PORTFOLIO FORUM

Az Alkotmánybíróság több ponton is az Alaptörvénnyel ellentétesnek találta az áprilisban elfogadott károsultmentő csomagot - értesült a VS.hu. A határozat kihirdetése kedden várható. Az Alkotmánybíróság (Ab) - például az OTP beadványa nyomán...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=5&i=222632

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

első
-10
1
2
3
4
5
6
7
+10
utolsó

neomodel 2015. 11. 17. 18:42

Előzmény: #39 stock33

#40

Bizony megzavarta őket, és nem véletlenül. Csak éppen a hozamígéretektől nem vették észre, mit is sóznak a nyakukba.
Egyébként szakállas trükk a névazonosság kihasználása, volt szerencsém még az 1990-es években egy ingatlanügyben ilyenbe belefutni. Majd lassanként megtanulja már a nagyközönség, hogy némi informálódás is kell egy befektetési döntéshez.

stock33 2015. 11. 17. 18:21

Előzmény: #35 Nanobot

#39

itt van pl. a btel kibocsájtási tájékoztatója

link

Kibocsátó: BTEL Nyrt.

Forgalmazó: Equilor befektetési Zrt.

a quaestor hrurira KFT-nél megzavart, hogy a kibocsájtó és a forgalmazó neve is tartalmazza a quaestor elnevezést?

stock33 2015. 11. 17. 18:09

Előzmény: #35 Nanobot

#38

link

ugyanaz, csak linkként

stock33 2015. 11. 17. 18:08

Előzmény: #35 Nanobot

#37

www.quaestor.hu/sites/default/files/kozzetetelek/qfd151125_04sorozatreszlet_veglegesfeltetelek_20150112.pdf

így néz ki az egyik kötvénykibocsájtási tájékoztató...

1.
Kibocsátó:
QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

2.
Forgalmazó:
QUAESTOR Értékpapír Zrt.

stock33 2015. 11. 17. 18:01

Előzmény: #35 Nanobot

#36

a kötvényeket a quaestro hrurira KFT bocsájtotta ki, amiket a quaestor értékpapír zrt fiókjaiban lehetett jegyezni.

a btel nyrt, e-star nyrt, orco nyrt, stb. kötvényeit is brókercégeknél lehetett lejegyezni.

Nanobot 2015. 11. 17. 17:51

Előzmény: #34 stock33

#35

A Quaestor Zrt -és nem hruria Kft nevében forgalmazott. És ki engedte ha igy volt, hogy a hruria ilyen értékben bocsásson ki kötvényt ?

stock33 2015. 11. 17. 17:46

Előzmény: #33 Nanobot

#34

quaestor hrurira KFT, mint pénzintézet?

legalább annyira az, mint a btel nyrt, e-star nyrt, orco nyrt, stb., amik kötvényeket bocsájtottak ki majd köddé vált a kötvényesek pénze.

Nanobot 2015. 11. 17. 17:30

Előzmény: #31 stock33

#33

Rossz az emlékezetem. A Quaestoron kivül melyik pénzintézetnél segédkezett az állam ? A csalásban, a csődbevitelénél, és az ügy szakszerütlen kivizsgálásában !?

Törölt felhasználó 2015. 11. 17. 16:55

Előzmény: #31 stock33

#32

Mi, kommunisták, kádárnépe, quaestorosok különleges anyagból vagyunk gyúrva.

stock33 2015. 11. 17. 16:18

Előzmény: #29 aliben

#31

ja és bocs, hogy a pofádba tolom, hogy: igen, egy kanyi extra vasra se jogosultak a quaestor hrurira KFT kötvényesei.

várjátok szépen ki a felszámolás végét. ahogy teszi ezt jelenleg is pár millió hitelező Magyarországon, más ügyekben.

csak nem különlegesnek érzed magad? :)

stock33 2015. 11. 17. 16:15

Előzmény: #29 aliben

#30

irigy? mire? :)

aliben 2015. 11. 17. 16:11

Előzmény: #27 stock33

#29

húúúúú, de okos vagy te! ,vagy csak te vagy az ügyeletes főirigy!

stock33 2015. 11. 17. 16:04

Előzmény: #26 tchongee

#28

továbbá a kötvényesek ügyeinek rendezésére szolgál a csődtörvény.

