Topiknyitó: Törölt felhasználó 2011. 08. 02. 10:27

CHF devizahitelesek  

előrebocsátom, h nincs semmilyen devizahitelem.



De egy szösszenetnyi gondolatmenettel már el is juthatunk a mondandómig.

Egyik oldalon áll a pénzügyileg képzetlen ügyfél, akinek elmondták, hogy az árf. kedvezőtlenül is alakulhat stb.

Másik oldalon a sok tudor közgazdász elemzőt alkalmazó bankok.

Ha a bankok előrelátták pl. a svájci frank hitelezés ilyetén veszélyeit, akkor becsapták az ügyfelet, nem lett volna szabad ekkora kockázatot vállaltatniuk. Ha a bankok se látták előre, akkor az ügyféltől hogy lenne elvárható?



Amikor a bank kínál egy konstrukciót, akkor a normál kockázatot (mondjuk 20-30%) rátelepítheti az ügyfélre, de a rendszerkockázatokat neki kell viselni, hiszen ő találja ki ezeket a lehetőségeket, konstrukciókat, neki kell előre látni, hogy milyen veszélyeket rejt, és neki is kell vállalni a worst case scenariókért a felelősséget. Azt nem lehet, hogy a felfutó devizahitelezés minden gyümölcsét élvezem, de a kockázatait meg mind áthárítom.



És nem bankadó formájában kell besápolni a pénzt, hanem az érintetteknek célzottan folyósítani, vagy eleve el se venni tőlük a magasabb törlesztőt.



Összegezve: az ügyfélnek kellene viselni a kockázatot mondjuk 30% árf változásig, minden továbbit meg a banknak.

Arról meg már szót se ejtsünk, hogy a nulla közelébe eső svájci alapkamatot Mo-n a svájci frankhitelek kamatának emelkedése kísérte. Nonszensz.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 11:54
Előzmény: #238  Törölt felhasználó
#241
Azért mert itt divat a hozzá nem értésből, de annál nagyobb hanggal szövegelés, ami sokszor még a szimpla logikának és racionális gondolkodásnak sem felel meg, azért még ne gondold, hogy az a tuti.

De ha szerinted baromság, amit stock írt, akkor lássuk a konkrétumokat és érveket. Vagy az nem megy (neked se)?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 11:58
Előzmény: #239  Törölt felhasználó
#242
Kérdezem sokadjára (még egyikötök sem válaszolt erre). Ha a CHF hitel mögött semmilyen CHF-es ügylet nem lenne:
- Akkor hogy lehetett olcsóbb a kamat a Ft kamatoknál?
- Akkor miért kellett azt kamuzni, hogy CHF-es? Adhatta volna feleakkora kamattal a bank a Ft hitelét is, nem?
- Akkor CHF kitettsége lenne a banknak, szerintetek van neki? Amikor gyengült a CHF, akkor buktak rajta?

Várom a válaszokat (longolo, pop, toce, tuksz és az összes ide írogatótól).
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:00
Előzmény: #241  Törölt felhasználó
#243
Több hete ontod ezen a fórumon a félinformációidat
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:01
Előzmény: #241  Törölt felhasználó
#244
amiből pont annyi derül ki, hogy értelmes vitába ne szálljak veled.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:03
Előzmény: #244  Törölt felhasználó
#245
A személyeskedést hagyjuk. Tessék, válaszolj az előző kérdéseimre. Konkrétumokat és érveket várok.

Nem megy?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:04
Előzmény: #243  Törölt felhasználó
#246
"Több hete ontod ezen a fórumon a félinformációidat"

Konkrétumok, érvek?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:05
Előzmény: #246  Törölt felhasználó
#247
Olvasd vissza magad...ha szerencsénk van, akkor ez eltart pár napig :)
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:09
Előzmény: #247  Törölt felhasználó
#248
Tehát nincsenek se konkértumok, se érvek. Nem lep meg, de ez így nagyon kevés. Még ide is (mások legalább megpróbálnak nagy hanggal leírni valami kurucinfós lózungot).
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:11
Előzmény: #248  Törölt felhasználó
#249
Látom tényleg nem megy az olvasás...veled vitázni értelmetlen, haszontalan időtöltés.
Na szevasz!
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:14
Előzmény: #249  Törölt felhasználó
#250
Sértegetés helyett írj konkrétumokat és érveket. Ez ilyen egyszerű.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:17
Előzmény: #250  Törölt felhasználó
#251
A kérdéseim, amikre senki nem válaszolt itt:

