Azt tudom, hogy a 15 lecsökkent 5-re. De szerintem nem a "nyereség" után kell adót fizetned 5 éven belül, hanem az eladási árból. Ez is 2008-tól változott.
Az szűnt meg 2008-tól, hogy ha új lakást veszel az eladott árából, akkor sem érvényesítheted a vételi árat adójóváíráskor, azaz az árfolyamnyereség után, az 5 éves szabály szerint mindenképp kell adót fizetni.
egyszerű a dolog: a vételár annyi amennyit beleírsz a szerződésben, annak egy része a hitel egy része a kp és egy része a mi megy a zsebedbe, ha kevesebbről írjátok , mint a tényleges alkuár.
ameddig nincs a tulajdonában,nem kaphat rá hitelt,mivel nem az ővé, ezért kell kikötni, hogy a birtokbaadás szétválik a tulajdonszerzéstől, és amikor a hitelt is felvette és átadta Neked, akkor veheti , a teljes vételárkiegyenlítés után birtokba az ingatlant.
Sacis!
öröklésnél van egy érték , amennyi után a le kell róni az öröklési illetéket, attól az időponttól számítva az ingatlan elidegenítés szabályai szerint kell adózni.
példa:
van egy lakás .lerottál 10 milla után illetéket....de TE abban az évben el tudod adni 20 milláért, akkor a 10 milla különbözet után kell fizetne a megfelelő százalékot!!!ha jól tudom 25%-ot azaz 2.5 milla állambácsinak.
Ezt én értem.
Én is így tudom, hogy teleknél 15 év.
Az ügyvédem már keresi a kiskapukat.
A háznál pedig úgy értettem,hogy milyen összeg kerül az adásvételibe, ha a vevő hitelből szeretné megvásárolni?
Eben az esetben nem lehet kisebb az összeg a valós vételárnál.
Teleknél 10%-os a vevő illetéke!...ha jól tudom ott Neked a 15 év maradt , de meg kell kérdezni, üdülőknél egészen biztos.
az adásvételinél addig nincs birtokba adás amig ki nincs egyenlítve a végösszeg-ez fontos.
Ha lehet fogallót kérj, mert ha eláll , az nem jár vissza.Én már voltam így, visszamondták , közben elment egy tényleges vevőm , de kár nem ért ,mert a foglaló10% az enyém maradt----tudom , nem szép dolog nem visszaadni-de az üzletben nálam nincs barátság!
Köszi a tanácsokat.
Én telket szeretnék eladni.
A házakkal pedig az lehet a gond, ha valaki hitelre szeretné megvenni.
Akkor milyen összeg kerül az adás-vételibe?
Jónásjózsef !
Én két házam árulom, az egyiket csak csendben-de nagy vevőmászkálás azért nincs.
Sok vevő előre szól., hogy kevesebbről kéne a papír.....ahogy visszahallom !!!!!!
persze ezek lakóingatlanok !
A lakóingatlan és az ingatlan között tegyél különbséget. 2008.01.01.-től változott a lakóingatlan adózása. 5-éven túl adómentes, 5 éven belül %-os csökkenéssel adózik. A többi ingatlannál maradt a 15 éves "nullázódás".
Ma lehet , hogy a vevőd mondja , hogy mennyivel kevesebbről írjuk az adásvételt, ami még nem szur szemet a tudodkinek!
ez is egy út!
ha meg adót kell fizetned:van 2 lehetőség:
1-vagy vársz még egy évet és a lakóingatlannál 5 év után nincs adó...
2-megfizeted az adód, vagy mert albérletben leszel éseemi vagyon nincs a neveden, soha sem tudják behajtani.
Éppen egy ismerőssel beszélgettem:azt kell tenni itt , mint a kinaiak is csináljá, mindig mindent csak bérelnek , semmijük sincs, csak a bankszálájuk nő más nevén.de nem fizetnek semmit se tb-t se adót, mivel semmilyük sincs így be sem lehet rajtuk hajtani.----ja és évente változik a hely is ahol laknak...a kft nevével együtt!!!!!!!!!!!!
