A Fidesz 30 százalékkal növelné az oktatás támogatását  

Már 466 iskola tanárai csatlakoztak a tiltakozó miskolci gimnáziumhoz

Egyre több gimnázium, iskola és óvoda tantestülete kerül fel a miskolci Herman Ottó Gimnázium által indított tiltakozáshoz csatlakozók listájára, a legutóbb például az ELTE Apáczai Gimnázium jelezte, hogy 58 tanárával szélesíti a tiltakozók táborát. A csatlakozó iskolák listáját itt találja. Lehet egyénileg is csatlakozni, tanulságos elolvasni, miket írnak az emberek.

A hermanos tantestület legutóbbi nyílt levelében ezeket a pontokat emelte ki a rendszer legsúlyosabb hibáiként:

Túlzott központosítás
Egymással nem koherens változtatások
Ellehetetlenülő kompetenciafejlesztés, tudáselmélyítés

Adminisztráció kontra tanítás
Pedagógusok bérének rendezése

Csatlakoztak a budapesti Eötvös József Gimnázium tanulói is a kezdeményezéshez, ők a következőkkel indokolták, mit szeretnének másként:
Rugalmasabb, személyre szabott oktatást szeretnének,
több gyakorlati ismeretet a kerettantervbe,
előrehozott érettségik visszaállítását, hogy ne legyen korlátozva az előrehozott érettségik során választható tantárgyak száma,
felsőoktatási tanárképzés és pedagógusképzés javítását, a tanárok fizetésének emelését,
mindennapos testnevelésórák feltételeinek megteremtését, vagy ha ez nem sikerül, a felfüggesztését.
"Ahhoz, hogy Magyarország oktatás és képzettség terén a XXI. században is fel tudja venni a versenyt a legjobban teljesítő államokkal, komoly, magas színvonalú oktatásra van szükség. Jelen helyzetben a körülmények miatt ez nagyon sok esetben nem tud teljesülni. Ez nem csak a budapesti elitgimnáziumok érdeke és szüksége, hanem az ország összes felső- és közoktatási intézményéé és az egész magyar társadalomé. Ezúton szeretnénk kérni mindenkit, aki érintettnek érzi magát, hogy álljon ki a kezdeményezés mellett az oktatási rendszerünk javításának érdekében."
– írják a budapesti gimnázium diákjai, akiknek kétharmada aláírta a levelet.

“A köznevelés biciklije Javíthatatlan” – kemény leckét kapott Balog miniszter

Megüzenték neki, hogy a KLIK lebontása, a tankerületi rendszer átalakítása a kötelező házi feladat.

„Balog Zoltán szerint már olyan stabil az ország helyzete, hogy lehetőség nyílik belső korrekciókra az oktatási rendszerben, az érintettek érdekeit jobban figyelembe véve.” A PDSZ elnöke az MTI alapján idézte a minisztert és arra figyelmeztette, teljesen egyértelmű, hogy az oktatás egészét kell átalakítani, mert a helyzet már súlyosan veszélyezteti az ország jövőjét.

A fokozódó elégedetlenség búvópatakként tört a felszínre, s most már a hömpölygő áradatként jelzi, hogy elég volt, eddig és ne tovább!
Balog miniszter teszi a dolgát. Legalábbis amiről azt gondolja, hogy az a dolga. Megoszt, intrikál, félretájékoztat. Úgy, ahogy ezt – miniszterként – mindig is tette. Visszatekintve az általa irányított időszakra bátran gondolhatta, hogy ami működött ezerszer, az működni fog ezeregyedszerre is.
Mendrey László szerint azonban most a miniszter téved.

A köznevelés rendszere csődöt mondott, a biciklit – nem csak – túltolták, de el is. Azt nem várhatjuk el tőle, hogy beismerje – maradjunk a szlengnél – hogy „elszabtuk”, de azt igen, hogy tegyen meg mindent – legalább a kármentésért.

A szakszervezeti vezető úgy látja, a miniszter által bejelentett köznevelési kerekasztal terve adott némi okot az optimizmusra, de egy nap után kiderült, esze ágában sincs valódi megoldást keresni. Még mindig azt hiszi, működik a rendszer, csak porszem került a gépezetbe.

