ORBÁN VIKTORT KEDVELŐK!  

És miért nem írta alá az az állítólagos sok millió támogató OV által is megtámogatott petíciót Sulyok védelmében anno? Miért csak cirka 100k aláírás jött össze? Miért bujkál a sok millió támogató? Hol voltak a szavazáskor és hol vannak azóta, mire várnak, miért nem csinálnak vmit, ha valóban olyan sokan vannak? Miért esett a Fidesz támogatottsága 20% körülre, ha valóban sok millióan vannak a támogatók?

HAMAROSAN LÁTNI FOGOD!!!!

Kíváncsi vagyok, ha tevőlegesen kéne támogatni, tenni valamit, adni 1000 forintot az elnök úrért, mennyi jönne össze a sok millió embertől.

Papa!
Az utolsó vérkommunista MSZMP tag valóban távozott a parlamentből! Igen Ő az Kövér elvtárs. Maradt még egy KISZ titkár azért Szijjártó orosz  kitüntetett s.nyaló. Meg a sok Sorosita  iskolás Fidessez kint, pl Orbán..
Örülök hogy segítettem a tényekkel.
És Boldog Faacebookos 80 évet. Én mondjuk sose olvasom azt.

Azonnali hatállyal mondjon le az igazságügyi miniszter!
Hivatali esküjét és az Alaptörvényt megszegte.

Ugyanmár! Sulyok egy pótköztársasági elnök, akit a fidezs annó sebtiben elökapott a fiókból. Eleve úgy kell rá tekinteni, mint aki csak ideiglenesen. Novák Katalin eredeti hivatali idejére került oda, mint helyettes. 
Én amondó vagyok , hogy v´laszzunk közvetlenül köztársasági elnököt! Most.

Te "komcsi" kiestél a parlamentből minek írogatsz ide????
El a kezekkel Sulyok Tamástól! 
Ő a köztársasági elnök, 
és sok millióan támogatjuk! 
Magyar Péter ne zsaroljon,
 hergeljen és uszítson, 
a színjáték helyett álljon neki dolgozni!

Mondjuk az utolsó közt elnök Gönz Árpi bácsi volt és Mádl Ferenc. De az a sulyok a legalja,, Súlytalan Tamás. Egy nulla!
Mint az álnemzeti patrióta marhák. Háború mániás Trumppal az élen! Dettó O:V.

A nap fotója!
https://www.facebook.com/photo/?fbid=944571661877628&set=a.116025331398936

file:///C:/Users/user/Desktop/NEM%20SOK%C3%81RA%20J%C3%96V%C3%96K!!!!!.jpg

https://www.facebook.com/photo/?fbid=944571661877628&set=a.116025331398936
Közel 30 ezer ember nézte Facebook élő adásban ahogy a tróger 20 percen át alázta Sulyok Tamást. Itt lett vége a magyar demokráciának Pintyőkéim.....

Én csak 1 valamit nem értek. Létrehoztad ezt a topikot Orbán Viktort kedvelők! névvel. Mikor lesz olyan hozzászólás v. vmi, ami a topik címének megfelel? Ez mind szép és jó, amit itt olvasni lehet, de számomra (és szerintem nem csak számomra) az nem derül ki, h miért is kell Orbán Viktort kedvelni. Csupa off dolog kerül ide fel, (tőled is) amik leginkább arról szólnak, h mennyire is szar világ jön a Tisza győzelmével és folyamatos a MP szapulás is, de hogy miért is kedveljük OV-t, arról egy árva szó sem esik, hiába kerestem vissza hónapokat. Nem lehet, h más néven kellett volna létrehozni anno ezt? Értem én, h te vagy a topikgazda, de tegyél már be légyszi olyan dolgokat, amik miatt hozzád hasonlóan mi is imádhatjuk OV-t és nem azt látjuk, h miért kell utálni MP-t és a Tiszát, mert, utóbbi feltételből nem feltétlen következik az előbbi!