Ha a CHF hitel mögött semmilyen CHF-es ügylet nem lenne:
- Akkor hogy lehetett olcsóbb a kamat a Ft kamatoknál?
- Akkor miért kellett azt kamuzni, hogy CHF-es? Adhatta volna feleakkora kamattal a bank a Ft hitelét is, nem?
- Akkor CHF kitettsége lenne a banknak, szerintetek van neki? Amikor gyengült a CHF, akkor buktak rajta?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:19
Előzmény: #251  Törölt felhasználó
#252
pénzelnyelőőőő...már itt is égeted magad? :)
meséltél már a nagy buktáidról, meg arról hogy vered át a kezdőket? hmm?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:29
#253
Itt egy érdekes kis leírás, ajánlom figyelmetekbe:

link
stock33
stock33 2011. 08. 10. 12:36
Előzmény: #237  Törölt felhasználó
#254
De szerencsére nem is te döntöd el... Kikérheted magadnak, de mivel nem hiszem, hogy az elmúlt 5 évre vonatkozóan akár csak egy ilyen megnyilvánulással is tudnál szolglni, ezért különösebben nem veszem a szívemre.
stock33
stock33 2011. 08. 10. 12:38
Előzmény: #238  Törölt felhasználó
#255
Micsoda lehengerlő érvelés :)
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:43
Előzmény: #237  Törölt felhasználó
#256
Runner, neked is ajánlom figyelmedbe a korábban általam írtakat:

"Különítsük már el az egyes felelősségeket.

1. Az, hogy valaki felvette és nem tudja fizetni, az a saját EGYÉNI felelőssége.
2. Az, hogy a bank rosszul mérte fel, hogy mennyien tudják fizetni, mennyien nem, és többen dőlnek be, mint gondolták, az az BANK felelőssége. Ők is fognak bukni rajta, ha ezen buknak.
3. Az, hogy a rendszer egészében túlzott mértéket és arányt ért el a devizahitel, az a SZABÁLYOZÁS felelőssége.

Attól, mert 2., 3. felelősség létezik a bank és az állam részéről is a saját működési területükön, az semmivel nem mentesíti az egyént a saját maga által hozott döntés saját magára gyakorolt hatásának egyéni felelőssége alól.

Tehát ki MIÉRT felel? Az egyén a pozíciójából eredő buktáért (1. pont). A bank a túl sok bedőltért, ha így lesz, az veszteség a banknak, azért a bank a felelős (2. pont). Az államé (3. pont) a szabályozási problémákból eredő veszteségek (a problémák rendszerszintű kezelésének költségei, amibe minden beletartozik, kezdve a bankokon keresztülvert középárfolyam, a hitelesek mint politikai tényező, stb. stb. végső soron az utcára tett emberek valamilyen megsegítése). A devizahitelezés ÖSSZES kárán tehát már most is osztozik a 3 szereplő.

Te a pozícióból eredő buktát akarod megosztani..."
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:45
Előzmény: #240  -bubu-
#257
Szeretnék egy kicsit kotnyeleskedni!
Kérlek titeket, ne kövezzetek meg, ha hülyeséget írnék!

Lehet arról tudni valamit, hogy milyen és mekkora problémával is állunk szemben?
Pontosan:
a.) Hányan vannak, akik sokallják a kamatot és nem akarnak fizetni?
b.) Hányan vannak, akik sokallják a kamatot és nem tudják fizetni?
c.) Hányan vannak, akik sokallják a kamatot és azt mondják, kapja be a bank?
d.) Hányan vannak, akik sokallják a kamatot és csak kínkeservesen képesek fizetni?
e.) Hányan vannak, akik sokallják a kamatot, de még ki tudják köhögni?
Ezeket nem lenne rossz tudni, hogy mégis mekkora a probléma.