A miniszter – ebben is – téved. A köznevelési kerekasztalnál helye van minden szakmai és érdekvédelmi szervezetnek – kormányzati szimpátiától függetlenül. A miniszter – államférfiként – nem teheti meg, hogy szemezget a „kínálatból”, hisz itt nem róla szól a történet, hanem az országról, aminek történetesen most pont ő a minisztere!
Éppen ezért a PDSZ a kerekasztal napirendjére azt javasolja, hogy még ebben a tanévben szülessen megállapodás azokról a rövid távon orvosolható, anyagi ráfordítást nem – vagy csak kis mértékben – igénylő kérdésekben, mint:

a tanulók terhelésének csökkentése (ennek keretében az óraszámok csökkentése, a NAT és a Kerettantervek átalakítása)
a pedagógusok munkaterhelésének csökkentése (a kötelező óraszámok 22-ben történő rögzítése, a 32 órás kötött munkaidő eltörlése, a – mindenkire vonatkozó – adminisztrációs terhek radikális csökkentése, a túlórák kifizetése, az életpálya modell és a minősítési rendszer valós feladatának megfelelő átalakítása)
Vissza kell állítani a tankönyvválasztás szabadságát, s az iskolák autonómiáját, biztosítani kell a gazdálkodás lehetőségét.
Azonnali beavatkozást követel a pedagógusmunkát segítő – nem pedagógus végzettségű – munkatársaink fizetésének jelentős emelése.
Mendrey László szerint hosszútávon megkerülhetetlen az állam szerepének vizsgálata a rendszer működtetésében, fenntartásában. A Klebelsberg Intézmény Fenntartó (KLIK) eddig hibát, hibára halmozott, nem volt olyan év mikor ne küzdött volna financiális gondokkal, már „rutinszerűen” nem fizet ki – törvényben előírt – juttatásokat, tavaly decemberben jelentős késéssel fizette ki a béreket. Évi ötszáz milliárd forint folyik ki a kezéből, nincs olyan területe a működésének mely eredményes lenne.

Az állam felelőssége a közoktatásban megkerülhetetlen. Ott kell beavatkoznia, ahol az önkormányzatok nem, vagy csak korlátozottan tudják ellátni közoktatási feladataikat. Ahol azonban erre készség, képesség, és akarat mutatkozik, ott az államnak nincs keresnivalója.
Mendrey László a KLIK lebontását, a tankerületi rendszer átalakítását kötelező feladatnak tartja, szerinte új, 21. századi köznevelés kell, aminek a megtervezése, megalkotása nem a kormányzati kiválasztottak privilégiuma, hanem mindenkié. A miniszternek a feltételrendszer kialakításának biztosítása a kötelessége. “Mindenki tegye a dolgát!” – kérte a PDSZ elnöke.

Balognak sem volt gyerekszobája.
Túltolták a biciklit.
Mekkora bunkóság az oktatási rendszert és a benne dolgozó tanárokat biciklinek nézni. Ez az előre megírt szöveg most nem volt ízléses. Balog et. lassan te fogod eltolni biciklit.

Dagad a tiltakozás: egy másik Herman-iskola is demonstrációt szervez

2016. január 31., vasárnap, 10:57
Szerző: hvg.hu

Miskolcon szerdán lesz tüntetés az oktatási rendszer ellen, egy budaörsi Herman Ottó-iskola is úgy döntött, demonstrációt szervez.

Egyre csak gyűlnek azok az iskolák, diákok, tanárok, szülők, akik nyíltan is felvállalják, hogy elegük van a kormány oktatási rendszeréből. Az után, hogy pár napja az ország egyik legjobb középiskolájának, a budapesti Eötvös József Gimnázium diákjai nyilatkozatot adtak ki, melléállva az egész tiltakozást kirobbantó miskolci Hermann Ottó Gimnázium tantestületének, most újabb iskola jelzi, nagyon rossz úton van az oktatási rendszerünk.