általános törvény, ami minden felszámolásra kerülő cég hitelezőire vonatkozik.

miért is kellene másként kezelni a quaestor hrurira KFT hitelezőit, jobban mondva a hitelezői közül a kötvényes hitelezőket?

nincs arra semmi szükség... pont, hogy az ilyenekből kell megtanulják az emberek, hogy a pénztükre vigyázni kell. ha minden pancsert "kártalanítanak", akkor a következő pancserhad a korábbi pancserekre tekintve hozza meg a befektetési döntését és viszi nyugodtan a pénzét a következő hrurira KFT kötvényeibe.

stock33 2015. 11. 17. 15:58

Előzmény: #26 tchongee

#27

a kötvénybefektetésnek a kockázatai nem azonosak egy bankbetétével

ismert tény ez? igen. ismert volt akkor is, amikor a quaestor hrurira KFT kötvényeit lejegyezték azok, akik a sokkal kisebb hozamot ígérő bankbetét helyett a KFT kötvényeit választották? IGEN...

a fellelt kötvényekre vonatkozóan "kártalanítás" értelmezhetetlen. a maradékra ott a BEVA. ez már meg is történt.

KFT-k, ZRT-k, NYRT-k kötvényesei meg figyeljenek oda a kockázatokra, ha már a kötvény lejegyzésével, megvásárlásával vállalták azokat...

a quaestro hrurira KFT kötvényei semmivel se másabbak, mint pl. a BTEL nyrt kötvényei. ott is eltűnt a pénz. a quaestor hrurira a kötvényesi pénz eto stadionba meg szállodába, stb. "fektette", a BTEL nyrt meg "szolgáltatásfejlestésbe".
utána elő lehet venni az összes többi hasonló esetet (e-star, orco, stb.), ahol kötvényesi pénzek párologtak el.

és ekkor még szigorúan a kötvények szintjén maradtunk...

tchongee 2015. 11. 17. 15:41

Előzmény: #25 stock33

#26

[137]Az előbbi gondolatsort folytatva, kiemelten hangsúlyozom: a törvényhozó – élve
normaalkotási szabadságával – alkothat alaptörvény-konform szabályozást a
Quaestor-ügyben és az ahhoz hasonló (alkotmányjogi értelemben vett homogén
csoportba tartozó) ügyek kárrendezése tárgyában. A jelenlegi szabályozás nem ilyen,
ezért azt az Alkotmánybíróság akár teljes egészében is megsemmisíthette volna. Az új
– alkotmányos követelményeket kielégítő – törvényi szabályozásnak
(kármegosztásnak) azonban nem csak egyetlen (alapvetően pénzintézeti) alanya
lehet, hanem ugyanilyen alanya lehet (bár jóval kisebb hányadban) a kockázatot
vállaló befektető (károsult) is. Az állam maga is alanya lehet a kármegosztásnak, mivel
az ellenőrzésért felelős szervezete elmulasztotta az alapfeladatát jelentő hatékony
ellenőrzést és a bekövetkező káresemény menet közbeni felderítését. Ha nem is
azonos mértékben, de szóba jöhet(ne) az állam és a károsult is tehát egy új,
alkotmányossági követelményeket kielégítő, kármegosztást célzó törvényi
szabályozás során. Az állam kiemelten már csak azért is, mert az Alkotmánybíróság
által vizsgált ügyben a befektetők „kára” nem a (tőzsdei) árfolyamkockázat
következtében állt elő, hanem amiatt, hogy a károsultak befizetéseit – a hatékony
állami ellenőrzés elmaradása miatt – a rendszer eltűntette (eltűntethette). Itt pedig
alkotmanybirosag.hu 36
több mint száz milliárd forintról van szó, amelynek a holléte felől ma csend fülel, s
motoz a sötét.
Budapest, 2015. november 17.
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró

stock33 2015. 11. 17. 13:47

Előzmény: #21 aliben

#25

magasabb a hozam, hisz kockázatosabb a kötvény, mint a bankbetét....

ez minden vitatkozó tudja...

+ pár százalékért vállalod a kötvényesi kockázatot.

lord_of_the_kings 2015. 11. 17. 13:42

Előzmény: #23 lord_of_the_kings

#24

Kiss:

"[137]
(...)
Az új – alkotmányos követelményeket kielégítő – törvényi szabályozásnak
(kármegosztásnak) azonban nem csak egyetlen (alapvetően pénzintézeti) alanya lehet, hanem ugyanilyen alanya lehet (bár jóval kisebb hányadban)
a kockázatot vállaló befektető (károsult) is. Az állam maga is alanya lehet a kármegosztásnak, mivel
az ellenőrzésért felelős szervezete elmulasztotta az alapfeladatát jelentő hatékony ellenőrzést és a bekövetkező káresemény menet közbeni felderítését. Ha nem is azonos mértékben, de szóba jöhet(ne) az állam és a károsult is tehát egy új, alkotmányossági követelményeket kielégítő, kármegosztást célzó törvényi
szabályozás során. Az állam kiemelten már csak azért is, mert az alkotmánybíróság által vizsgált ügyben a befektetők „kára” nem a (tőzsdei) árfolyamkockázat következtében állt elő, hanem amiatt, hogy a károsultak befizetéseit – a hatékony
állami ellenőrzés elmaradása miatt
– a rendszer eltűntette (eltűntethette). Itt pedig több mint száz milliárd forintról van szó, amelynek a holléte felől ma csend fülel, s motoz a sötét. "

