Fantasztikus cikk :-)
Nem látom, hogy jönne ez össze. A fundamentumok miatt Ausztria akkor is előnyben lesz, ha akármeddig konvergálunk.
A cikk sok szempontot megvizsgál, de azt nem, hogy vajon hosszú távon lehetünk-e olyan versenyképesek, mint Ausztria. Mit tudunk igazán felmutatni, amiben mi egyértelműen jobbak vagyunk? Szerintem inkább az osztrákoknál található meg a tartós előnyök zöme.
Mik ezek az előnyök Ausztria oldalán?
1. Idegenforgalom. Nekünk nincsenek magas hegyeink, sípályáink. Bár Budapestnek is vannak szépségei, Bécs kb. tízszeres idegenforgalmi bevételt hoz. Nekünk van Balatonunk és termálvizünk, de az egyenleg így is az osztrákok felé dől. Ausztriába még Norvégiából is jönnek síelni, és ez a legmagasabb hozzáadott-értékű tömegsport, tömegturizmus.
2. Fizikai közelség. Ausztria megközelíthetőbb gazdag országokból - egész Nyugat-Európa sokkal közelebb van hozzá, és szomszédos Svájccal, Németországgal, Olaszországgal, és Franciaország és a Benelux-államok is sokkal közelebb vannak. Ez a piaci közelség egy fel nem oldható előny a javukra, amikor külgazdaságról, logisztikáról és idegenforgalomról van szó.
3. Német nyelv. Míg Magyarország termékei, szakemberei alapvetően egy tízmilliós piacot céloznak, a német nyelv kb. 100 milliós, az EU átlag kb. 140%-os fejlettségű piacát célozza. Persze el lehet adni a magyar paradicsomot Németországban, de pl. egy osztrák ember bármikor anyanyelvi szinten dolgozik és tárgyal Svájcban, addig a magyar ember kevésbé jól vagy egyáltalán nem beszéli a nyelvet, kevésbé ismeri azt a kultúrát, és a cégeknek is extra költség a termékek, marketing nemzetköziesítése, nem beszélve a devizakonverziós költségekről, kockázatokról.
4. Lakossági tényezők: az osztrákok munkamorálban vezetnek, a magyarok az alkoholizmusban és a leszarom-tabletta szedésében (persze nem mindenki, de az osztrákok homogénebbek a dolgosság tekintetében). Nagyon más érzés egy magyar boltban vásárolni és más egy osztrákban, odafigyelés, kedvesség, ránézünk a vevőre stb. és nem túlóráznak sokat, de a munkaidő becsületes munkát takar.
5. Demográfia: Magyarország egy csökkenő népesség, az osztrákok várhatóan szinten maradnak az arab migráció és az gyerekvállalási kedvükből következő arab népszaporulat miatt. Magyarországon pedig a csökkenő lakosságon belül is egyre nagyobb részt képviselnek a képzetlen, gyakran alacsony alkalmazhatóságú, és kirívóan magas munkanélküliségű cigányok. Nem kell ecsetelni, hogy a migráns arabok átlagosan motiváltabb és képzettebb munkaerőt jelentenek, mint a cigányok, így tehát a belső piac keresleti és kínálati szempontból is az osztrákok előnyére mozog.
6. Vagyon. Mind Ausztria, mind pedig az osztrák cégek és emberek gazdagabbak. Azaz jobban meg tudnak fizetni belső piaci termékeket. Emiatt sokkal erősebb a pénz belső körforgása. Nekünk az exportból és idegenforgalomból kellene kitermelnünk azt a jövedelmi különbséget is, ami a két nép eltérő belső piaci vásárlóereje között van. A vagyoni különbségeken túl számít az infrastruktúra, épületek, utak, kórházak stb. jóval magasabb minőségi szintje.
7. Export. Itt az osztrákok némi előnyben vannak a piacok fizikai közelsége miatt. Azaz nem érthető, mi az, ami a jegybanki álom alapjául szolgálna. Hiába iparosítunk stb., ugyanezt az osztrákok is tudják csinálni, ráadásul egy egyoldalú iparosítás (pl. autógyártás) kockázatot is jelent, ha a szektor leül.
Végül, ne felejtsük el, hogy még ha csodával határos módon, pl. 50 év alatt el is érjük a szomszéd fejlettségének 80-90%-át, sőt akár feltételezzük az egyszerűség kedvéért, hogy 2017-ben elérjük a 100%-ot, ez csak a jövedelem.