A Miskolcon szerdán meghirdetett demonstrációval egyidőben a budaörsi hasonló nevű, Hermann Ottó Általános Iskola is felvonulás szervez. A Facebookon terjedő felhívás így szól: „Hermanosok, ha összefognak. A Budaörsi Herman Ottó Általános Iskola pedagógusai szülői támogatással úgy döntöttek, hogy egyetértésüket a nyílt levélben foglaltakkal nem csak aláírásukkal fejezik ki, hanem ugyanezen a napon a miskolci demonstrációval egy időben, tehát február 3-án,17 órától fáklyás felvonulást, csendes demonstrációt szervezünk Budaörsön. A demonstráción való részvételi szándékát eddig kifejezte a Kesjár Csaba Általános Iskola, a Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Iskola, a Csicsergő Óvoda és a Zippel-Zappel Német Nemzetiségi Óvoda Tantestülete is.”

Több budaörsi iskolánál is elszakadt a cérna, fáklyákkal vonulnak utcára

Egyre-másra borulnak fel a közoktatási bilik: ezúttal a budaörsi Herman Ottó Általános Iskola és Logopédiai Központ szervez fáklyás felvonulást a szintén Herman Ottóról elnevezett miskolci demonstrációval egy időben. Az interneten terjedő felhívás szerint a pedagógusok kiállását a szülők is támogatják, a tanárok nem csak aláírásukkal kívánják támogatni a másik Herman kezdeményezését, így február 3-án, 17 órától csendes demonstrációt szerveznek.

A budaörsi iskola mellé több helybéli intézmény is támogatja, részvételi szándékát jelezte a Kesjár Csaba Általános Iskola, a Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Iskola, a Csicsergő Óvoda és a Zippel-Zappel Német Nemzetiségi Óvoda Tantestülete is.

Január elején a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete – miután a közoktatás döntéshozói válaszra sem méltatták őket – juttatta el nyílt levelét a médiához. A segélykiáltásban egészen elképesztő állapotokról számolnak be a tanárok, a gyerekek és az ország jövőjét féltve. A Herman nyílt leveléhez később csatlakozott a szegedi Deák Ferenc Gimnázium, a teleki Blanka Gimnázium diáksága pedig 12 pontban fogalmazta meg követeléseit.

A lázadó tanárok február 3-án, Miskolcon tiltakoznak a közoktatás jelenlegi állapota ellen. Mivel a köznevelési törvény szerint a diákoknak és a tanároknak is kötelező 16 óráig bent maradniuk az iskolában, délután fél ötre hirdetik a fáklyás felvonulás kezdetét. A menet az iskola tornatermétől indul a városháza elé, majd a Hősök terére, ahol felolvassák követeléseiket.

„Az elmúlt 20 évben növekedtek az elvárások: nemcsak a diákoknak, hanem a szülőknek is tudomásul kell venni, hogy a világ változásával folyamatosan bővül az ismeretanyag” – mondta az emberi erőforrások minisztere az InfoRádió Aréna című műsorában. Első pillantásra senki sem tagadná, hogy a miniszternek igaza van: rohamosan változó világunkban tényleg egyre több dolgot tudunk, alig pár napja bővült újabb négy elemmel a periódusos rendszer, egyesek szerint teljesen át kell írni a magyar őstörténetet, nemrég kiderült, hogy az első soksejtűek 2100 millió éve élhettek és hogy Kölcsey pedig férfiaknak írt szerelmes levelet.

Mind-mind új információ, de vajon csak azért mert többet tudunk, többet is kell-e tanulnunk?

Azért érdemes ezen elgondolkodni, mert a tanárok és a kormányzat közötti viták legmélyén a kormányzatnak az oktatásról vallott korszerűtlen elképzelései állnak, amik jól tetten érhetők ebben a pontban is.