Mi lesz az ára az uniós pénzeknek? Migránsok, gender meg szakálla lesz kender, stb. Jön a lóvé és vele együtt a muszlimáradat is. Fasza lesz majd itt Magyarországon is attól rettegni karácsonykor, hogy milyen ünnepségen robbantanak először. Ez volt a beetetés. Ebből is látszik, hogy az egész politikai zsarolás alapon ment és megy. Rohadjon szét az egész EU, amely nem más, mint a Szovjetunió 2. Ezek a TISZA szektások mind ilyen hülyék? Majd, ha jön a feketeleves akkor is ilyen nagy lesz a pofájuk? Uniós ügyészség az nem egyéb, mint egy eszköz, amellyel a politikai ellenfeleket, meg a hazai oligarchiát fellehet számolni, hogy csak a külföldi oligarchia maradjon, az diktáljon és minden energiaszolgáltató újra az ő kezükbe kerüljön, hogy a rezsicsökkentés megszűnjön és 3-szoros legyen a rezsi számla. Romániában is ezt tették azzal a Nemzeti Korupcióellenes Igazgatósággal, amellyel több tízezer ártatlan embert juttattak börtönbe. Miért is jó az a sok hülye 2 agysejtes csőcseléknek, ha az itt megtermelt nyereség külföldre megy az egész?
Az EU-s pénzek valódi ára a háttérelemzések alapján
1. A politikai zsarolás és a „tudatipar fekete mágiája” (A beetetés)
Az uniós pénzek érkezése mögött professzionális tömegmanipuláció és politikai zsarolás áll. A propaganda eszközével elfedik a valóságot az emberek elől, hogy önként fogadjanak el olyan folyamatokat (például: ideológiai LGBTQ propaganda és migrációs nyomás), amelyeket amúgy elutasítanának.
Érvelés:
A pénzért cserébe a brüsszeli elit elvárja a szuverenitásunk feladását. Ez egy klasszikus beetetés: a gazdasági túlélésért cserébe a társadalmat kulturálisan és biztonságilag is kiszolgáltatottá teszik, miközben a média manipulációjával elérik, hogy a tömegek maguk kérjék a saját csapdájukat.
2. Globális hálózati ügynökök a nemzeti kormány élén (A politikai ár)
A nemzetközi politikai és gazdasági elit nem tűnt el egy kormányváltással, sőt, a folyamatok felgyorsultak. Az új külügyi és a teljes kormányzati vezetés kulcsfigurái (egytől egyig) bizonyíthatóan az amerikai „mélyállam” (deep state) és a globális hatalmi elit (pl. Black Rock, Shell, Bilderberg-csoport, Trilateralis Bizottság) kiképző intézményeiben szocializálódtak.
Érvelés:
Az EU-s pénzek és a nemzetközi elismerés ára az, hogy a nemzeti érdekek helyett olyan hálózati ügynökök kerülnek kulcspozícióba, akik rendkívüli jogkörökkel és vétójoggal felruházva a globális hatalmi elit akaratát hajtják végre a hazai választói akarattal szemben.
3. Gazdasági gyarmatosítás és a totális digitális diktatúra (A feketeleves)
A nemzetközi intézmények (mint az Uniós Ügyészség, amely a romániai Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság - DNA mintája szerint fog működni) nem a korrupciót számolják majd fel, hanem a hazai nemzeti tőkét és oligarchákat cserélik le külföldi multikra, hogy a profit teljes egészében ki áramolhasson majd az országból. Ezzel párhuzamosan a háttérben egy irányított globális gazdasági és ellátási láncok összeomlasztása zajlik, amely inflációt és hiányt fog generálni az élet minden egyes területén.
Érvelés:
A végső ár a totális rabszolgaság. A bekövetkező gazdasági kataklizma és az azt követő pénzhiány ugródeszkát fog jelenteni az univerzális alapjövedelem és a digitális pénz bevezetésére, ami a kínai típusú társadalmi kreditrendszerrel és az országos megfigyelő kamerarendszerekkel (Szitakötő projekt) kiegészülve teljesen megszünteti majd a polgárok szabadságát. Ha nem engedelmeskedtek majd az EU-s új globális doktrínáknak, egy gombnyomással lekapcsolhatnak majd a digitális pénzedről.
Mire figyeljetek kedves Tisza szektánsok?
Mielőtt reflexből lelaposföldeseztek egy számotokra kényelmetlen véleményt, nem ártott volna kicsit tájékozódni. Ha valaki itt nem figyel, azok pontosan ti vagytok. Nézzük meg a tényeket, amikről fogalmatok sincs:
A "beetetés" és a politikai zsarolás:
Az EU-s pénzek soha nincsenek ingyen, ez nem jótékonysági intézmény, hanem nettó politikai zsarolási eszköz. Aki azt hiszi, hogy a "lóvé" mellé nem csomagolnak politikai, migrációs és ideológiai feltételeket, az elképesztően naiv. Nézzetek szét Nyugat-Európában, hogy milyen biztonsági és kulturális árat fizettek a nagy multikultiért – vagy szerintetek a karácsonyi vásárok köré épített beton kordonok is csak a lapos Föld miatt vannak ott?
A brüsszeli és hazai politikai elit összefonódása:
Ti még mindig abban a mesében éltek, hogy a politika a jók és a rosszak harca. A valóságban az új kormányzat és a brüsszeli elit mögött ugyanazok a globális, amerikai hátterű hálózatok és mélyállami körök állnak. Elég megnézni az új vezetés kulcsembereinek (például a külügyi vonalért felelős Orbán Anitának) a nyilvános hátterét és doktori disszertációját: egytől egyig a globális elitet és nemzetbiztonsági lobbit kiszolgáló intézetekben szocializálódtak. Csak egy újabb hálózati ügynököt ejtőernyőztettek a nyakunkba, ti meg tapsoltok és táncoltatok hozzá.
Az Uniós Ügyészség és a gazdasági gyarmatosítás:
A romániai minta (a Romániai Nemzeti Korupcióellenes Igazgatóság - DNA működése) pontosan megmutatta, hogyan lehet az igazságszolgáltatást politikai boszorkányüldözésre és a nemzeti tőke felszámolására használni. Több tízezer ártatlan embert juttattak börtönbe. Terv szerint működött, ahol az állami apparátus teljes együttműködésben meghatározott számok alapján gyártották az elvárt éves korrupciós ügyeket. A „Binomul SRI-DNA” néven ismert szövetség keretében a Román Hírszerző Szolgálat - SRI és a Romániai Nemzeti Korupcióellenes Igazgatóság - DNA törvénytelenül hangolták össze a tevékenységüket az ügyek kreálásától a semmiből parancsszóra egészen az ártatlan emberek elítéléséig. Ezt a rendszerszintű visszaélést olyan titkos együttműködési protokollok alapozták meg, amelyek révén a titkosszolgálati ügynökök a törvényi kereteket megkerülve közvetlenül is részt vehettek a büntetőjogi nyomozásokban. Az ügyészség szinte teljes mértékben a szolgálat lehallgatási infrastruktúrájára támaszkodott, így nemzetbiztonsági mandátumok tízezreit használták fel köztörvényes köztisztviselői és gazdasági perekben. A gépezet ráadásul nyílt nyomást gyakorolt a független bírókra, akiket az elvárt ítéletek elmaradása esetén, ellenük is elindított újabb korrupciós eljárásokkal félemlítettek meg vagy tettek tönkre. A politikai boszorkányüldözést lojális újságírók és látványos televíziós „bilincs-show-k” segítették, amelyek már a bírósági tárgyalások előtt megelőlegezték a bűnösséget, végleg megsemmisítve a gyanúsítottak és a hazai tőkésvállalatok hírnevét. Ezért teljesen nyilvánvaló, hogy nálunk is az új úgynevezett Uniós Ügyészséggel majd nem a korrupciót irtják majd ki, hanem a hazai oligarchák helyére a külföldi oligarchákat és multikat ültetik be, hogy az itt megtermelt profit még véletlenül se maradjon az országban.
