És? Ezzel most mit is akartál mondani ebben a topicban? Adócsalás témában amúgy elég tájékozatlannak kell lennie annak, aki Trumptól várja a csodát, lévén maga is adócsaló...
"Stiglitz: „Képzeljük csak el, mi folyhat az adóparadicsomokban!
Európai Unió
2016. november 18. péntek, 18:46
• Joseph Stiglitz, Panama-iratok, Európai Parlament
„Hangsúlyozom, hogy a Panama-iratokban lévő információ 80 százaléka nem Panamában történt eseményekről szól, ami jól mutatja, hogy a probléma globális” – mondta Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász az Európai Parlament vizsgálóbizottságának meghallgatásán.
Stiglitz, a panamai kormány egykori tanácsadója felszólalásában a titkos adórendszerek elleni „zéró toleranciára” kérte Európát.
A Panama-iratok botrányát vizsgáló szakbizottság szerdai meghallgatásán Joseph E. Stiglitz emlékeztette a képviselőket, hogy a Mossack Fonseca, az adatokat kiszivárogtató ügyvédi iroda csak egy a négy nagy panamai ügyvédi iroda közül: „Történetesen a kisebb irodák egyike. Képzeljük csak el, mi folyhat ezekben az adóparadicsomokban!”
Miután a Mossack Fonseca kiszivárogtatta az adatokat, a panamai kormány létrehozott egy bizottságot, amelynek feladata, hogy kidolgozzon egy ajánlást, amellyel javíthatják az ország pénzügyi és jogi rendszerének átláthatóságát. Stiglitz tagja volt a bizottságnak, de lemondott, mert a kormány nem akarta nyilvánosságra hoznia az ajánlásaikat.
A Panama-iratok botrányát vizsgáló bizottságot azután hozta létre az Európai Parlament, hogy napvilágra kerültek a Mossack Fonseca iratai. Az EP-képviselők azt vizsgálják, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok milyen mértékben küzdenek a probléma ellen.
A FELVILÁGOSULTAK SZERINT A „TÉNYEK UTÁNI POLITIKA” KORSZAKÁBA LÉPTÜNK
Megadja Gábor
Hazai idő szerint november 9-én hajnaltájban néhány arcra ráfagyott a vigyor. Egyre biztosabb lett, hogy az Egyesült Államok 45. elnökét Donald Trumpnak fogják hívni. A CNN (rosszmájúak szerint Clinton News Network) még próbálta visszatartani az adatokat, reménykedni, hogy a független média független jelöltje lesz mégis a befutó, de egy idő után bedobták a törülközőt.
A leolvadt vigyorok épp most alakulnak valamivé, amiről még nem tudjuk, mi lesz belőle végül. A liberális média ingamozgása arra utal, hogy még nem döntötték el, köpködni kell-e továbbra is Trumpot, vagy inkább óvatosan befarolni mögé?
A mostani választás valóban figyelemre méltó, még ha nem is teljesen példátlan, több okból is. Trump ugyanis a legsúlyosabb ellenszélben nyert. Ellene volt a mainstream média, a teljes, pénzzel jócskán felpumpált demokrata kampánygépezet, de még az övéi – a republikánus pártelit – is döfködték a hátát. A megválasztott elnök a saját pénzéből finanszírozta kampányát, ami ugyan szintén nem csekély egy földi halandó szemszögéből, de eltörpül ahhoz képest, amit az ellenoldal tudott mozgósítani. Gyakorlatilag csak a közösségi média fórumaira támaszkodott, szemben az úgynevezett független Góliáttal. Talán ezért tekintette mindenki teljesen esélytelennek az első pillanattól fogva.
Trump győzelme felér egy kisebbfajta forradalommal, és nem csak a fentiek miatt. Azok ugyanis keveset értek volna, ha végül a választók nem mellette döntenek.
Ez persze mind csak spekuláció, de erős a gyanú, hogy az üzletember két fronton tudta maga alá gyűrni Hillary Clintont. Az egyik osztályfronton történt. Az amerikai középosztályról az amerikai politikai elit teljesen megfeledkezett, akár fehérekről, akár színes bőrűekről van szó. Amikor Trump arról beszélt, hogy őket magukra hagyta az ország, az ő nevükben beszélt, és meg is találta a hangjukat. A másik a kultúra frontja. Az Egyesült Államokban ugyanis az egyetemi campusokról kilövellve mindent átitatott a fojtogató, totalitáriussá váló politikai korrektség.