Többet kell-e most tanulnia egy diáknak, mint kellett húsz, száz vagy éppen kétezer évvel ezelőtt? Ha megpróbáljuk összehasonlítani azokat a különféle korokból, akik nagyjából hasonló időt töltöttek tanulással, akkor semmiképpen sem felelhetünk igennel a kérdésre. Egy ógörög ifjútól elvárták, hogy fejből tudja Homéroszt, az 27803 sor, ehhez képest mennyi az, amit egy érettségizőnek tudnia kell? Nem várjuk el a diákoktól, hogy ismerjék az etikettet, nem kell kalligrafikusan írniuk, nem kell ógörögül tudniuk és ábrázoló geometriával sem terheljük őket. Ha azt gondoljuk, hogy a mai gyerekeknek többet kell tanulniuk, mint korábbi korok diákjainak, akkor ezzel azt is állítjuk, hogy a korábban a tanárok nem dolgoztak olyan keményen, mint ahogyan a maiaknak kellene, a korábbi iskolák, lazább, könnyebb, egyszerűbb intézmények voltak.

A valóságban ugyan igaz, hogy az emberiség ismeretmennyisége folyamatosan növekszik, de ezzel együtt változik az is, hogy mit tart tudásnak. Sokáig a tudás a reprodukciót jelentette, szövegek, adatok visszaadását, az számított okos embernek, aki sokat tudott fejből idézni. Később a tudás eljárások ismeretét jelentette, ilyen eljárás lehetett a másodfokú egyenlet megoldása vagy éppen egy nyolc lábon álló esszé megírása (ami alapján a Ming-korszakban rangsorolták a hivatalnokokat). Ezekben a tudásfelfogásokban, tudásparadigmákban más számított fontosnak, más kellett ahhoz, hogy valakit okosnak tekintsenek. Jelenleg egy új tudásparadigmában élünk, még akkor is, ha az iskola ezt nem feltétlenül vette észre.

Seymour Papert (aki többek között a LEGO-robotokat találta ki) így fogalmazta ezt meg: Az elmúlt századok lassan változó világában a siker kulcsa az volt, hogy jól csináljuk, amit megtanultunk az iskolában. A gyorsan változó világban azt kell jól csinálnunk, amit nem tanultunk.

A mostani világban az ismeretek és az eljárások nagy részét is gépekben tároljuk és gépek képesek azokat elvégezni, az így felszabadult szellemi kapacitás kreativitásra, innovációra, együttműködésre fordítható, ezért ez is lesz a tudás mérője. A tárgyi tudás már csak egy (nem is a leglényegesebb) eleme a tudásnak. Tudni kell hol keresni, jó kérdéseket megfogalmazni, ami ismeretek nélkül nem lehetséges, viszont az aprólékos részletek sorolása helyett inkább a nagy kép átlátására van szükség hozzá.

Érzik ezt például a nagy amerikai egyetemek is, ezért döntötték el, hogy megváltoztatják a felvételi eljárásukat. A standardizált tesztek (amik a mi érettséginknek felelnek meg) kisebb hangsúlyt kapnak, vagy be sem számítanak, ehelyett azt nézik, hogy milyen területen mélyült el igazán a diák, a tanterven túlmutatóan tanult-e valamit önállóan, milyen közösségi tevékenységet végez, milyen a tanulási motivációja.

Oxfordban és Cambridge-ben már régóta az interjú dönt elsődlegesen, ahol nem a tudást, hanem a gondolkodást nézik a gyakran meghökkentő kérdések, amiknél pont az a cél, hogy a diák ne adhasson rájuk betanult válaszokat. Megkérdezhetik például a biológiára jelentkezőtől, hogy miért van olyan sok csíkos állat, a közgazdaságot célzóktól, hogy a kormánynak korlátoznia kellene-e a bankárok jövedelmét, vagy a történelemre jövőktől azt, hogy mit tudnánk a világról, ha csak a sporttal kapcsolatos dolgok maradnának fent a múltból?