Úgy tudom, a bankadót már elköltöttük államadóságra és az idei költségvetésre. Az indoka az volt, hogy annak idején államilag támogatott hitel jól jött a bankoknak, mivel felfutatta a hitelezést. Tehát, ha ebből leírható lenne a kamatkülönbözet, akkor azt látom, hogy csak az adós (ez függne az árfolyamgát nagyságától) és az állam vállalja kockázatot, vagyis a buktát. Tehát a bank nem jár rosszul, hogy nem megfelelően értékelte az ügyfél fizetési képességét.
Vagy tévedek?

A horvát modell nem volna jobb?
Ott csak a bank és az adós vállalja a veszteséget.
Ha jól értettem.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:46
Előzmény: #253  Törölt felhasználó
#258
Erre is szintén magamat másolom be:

"A tömeges jelleg a bankok és az állam felelősségét is előhívta, és nyilvánvalóan kezelniük kell a problémát, de ez nem ment fel az egyéni bukód alól.

Ahogy 2 éve is írtam:
- Az egyoldalú szerződésmódosítást nem kéne hagyni. Ezt kis részben megoldották.
- A kamatpolitikának átláthatónak és előre rögzítettnek kell lennie - ebben nem történt előrelépés.
- A devizahiteleknél nem kéne engedni, hogy a tőke- és kamatfizetésen felüli költségelemek devizában legyenek denominálva - nem történt előrelépés.
- Sőt, a költségelemeket eleve felül kellene vizsgálni és maximálni (nonszensz az évi 2%-os tőkearányos kezelési költség és indokolatlanul sok a vételi/eladási spread is, a devizahitelesnek ez a két legfontosabb plusz terhe a tőke- és kamattörlesztésen felül).
- A szerződésmódosítást meg kell könnyíteni - ez részben megtörtént.
- A kiváltást, bankváltást meg kell könnyíteni (nonszensz a teljes tőketartozásra bukott vételi/eladási spread, amit még egy 10%-os árfolyamveszteség tartalékkal meg is toldanak, mindez a szerződésmódosítás/végtörlesztés, ill. az új banknál a belépés minden költsége mellett!). - Ebből szinte semmi nem valósult meg, pedig ez lenne a legfontosabb (sokkal többet érne, mint az agyament kamu árfolyamrögzítés).
- Az előtörlesztést is megkönnyíteni - ez részben megvalósult (lásd pl. középárfolyam alkalmazása, de szerződésmódosítási díj azt hiszem még mindig van).

Szóval lenne még mit tenni szabályozási meg banki részről. De attől még az alap érvényben marad: te vetted fel, neked kell visszafizetni. A fentiek egyébként, ha mind megvalósulnának azért sokkal nagyobb segítséget jelentenének, mint a rém ostoba "árfolyamrögzítés". Persze, az jobban hangzik, jól át lehet verni vele az embereket, akik 3 év múlva hirtelen még nagyobb szarban találják majd magukat..."
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:52
Előzmény: #258  Törölt felhasználó
#259
Engem meggyőztél!
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:53
Előzmény: #235  stock33
#260
jó, hogy ennyire képben vagy!
Én nem vagyok szakember, csak leírtam a gondolataimat.
Te szakértőnek tűnsz, de számokat/érveket nem látok...
Felvetésedre: "csesszél ki a bankoddal, vegyél fel máshol 0,5%-ra svájci frank kölcsönt, a mostanit meg törleszd elő." csak annyit reagálnék, hogy mint azt bizonyára olvastad (képben vagy), nem folyósítanak a bankok CHF hitelt.
Számomra a kamat különbség nem értelmezhető!
Tudja valaki, hogy ma milyen kamattal lehetne felvenni HUF és EUR hitelt?
A két hitel kamata ma milyen arányban lenne az MKB és EKB alapkamatokkal?
Lenne akkora különbség mint anno CHF és HUF között?
Azt próbálom feszegetni, hogy ma nincs viszonyítási alap, hiszen senki sem folyósít CHF alapú hitelt.
Pedig érdekelne a különbség.
Mellesleg arra is utaltam korábban, hogy a bankok az árfolyam kockázat mellett a kamatkockázatra is felhívták a figyelmet. Akkor azt állították, hogy az alpesi alapkamat változása befolyásolhatja a kamat változást.

