen 68 millió forintnyi adókövetelést a NAV csődeljárásban részt vevő hitelezőként a csődegyezség értelmében annak sikeres lezárultát követően sem tudná már érvényesíteni a Társasággal szemben. Ezzel szemben a jogszabály szerint érvényesíteni tudná ezen követelését, ha a fellebbezése folytán a csődegyezséget nem hagynák jóvá, és végső soron a Társaság felszámolás alá kerülne..."
Egyezség a csődeljárásban194 19. §195 (1)196 Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség időtartamát és végrehajtása ellenőrzésének módját is.(2) Az egyezség megkötésénél való szavazati jogra a 18. § (4)-(5) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazandóak. 20. §197 (1) Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a 18. § (4)-(5) bekezdése szerint szavazati joggal rendelkező hitelezőktől - a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt - a szavazatok többségét külön-külön megkapta.(1a)198 Az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan és kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya méltánytalanul alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál kirívóan alacsonyabb arányban vagy méltánytalanul hátrányosabb feltételekkel kerül kielégítésre.(2)199 A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azon hitelezőkre is, amelyek vitatott követelésére tartalékot kellett képezni, vagy tartalékképzés helyett biztosítékot kellett számára nyújtani (kényszeregyezség). Az egyezség azonban az említett hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre az adott hitelezői osztályban, továbbá a 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti hitelezői körben megállapított. A vitatott követelésekre (követelésrészekre) vonatkozóan képzett tartalék terhére a vitatott követelés jogosultjának akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha a vitatott követelés jogosultja az adós ellen keresetet indított, és a bírósági eljárás jogerősen lezárult, amelyben a hitelező követelésének jogalapját és összegét a bíróság megállapította, vagy pedig a hitelező közigazgatási úton érvényesítette igényét az adóssal szemben.(3)200 A 10. § (2) bekezdése szerinti határidő elmulasztása esetén a hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, az egyezség hatálya nem terjed ki rá. A bejelentési határidő elmulasztása miatt nyilvántartásba nem vett hitelezői igény jogosultja az adós ellen követelését nem érvényesítheti, azonban a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a még el nem évült követelését bejelentheti. Ebben az esetben a 35. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 35. § (2) bekezdés b) pontja szerinti késedelmi kamatot, késedelmi pótlékot, továbbá a pótlék és bírság jellegű követelést a felszámolási eljárásban sem lehet érvényesíteni.21. §201 (1) Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösena) az egyezségkötésben részt vett hitelezők felsorolását, hitelezői osztályát, nyilvántartásba vett elismert vagy nem vitatott követelésük összegét, szavazati jogaik számát,b) a hitelezők által elfogadott adósságrendezési és újjászervezési programot, a végrehajtás és ellenőrzés módját,c) a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit az adós és a hitelezők az adósságállomány rendezése, az adós fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak,d)202 valamennyi hitelező (annak képviselője, kézbesítési megbízottja) nevét és postacímét, hitelezői választmány, hitelezői képviselő esetén azt is megjelölve, hogy melyik hitelezőket képviselik.(2) Az egyezséget a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik aláírják, és azt a vagyonfelügyelő - továbbá ha van hitelezői választmány, akkor a választmány is - ellenjegyzi.
"+"20. §193 (1) Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a 18. § (4)-(5) bekezdése szerint szavazati joggal rendelkező hitelezőktől - a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt - a szavazatok többségét külön-külön megkapta.(1a)194 Az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan és kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya méltánytalanul alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál kirívóan alacsonyabb arányban vagy méltánytalanul hátrányosabb feltételekkel kerül kielégítésre.(2)195 A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az(2)195 A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azon hitelezőkre is, amelyek vitatott követelésére tartalékot kellett képezni, vagy tartalékképzés helyett biztosítékot kellett számára nyújtani (kényszeregyezség). Az egyezség azonban az említett hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre az adott hitelezői osztályban, továbbá a 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti hitelezői körben megállapított. A vitatott követelésekre (követelésrészekre) vonatkozóan képzett tartalék terhére a vitatott követelés jogosultjának akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha a vitatott követelés jogosultja az adós ellen keresetet indított, és a bírósági eljárás jogerősen lezárult, amelyben a hitelező követelésének jogalapját és összegét a bíróság megállapította, vagy pedig a hitelező közigazgatási úton érvényesítette igényét az adóssal szemben.
ESTMÉDIA.HU
és kellő komolyságot az uraktól
(hi-hi..............:)))))))