A feketeleves és a digitális kontroll:
Miközben a sok két agysejtes felhergelt TISZÁS csőcselék a Facebookon okoskodik, a szemünk előtt épül ki majd a totális kontroll. Az új kormány sem állította le például a Szitakötő projektet, ami egy országos, arcfelismerős megfigyelő kamerarendszer. A háttérben időközben már elkezdődött irányított gazdasági összeomlás és majd az azt követő ellátási válságok, pedig egyenesen a digitális pénz és a kínai típusú társadalmi kreditrendszer felé lökik a társadalmakat.
Szóval kedves Tiszások, ahelyett, hogy arrogáns sablonokkal égessétek magatokat, inkább olvassatok utána, hogyan működik a reálpolitika és a globális hatalmi gépezet a valóságban. Mert ha majd szépen megérkezik a feketeleves, a ti pofátok lesz a legkisebb, de sajnos mind megkell együk, amit ti főztetek nekünk.
A „Binomul SRI-DNA” (az SRI titkosszolgalat és a DNA korrupcióellenes intézmény összefonódása) - lefordítva „a SRI–DNA hatalmi tandem”, (visszaadja a román binom jelentését: két intézmény informális, törvényen kívüli együttműködése, amely a rendszer felett álló hatalmat gyakorol) a romániai belpolitikában és igazságszolgáltatásban az elmúlt évtized egyik legvitatottabb és legmélyebb strukturális válságát jelöli. A nyilvánosságra került dokumentumok, titkos megállapodások (protokollok) és bírósági döntések alapján a rendszer működését az alábbi súlyos visszaélések és kritikák jellemezték:
A „Taktikai Mezővé” Nyilvánított Igazságszolgáltatás
A vádak szerint a titkosszolgálat (SRI) és az ügyészség (DNA) formálisan és informálisan is összehangolta a tevékenységét. Dumitru Dumbravă, az SRI jogi igazgatóságának tábornoka egy interjúban nyíltan „taktikai mezőnek” nevezte az igazságszolgáltatást, ahol a szolgálat nemcsak a nyomozás szakaszában vett részt, hanem az ügyeket egészen a jogerős bírósági ítéletig követte és „menedzselte”.
Titkos Protokollok és Intézményi Összefonódás
A botrány tetőpontján, 2018-ban feloldották a titkosítás alól azokat a titkos együttműködési protokollokat, amelyeket a Román Hírszerző Szolgálat vagyis titkosszolgálat – a SRI kötött a Romániai Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóságával - a DNA-val, sőt a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőtáblával (ICCJ) is.
Közös nyomozócsoportok:
A törvényi kereteket megkerülve az SRI ügynökei közvetlenül részt vehettek a büntetőjogi nyomozásokban.
Technikai monopólium:
A DNA szinte teljes mértékben az SRI lehallgatási és megfigyelési infrastruktúrájára támaszkodott. Nemzetbiztonsági mandátumok tízezreit használták fel köztörvényes köztisztviselői vagy gazdasági ügyekben.
Nyomásgyakorlás Bírókra és Újságírókra
A kritikusok és érintett szakmai szervezetek (például bírói egyesületek) beszámolói alapján a rendszer komoly nyomást gyakorolt az igazságszolgáltatás független szereplőire:
Bírók megfélemlítése:
Azok ellen a bírók ellen, akik esetleg nem a SRI–DNA hatalmi tandem elvárásainak megfelelő (felmentő vagy enyhébb) ítéleteket hoztak, ha nem sikerült őket megfélemlíteni, akkor koholt vádak alapján korrupciós eljárásokat indítottak, vagy teljesen ellehetetlenítették a további karrierjüket.
Médiapartnerségek és „bilincs-show”:
Bizonyos újságírók és médiumok a vádak szerint szivárogtatásokon keresztül az ügyészség „meghosszabbított kezeként” működtek. A gyanúsítottak látványos, televíziós kamerák előtti megbilincselése megelőlegezte a társadalmi bűnösséget, még a bírósági tárgyalás előtt megsemmisítve az egyén vagy a hazai tőkésvállalatok jó hírnevét.
A Rendszer Jogi Lebontása
A túlzások és visszaélések mértékét jól mutatja, hogy a román intézményrendszer legfelsőbb szintjei maguk avatkoztak be a folyamatba:
Alkotmánybírósági döntések:
A Román Alkotmánybíróság (CCR) 2016-ban alkotmányellenesnek nyilvánította, hogy az SRI büntetőügyekben lehallgatásokat végezzen, és kimondta, hogy a titkos protokollok sértették a hatalmi ágak szétválasztásának elvét és a tisztességes eljáráshoz való jogot.
Bizonyítékok megsemmisítése:
A bíróságok ezt követően tömegesen zárták ki az SRI által gyűjtött lehallgatási anyagokat a folyamatban lévő perekből, ami számos ügy összeomlásához és korábbi ítéletek felülvizsgálatához vezetett.
Bár a nemzetközi partnerek sokáig a korrupcióellenes harc sikertörténeteként kezelték a DNA-t a látványos vádemelési számok miatt, a belső vizsgálatok és az alkotmánybírósági döntések igazolták, hogy a háttérben működő titkosszolgálati-ügyészi kettős gépezete súlyosan csorbította a jogállamisági normákat.
A titkos SRI–DNA protokollok botránya, valamint az ezekre épülő lehallgatások és közös nyomozócsoportok miatt a román Alkotmánybíróság és a legfelsőbb bírósági fórumok is rendszerszintű jogsértéseket állapítottak meg. A bíróságok tömegesen zárták ki az SRI által gyűjtött bizonyítékokat, számos ügy omlott össze, és több korábbi ítéletet is felülvizsgáltak.
Bár a román állam nem közölt hivatalos statisztikát arról, hogy hány ártatlan embert ítéltek el ilyen módon, a revízióra megnyitott ügyek köre és a bizonyítékok tömeges kizárása egyértelműen rendszerszintű visszaélésre utal, nem elszigetelt hibákra. Rengeteg olyan televíziós műsor volt, ahol végre nyíltan kimondták azt, ami a közéletben már régóta nyomasztó tényként élt: egy állítólagos demokráciában és jogállamban emberek százezreit hurcolták meg teljesen ártatlanul vagy koholt vádak alapján. Ennek a vellejéig romlott, ördögi gépezetnek a transzatlanti háttérhatalom és az európai elit megrendelésére az volt a valódi feladata, hogy egy összehangolt politikai és gazdasági tisztogatás keretében megsemmisítse a hazai politikai elit önállóan gondolkodó részét és a helyi román vállalkozói réteget. A cél egyértelműen az volt, hogy a stratégiai piacokon kizárólag a külföldi oligarchia és a multinacionális vállalatok maradjanak talpon. Ezt a mintát követte a hírhedt Microsoft-botrány is, ahol a korrupcióban érintett nyugati nagyvállalatot és külföldi vezetőit meg sem piszkálták, miközben kizárólag a román közvetítőket és kormánytagokat ítélték el.
