Emlékszel? A brexit után is ugyanez volt a mese.
és minden pofáraesés után ez lesz, amikor nem úgy alakul a "demokrácia", ahogy azt az űbermensek akarták.
Ilyenkor szoktak jönni a "demokrácia túl fontos és bonyolult ahhoz, hogy az egyszerű népre lehessen bízni" típusú okoskodások...
és minden pofáraesés után ez lesz, amikor nem úgy alakul a "demokrácia", ahogy azt az űbermensek akarták.
Ilyenkor szoktak jönni a "demokrácia túl fontos és bonyolult ahhoz, hogy az egyszerű népre lehessen bízni" típusú okoskodások...
Az AfD Belinben is bekerülhet a tartományi parlamentbe
A berlini tartományi választásokon is a bevándorlás a központi téma
Kottász Zoltán
A két héttel ezelőtti mecklenburg–elő-pomerániai tartományi választás megismétlődésétől tartanak a német nagykoalíció pártjai: a felmérések szerint a holnapi berlini tartományi voksolás során ismét meglepetést okozhat a migránsellenes Alternatív Németországnak nevű párt, míg Angela Merkel CDU-ja és a szociáldemokraták jelentős veszteségeket szenvednek el.
Még a multikulturális, „hippifővárosban” – ahol a bevándorló hátterű lakosok aránya 30 százalékra tehető – is jó eredményre, a voksok 14 százalékára számít a vasárnapi tartományi választásokon a 2013-ban alapított migránsellenes párt, az Alternatíva Németországnak (AfD), de az egykori keletnémet kommunista állampárt utódjának tekinthető Baloldali Párt (Die Linke) is három százalékkal (14,5 százalékra) növelheti öt évvel ezelőtti eredményét. A német sajtó emlékeztet arra, hogy Berlin lesz a tizedik olyan németországi tartomány, amelynek parlamentjébe képviselőket küldhet az AfD.
A fővárosiak sem hisznek már a hagyományos pártok kampányszlogenjeinek
Forrás: Reuters
A háttérben az Angela Merkel nyitott kapuk politikájával való elégedetlenség áll, erre utalt az AFP hírügynökség beszámolója szerint egy kampánygyűlésen Bastian Behrens, Angela Merkel Kereszténydemokrata Uniójának (CDU) tagja, aki átállni készül az AfD-hez. A tavaly Németországban menedékkérelmet benyújtó migránsok közül sokan gazdasági bevándorlók, „sokba kerülnek és nehéz integrálni őket – elég a törökökre gondolni, akik harminc éve jöttek ide, de párhuzamos társadalmat alkotnak” – hangoztatta. A hírügynökségnek nyilatkozó Nils Diederich politikai szakértő szerint a választások tétje nem az, hogy a hagyományos pártok, a CDU és a szociáldemokraták (SPD) közül ki végez az élen, hiszen Berlinben rendszeresen az SPD győz, hanem az, hogy szavazóik hány százaléka pártol át az AfD-hez. A felmérések szerint mind az SPD, mind a CDU 5,5 százalékkal kap kevesebb szavazatot, mint öt évvel ezelőtt.
Berlinbe 70-80 ezer menedékkérő érkezett tavaly, több ezren most is menekülttáborokban élnek, sokan a már használaton kívüli Tempelhof repülőtér hangárjaiban. Az elégedetlenség Merkel szerdai berlini látogatása alkalmával is tapasztalható volt, amikor – a Reuters hírügynökség szerint – egy harmincfős csoport tagjai kifütyülték a kancellár asszonyt, amikor az Berlin nyitottságáról beszélt.
A bevándorlási hullám mellett a másik fő kampánytéma az ingatlanárak drasztikus emelkedése, illetve az, hogy bár kulturálisan virágzik, komoly gazdasági nehézségekkel néz szembe a főváros, ahol 10 százalék a munkanélküliségi arány, és rászorul a szövetségi kormány pénzügyi támogatására. A város vezetését ráadásul olyan inkompetens lépések jellemzik, mint a Berlin Brandenburg elnevezésű repülőtér megnyitásának késlekedése. A légikikötő kapuit eredetileg 2010-ben kellett volna megnyitni, ám a rossz tervezés és kivitelezés, illetve a korrupciós ügyek miatt még az sem biztos, hogy jövőre elkészül.
Tartományi parlamenti választások kezdődtek Berlinben
Helyi törvényhozási (képviselőházi) választás kezdődött vasárnap reggel Berlinben, Németország tartományi rangú fővárosában. A 2,48 millió választásra jogosult berlini szavazataira a 78 egyéni választókerületben 21 párt összesen 927 jelöltje pályázik. A 130 tagú képviselőház fennmaradó 52 helyét a pártok listáira leadott szavazatok alapján töltik be.
Az utolsó felmérések alapján ismét a tartományban különböző koalíciós összetételben 1989 óta folyamatosan kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) végezhet az élen, a szavazatok 21-24 százalékára számíthat, ami jelentős visszaesés lehet a legutóbbi, 2011-ben tartott választáson szerzett 28,3 százalékhoz képest.
Az SPD-vel 2011 óta kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) támogatottsága a 17-20 százalékos sávba kerülhet az öt évvel ezelőtti 23,3 százalékról.
Az ellenzéki Zöldek 17-19 százalékot szerezhetnek a 2011-es 17,6 százalék után.
Az SPD-től balra álló Baloldal támogatottsága a 15-17 százalékos sávba emelkedhet a 2011-es 11,7 százalékról.
A CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) nagyjából 15 százalékos eredménnyel juthat be a képviselőházba.
A Kalózpárt várhatóan nem lépi át az 5 százalékos bejutási küszöböt, így távozik a tartományi parlamentből. A 2011-ben kiesett liberális FDP viszont visszajuthat, támogatottsága az utolsó mérések szerint 6-6,5 százalékon áll.
Az SPD-CDU koalíció várhatóan nem folytatható, és csak valamilyen hármas koalíció alakíthat a képviselőházban többségre támaszkodó kormányt (szenátus). A legvalószínűbb az, hogy az SPD a Zöldekkel és a Baloldallal alakít kormányt, és a CDU ellenzékbe szorul. Az AfD-vel egyik párt sem kíván együttműködni.
A választók 18 óráig szavazhatnak. Urnazárás után az országos közszolgálati televíziók (ARD, ZDF) közlik a szavazókörökből távozó választók megkérdezésén alapuló eredménybecsléseiket. A szavazatok összesítése várhatóan hétfő hajnalig tart, a tartományi választási bizottság addig is folyamatosan közöl részeredményeket.
A 3,5 millió lakosú német fővárosban a képviselőházi választással együtt a 12 kerületi közgyűlést is újraválasztják. A közgyűlésből kerül ki az adott kerületet irányító testület, amely a kerületi polgármesterből és négy úgynevezett kerületi tanácsnokból áll. A pozíciókat a választási eredménynek megfelelő arányban osztják el a pártok között. Ebből adódóan a 2013-ban alapított AfD története során először döntéshozó szerepbe kerülhet, várhatóan néhány keleti külső kerületben szerez majd tanácsnoki tisztséget. Egy kerületre átlagosan csaknem 300 ezer lakos jut, vagyis a tanácsnokok emberek százezreit érintő ügyekben hoznak döntéseket. (MTI)" link