Azon még nem gondolkodtál el, hogy ha a befektetések elnyomó többsége valamilyen formában adóköteles, akkor az ingatlanbefektetés miért lenne adómentes? Csak az ingatlannál jelentkezik az infláció? Ha egy cégbe tettem 10 éve 3 milliót és most eladom 10-ért, akkor ott nincs infláció, de van árfolyamnyereség, és azt adózni kell?
Épp az logikátlan, hogy ingatlan esetében egy idő után az árfolyamnyereség adómentessé válik, míg szinte mindenhol máshol 5 év után is adóköteles.
Szia Ujonc.
Nem véletlenül írtam 4. évben az eladást.......
Olvasd át:Lakóingatlan eladásához kapcsolódó adózás
A személyi jövedelemadó törvény szerint ingatlannak minősül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, tehát ingatlan jellemzően a termőföld, a telek, az építmény, az épület. Az ingatlan értékesítésekor keletkező jövedelem után 20 % személyi jövedelemadót kell fizetni.
Az ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést a földhivatalhoz benyújtották.
Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem meghatározásának kiindulópontja a bevétel, amely az adásvételi szerződésben feltüntetett összeg, de ha az ingatlan elidegenítéséhez bírósági határozat kapcsolódik, akkor a bevétel az e határozatban megállapított érték.
Az adótörvény szerint az ingatlanok cseréje olyannak számít, mintha a cserepartnerek adásvételi szerződést kötöttek volna, ilyenkor az ingatlanértékesítés bevételének a csereszerződésben feltüntetett értéket kell tekinteni.
Az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy a bevételből le kell vonni azokat a kiadásokat, amelyek az eladott ingatlannal összefüggésben az eladónál felmerültek. Így levonható a megszerzésre fordított összeg, levonható az ingatlan megszerzésével kapcsolatos kiadás, például megfizetett illeték, az eladásra kerülő ingatlanon elvégzett értéknövelő beruházás költsége és az ingatlan eladásával kapcsolatosan felmerült kiadás, például a hirdetések díja.
Fontos szabály, hogy a jövedelem meghatározásánál nem lehet figyelembe venni azokat a kiadásokat, amelyeket a magánszemély valamely tevékenységéből származó bevételével szemben korábban már költségként elszámolt.
Mi tekinthető jövedelemnek?
Az ingatlanért, a vagyoni értékű jogért kapott összeg 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni abban az esetben, ha a megszerzésre fordított összeg bármely ok miatt nem állapítható meg.
Fontos új szabály, hogy az öt évnél régebben vásárolt ingatlan átruházása esetén a kiadásokkal csökkentett bevételt a szerzési idő függvényében mérsékelni kell. Ha az eladott ingatlant a magánszemély az eladástól számított hatodik évben szerezte, akkor a jövedelmet 10 százalékkal csökkentheti. Ez a százalékos mérték évenkénti 10 % ponttal nő, így ha az ingatlan átruházása a szerződést követő tizenötödik évben vagy később történik, nincs adófizetési kötelezettség.
Vásárolt lakótelekre épített ház esetében szerzési időpontnak a lakótelek szerzésének időpontját kell figyelembe venni, akkor is, ha esetleg évek múltán történt az épület felépítése. Örökölt ingatlan esetében a szerzés időpontja az örökség megnyíltának napja.
A jövedelmet terhelő adót a magánszemélynek a jövedelem megszerzésének évéről szóló adóbevallásában kell feltüntetnie és megfizetnie. A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amely napon az érvényes adásvételi szerződést a földhivatalhoz benyújtották.
A vagyonátruházásból származó jövedelem adómentesen használható fel lakáscélra oly módon, hogy ha a lakáscélú felhasználás a jövedelem megszerzését megelőzően 6 hónapon belül vagy az adóbevallás benyújtásáig megvalósul, akkor a lakáscélra fordított jövedelem utáni adót nem kell megfizetni. Ha azonban az újabb lakás megszerzése túlnyúlik az adóbevallás határidején, akkor az adót meg kell fizetni, de ha a jövedelem megszerzésétől számított 48 hónapon belül megtörténik a lakáscélú felhasználás, akkor a felhasznált jövedelem adója visszaigényelhető.