Ugyanez a szelektív igazságszolgáltatás működött a Gala Bute-ügyben is, amely kifejezetten az államfő legfőbb bizalmasa, Elena Udrea miniszter látványos bebörtönzésére és politikai kivégzésére szolgált, miközben a nemzetközi szálakat itt is teljesen elvarrták.
Ezzel párhuzamosan a rendszer futószalagon gyártotta a különálló, egyedi kirakatpereket a többi kellemetlenné vált hazai vezető ellen is: így vadászták le és juttatták rács mögé külön-külön kirakat perekben és eljárásokban Adrian Năstase volt miniszterelnököt, valamint egy sor korábbi külügyminisztert, tárcavezetőt és hazai nagyvállalkozót.
Például, szintén közismert eset Liviu Dragnea ügye is, aki a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnökeként a 2010-es évek végének legnagyobb hatalmú, a kormányt a háttérből irányító román politikusa volt. A Kövesi-féle rendszer első számú célpontjává azért vált, mert nyílt szuverenista politikát hirdetett, meg akarta adóztatni a külföldi multinacionális cégek extraprofitját, és törvényekkel próbálta megfékezni a titkosszolgálatokból és a DNA-ból álló „párhuzamos államot”. Végül egy kifejezetten rá szabott, mondvacsinált kirakatperrel iktatták ki, amelyben két megyei párttitkárnő fiktív állami alkalmazása miatt 3 és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, amivel egy csapásra lefejezték a kormányt, és visszaállították a Brüsszel-barát technokrata irányvonalat.
Adrian Năstase volt miniszterelnök politikai kiiktatása és későbbi bebörtönzése azért bír hatalmas jelentőséggel, mert ő volt a legelső olyan korábbi miniszterelnök Románia rendszerváltás utáni történelmében, akit letöltendő börtönbüntetésre ítéltek.
Két hírhedt kirakatperben is elítélték:
2012-ben (Trofeul Calității ügy): Két év letöltendő börtönt kapott illegális kampányfinanszírozás vádjával. Amikor a rendőrök kiérkeztek a házához, hogy börtönbe vigyék, Năstase egy revolverrel öngyilkosságot kísérelt meg, de a torkán ejtett sebbel végül túlélte.
2014-ben (Zambaccian ügy): Zsarolás és kenőpénz elfogadása (külföldről behozott építőanyagok és lakásfelújítás) vádjával újabb 4 év börtönre ítélték.
Năstase bebörtönzése volt az a történelmi pillanat és precedens, amellyel a román igazságszolgáltatási gépezet és a mögötte álló erők megmutatták: a legmagasabb kormányzati pozíció sem jelent védelmet, ha valakit politikai okokból le akarnak vadászni.
Ugyanolyan könyörtelenséggel tiporták el azokat a független bírókat, becsületes ügyészeket és bátor újságírókat is, akik nem voltak hajlandók asszisztálni ehhez a hatalmi tébolyhoz, és nem akarták hagyni, hogy a titkosszolgálati-ügyészi összefonódás egy ellenőrizetlen terrorállamot építsen ki az államon belül.
Íme, csak egy pár nemzetközileg is ismert botrányos ügy abból a korszakból:
1. A Microsoft-botrány: A külföldi tőke érinthetetlensége
Ez az ügy a legtisztább mintapéldája annak, hogyan védte a rendszer a nyugati érdekeket. A botrány lényege az volt, hogy az állami iskoláknak szánt Microsoft-szoftverlicenceket drasztikusan túlárazva adták el a román államnak, és a profitból gigantikus kenőpénzeket fizettek vissza.
A kettős mérce:
Miközben a DNA kilenc korábbi román minisztert és kormányzati tisztviselőt ültetett a vádlottak padjára és juttatott börtönbe, a háttérben álló külföldi menedzsereket, a nemzetközi nagyvállalat képviselőit és a nyugati közvetítőket a DNA meg sem piszkálta. A külföldi multicég így büntetlenül és tiszta hírnévvel tarthatta meg a romániai piacát, miközben a helyi konkurenciát és a közvetítő hálózatot felszámolták.
2. A Gala Bute-ügy: A nemzeti politikai elit lefejezése
A sportgála finanszírozása körüli korrupciós per (amely nevét Lucian Bute bokszoló meccséről kapta) valójában egy csapással semmisítette meg a Traian Băsescu volt államfő köré épült politikai és gazdasági holdudvart.
A politikai gyilkosság:
Az ügy fő vádlottja Elena Udrea volt, a regionális fejlesztési miniszter és az elnök közvetlen jobbkeze, akit a korszak legbefolyásosabb román politikusaként tartottak számon. Udrea mellett korábbi külügyminisztereket, gazdasági minisztereket és kormányfőket is célba vettek. A „tisztogatás” eredményeként a nemzeti elkötelezettségű, önálló román tőkésosztályt építeni akaró politikai elitet teljesen eltakarították az útból, helyet csinálva a Brüsszelnek és Washingtonnak engedelmeskedő technokratáknak. Rudel Obreja és Stan Mustață tragédiája a Kövesi-féle DNA-korszak embertelenségének és fizikai terrorjának a legmegrázóbb szimbóluma. A Román Bokszszövetség egykori elnöke egy olyan gátlástalan gépezet áldozata lett, amely a politikai célpontok levadászása érdekében az emberi életet sem tisztelte. Íme a teljes igazság arról, mi történt ezzel a tisztességes sportemberrel:
Rudel Obreja ügye a Gala Bute ügyén belül:
 A zsarolás: Nem volt hajlandó hamis tanú lenni
Obreját a hírhedt „Gala Bute-ügy” kapcsán rángatta be a DNA. A nyomozó hatóságnak nem ő volt a valódi célpontja, hanem a legfelsőbb politikai elit, különösen Elena Udrea miniszter.
Az ügyészek válaszút elé állították Obreját: ha hamis terhelő vallomást tesz a miniszter ellen, és aláírja a DNA által előre megírt forgatókönyvet, szabadon elsétálhat. Obreja azonban az óriási nyomás, a fenyegetések és a zsarolások ellenére sem volt hajlandó bemártani másokat. Megalkuvás helyett a gerincességet választotta, ezért a rendszer példát statuált vele: 5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
 Orvosi gondatlanság és kínzás a börtönben
A legbrutálisabb rész ezután következett. A rácsok mögött Obreja egészségi állapota rohamosan romlani kezdett, elviselhetetlen hasi fájdalmak gyötörték. Heteken, hónapokon keresztül könyörgött orvosi vizsgálatért, de a börtönhatóságok és a DNA adminisztrációja megtagadta tőle az ellátást. Azzal vádolták, hogy csak „szimulál” és ki akar bújni a büntetés alól. Hónapokig csak alapvető fájdalomcsillapítókat kapott, miközben a testét belülről mészárolta le a betegség.