A magyar oktatásirányítás ebből a változásból semmit sem vesz észre. Mintha a szekéren ülve csak bámulná, ahogy az egyre gyorsabb autók elhaladnak mellette és ahelyett, hogy átülne egybe, csak egyre jobban csattogtatná az ostort. A szoros tantervi szabályozás, ami nem hagy helyet az innovációnak és a projekt-szerű tanulásnak, a tényanyag hangsúlyozása a kerettantervben vagy akár az az apróság, hogy az idén már nem használható olyan atlasz a történelemérettségin, amiben kronológia is van – tehát a diákoknak az összes lehetséges évszámot fejben kell tartaniuk –, mind azt mutatják, hogy a kormányzat a tudásról egy 19. századi paradigmában gondolkodik. Nem csoda, ha a PISA-eredmények nem javulnak (hiszen az OECD felmérésében egyszerűen más számít tudásnak mint a mi iskoláinkban).

A tanárok pedig abban a helyzetben vannak, mint a korábbi példában a ló: csattog az ostor a hátukon, de pontosan tudják, hogy ettől még nem fogják utolérni a mellettük elhúzó Ferrarikat. Hiába kell központi tantervekből és tankönyvekből tanítaniuk, portfoliót és önértékelést írniuk, 32 órát az iskolaépületben tölteniük és a gyerekeket is bent tartaniuk késő délutánig, hiába kell egyre több és több tényt belepréselniük a gyerekek fejébe, tudják, hogy ez egy lépést sem visz közelebb a 21. századi tudáshoz. Közben ők is látják, hogy a világ, a szülők, a gyerekek elvárásai nem azok, mint amit miniszter megkíván, látják, hogy ebben a rendszerben nincs helye projektmunkának, együttműködésnek, kreativitásnak, problémamegoldásnak, IKT eszközök alkotó használatának, pedig az iskola falain kívül pont ezekre van szükség. De jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a valódi problémáikat az oktatás irányítói megérteni sem képesek."

Nádori gergely

"Konzultációval, kerekasztallal csillapítanák le a háborgó tanárokat

Minden iskolának alkalma lesz elmondani a véleményét, ígéri Rétvári Bence."

Ezek azt hiszik, kicsit beszélget a problémájáról, majd megnyugszik a beteg. Eddig persze működött a dumaszínház, remélem, most nem így lesz!

Az Országos Tantestületi Értekezlet – pedagógusok, nevelők, nevelést-oktatást segítők, diákok és szülők közös értekezlete – első gyűlése után az alábbi nyilatkozatot teszi.

Követeljük a kormányzattól az érintettek valódi és érdemi bevonásával az oktatás rendszerszintű problémáinak megoldását! Azonnali intézkedéseket követelünk az oktatás állapotának normalizálására! Támogatjuk a Herman Ottó Gimnázium nyílt levelét, a Teleki Blanka Gimnázium 16 pontját.

Illegitimnek tekintjük a Balog Zoltán által létrehozott Köznevelési Kerekasztalt, amely nem képviseli az érintetteket. A kormány ne önmagával tárgyaljon, hanem a valódi érintettekkel! Követeljük a közoktatás átfogó átalakítását, széleskörű egyeztetést a gyakorló pedagógusok és nevelésben részt vevők érdekvédelmi és szakmai szervezeteivel, szülőkkel és diákokkal! Nem hagyjuk, hogy látszatmegoldásokkal, közérzetjavító álintézkedésekkel hallgattassák el a tiltakozók hangját!

Balog Zoltán felhívására a KLIK cinikus módon február 3-ára, a miskolci tiltakozás időpontjára hívott össze köznevelési fórumokat a tankerületekben. Kérjük a pedagógusokat és támogatóikat, hogy február 3-án ne a tankerületi értekezleten, hanem a miskolci demonstráción vegyenek részt! Felhívjuk a pedagógusokat, akik nem tudnak eljutni Miskolcra, hogy a köznevelési fórumokon adjanak hangot a tiltakozók követeléseinek!

Követeléseink támogatása érdekében február 10-ére országos demonstrációra hívjuk fel az oktatásban, nevelésben érintetteket, és mindenkit, akinek fontos az oktatás jövője! A tüntetéseket koordináló felület címe: link

Elérkezett az utolsó óra! A tiltakozásokat folytatjuk, és nem hátrálunk, míg a kormányzat nem kínál a valódi érintetteknek kielégítő megoldást!