Még egyszer.
Nem vagyok szakértő, nem próbálok okoskodni, vagy azt bizonygatni, hogy képben vagyok. Egyesektől ezt látom, de észérveket nem.
Azt sem gondolom, hogy ilyen fórumtól kell várni a megoldást.
A kiindulás az volt, hogy a kamatszintekre nincs ráhatás, nem számítható és a bankok sem adnak tájékoztatást, hogy mi alapján kalkulálják.

Ja és még valami! A forint hitelek kamata nem emelkedett ilyen mértékben! Sőt tudtommal csökkent! Akkor?

üdv.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:00
Előzmény: #260  Törölt felhasználó
#261
A kamatfelvetésed egy jogos problémára világít rá: a hitelfelvevők nem tudják, nem ellenőrizhetik, számukra semennyire nem nem előre tervezhető, de még utólag sem transzparens a banki kamatpolitika. Ez szerintem is megengedhetetlen. Ez teszi ugyanis lehetővé azt, hogy a bank a rossz hitelesek veszteségeit a fizetőkön hajtsa be.

Egy hitelszerződésnek előre rögzített módon kellene tartalmazni a kamatot, ill. a kamatot befolyásoló elveket, mutatókat, módszereket. Mondjuk pl. Libor + X%.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:00
Előzmény: #258  Törölt felhasználó
#262
- "A devizahiteleknél nem kéne engedni, hogy a tőke- és kamatfizetésen felüli költségelemek devizában legyenek denominálva - nem történt előrelépés."
Ha tényleg nem állt mögötte chf akkor a tőkét és a kamatot sem.
"Persze, az jobban hangzik, jól át lehet verni vele az embereket, akik 3 év múlva hirtelen még nagyobb szarban találják majd magukat..."
De a 3 év védelem alatt kedvezőbb árf.mellett belehet törleszteni vagy akár végtörleszteni és csak a gyüjtőszámla marad a tartozás.Ellenben további chf erősödés esetén ha nem tud fizetni az adós mindent elbukik.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:02
Előzmény: #262  Törölt felhasználó
#263
"Ha tényleg nem állt mögötte chf akkor a tőkét és a kamatot sem."

De ezt csak te gondolod így hozzá nem értésből. Válaszolj a lenti kérdéseimre.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:03
Előzmény: #262  Törölt felhasználó
#264
"De a 3 év védelem alatt kedvezőbb árf.mellett belehet törleszteni vagy akár végtörleszteni és csak a gyüjtőszámla marad a tartozás."

Nem. Előtörleszteni nem lehet a kedvezményes árfolyamon (egyébként ezt már írtam neked, jó lenne, ha nem csak írnál, hanem olvasnál is). Logikus is, mert az egyenlő lenne azzal, hogy Ft-osítod a hiteled.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:14
Előzmény: #264  Törölt felhasználó
#265
Ne legyél már ilyen értetlen. Havonta törlesztek a 180ft -os árfolyamon. Majd pl.öröklök és az aktulis árfolyam 150ft. Akkor azon az aktuális árfolyamon előtörlesztek vagy kifizetem az egész hitelt. Ez így érthető ?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:16
Előzmény: #265  Törölt felhasználó
#266
Ok, de mit akarsz ezzel mondani?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:16
Előzmény: #262  Törölt felhasználó
#267
És arra is felhívnám a figyelmet a "mentő" csomaggal kapcsolatban, hogy azoknál akik nemrég vették fel a hitelt, és a tőketörlesztés kicsi a kamat és a kezelési költség összegéhez képest, az is előfordulhat, hogy valakinek a mentőszámlájára nagyobb összeget írnak, mint az adott hónapban a devizaszámláról levont tőketörlesztése. Tehát előfordulhat az is, hogy a tőketartozás nőni fog (a két számlán együttvéve) a törlesztő részlet levonása után.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:18
Előzmény: #263  Törölt felhasználó
#268
"Ha tényleg nem állt mögötte chf akkor a tőkét és a kamatot sem."