Ingatlan értékesítése esetén akkor is kell adóbevallást adni, ha a magánszemély a jövedelmét az adóbevallás benyújtásáig lakáscélra felhasználta. Ekkor a felhasználást igazoló bizonylatok másolatát külön levélben kell megküldeni az adóhatósághoz. Ha az adót megfizették, de a határidőn (48 hónap) belül megtörténik a lakáscélú felhasználás, akkor azt levélben kell jelenteni az adóhatóságnak és az igazolásokat be kell küldeni, kérve a felhasznált jövedelemre jutó adó visszautalását, ehhez nem kell megvárni az adóbevallást.
A lakás vásárlását, haszonélvezeti jogának megszerzését a földhivatalhoz iktatott szerződés másolatával kell igazolni. Ha az ingatlanértékesítés jövedelmét a magánszemély lakásépítésre vagy bővítésre fordítja, akkora használatbavételi engedély és az összeg felhasználását igazoló számlák másolatát kell az adóhatósághoz beküldeni. Ha a jövedelmet hozzátartozó részére használták fel, a rokonsági fokot is igazolni kell.
A lakásszerzés kedvezménye csak akkor lesz végleges, ha az ily módon szerzett ingatlant öt évig megtartják. Abban az esetben, ha a magánszemély a kedvezménnyel megszerzett ingatlant a szerződéstől számított 60 hónapon belül elidegeníti, akkor a lakásszerzés címén igénybe vett kedvezmény ötszörösét (ha a jövedelem 20 %-al adózott) hozzá kell adni az eladásból származó bevételhez, azaz az elidegenítésből származó jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jövedelmet, amely után a magánszemély nem fizetett adót, vagy visszakapta azt. Természetesen, ha ezt a jövedelmet ismét lakáscélra fordítják, akkor az adó végleges megfizetése ismét halasztódik.
Ingatlan eladása utáni adózás 2008-tól
Lásd: link
Ingatlan adózás
Kinek és milyen adót kell fizetnie?
Lakás adásvételekor az eladónak kell személyi jövedelemadót fizetnie. A vevőnek nem kell adóznia. A lakás eladásából származó bevétel nem része az összevont adóalapnak, önállóan adózik. A személyi jövedelemadót gyakran az SZJA rövidítéssel jelölik.
Mennyi adót és mikor kell fizetni?
Az ingatlan eladásából származó jövedelem, azaz a bevétel (vételár) után az adó mértéke 20
százalék. Az adót a magánszemélynek a bevétel megszerzésének évéről szóló adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig (egyéni vállalkozóknál február 15. magánszemélyeknél március 20.) kell megfizetnie. A bevétel megszerzésének időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az ingatlan adásvételi szerződést a földhivatalhoz benyújtották.
Milyen költségeket kell levonni a vételárból?
Az eladót terhelő következő igazolt költségeket lehet levonni a vételárból:
1. A megszerzésre fordított összeget (az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Ha így sem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.) és az ezzel összefüggő más kiadásokat. (pl. megfizetett illeték, ügyvédi költség)
2. Az értéknövelő beruházásokra (pl. állagmegóvás, komfortfokozat emelés, szobaszám növelés, emeletráépítés) fordított, igazolt összegeket. (A saját kivitelezésű munka értéke költségként nem vehető figyelembe.)
3. Az átruházással kapcsolatos kiadásokat. (pl. hirdetések díja)
Hogyan lehet tovább csökkenteni az adó alapját?