Trump nyíltan és meglehetősen érdes hangnemben vette semmibe a politikai korrektséget. Nem is maradt el a válasz: kapott hideget-meleget a politikai paletta mindkét oldaláról. Ironikus módon épp az egyetemekről terjedt el a közvéleményt teljes mértékben terrorizáló szemlélet. Trigger warningok, safe space-ek. (A kedves diákokat figyelmeztetik, ha potenciálisan számukra sértő dolog hangzana el, akkor kimehetnek. A safe space pedig véd minden negatív kommenttől.) Szabad vita nyista.
A megfejtés közhelyszerű: Trump csak kimondta azt, amit az emberek többsége gondolt. Az emberek többsége pedig azt gondolta, hogy a washingtoni establishment magasról tesz az amerikai polgárok mindennapi problémáira, el vannak foglalva a nemzetközi kereskedelem – főként számukra és részvényeseik számára – kedvező feltételeivel, a közel-keleti háborúkkal és a folyton megjelenő, felszabadítandó kisebbségek problémáival. Nem elég tehát, hogy az átlag amerikai hangját senki sem hallotta az elitből, de még abajgatták is őket azzal, hogy korlátolt rasszisták.
Ez a vád mellesleg igen figyelemreméltó, ha tekintetbe vesszük azt, hogy épp Trump politikai ellenfelei osztják fel az amerikai népet különféle csoportokra etnikumok, nemek és szexuális preferenciák szerint, és próbálják ezeket egymással szembefordítani: fehéret a feketével és a spanyolajkúakkal, nőket a férfiakkal, homoszexuálisokat a heteroszexuálisokkal stb.
Az amerikai liberalizmus igyekszik egyszerre két nyelvet beszélni. Egyrészt a totális egyetértésre, a társadalmi harmóniára törekszik, amelynek alapja a tökéletes egyetértés, másrészt azt vallja, hogy a különféle etnikai, nemi stb. csoportok állandó harcban állnak egymással. A legnagyobb elnyomók természetesen a heteroszexuális fehér férfiak.
A média és az értelmiség szemében a fenti csoport tagjainak további bűne azon túl, hogy fehérnek és férfinak születtek, a tudatlanság, műveletlenség – rövidebben: a tahóság. (Nem gond persze, hogy Trumpra korántsem csak fehér férfiak szavaztak, hiszen akkor nem nyerhetett volna. De erre is megvan az osztályharcos magyarázat: ezek bizony árulók.) Ezt némely értelmiségiek – honunkban is – nyíltan, mások kissé becsomagolva fogalmazzák meg. A szokásos dramaturgia szerint az értelmiség ilyenkor szórja átkait a hálátlan világra, hogy az nem hever a lábai előtt páratlan tudása és műveltsége miatt. Trump meg nem olvas. Amikor az értelmiség ezen nyekereg, akkor adjunk a hálát a sorsnak, hogy nem juthatnak a hatalom közelébe – ugyanis ezek szerint ők tényleg úgy képzelik, hogy könyvekből kell kiolvasni a helyes politikai döntéseket, meg a kormányzás művészetét.
Mellesleg bármilyen negatívan is ítélik meg Trumpot, az üzenete nem példátlan, csak elfeledett. Az „America First” szlogenjét illik Taft szenátorhoz kötni, és az izolacionizmus sem áll távol az amerikai politikai hagyománytól. Ez még akkor is sajnálatos igazság, ha a demokratán kívül a neokon establishmentet is a hideg rázza Trump külpolitikai üzeneteitől, főleg, ha valóban köt egy modus vivendit az oroszokkal. Ez esetben a demokrata és a neo establishment egy része megy a levesbe, a követségek külföldi kisegítői – ők a függetlenek – pedig téma nélkül maradnak. Szófukar hangulatjelentések lesznek ebből. Úgy fáznak most Trumptól, mint Kissingerék Reagantől annak idején, és a „kívülről érkezett” párhuzam is részben megáll.
A Brexitnek és Trump megválasztásának már címkét is adott a felvilágosult értelmiség. Állítólag a „tények utáni politika” korszakába léptünk. A tényeket, ugye, ők ismerik, a Brexit mellett voksolók, Trump és szavazói pedig nem. Ez igen kényelmes pozíció, és csak irigyelni tudjuk az elit ilyetén magabiztosságát. Az persze nem merül föl bennük, hogy épp ez a kivételes magabiztosság vezetett a Brexithez és Donald Trump győzelméhez.
És akkor a jutalomjáték: akik a tények utáni politika világában a tények oldalán állnak, azok most kínos magyarázkodásra kényszerülnek az úgynevezett „szakmák” védelmében, főleg a mérések és elemzések területén. A Szent Tudomány ugyanis, úgy tűnik, becsődölt. A Szent Tudomány képviselői ezért a tévéstúdiókban és cikkekben magyarázzák el nekünk, hogy minden a legnagyobb rendben, nem rontott el a szakma semmit, és különben is, hibahatár. Én amondó vagyok, hogy ez legalább szórakoztató. A szakma sosem téved, akkor sem, ha igen.