"De ezt csak te gondolod így hozzá nem értésből. Válaszolj a lenti kérdéseimre."
Valóban nem értek hozzá, de szerintem ez az alapkérdés és már hónapokkal ezelőtt is kértem tőled hogy írd le mi történik pontosan egy chf alapú hitelnél.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:19
Előzmény: #267  Törölt felhasználó
#269
Bizony-bizony. Ezt írtam én is még hónapokkal ezelőtt, amikor az "árfolyamrögzítés" ötlete felmerült.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:23
Előzmény: #266  Törölt felhasználó
#270
Azt hogy védelem nélkül bedőlhetek a hitelbe pár hónapon belül és akkor minden úszik.Védelemmel pedig biztosan kalkulálhatok 3 évig és kapok egy lehetőséget kedvező árfolyam esetén, hogy akár kiszálljak a hitelből. Ez azért nem ugyanaz mint a bedőlés...
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:23
Előzmény: #269  Törölt felhasználó
#271
Örülök, hogy más is látja ezt a problémát, s szerintem erre kellene nagyon felhívni mindenkinek a figyelmét, hisz ez gyakorlatilag a kamattartozás tőkésítése, ha jól gondolom.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:25
Előzmény: #270  Törölt felhasználó
#272
Longolo:

És ha tovább nő a CHF, akkor a védelem után nem dőlnek be?

Dehogynem: csak akkro egyszerre és hirtelen dőlnek be. Különben meg folyamatosan, ami a bankoknak és a gazdaság egészének is jobb.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:26
Előzmény: #270  Törölt felhasználó
#273
Longolo:

"Azt hogy védelem nélkül bedőlhetek a hitelbe pár hónapon belül és akkor minden úszik.Védelemmel pedig biztosan kalkulálhatok 3 évig és kapok egy lehetőséget kedvező árfolyam esetén, hogy akár kiszálljak a hitelből"

Mégegyszer: kiszállni NEM tudsz a rögzített árfolyamon. Az csak a havi törlesztésre érvényes.
Civinjanos 2011. 08. 10. 13:34
#274
A CHF hitelügyletekkel az alapvető baj az, hogy ezek mögött soha nem volt (nem kellett legyen) CHF-bani banki kitettség. A bankok a hitelt lakásvásárlásra adták, aminek a vételárát HUF-ban kellett megfizetni. Vállalati hitelek esetében ugyanez a helyzet. Az önkormányzati hitelek esetében szintén, azzal, hogy némely önkormányzatok CHF-ben felvett hitelüket azonnal átváltották HUF-ra, és a magasabb HUF kamatból adódó pozitív kamatkülönbségből éltek, amíg rájuk nem szakadt az árfolyam-emelkedés.

Szóval a HUF-ban folyósított magán, vállalati és önkormányzati hiteleket a lehető legritkábban (sohasem) vették fel CHF-ben az adósok, ennélfogva a hitelező banknak a legritkábban (sohasem) keletkezett emiatt CHF kitettsége.

Ennyit a megoldás zálogáról. A bank nyugodtan konvertálhatja a hitelt forintra, semmiféle veszteséget nem kell leírnia, kizárólag azt a virtuális nyereséget, amelyet az elvárt (de eddig be nem folyó) CHF-hez kötött magasabb befizetésekből remélt és könyvelt le. Effektív, azaz cash vesztesége a banknak nincs, nem lehet. A továbbiakban is forintot kap az adóstól, csakúgy, mint eddig de most már nem napi CHF árfolyamhoz kötve, hanem fixen, HUF-ban. Ez a fizető adósok legfőbb (és egyetlen jogos) igénye. A kamatkülönbözetnek mától fedeznie kell az árfolyam-ingadozásból adódó banki veszteséget, ami mától kezdve inkább nyereség lesz, mert a CHF/HUF árfolyamnak ebből a magasságból várhatóan a HUF erősödésével járva, csökkennie kell.