Budapest, 2016. január 30.

Az első Országos Tantestületi Értekezlet résztvevői

A minisztériumban más mozit néznek a magyar közoktatásról
2016. január 31., vasárnap, 14:42
Szerző: hvg.hu

Miközben az Emmi államtitkára a közoktatási kerekasztal nagyszerűségét taglalta, addig sorra jelentik be az iskolák az utcai demonstrációkat. A Herman Ottó Gimnázium tantestülete által indított tiltakozáshoz legutóbb az ország egyik legjobb gimnáziuma, a budapesti Trefort is csatlakozott.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára arról beszélt egy vasárnapi sajtótájékoztatón, hogy soha nem látottan széleskörű egyeztetés kezdődik a köznevelési kerekasztallal.

Rétvári közölte, hogy minden köznevelésben érintett szereplő véleményére kíváncsiak, ezért hétfőtől az ország összes tankerületében folytatódik a köznevelési konzultáció, amelynek célja, hogy megismerjék az iskolák információit, tapasztalatait és hasznosítsák őket a köznevelési kerekasztal munkájában.

Rétvári Bence a Parlamentben.
Fotó: MTI / Bruzák Noémi
Az elhangzott panaszokat a tankerületi vezetők a Klikhez továbbítják, majd a minisztérium kifejti ezeket a véleményeket a kerekasztalon. Tehát legalább három szűrőn mennek át a panaszok, míg eljutnak az újonnan felálló konzultációs fórumig.

A kerekasztal résztvevőiről csütörtökön rántotta le a leplet Balog Zoltán miniszter. A szervezetek névsora még nem végleges, de a Klik, a Nemzeti Pedagógus Kar, a Magyar Tudományos Akadémia és az iparkamara mellett szakszervezetekre és szülői szervezetekre is számítanak Balogék. Valamint nem kis meglepetésre a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémia is meghívást kapott.

Rétvári Bence ma kifejtette, hogy nem mindenféle ellenzéki csoportokkal akarják megbeszélni a közoktatás kérdéseit, hanem azokkal a releváns szereplőkkel, akik szakmai alapon tudnak hozzászólni a kérdéshez.

Eközben a tiltakozó iskolák, szervezetek és magánszemélyek névsora egyre hosszabb. A miskolci Herman Ottó Gimnázium mellett a budaörsi Herman is tiltakozó felvonulást szervez szerdára.

Vasárnap délutánra 26500 magánszemély és közel 500 iskola, szervezet állt be a nyílt levelek mögé. Orbán Viktor volt iskolája és legutóbb az ország egyik legjobb gimnáziuma, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium is aláírta a kezdeményezést. Tegnap pedig egy másik elitiskola, az Eötvös diákjai is csatlakoztak.

Bizony, Fekete Gyuri és akadémiájának tagjai avatott, releváns szereplők, akik szakmai alapon tudnak hozzászólni az oktatás minden problémás kérdéséhez. A tanárok, oktatók, szülők és diákok, akik az egészet elszenvedik, hát ők csak maradjanak ki ebből a tárgyalásból szépen. Vagy csak az általunk jelöltek jöjjenek. Ők konstruktívak, rájuk lehet számítani, ők nem akarnak mindjárt a 21. századba ugrani a 19-ből.

2009-ben írtad, hogy a fidesz nem fogja 30%-al emelni a tanárok bérét, mert nincs a büdzsében annyi pénz!
Most meg azért fikázod, mert nem emelte a tanárok bérét, a közoktatás pedig szét van verve!
Tudom most másként gondolod, de nem tudsz azóta sem többet!?

link

Szóval, ha 30 %-kal emelnék az oktatásra fordított összeget, akkor kb. a 2008-as szinten lenne a ráfordítás.