A költségek levonása után fennmaradó összeg tovább csökkenthető, ha az eladás a megszerzést követően
1. A hatodik évben történik, 10 százalékkal,
2. A hetedik évben történik, 20 százalékkal,
3. A nyolcadik évben történik, 30 százalékkal,
4. A kilencedik évben történik, 40 százalékkal,
5. A tizedik évben történik, 50 százalékkal,
6. A tizenegyedik évben történik, 60 százalékkal,
7. A tizenkettedik évben történik, 70 százalékkal,
8. A tizenharmadik évben történik, 80 százalékkal,
9. A tizennegyedik évben történik, 90 százalékkal,
10. A tizenötödik évben vagy később történik, 100 százalékkal.
Így ha az ingatlan eladása az ingatlan megszerzését követő tizenötödik évben vagy később történik, nincs adófizetési kötelezettség.
A lakáscélú felhasználás igazolása
Mire van szükség a lakáscélú felhasználás igazolásához?
1. Lakótelek, lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének, használatának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;
2. Lakásbérleti jogának megszerzése esetén az érvényes szerződés és az összeg felhasználását
igazoló okirat;
3. Lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla;
4. Idősek otthonában, illetve fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely megszerzése esetén az elhelyezés alapjául szolgáló okirat, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;
5. Rokonsági fokot vagy a korábbi házasságot igazoló közokirat, ha a lakáscélú felhasználás
(részben vagy egészben) közeli hozzátartozó, illetve volt házastárs részére történt.
Milyen APEH adatlapot kell kitölteni?
Ingatlan visszterhes átruházása esetén az eladó adatait (adóazonosító szám, természetes azonosító adatok) a 400 APEH adatlapon kell az adóhatósággal közölni. Az adatlapot az eladó köteles kitöltve és aláírva a vevőnek átadni. A vevő az adatlapot átruházásra irányuló szerződéssel együtt a földhivatalhoz benyújtja.
Az APEH részére történő továbbítás a földhivatal kötelezettsége. Az adatlap bármelyik APEH Ügyfélszolgálatnál ingyenesen beszerezhető.
Adófizetés másik lakást vásárlásakor
1993-ban vásárolt egy ingatlant, mondjuk, 6 millió forintért. Ezt 2003-ban el kívánja adni 12 millió Ft-ért, és vásárol helyette egy másik lakást 8,8 millió forintért. Az ügyletből (eladás) származó bevétele az 1993-as vételár és a jelenlegi eladási ár különbözete, azaz a példa szerinti esetben a 6 és a 12 millió különbözete, azaz 6 millió forint.
Az ingatlan megszerzésével kapcsolatos igazolható költségek, valamint a beruházások igazolható költségei ebből a 6 millió forintos jövedelemből levonhatóak. A 6 milliós bevételt csökkenteni lehet 50%-kal. (Amennyiben az eladás a vételt követő 6. évben vagy azt követően történik, a bevétel és a költségek különbözete évenként 10%-kal csökkenthető). 3 millió forint lenne az adóköteles jövedelem, amely után az adó 20%, azaz 600 000 Ft lenne. Ha azonban másik lakást vásárol, akkor lakásszerzési adókedvezmény vehető igénybe, mivel a 3 millió forintos jövedelemnek az egészét lakásvásárlásra fordítja (8,8 millióért vesz új lakást). Az erről az évről szóló, következő évben benyújtandó adóbevallásban az ingatlaneladásból származó, példa szerinti 3 milliós jövedelmet fel kell tüntetnie, de a fizetendő adó összegének megjelölésére szolgáló kockába 0 Ft-ot kell írnia, mivel adókedvezményt érvényesít az eladással szemben.
Ingatlan adózás
Elmondom miért.
Az ember fia, ha meg akarja óvni a pénze vásárló értékét,ingatlanba fekteti azt.
Ez annyit jelent, hogy a befektetett pénzéért,pár év múlva is ugyon olyan mennyiségű kenyeret tud venni, kicsit lelegyszerüsítve.
Tehát, ha veszek ma egy ingatlant 10ft-ért.és 4 év múlva eladom 15ft-ért, a vételár, és az eladási ár különbözetéből 25% adót kell, hogy fizessek.
És az infláció???
A helyes úgy volna, hogy a vételár és az eladási ár különbözete, - infláció után fizettetnék meg az adót.
Vélemyény?