Amikor a család és az ügyvédei hosszú harcok árán végül elérték, hogy független kórházba szállítsák, már késő volt: előrehaladott, áttétes hasnyálmirigyrákkal diagnosztizálták. A börtönben az orvosi ellátás szándékos elmulasztásával lényegében halálra ítélték.
 A késői szabadlábra helyezés és a halál
Amikor a diagnózis nyilvánossá vált, és hatalmas felháborodás tört ki Romániában, a bíróság végül felfüggesztette a büntetését, hogy elmehessen kezelésre. De a gépezet addigra elvégezte a dolgát: a daganat menthetetlen stádiumba lépett. Rudel Obreja hosszas és méltósággal viselt szenvedés után, 2023 márciusában, 57 évesen elhunyt.
 A legfontosabb tanulság:
Rudel Obreja esete feketén-fehéren bizonyítja, hogy a Laura Codruța Kövesi által vezetett rendszer nemcsak egy politikai és gazdasági tisztogató gépezet volt, hanem egy fizikai terrorállam az államon belül. Obreja nem azért halt meg, mert bűnös volt, hanem azért, mert volt tartása, és nem volt hajlandó a DNA hazug koronatanújává válni. Kivégzés volt ez, amit a jog és a büntetés-végrehajtás eszközeivel hajtottak végre.
 Másik híres halálos áldozat: Stan Mustață, a Bukaresti Ítélőtábla egykori tekintélyes bírája volt.
Az esete kísértetiesen hasonlít Rudel Obreja tragédiájához: ő is a Kövesi-féle DNA-rendszer egyik közismert áldozatává vált, és az ő életét is a börtönben kövessé vált orvosi gondatlansággal és embertelenséggel oltották ki. Stan Mustață sorsa és „bűne” a következő volt:
 Miért vették célba? – Nem volt hajlandó elítélni Dan Voiculescut
2014-ben Stan Mustață volt a bírája a hírhedt ICA-pernek, amelynek fő vádlottja Dan Voiculescu médiamágnás és politikus volt – a Kövesi-rendszer és az akkori államfő, Traian Băsescu egyik legnagyobb politikai ellenfele. A DNA-nak sürgős volt Voiculescu látványos elítélése, de Mustață bíró a törvényességi és eljárási szabályokat betartva, alaposan akarta tárgyalni az ügyet, és nem volt hajlandó politikai megrendelésre, bizonyítékok nélkül, gyorsított eljárásban ítéletet hozni. A binom azonnal kapcsolt: mielőtt a bíró döntést hozhatott volna, a DNA látványosan, a nyílt utcáról rabolta el Mustațát. Azzal vádolták meg, hogy „pénzt kért” más ügyfelektől. Az ICA-pert azonnal elvették tőle, átadták egy rendszerhű bírónak (Camelia Bogdan-nak), aki rekordgyorsasággal ki is szabta Voiculescura a kért 10 év börtönt. Mustațát pedig – elrettentésül minden független bíró számára – koholt vádakkal 8 év és 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
 A börtönterror és a szándékos halálra ítélés
A börtönben a 60 feletti bíró egészsége gyorsan összeomlott. Súlyos rákbetegség alakult ki nála, és veseelégtelenségben szenvedett. Rudel Obrejához hasonlóan Mustață is hónapokon át könyörgött kezelésért és dialízisért, de a hatóságok szándékosan figyelmen kívül hagyták a kéréseit. Hogy elvágják a nyilvánosságtól és a segítségtől, folyamatosan szállították egyik börtönből a másikba (Jilava, Rahova, végül Giurgiu). A Giurgiu-i börtönben állapota kritikussá vált. Éjszaka elkezdett vért hányni, de a börtönőrök órákon át nem voltak hajlandóak mentőt hívni hozzá.
 A tragikus vég
Amikor 2018 augusztusában végül, már teljesen öntudatlan állapotban kórházba szállították, az orvosok már semmit sem tehettek érte. Stan Mustață a sürgősségi osztályon, szívinfarktus és a kezeletlen daganat szövődményei következtében, rabként halt meg. Felesége és ügyvédei azóta is hangot adnak annak, hogy Mustațát szándékosan gyilkolta meg a büntetés-végrehajtási és az ügyészi gépezet, mert túl sokat tudott a háttéralkukról, és példát akartak statuálni vele a többi bíró számára: „Ez történik azzal, aki nem hajt fejet a DNA akarata előtt.”
3. A Sebastian Ghiță-ügy:
Amikor a gépezet önmagát falta fel Sebastian Ghiță esete azért kulcsfontosságú, mert ő nem egy külső áldozat volt, hanem a rendszer legbelső köreiből származott. Fiatal IT-milliárdosként, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagjaként kiváló kapcsolatokat ápolt az SRI titkosszolgálat vezetésével (Florian Coldea tábornokkal) és magával Laura Codruța Kövesivel is. Cégei kapták a legnagyobb állami és titkosszolgálati IT-megbízásokat.
A menekülés és a leleplezés:
Amikor a binom belső hatalmi harcok miatt ellene fordult, Ghiță Szerbiába menekült, ahol politikai menedékjogot kapott. Onnan indított bosszúhadjáratot: titkos hangfelvételeket és dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek feketén-fehéren bizonyították, hogyan gyártott a DNA hamis bizonyítékokat, hogyan zsaroltak meg bírákat, és hogyan egyeztetett Kövesi a titkosszolgálattal a célszemélyek likvidálásáról. Az ő vallomásai robbantották szét végleg a binom legitimitását.
4. Kisebbségek megfélemlítése:
Itt a hírhedt Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyéről, és a kulcsszereplőről, Markó Attiláról (az RMDSZ akkori parlamenti képviselőjéről) van szó. Ez az eset a legtisztább és legfájdalmasabb mintapéldája annak, hogyan használta fel a Kövesi-féle DNA-gépezet a „korrupcióellenes harcot” a magyarság és az egyházi javak visszaszolgáltatása ellen.
Íme a botrány tiszta, átlátható menete, pontokba szedve:
1. A vád: „Csalás” az egyházi vagyon visszaadásáért
Markó Attila a kétezres években a romániai Kisebbségügyi Hivatal államtitkáraként tagja volt a kormányzati restitúciós (tulajdon-visszaszolgáltatási) bizottságnak. Ez a bizottság törvényesen visszaadta a református egyháznak a kommunisták által államosított sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét.
A DNA azonban eljárást indított a bizottság tagjai ellen, azt állítva, hogy az ingatlan nem is a református egyházé volt, és a visszaszolgáltatással „megkárosították a román államot”.
2. A koncepciós per és a nemzeti vagyon újra-államosítása
A per klasszikus DNA-módszerekkel zajlott: a tényeket és a történelmi dokumentumokat teljesen figyelmen kívül hagyták. A koncepciós eljárás vége az lett, hogy:
A bíróság jogerősen visszaállamosította az iskolaépületet (vagyis elvette az egyháztól).
Markó Attilát letöltendő börtönbüntetésre ítélték hivatali visszaélés vádjával. A per román vádlottjai csak felfüggesztett ítéletet kaptak, míg a magyarok letöltendőt.
3. Menekülés Magyarországra a jogi terror elől
