A leggazdagabbak annyi adót csalnak el, amennyit el sem tudsz képzelni  

az Orbán-Mészáros duett is mesterien off-shore-ozik a költségvetésből "kivont" 100milliárdokkal..

Minél gazdagabb valaki, annál meredekebben emelkedik az offshore-számláján rejtegetett vagyon mérete, amivel óriási összeget takarítanak meg adóelkerülésükkel a világ legvagyonosabbjai - állapítja meg a téma egyik neves szakértőjének, Gabriel Zucmannak a héten megjelent tanulmánya. Talán sokak számára evidencia ez a megállapítás, a rendelkezésre álló adatok szűkössége miatt viszont eddig nem nagyon sikerült konkrét számokkal igazolni a jelenséget. Abból kiindulva, hogy a magas adófizetési hajlandósággal jellemezhető Skandináv-országokban is a befizetendő adóik közel harmadát elcsalják a legvagyonosabbak, szinte elképzelhetetlen, hogy mik folyhatnak a háttérben a korruptabb országokban. Évről évre egyre nagyobb figyelem irányul a vagyonos magánszemélyek (és vállalatok) adóelkerülő magatartására. A téma nem csak az átlagembereket, hanem a politikai döntéshozókat is mind jobban izgatja, akik közül sokan az adóparadicsomok megregulázását sürgetik, meglétük ugyanis csak tovább súlyosbítja a világon egyre nagyobb problémát jelentő jövedelmi egyenlőtlenségeket. A tavaly kiszivárgott Panama-iratok különleges betekintést engedtek az offshore-világba, nyilvánosság elé tárva a leggazdagabbak titkos üzelmeinek egy apró szeletét. Gabriel Zucman a kaliforniai UC Berkeley fiatal professzora már a Panama-iratok előtti években is sokat foglalkozott a vagyonos magánszemélyek adóelkerülési módszereivel, a rendelkezésre álló adatok és egy modell segítségével megpróbálta megbecsülni, hogy mégis mekkora összegek foroghatnak az adóparadicsom országokban bejegyzett számlákon. Néhány fontosabb akkori megállapítása: Becslései szerint a világ összes pénzügyi vagyonának 8%-a (kb. 7500 milliárd dollár) valamilyen adóparadicsomban található, melynek háromnegyede valószínűleg semmilyen hivatalos statisztikában nem jelentkezik, vagyis hivatalosan nem is létezik. Ez a 8% nagyon egyenlőtlenül oszlik meg az egyes országok / térségek között. Míg az USA-ban az összvagyon nagyjából 4%-a, az EU-ban a 10%-a, Latin-Amerikában a 20%-a, Afrikában a 30%-a, addig Oroszországban közel 50%-a lehet offshore-számlákon. A vagyoni különbségek aránytalan növelése mellett az offshore-tevékenységhez kapcsolódó adókerülés miatt az Egyesült Államok éves szinten 100 milliárd dollárnyi, az Európai Unió 50-70 milliárd eurónyi adóbevételtől eshet el. 2016.04.20 15:35 Világméretű hajtóvadászatot indíthat be a Panama-ügy Zucman két másik kutatóval, Annette Alstadsæterrel és Niels Johannesennel együttműködve pár napja publikált egy új tanulmányt, amelyben az adóelkerülő magatartás és a jövedelmi helyzet kapcsolatát vizsgálták. A tanulmány A szerzők már rögtön a tanulmány elején leszögezik, hogy a rendelkezésre álló adatok szűkössége miatt nagyon nehéz az adóelkerülés témáját kutatni. A nemzeti adóhatóságok vagyonosodási, illetve egyéb, a kiválasztott személyek pénzügyi hátterét feltáró vizsgálatai ugyanis önmagukban nem biztosítanak elegendő és hiteles információt, hiszen az esetek többségében a szofisztikáltabb (legális) adóelkerülési trükköket felderítetlenül hagyják. Ezért munkájukhoz felhasználtak további három forrást is: Először is az HSBC bankház svájci leányvállalatától egy alkalmazott által kiszivárogtatott adatokat, amely 30000 vagyonos ügyfél adóelkerülési magatartásával kapcsolatban szolgáltak értékes információval. Ez a forrás azért különösen fontos, mert magánszemélyek konkrét offshore-ügyleteit tartalmazta: ki, hova, honnan, mennyit és miért utalt, ebből pedig az érintett személyek adóbevallásai alapján ki lehet számítani, hogy mennyi adót nem fizettek be. Másodszor a már említett Panama-iratokat, ami a kiszivárogtatás mértéke miatt unikális. Végül a norvég és svéd hatóságok adatait, amelyek nagy számú helyi háztartás adóamnesztiáját érintően biztosítottak értékes információt a kutatók számára. Tényleg a leggazdagabbak trükköznek a legtöbbet az adóval Talán sokak számára nem meglepő, hogy a legnagyobb