Ha mégis CHF-ben talált volna forrást a hitelező bank, akkor pedig a helyzet a következő: át kellett váltania az általa (a hitelező bank által felvett) hitelt, vagy egyéb forrást azon nyomban HUF-ra, mivel a folyósítás HUF-ban történt. Ekkor viszont nyitott (bukható) CHF pozíciója maradt, ami a bank kockázata. Ezt viszont egy az egyben az adósára kell hárítania, hiszen a banknak saját pénze nincs, a betétesei pénzét reszkírozza. A továbbiakban is forintot kap az adóstól, csakúgy, mint eddig napi árfolyamon. A kamatkülönbözetnek mától fedeznie kell az árfolyam-ingadozásból adódó banki veszteséget, ami mától kezdve inkább nyereség lesz, mert a CHF/HUF árfolyamnak ebből a magasságból várhatóan a HUF erősödésével járva, csökkennie kell.

Valamennyi CHF hitel azonnal HUF-ra fordítható.

A vállalkozók, meg az önkormányzatok nem lehettek tudatlanok, vállalniuk kell a devizaalapon felvett hitel kockázatát.

Azt, hogy a nem fizető magán adósokkal mi legyen, az már más, szociális (politikai) kérdés. Kétség kívül százezres darabszámról van szó, de ha ez 200.000, vagy 300.000 darab hitel, akkor ez 5 millió forintos jelenlegi átlagos bukással számolva „mindössze” 1000 milliárd, vagy 1500 milliárd forint. Ennek a kétszeresét-háromszorosát szedte be az állam a magánnyugdíj pénztáraktól, költötte el egykulcsos adóra, meg MOL részvényekre. Még vesztesége sem lehet, ha az így ölébe pottyanó ingatlanvagyont az állam értékpapírosítja és tőzsdére viszi, és pl. ezekkel a papírokkal fizeti ki a magas bérű közalkalmazottak 300.000 forint nettó feletti havi fizetését.

E sorok olvasóinak őszinte híve
Bandi_ujonc 2011. 08. 10. 13:44
Előzmény: #274  Civinjanos
#275
Kár volt ilyen hosszas gondolatmenetbe fognod, vagy idézned, mert már az első mondat ostoba: "A CHF hitelügyletekkel az alapvető baj az, hogy ezek mögött soha nem volt (nem kellett legyen) CHF-bani banki kitettség."
23x leírták, hogy ez miért butaság.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 14:33
Előzmény: #275  Bandi_ujonc
#276
Szóval pénznyelő, bandi_ujonc, Ti 100%-ig biztosak vagytok benne, hogy a bankok a kihelyezett CHF-denominálású hitelekhez a forrást teljes egészében valóban CHF-ben keresték és találták?

Megkérdezhetem, hogy e bizonyosságot mire alapozzátok? (pénznyelő kérdései ugyanis megfelelően megválaszolhatóak csak forint, vagy forint - CHF vegyes forrás esetében is)
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 14:46
Előzmény: #276  Törölt felhasználó
#277
Akkor légyszíves válaszold meg a kérdéseket.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 14:48
Előzmény: #251  Törölt felhasználó
#278
Elmondom, én mit csinálnék, ha bankos lennék...
"Ha a CHF hitel mögött semmilyen CHF-es ügylet nem lenne:"
A semmilyen CHF ügylet könnyen észrevehető. Viszont azt, hogy egy adott hitelkihelyezéshez pontosan honnan van a forrás, vagy hogy az adott bank összesített hitelkihelyezése hogyan viszonyul az összesített betéti, tulajdonosi, hitel, swap ügyletek devizaneméhez, azt ismereteim szerint a kutya sem ellenőrzi. Tehát a kérdés, hogy mennyi mozgásterem van a betét és kihelyezés devizái között játszani.

Nem különös, hogy a bankok gyakorlatilag sosem hirdettek CHF-betéti akciókat? Azaz nem keresték a legolcsóbb CHF forrást, a lakosságit?