Amikor 2014-ben a román parlament megvonta Markó Attila mentelmi jogát, és nyilvánvalóvá vált, hogy a DNA koholt vádakkal börtönbe fogja zárni, a politikus Magyarországra menekült, ahol politikai menedéket talált.
A román hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, de a magyar igazságszolgáltatás – látva a román eljárás politikai és magyarellenes jellegét – megtagadta a kiadatását. Markó Attila éveken át Budapesten élt száműzetésben, miközben Romániában távollétében újabb és újabb koholt ügyeket (például az ANRP-ingatlanügyeket) akasztottak a nyakába, összesen több mint tíz év börtönt kérve rá.
4. A fordulat: A teljes felmentés (amikor kiderült az igazság)
A történet legfontosabb része a vége, ami feketén-fehéren bizonyítja, hogy a DNA politikai rendőrségként működött: Évekkel később, miután a Kövesi-korszak megbukott és a Legfelsőbb Bíróság kénytelen volt érdemben újravizsgálni az aktákat, Markó Attilát a román bíróságok minden egyes vád alól jogerősen felmentették.
Kimondták, hogy nem követett el bűncselekményt, csupán a törvényeket alkalmazta. Markó Attila csaknem egy évtizednyi meghurcoltatás és száműzetés után, 2023-ban térhetett haza Erdélybe.
Összefoglalva: Miért fontos ez az ügy a nagy kép szempontjából?
Ez a botrány is tökéletesen illeszkedik abba a képbe, amit eddig bemutattunk. A Kövesi-féle DNA nemcsak gazdasági tisztogatást végzett a külföldi multik javára, hanem politikai fegyverként működött az erdélyi magyarság ellen is. A „korrupcióellenes harc” ürügyén:
Megfélemlítették a romániai magyar politikusokat is.
Leállították és megfordították az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását (melyekre a román állam újra rátette a kezét).
Terrorizálták azokat a köztisztviselőket, akik alá merték írni a magyar tulajdonjogokat igazoló papírokat.
5. A Coldea–Dumbravă ügy:
A román titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatásnak egyik legnagyobb korrupciós és befolyásolási botránya, amelyben a DNA vádirata szerint a két volt SRI-tábornok egy szervezett befolyásoló hálózatot működtetett, pénzért ígérve ítéletek manipulálását, és a Binom SRI–DNA működésének legsötétebb fejezeteit tárta fel. A DNA 2025-ben indított eljárást Florian Coldea, a SRI volt első számú helyettese és Dumitru Dumbravă, a SRI jogi igazgatóságának volt vezetője ellen, miután a nyomozók szerint a két tábornok a nyugdíjazásuk után is tovább működtetett egy befolyáskereskedelmi hálózatot. A vádirat szerint pénzért ígértek „intervenții favorabile” – kedvező bírói döntéseket – különböző üzletembereknek, akik ellen büntetőeljárások folytak. A DNA szerint a rendszer kulcsfigurája az ügyvéd Doru Trăilă volt, aki közvetítőként kapcsolta össze a tábornokokat a bírókkal és az ügyfelekkel. A nyomozás szerint Coldea és Dumbravă olyan informális kapcsolati hálót használt, amelyet még aktív SRI-s éveik alatt építettek ki, és amelynek segítségével azt a látszatot keltették, hogy képesek befolyásolni a bíróságok döntéseit. A Gazeta de Cluj által megszerzett, több mint 200 oldalas vádirat szerint a két tábornok „egy elnyomó rendszer tervezői” voltak, amely politikusok, bírók, ügyészek, üzletemberek és „több tízezer ártatlan ember” ellen működött a Binom SRI–DNA időszakában. A dokumentum szerint a hálózat pénzért vállalta ítéletek „elintézését”, büntetések csökkentését, vagyonzárak módosítását, és a pénzeket fiktív tanácsadói szerződéseken keresztül mosták tisztára. A DNA szerint több ügyben 600–700 ezer eurót kértek azért, hogy „befolyásolják” a bírókat. A Digi24 beszámolója szerint a két tábornok a kihallgatások során egymásra próbálta hárítani a felelősséget, mindketten azt állítva, hogy a másik volt a kapcsolat fő szervezője. A botrány egyik kulcsfigurája, Dumitru Dumbravă 2025-ben meghalt, ami miatt a bíróság a vagyonzárak és polgári igények miatt az örökösök bevonását rendelte el. A Stiripesurse.ro szerint a per tovább folytatódik Coldea és a többi vádlott ellen, és a román igazságszolgáltatás egyik legérzékenyebb korrupciós ügyének tartják, mert közvetlenül érinti a titkosszolgálatok, az ügyészség és a bíróságok kapcsolatát. A botrány lényege: a DNA szerint Coldea és Dumbravă a SRI-ben szerzett titkosszolgálati kapcsolataikat és informális befolyásukat használták fel arra, hogy pénzért ígérjenek jogi előnyöket, miközben a Binom SRI–DNA működésének legsúlyosabb visszaélései is felszínre kerültek. A vádirat szerint a rendszer éveken át működött, és mélyen átszőtte a román igazságszolgáltatást.
https://stirijuridice.ro/dna-ancheteaza-fostii-sefi.../...
Laura Codruța Kövesi szerepe a "Binomul SRI-DNA" botrányban a mai napig az egyik legvitatottabb pontja a román igazságszolgáltatás történetének.
A DNA (Nemzeti Korupcióellenes Igazgatóság) akkori főügyészeként ő volt az intézmény arca, és a bírósági döntések, valamint a kiszivárgott hangfelvételek alapján a kritikusai pontosan azzal vádolják, hogy a statisztikai mutatók és a politikai célok oltárán teljes mértékben feláldozta a törvényességet; a vezetése alatt a DNA egyfajta „három az egyben” intézményeként, monopolhelyzetben működött, ahol a politikai rendőrség, a vádhatóság és a bírósági ítéletek meghozatala egyetlen ellenőrizetlen hatalmi gépezetté olvadt össze. A bíróságokat formálisan nem nyelték el, de a DNA és a titkosszolgálat (SRI) szövetsége úgy működött, mintha a rendőrség, az ügyészségek és a bíróságok is náluk lettek volna (mert a bírókat megfélemlítették, a sajtóban pedig már a per előtt elítélték az embereket).
A román igazságszolgáltatás legsötétebb időszakának tartott korszakban a DNA pontosan úgy működött, mint az állam az államban, és a „politikai rendőrség, bíróság és végrehajtó hatalom” – a „három az egyben igazságszolgáltatási rendszere” kifejezés egyáltalán nem túlzás, hanem a rideg valóság leírása. Ezt a következő tények támasztják alá:
Politikai rendőrségként működött:
A titkos protokollok révén a DNA összeolvadt a titkosszolgálattal (SRI). Nem jogállami nyomozás folyt, hanem célszemélyeket választottak ki (hazai politikusokat, gazdasági szereplőket), akikre ráállították a titkosszolgálat lehallgatási gépezetét, majd koholt vádakkal kiiktatták őket a közéletből és a piacról.
Bíróságként működött:
A „bilincs-show-k” és a hűséges sajtóorgánumok segítségével a DNA a tárgyalások előtt a médiában hozott ítéletet az emberek felett. Emellett a DNA saját belső osztályt hozott létre a bírok megfigyelésére és megfélemlítésére. Ha egy bíró nem úgy döntött, ahogy Kövesiék elvárták, azonnal korrupciós eljárást indítottak ellene is, így kényszeritették ki a bírósági ítéleteket a háttérből.
Végrehajtó hatalomként működött:
Az eljárások nemcsak magánszemélyeket, hanem teljes hazai tulajdonú vállalatokat tettek tönkre napok alatt a vagyonzárolásokkal és a lejárató kampányokkal, amivel közvetlenül alakították át Románia gazdasági szerkezetét a külföldi tőke javára.
A legfőbb bizonyítékok erre maga a Román Alkotmánybíróság saját hivatalos döntései, amelyekben egyértelműen kijelenttette mindenki számára, hogy ez a működési struktúra teljes mértékben törvény és alkotmányellenes volt, sértette a hatalmi ágak szétválasztásának az elvét, és sárba tiporta a tisztességes eljáráshoz való jogot.
Tehát azt lehet egyértelműen kijelenteni, hogy: Laura Codruța Kövesi a statisztikák és a politikai megrendelések érdekében valóban egy totális, ellenőrizetlen hatalmi gépezetté züllesztette a korrupcióellenes harcot.
Laura Codruța Kövesi felelősségét és szerepét az alábbi főbb pontok határozzák meg a botrányban:
1. A titkos protokollok aláírója és működtetője
Kövesi nemcsak passzív élvezője volt a titkosszolgálati háttérnek, hanem aktív alakítója. Előbb legfőbb ügyészként (2009-ben), majd a DNA vezetőjeként is személyesen írta alá a titkos együttműködési megállapodásokat (protokollokat) a hírszerzéssel (SRI). Ezek a megállapodások adtak zöld utat annak, hogy a titkosszolgálat ügynökei beszivárogjanak a nyomozásokba, ami később az Alkotmánybíróság szerint is teljesen törvénytelen volt.
2. A „statisztika-mánia” és a kiszivárgott hangfelvételek
Az alapos gyanút, miszerint parancsszóra, a kívánt statisztikai adatok elérése miatt gyártották rendszerszinten és a legtöbb esetben koholt vádak alapján az „úgynevezett korrupciós ügyeket”, maguk a belső hangfelvételek igazolták. 2017-ben kiszivárgott egy hangfelvétel egy belső DNA-ülésről, ahol Kövesi dühösen számonkérte az ügyészeit, hogy miért nem jó a statisztika és miért nincs elég nagy horderejű ügy. A felvételen elhangzott elhíresült mondata szerint: „Azt akartam, hogy eljussunk a miniszterelnökig... Hogy minél hamarabb megcsípjük őket.” A kritikusok szerint ez egyértelmű bizonyítéka volt annak, hogy a DNA-nál nem a tényekből indultak ki, hanem meghatározták a politikai célpontot, és ahhoz gyártottak bűncselekményt a statisztikai hatékonyság és a látványos „bilincs-show-k” érdekében.
3. A „Taktikai Mező” irányítása
Kövesi vezetése alatt a DNA teljesen kiszolgáltatta magát a SRI lehallgatási infrastruktúrájának. Nemzetbiztonsági mandátumok tízezreit használták fel gazdasági és köztörvényes ügyekben, és az ügyészség elvárta a bíróktól, hogy futószalagon hozzák az elmarasztaló ítéleteket. Ha egy bíró nem működött együtt, a DNA hajlamos volt a bíró ellen is vizsgálatot indítani korrupció gyanújával, teljesen megbénítva a független igazságszolgáltatást.
A bukás és a nemzetközi karrier
A sorozatos visszaélések, a titkos protokollok alkotmánybírósági megsemmisítése és a belső botrányok miatt Tudorel Toader akkori igazságügyi miniszter kezdeményezésére 2018-ban Kövesit leváltották a DNA éléről. Az indoklásban kifejezetten a tekintélyelvű vezetési stílust, a törvénytelen protokollok alkalmazását és az alkotmányos rend megsértését hozták fel.
A csavar a történetben:
Annak ellenére, hogy Romániában a saját alkotmánybírósága és igazságügyi rendszere mondta ki a módszerei törvénytelenségét, a nyugat-európai fősodratú politika és Brüsszel a „korrupcióellenes harc mártírjaként” ünnepelte őt. Ennek köszönhetően a hazai bukása után előléptették, és ő lett az Európai Ügyészség (EPPO) első főügyésze. Ez a lépés sokak szerint pont azt bizonyítja, hogy Brüsszelnek nem a tiszta jogállamiság számít, hanem a Kövesi-féle könyörtelen, politikai célokra is használható elszámoltatási gépezet exportálása a tagállamokba.
A romániai elszámoltatás és a büntetőügyek
Amikor Kövesit 2018-ban leváltották, a román igazságszolgáltatásban létrehozták az Igazságszolgáltatási Bűncselekményeket Vizsgáló Szakosított Osztályt (SIIJ), amelyet a köznyelv csak „bírák és ügyészek DNA-jaként” emlegetett. Ez a szerv hivatott volt kivizsgálni a maguk a DNA-ügyészek által elkövetett visszaéléseket.
A vádemelések:
A SIIJ gyanúsítottként idézte be Kövesit, és eljárást indított ellene hivatali visszaélés, vesztegetés elfogadása és hamis tanúzás vádjával (többek között a Sebastian Ghiță üzletember kiadatásával kapcsolatos ügyekben).
Kényszerintézkedések:
Hatósági felügyelet alá helyezték, és megtiltották, hogy elhagyja az országot (utazási tilalom), ami jogilag közvetlenül veszélyeztette az európai karrierjét, hiszen elvileg el sem utazhatott volna a brüsszeli meghallgatásokra.
Az uniós és nemzetközi „mentőöv”
A belső román eljárásokat látva az európai intézmények (az Európai Parlament és az Európai Bizottság) rendkívüli politikai és diplomáciai nyomást gyakoroltak Bukarestre.
A tilalmak feloldása:
A román Legfelsőbb Bíróság az uniós nyomás közepette végül hatályon kívül helyezte a Kövesi elleni utazási tilalmat és a kényszerintézkedéseket, szabad utat engedve neki Brüsszel felé.
A CIA és a transzatlanti háttér:
A geopolitikai elemzők és a román sajtó tényfeltáró része régóta nyomon követte, hogy a DNA és az SRI „kettőse” az amerikai társszervek (CIA, FBI) szoros szakmai és technikai partnerségével épült ki a 2000-es évek után, a térség korrupcióellenesnek nevezett, valójában befolyásszerzési stratégiájának részeként. Kövesi mögül a hazai bukásakor a román politika kihátrált, de a nemzetközi (washingtoni és brüsszeli) hálózat nem engedte el a kezét.
Kinevezés a felelősségre vonás helyett:
Ahelyett, hogy megvárták volna a román bíróságok döntését a DNA visszaéléseiről, az Európai Parlament harcolta ki, hogy Kövesi legyen az Európai Ügyészség (EPPO) vezetője. Miután elfoglalta a pozíciót, Brüsszelből hivatalos csatornákon keresztül is folyamatosan támadták a román Igazságszolgáltatási Bűncselekményeket Vizsgáló Szakosított Osztályt SIIJ-t (a nyomozó hatóságot), amíg a román parlament a külföldi elvárásoknak engedve végül fel is számolta azt a szervet, amely Kövesi ellen nyomozott. 