Ha már itt tartunk. A szakma – sőt, tudomány – képviselői a verseny indulásánál azt mondták, Trumpnak esélye sincs jelöltté válnia. Majd azt mondták, rendben, jelölt lett, de befutó sosem lesz belőle. A következő fázisban az volt a jóslat, hogy bár befutó lett, elnök sosem lesz belőle.
Most az az előrejelzésük, hogy Trump borzasztó elnök lesz, és elhozza az apokalipszist. Legyen. Ha ez is pont ugyanúgy válik valóra, mint a többi tudományos-szakmai jóslat, akkor nincs mitől tartanunk.
A szerző eszmetörténész
Ha jók a lobbiellenes szabályok, át kell venni azokat. Kiterjesztve a felügyeletekre és az általuk felügyeltekre is. Az is a korrupció része, hogy pl. a bankfelügyelet volt felügyelői az általuk felügyelt bankoknál kapnak később zsíros állásokat...
Trump visszatáncolt egy sor kampányígéretében
Földes András FÖLDES ANDRÁS
KÖVETÉS
Pándi Balázs PÁNDI BALÁZS
KÖVETÉS
2016.11.22. 22:33
0 HOZZÁSZÓLÁS
Donald Trump olyan elánnal vetette bele magát a világpolitikába, a belpolitikába, a sajtóügyekbe, és a bizniszbe, hogy az amerikai sajtó gyakorlatilag egész nap a leendő elnökkel foglalkozott.
A figyelmet Trump már hétfőn megalapozta, amikor berendelte magához a legnevesebb újságírókat, csak azért, hogy egyenként ossza ki őket. Trump eközben jelezte az Egyesült Királyságnak, hogy azt szeretné, ha az Egyesült Királyság washingtoni nagykövete Nigel Farage, a UKIP vezetője, a brexit élharcosa lenne.
2016-11-18T220341Z 308443225 TM3ECBI1B8201 RTRMADP 3 TRUMP-LAWSU
Fotó: Carlo Allegri / Reuters
A keddet pedig azzal kezdte, hogy Twitteren jelentette be: elmarad a találkozója a New York Timessel. A lap döbbenten hallotta a hírt, részben azért, mert hivatalosan nem kaptak értesítést, részben mert korábban éppen Trump stábja kezdeményezte a találkozót.
A Twitteren zajló rövid vita után a megválasztott elnök újra üzent: mégis elmegy a New York Times szerkesztőségébe.
A lap vezetésével és szerkesztőivel zajló ebéden folytatódott az elnök zavarba ejtő kommunikációja, amelyből ha valamit ki lehet emelni, akkor az az volt, hogy több ponton is visszatáncolt a kampányban elhangzottaktól.
Nem pereli Clintont
Trump mégsem perelné be Hillary Clintont, jelentette be, noha a kampányában még börtönbe akarta záratni az email-ügye, és alapítványának aggályos támogatása miatt. Trump jogi indoklás helyett azonban azzal magyarázta döntését: "Nem akarom bántani a Clintoékat, tényleg nem."
2016-10-20T111305Z 1 MTZGRQECAKCF9LNB RTRFIPP 0 USA-ELECTION-DEB
Fotó: Reuters
Jogi szakértők figyelmeztettek, hogy mivel az elnöknek nincs joga sem vizsgálatok indítására utasítani, sem attól eltiltani az FBI-t, vagy a legfőbb ügyészt, Trump kijelentései aggályosak a jogállamiság szempontjából.
Lehet, hogy mégis van globális felmelegedés?
"Nyitott vagyok a kérdésben" - fogalmazott Trump azzal kapcsolatban, hogy kilépteti-e az Egyesült Államokat a klímaegyezményből. A megjegyzés azért érdekes, mert a kampányában még biztosan el akarta hagyni a környezetvédelem és a globális felmelegedés szempontjából fontos nemzetközi egyezményt.
A New York Times egyik újságírója megkérdezte, hogy szerinte van-e kapcsolat az emberi aktivitás és a klímaváltozás közt, amire a beiktatásra váró elnök már nem egyértelmű nemmel felelt. Szerinte van kapcsolat a kettő közt, de azt is hozzátette: az is kérdés, mekkora a kapcsolat, és mennyit jelent ez a vállalataink számára.