"- Akkor hogy lehetett olcsóbb a kamat a Ft kamatoknál?"
Kamat? Kit érdekel a kamat? A fontos a bank teljes bevétele. Ez pedig kamat + kezelési költség + oda-visszaváltási marzs + egyéb díjak. Kisebb mértékben az is (mivel kockázatos), hogy van-e a következő években növekedési potenciál ezekben (mert pl. ha CHF-árfolyamnövekedésre számítok, akkor ezek a bevételek is növekednek, amit valamennyire persze ront a nemfizetés növekedése). Na, így már nem biztos, hogy rosszul jövök ki a CHF vs FT hitel boltból, másrészt a látszólagos kamat alacsonyság miatt sokkal többet tudok kihelyezni (így minden tőkével arányos bevétel évekig nagyobb tud lenni).

És hogy miért érheti meg Ft-betétet kihelyezni CHF-alapon? Egyszerű: az a kérdés, hogy a banknál elhelyezett pénzeknek mennyi az ÁTLAGOS kamata. Nem az állampapírhozamot kell nézni, vagy a jegybanki kamatot, hanem azt, hogy mennyi kamatot adott a bank a látraszóló, vagy néhány hónapos betétekre, esetleg kombinálva többéves lekötésekkel. Lakossági és vállalati ügyfeleknek. Ezek könnyen lehetnek alacsonyabbak, mint a CHF hitel kamata, azaz forrásnak éppen még jók is lehetnek... (És rövidből finanszírozzák a hosszút, szokás szerint...)

"- Akkor miért kellett azt kamuzni, hogy CHF-es? Adhatta volna feleakkora kamattal a bank a Ft hitelét is, nem?"
Nem, mert Ft-ban a kezelési költség, valamint a váltási marzsok nem hozhatóak ki akkora mértékűre, átláthatóság esetén ezeket nem fogadják el a hitelfelvevők.

"- Akkor CHF kitettsége lenne a banknak, szerintetek van neki? Amikor gyengült a CHF, akkor buktak rajta?"
Valamennyi CHF kitettsége biztosan van a bankoknak természetesen. Az megkérdőjelezhető, hogy ez 100%-a kihelyezett hiteleknek. A bukás kérdését nem értem, szóval erre nem kísérelek meg válaszolni :)
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 14:54
Előzmény: #278  Törölt felhasználó
#279
És mégvalami. Nem állítom, hogy így történt - bizonyításhoz vagy cáfolathoz erősen bennfentes információk kellenének. De azért talán érdekes gondolatmenet...
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:03
Előzmény: #273  Törölt felhasználó
#280
Akkor vegyük a szakértő példáját : Kaptál 100e chf et = 15mill ft.Fizettél havonta 150e ft törlesztőt. Most fizetsz 270e ft törlesztőt és tartozol 27 mill.ft-al és van egy 15 mill-os ingatlan fedezeted. A hitelt nem tudod ft- ra váltani mert nincs 27 mill-od, hogy kiszállj a hitelből.
1.Nem kérsz védelmet, pl. jövő februárban 300 chf-nél már nem bírod fizetni a törlesztést, bedőlsz. Viszik a lakást, irány albérlet és marad több mint 10 mill. ft tartozásod.
2.Kéred a védelmet, havi 180e ft-ot törlesztesz.Jövő februárban a chf lecsökken 150ft-ra. Ha ekkor pénzhez jutsz akkor 150ft -os árfolyamon azaz 15 mill. ft-ért kiváltod a teljes tőketartozásod és maradt egy párszázezer ft-os ft hiteled a gyüjtőszámlán aminek kifizetésébe már valószínűleg nem fogsz " beledögleni"
Nem érzed a két megoldás közti óriási külömbséget ??? Azt nem állítom hogy mikor és mennyi lessz az árfolyam, csak azt hogyha kedvezően alakul kaphatunk egy LEHETŐSÉGET hogy kisebb veszteséggel szálljunk ki a hitelből mint most.

Topik gazda

aktív fórumozók


friss hírek További hírek