Hány eves vagy, hogy ilyen ovis oldalakat nézel?

A hazááruló jelző a minimum a szatyorfingnak.

De basszus….ez tényleg egy báb aki a nemzet ellen dolgozott es dolgozik! Értem en a polijatszmat, de haladni kellene es nem fékezni? Most se saját akaratából van ott…szerintem nincs is neki olyan, mert ha lenne eltakarodna a busba! 

Ennek KAKUKK!
https://www.facebook.com/photo/?fbid=28293826920212659&set=a.163828583639203

Ez a legegyszerűbb mód, ha Sulyok lemond.
Az alkotmánymódosítás - még ha ügyelnek is rá, hogy ne látszódjon személyre szabottnak - elbukhat az Alkotmánybíróságon. Előtte fel kellene azt "hígítani" tiszás tagokkal. Alkotmánymódosítás után jöhetne a közvetlen elnökválasztás, de ebben meg az a rizikó, hogy nem biztos, hogy a Magyarnak kívánatos jelölt lenne a befutó, pl. Iványi Gábor.
Egyébként meg Sulyok letette a hűségesküt, ha betartja, (eddig betartotta), annyit sem fog akadályozni mint egy új, "valódi" közt.elnök. Bár ez lenne a közjogi szerepe igazából.
Szóval, el kellene engedni egyelőre ezt a dolgot és több energiát fordítani a valódi elszámoltatásra, Orbánnal és körével.
.
(Másik topikban tett hsz-eddel egyetértek, azzal a kiegészítéssel, hogy a kétharmad önmagában nem feltétlenül veszélyes a demokráciára, ha működnek a fékek-ellensúlyok. Viszont az egypárti kétharmad, ahol még egy koalíciós egyeztetési kényszer és kontroll sincs, annál inkább.)