Gondoljunk arra, hogy két, szomszédos család közül az egyik gazdag, és modern, korszerű villában él, kocsi, magas passzív jövedelem, stb. a másik pedig mellette egy hasadt falú vályogházban. (Megj.: ilyesmi konkrétan előfordul pl. a II. kerületben.) Hirtelen előáll az az eset, hogy pl. a szülők nyugdíjba mennek, és a szegény család gyerekei és a gazdag család gyerekei ugyanolyan sikeresen helyezkednek el, ugyanannyit keresnek. Ettől még fennmarad a drámai különbség az életminőségükben, mert lehet, egy generáció munkája alatt köt a házra stb. annyit, hogy utolérje a gazdagabb szomszéd _múltbeli_ infrastrukturális, vagyoni szintjét.
Aki ismeri a magyar és osztrák infrastruktúra, közvagyon és családi vagyon eltérőségét, az tudja, hogy jövedelmi egyenlőség esetén is csak _erősödik_ a konvergencia a vagyoni téren, de a vagyoni felzárkózáshoz tartósan és jelentősen meg kellene haladni az utolért ország jövedelmi szintjét.
És akkor még nem beszéltünk az életminőség részleteiről, hogy pl. hiába válnánk mi is jómódúvá, attól még nem oldódik meg, hogy a magyar emberek parasztabbak egymással, mint az osztrákok, és az sem következik be automatikusan, hogy az életminőséget jelentősen meghatározó körülmények - munka-magánélet egyensúlya, munkahelyi környezet, oktatás színvonala és egészségügyi ellátás minősége - szintén felzárkóznak. Sőt, elképzelhető, hogy egy gazdasági felzárkózás csak akkor sikerülhet, ha pár tíz évre jelentősen vissza vannak nyesve az ilyen típusú kiadások, és a megtakarítás a gazdasági kockázatvállalásba (iparosítás, SSC) kerül visszaforgatásra.
De szerintem a fordítottja az igaz: ha nem fektetünk minőségi oktatásba és egészségügybe, és nem vonjuk be a cigányságot a produktivitásba, akkor felejthetjük a reálisabb típusú, 100 év alatt kibontakozó felzárkózást is.
Nem látom, hogy jönne ez össze. A fundamentumok miatt Ausztria akkor is előnyben lesz, ha akármeddig konvergálunk.
A cikk sok szempontot megvizsgál, de azt nem, hogy vajon hosszú távon lehetünk-e olyan versenyképesek, mint Ausztria. Mit tudunk igazán felmutatni, amiben mi egyértelműen jobbak vagyunk? Szerintem inkább az osztrákoknál található meg a tartós előnyök zöme.
Mik ezek az előnyök Ausztria oldalán?
1. Idegenforgalom. Nekünk nincsenek magas hegyeink, sípályáink. Bár Budapestnek is vannak szépségei, Bécs kb. tízszeres idegenforgalmi bevételt hoz. Nekünk van Balatonunk és termálvizünk, de az egyenleg így is az osztrákok felé dől. Ausztriába még Norvégiából is jönnek síelni, és ez a legmagasabb hozzáadott-értékű tömegsport, tömegturizmus.
2. Fizikai közelség. Ausztria megközelíthetőbb gazdag országokból - egész Nyugat-Európa sokkal közelebb van hozzá, és szomszédos Svájccal, Németországgal, Olaszországgal, és Franciaország és a Benelux-államok is sokkal közelebb vannak. Ez a piaci közelség egy fel nem oldható előny a javukra, amikor külgazdaságról, logisztikáról és idegenforgalomról van szó.
3. Német nyelv. Míg Magyarország termékei, szakemberei alapvetően egy tízmilliós piacot céloznak, a német nyelv kb. 100 milliós, az EU átlag kb. 140%-os fejlettségű piacát célozza. Persze el lehet adni a magyar paradicsomot Németországban, de pl. egy osztrák ember bármikor anyanyelvi szinten dolgozik és tárgyal Svájcban, addig a magyar ember kevésbé jól vagy egyáltalán nem beszéli a nyelvet, kevésbé ismeri azt a kultúrát, és a cégeknek is extra költség a termékek, marketing nemzetköziesítése, nem beszélve a devizakonverziós költségekről, kockázatokról.