Szíriával olyat akar, amit senki
"Mindenki mástól különböző a megközelítésem" - mondott nehezen értelmezhetőt Trump amikor a szír konfliktus megoldásáról kérdezték. Korábban Trump hangoztatta, hogy Putyin megközelítése a jó, és a lázadók helyett Aszad erőit kellene támogatni. Obama figyelmeztette is Trumpot berlini beszédében, hogy ne paktáljon le az orosz elnökkel.
2016-11-21T000313Z 2104925413 S1AEUNZXMVAA RTRMADP 3 USA-TRUMP
Fotó: Mike Segar / Reuters
A leendő elnök távolságtartását hangsúlyozta megjegyzésével, amely szerint "Amerikának nem nemzetet kell építenie Szíriában, csak rendet kell teremtenie."
Alt-right és a nácik
A szélsőjobbos alt-right mozgalom Trump közelsége nem volt kérdéses, köszönhetően olyan lépéseknek, mint hogy Trump az alt-right egyik kedvelt lapjának, a Breitbartnak a vezérigazgatóját választotta kampányfőnökének és főstratégájának. Az ügy most vált különösen kényessé, amikor előkerült egy felvétel, amin az alt-right vezetője, a náci ideológiák terjesztése miatt Magyarországról is kitiltott Richard B. Spencer "Hail Trump"-felkiáltással zárja egy alt-rightos konferenciáját. A résztvevők pedig náci karlendítéssel válaszoltak.
Trump a felvételre úgy válaszolt: "Megtagadom, és elítélem őket."
A Breitbart főnökének kritikájára pedig érzelmes húrokat pengetett meg. Bannont szerinte nagyon megviselte, hogy a nácikkal emlegették egy lapon a mainstream amerikai médiában. Sajátos logikával bizonyította, hogy Bannon nem szélsőjobbos: "Ha azt gondolom, hogy ő náci, alt-rightos, vagy hasonló, akkor biztos hogy nem alkalmazom őt." - érvelt.
A Hollywood Reporter egyébként összeszedte, hogy mely más nyelvű lapok a Breitbart megfelelői. Szerintük a Kurucinfo a magyar Breitbart.
Veje és Trump együtt hozzák a közel-keleti békét
Trump szerint veje, Jared Kushner remek jelölt arra, hogy megteremtse a békét a palesztinok és Izrael közt. De maga is részt venne abban a megegyezésben, amelybe beletört a bicskája az elmúlt évtizedek amerikai elnökeinek. "Szívesen lennék az az elnök, amely békét tesz a palesztinok és az izraeliek közt" - mondta a New York Times újságíróinak.
Trump megnyugtatta az aggódó sajtómunkásokat, hogy nem fogja összekeverni üzleti és hivatali ügyeit. Megjegyezte, hogy persze tudná mindkettőt egyszerre csinálni, abból sem lenne probléma.
Gyanús ügyletek az alapítványa körül
Trump egyeteme után kedden nonprofit szervezete, a Trump Foundation miatt is bekerült a hírekbe. Felkerült az a dokumentum, amit az alapítványt képviselő ügyvédi iroda, a Morgan, Lewis and Bockius töltött fel a 2015-ös adóbevallásához kapcsolódóan. Ebben a NAV amerikai megfeleőjének számító, különösen szigorú Internal Revenue Service (IRS) kérdéssorában igennel válaszolt Trump a hűtlen kezelést érintő kérdések közül kettőre. Az egyik arra vonatkozik, hogy volt-e olyan eset, ami szerintük hűtlen kezelésnek minősül, a másik pedig, hogy került-e tőke olyan személyhez, akihez személyes érintettség miatt nem kerülhet.
A Washington Post mai cikkében több eset is felmerült a nevével kapcsolatban, a kampányával kapcsolatban összesen 300,000 dollárnyi pénzmozgásról írnak, de rendelt Trump 20,000 dollárét festményt magáról, amit szintén az egyetem fizetett ki és volt olyan eset, amikor egy floridai város eltekintett 120,000 dollárnyi büntetéstől, annak fejében, hogy az alapítványa egy veteránokat segítő alapítványnak átutal 100,000 dollárt.
Ellenben Magyarországon a szabadon garázdálkodó gondolkodók vizionálják a rendszer bukását és már a börtön és az üldöztetés vár a jelenlegi garnitúrára.
Márpedig a most nagyszájú börtönt regélők is meg kell, hogy hajoljanak a valóság előtt, mégpedig úgy ahogy azt a Trump tette. A z amerikai politika összezárt.
Ez lesz a sorsa a most börtön és akasztásos kommentelőknek.
A moderátorok persze nem látják, hogy aki börtönöz és akasztani óhajt az a társadalom perifériáján lovagol a jóvoltukból.Polkorrekten.
A Trump!
és izgalmas