“Ki tudná jobban azt, mi is történik valójában, mint egy oda járó tanuló?”
2016.02.1

Miskolc – “A Herman Ottó Gimnázium tanulója vagyok. És a részese, mindannak ami az elmúlt hetekben történik az iskolámban. Kamerások, riporterek és várakozó tekintetek. Mert mindnyájan várunk…arra, hogy mikor hallgat meg valaki. Mikor hallják meg az utolsó segélykiáltásokat. Mert akkor lesz igazán nagy a baj, ha már nem lesz több segélykiáltás.” – Egy hermanos gimnazista levele.
link

Gondolom Ő se Magyar! Sőt ellenség! Mindenki ellenség!
Hajrá FIDESZ!

Aki szelet vet vihart arat!!

Vannak következmények is, de az ilyen következmény nélküli "tanuló" ne csodálkozzon!

Most már szeretne "hallgatni" a tanuló? Mit tanulhatott eddig abba az iskolában? Ki tanította neki az utolsó segélykiáltást?

Ez a tanuló olyan okos lett, hogy felesleges már neki az iskola!

Távozik a köznevelési államtitkár

Czunyiné Bertalan Judit távozik a köznevelési államtitkári posztjáról, a helyére Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár került - értesült az Index. Úgy tudjuk, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter hamarosan be is jelenti mindezt.
link

Köszönöm neked Miskolc, a sok szép éjszakát!
A mostani pedagógustiltakozási hullám - amely lényegében Czunyinét is elsodorta - Miskolcról indult el még januárban. A miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai január elején nyílt levelet írtak a kormánynak, miután hiába juttatták el észrevételeiket az oktatás irányítóihoz, semmiféle választ nem kaptak. A levélben keményen fogalmaztak, mint írták, "kaotikussá vált minden (...), Bizonytalanság, elkeseredettség, sokszor apátia uralkodik a tanári szobákban." (A levél teljes terjedelmében itt olvasható .) A miskolciak levele lavinát indított el, egyre több iskola csatlakozott hozzájuk, január végére már közel 500 iskola értett egyet a hermanosok kezdeményezésével.

A kormányzati kommunikáció ezzel párhuzamosan az elégedetlenkedő tanárokat akarja hitelteleníteni azzal, hogy a kormányzathoz közel álló lapon és a távirati irodán keresztül azt sugallja, hogy a tüntetések mögött Soros György áll .

Megy a taktikázás.
Próbálkoznak, hátha Czunyinéval megússzák. :))

Így van. És látható az egészségügy környékén kicsit korábban lezajlottakból, hogy nem szabad ennyivel beérniük a tanároknak, különben őket is ugyanúgy átverik.Ismét.
Valójában most kell csak igazán bedurvulni, mert látszik, hogy megremegett a fidesz gépezet lába. Ott kell rúgni őket, ahol a legjobban fáj.. Meg kell semmisíteni az ingyenélő kádertemető KLIK-et, és lapátra kell rakatni a minisztert is, hogy tanuljanak belőle a többiek is: Orbán Viktor nem képes megvédeni minden elvtelen csicskáját, ha parancsra megint "túltolják a biciklit".
Szóval kedves tanárok tanuljátok meg a leckét a fidesztől: Mindenki hozzon még egy embert!

Nem fizeti a fűtést a KLIK, úgyhogy bezár a gyöngyöstarjáni iskola

A Gyöngyöstarjáni Általános Iskolában a szolgáltató lekapcsolta a gázt, mert a KLIK már régóta nem fizeti ki a számlát. Így nincs fűtés az intézményben, és ezért hétfőn már nem lesz tanítás - jelezte egy érintett szülő az atv.hu-nak.
Amióta a kormány elvette az iskolákat az önkormányzatoktól, és egy KLIK nevű szervezet alá gyűrte őket, azóta általános probléma, hogy az iskolákban nincs vécépapír, kréta, fénymásolásópapír. Több iskola nem adhat fel levelet a postán a KLIK tartozásai miatt, illetve számos helyen megszűnik az úszásoktatás, szintén azért, mert a KLIK nem fizet a szolgáltatásért. Ezúttal már egy teljes iskolát kell bezárni.
Balog Zoltán miniszter éppen szombaton jelentette be, hogy a kormány ragaszkodik a KLIK-hez, az nem szűnik meg.