vagyonnal rendelkezők élnek leginkább az adóparadicsomok adta lehetőséggel, Zucmanék tanulmánya azonban ezt most adatokkal is alátámasztotta. Az adóelkerülés valószínűsége és mértéke a felső 1 százalék körében - a leggazdagabbak felé haladva - meredeken növekszik, becsléseik szerint Svédországban és Norvégiában a felső 0,01 százalék - vagyis a 40 millió dollár feletti vagyonnal rendelkező háztartások - személyi jövedelem- és vagyonadójának mintegy 30%-át nem fizetik be, ami az átlag több mint tízszerese. Klikk a képre!Megjegyzés: a vízszintes tengely a mintában szereplő személyeket jövedelmi helyzetük alapján csoportosítja (a legszegényebbektől a leggazdagabbak felé haladva), míg a függőleges tengely az adóelkerülés mértékét mutatja a teljes befizetendő adómennyiség százalékos arányában. Az HSBC-s szivárogtatás adatai alapján azt is megállapították, hogy a felső 1 százalékon belül minél magasabb vagyoni kategóriába tartozott egy háztartás, annál valószínűbb, hogy eltitkolt számlája volt a svájci HSBC-nél. Ezt szemlélteti az alábbi ábra. Klikk a képre! Ugyanezt a következtetést vonták le, miután a Panama-iratok tartalmát vetették össze a Skandináv-országok hatóságainak adóamnesztia-statisztikáival. Minél több vagyonnal rendelkezik valaki, annál nagyobb eséllyel bukkant fel a neve az iratokban, mint valamilyen offshore-hátterű, valós üzleti tevékenységet nem végző cég (shell company) tulajdonosa. Klikk a képre! Felfoghatatlan jövedelmi egyenlőtlenségek A növekvő jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek egyébként is egyre aggasztóbb méreteket öltenek, ha ehhez hozzávesszük azt, hogy mekkora vagyont rejtegethetnek a leggazdagabbak offshore-paradicsomokban, szinte felfoghatatlan különbségeket kapunk. Muszáj megemlíteni Thomas Piketty és Emmanuel Saez, a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek témakörének két legismertebb kutatójának nem rég készített ábráját. Klikk a képre! 1980 és 2014 között az Egyesült Államokban a felső 0,001 százalék adózási előtti jövedelme több mint hatszorosára nőtt, miközben az alsó 50 százaléké gyakorlatilag stagnált. Ehhez most rakjuk hozzá Zucmanék ábráját, ami azt mutatja, hogy becslésük szerint miképp alakult Norvégiában a felső 0,01 százalék vagyona az elmúlt évtizedekben. Klikk a képre!Megjegyzés: a szaggatott vonal nem veszi számításba az offshore-számlákon rejtegetett vagyont, míg a másik igen. A kettő közötti különbség tehát az eltitkolt vagyon méretét mutatja. Látszik, hogy az 1940-es évek óta folyamatosan - nem csak nominális értéken, hanem a nemzeti összvagyon arányában számolva is - egyre nagyobb vagyont parkoltattak a leggazdagabb norvégok offshore-számlákon. A 2010-es évekre óvatos becslésük szerint is a nemzeti vagyon 1%-a volt elrejtve a hatóságok szeme elől. Ez talán nem tűnik olyan soknak, viszont nem szabad elfelejteni, hogy Norvégiáról beszélünk, ahol világviszonylatban alacsonyak a jövedelmi különbségek, ráadásul az adófizetési hajlandóság is kiemelkedően magas. Elképzelni is nehéz, hogy korruptabb latin-amerikai, afrikai, közép-ázsiai, illetve kelet-európai országokban a nemzeti vagyon mekkora részét érintheti a jelenség. Bár a rendelkezésre álló adatok hiánya miatt erre pontos választ lehet, hogy soha nem fogunk kapni, vannak kutatók, akik mindent megtesznek azért, hogy a téma mélyreható feltárásával segítség a kormányokat az adóelkerülés és a növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek elleni harcban.

Mivel a leggazdagabbak a legbefolyásosabbak, ezért a politika is őket támogatja, vagy pontosabban ők támogatják a politikusokat. Ez pénzbe kerül és viszonzást várnak. Itt van a kutya elásva. Egyszerűen meg lehetne oldani, de nem akarják, hisz ki akarna adót fizetni. Megvannak a kiskapuk és jól tárva is vannak, de csak a vagyonosok előtt. Többiekre ugyanazok a törvények érvényesek, csak másképp. Azt tudatosítanunk kell, hogy a kapitalista rendszerben vannak (gazag)kizsákmányolók és (szegény) kizsákmányoltak. A diktatúrában egy kizsákmányoló van a többi meg kizsákmányolt. Mindenkinek csak a pofátlanságán múlik, hogy hova (szeretne) akar tartozni.