4. Lakossági tényezők: az osztrákok munkamorálban vezetnek, a magyarok az alkoholizmusban és a leszarom-tabletta szedésében (persze nem mindenki, de az osztrákok homogénebbek a dolgosság tekintetében). Nagyon más érzés egy magyar boltban vásárolni és más egy osztrákban, odafigyelés, kedvesség, ránézünk a vevőre stb. és nem túlóráznak sokat, de a munkaidő becsületes munkát takar.
5. Demográfia: Magyarország egy csökkenő népesség, az osztrákok várhatóan szinten maradnak az arab migráció és az gyerekvállalási kedvükből következő arab népszaporulat miatt. Magyarországon pedig a csökkenő lakosságon belül is egyre nagyobb részt képviselnek a képzetlen, gyakran alacsony alkalmazhatóságú, és kirívóan magas munkanélküliségű cigányok. Nem kell ecsetelni, hogy a migráns arabok átlagosan motiváltabb és képzettebb munkaerőt jelentenek, mint a cigányok, így tehát a belső piac keresleti és kínálati szempontból is az osztrákok előnyére mozog.
6. Vagyon. Mind Ausztria, mind pedig az osztrák cégek és emberek gazdagabbak. Azaz jobban meg tudnak fizetni belső piaci termékeket. Emiatt sokkal erősebb a pénz belső körforgása. Nekünk az exportból és idegenforgalomból kellene kitermelnünk azt a jövedelmi különbséget is, ami a két nép eltérő belső piaci vásárlóereje között van. A vagyoni különbségeken túl számít az infrastruktúra, épületek, utak, kórházak stb. jóval magasabb minőségi szintje.
7. Export. Itt az osztrákok némi előnyben vannak a piacok fizikai közelsége miatt. Azaz nem érthető, mi az, ami a jegybanki álom alapjául szolgálna. Hiába iparosítunk stb., ugyanezt az osztrákok is tudják csinálni, ráadásul egy egyoldalú iparosítás (pl. autógyártás) kockázatot is jelent, ha a szektor leül.
Végül, ne felejtsük el, hogy még ha csodával határos módon, pl. 50 év alatt el is érjük a szomszéd fejlettségének 80-90%-át, sőt akár feltételezzük az egyszerűség kedvéért, hogy 2017-ben elérjük a 100%-ot, ez csak a jövedelem.
Gondoljunk arra, hogy két, szomszédos család közül az egyik gazdag, és modern, korszerű villában él, kocsi, magas passzív jövedelem, stb. a másik pedig mellette egy hasadt falú vályogházban. (Megj.: ilyesmi konkrétan előfordul pl. a II. kerületben.) Hirtelen előáll az az eset, hogy pl. a szülők nyugdíjba mennek, és a szegény család gyerekei és a gazdag család gyerekei ugyanolyan sikeresen helyezkednek el, ugyanannyit keresnek. Ettől még fennmarad a drámai különbség az életminőségükben, mert lehet, egy generáció munkája alatt köt a házra stb. annyit, hogy utolérje a gazdagabb szomszéd _múltbeli_ infrastrukturális, vagyoni szintjét.
Aki ismeri a magyar és osztrák infrastruktúra, közvagyon és családi vagyon eltérőségét, az tudja, hogy jövedelmi egyenlőség esetén is csak _erősödik_ a konvergencia a vagyoni téren, de a vagyoni felzárkózáshoz tartósan és jelentősen meg kellene haladni az utolért ország jövedelmi szintjét.
És akkor még nem beszéltünk az életminőség részleteiről, hogy pl. hiába válnánk mi is jómódúvá, attól még nem oldódik meg, hogy a magyar emberek parasztabbak egymással, mint az osztrákok, és az sem következik be automatikusan, hogy az életminőséget jelentősen meghatározó körülmények - munka-magánélet egyensúlya, munkahelyi környezet, oktatás színvonala és egészségügyi ellátás minősége - szintén felzárkóznak. Sőt, elképzelhető, hogy egy gazdasági felzárkózás csak akkor sikerülhet, ha pár tíz évre jelentősen vissza vannak nyesve az ilyen típusú kiadások, és a megtakarítás a gazdasági kockázatvállalásba (iparosítás, SSC) kerül visszaforgatásra.
De szerintem a fordítottja az igaz: ha nem fektetünk minőségi oktatásba és egészségügybe, és nem vonjuk be a cigányságot a produktivitásba, akkor felejthetjük a reálisabb típusú, 100 év alatt kibontakozó felzárkózást is.
25 év múlva Ausztria? Hogyan?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=228879