lord_of_the_kings 2015. 11. 17. 13:39

Előzmény: #22 lord_of_the_kings

#23

Stumpf:
"[143]
A Tv. preambuluma és indokolása szerint a jogszabály célja egy bizonyos befektetői csoport által elszenvedett veszteségek kompenzálása, a kárrendezés volt. A pénzügyi szektor stabilitásának a védelméről és közérdekről kifejezetten nem esett szó, ilyen deklarált jogalkotói cél nem jelent meg.
De egy ilyen formai részleten még ne
akadjon fent a vizsgálat, nem kizárt, hogy az Alkotmánybíróság hivatalból vagy
valamely beadvány nyomán felfedez a szabályozással összefüggő valamilyen
közérdekű célt. Nem is vitatom, hogy a pénzügyi szektor stabilitásának a védelme tág értelemben véve a „közérdeknek” minősülhet, s hogy „[a]z állam utólag történő beavatkozása akkor, ha nagyszámú károsult érintett, nem csupán a károsult ügyfelek,
hanem közvetve minden betétes és befektető pénzügyi szektort érintő bizalmát erősítheti” (Indokolás [103
]
– Az állami beavatkozásnak a Tv.
-ben meghatározott konkrét formái
ettől azonban nem feltétlenül minősülnek közérdekűnek.
[144]
–
Felmerül a kérdés: a pénzügyi szektor stabilitásának a védelme szükségessé teszi-e azt, hogy más jellegű állami beavatkozás – például szigorúbb szabályozás, hatékonyabb ellenőrzőrendszer, ezek elmulasztása esetén vagy attól függetlenül
bizonyos mértékű állami helytállási kötelezettség – helyett a BEVA tagoknak (vagy bárki másnak) a tulajdonát
– befizetési kötelezettség előírásának a lehetőségével – korlátozzák? Véleményem szerint abból a tényből, hogy a BEVA tagok befizetéséből
befolyó összeg esetleg valamilyen módon közérdek szolgálatába állítható, nem
következik az, hogy a közérdekű cél megvalósításának ez feltétele, azaz konkrétan az ő vonatkozásukban szükséges korlátozni a tulajdont (bármilyen módon és arányban).
[145]
–
Az is kétséges, hogy a befektetők védelmi szintjének és kompenzációs
mechanizmusainak – a Tv. által célzott és az ügyben egyébként érintett befektetőkre is kiterjedően, de alapvetően – a [1] jövőre nézve [2] generális jelleggel történő
megerősítése helyett miért szolgálná (jobban) a pénzügyi szektorba vetett bizalmat az [1] egyes utólagosan meghatározott [2] speciális befektetői csoportok kompenzálására vonatkozó [3]
ad hoc jellegű állami beavatkozás. Az állami beavatkozás bizonyos formájának ugyanis – bizonyos befektetők kárrendezése, tehát érdeksérelmeinek orvosolása mellett – olyan negatív társadalmi, gazdasági hatásai
lehetnek, amelyek pont gyengítik a befektetési szolgáltatási szektor stabilitását.
Egyrészt, a „vétlen” befektetési vállalkozások utólagos bevonása a kárrendezés pénzügyi finanszírozásába e cégek stabil működésében, s ezen keresztül ügyfeleiben is bizonytalanságot okozhat. Másrészt, kialakulhat egy ezzel ellentétes hatás is, amely a befektetési szolgáltatók egy részénél a pénzügyi felelőtlenséget, a magas kamattal
kínált, de kockázatos befektetéseket is ösztönözheti, a befektető ügyfelekben pedig annál kisebb óvatosságot,
minél több ügyfele van az adott szolgáltatónak, abban a reményben, hogy kellően nagy számú érintett esetén az állam majd legfeljebb valaki mással kifizetteti esetleges veszteségeket."

lord_of_the_kings 2015. 11. 17. 13:27

#22

Szerintem Stumpf párhuzamos indoklása [143-147] sokkal lényeglátóbb és megalapozottabb, mint a többségi indoklás. A kárelosztás kérdésében Kiss levezetése [137] is veri a többségit, és ehhez hasonló Pokol Béla [175] utolsó két mondata is.

De szerencsére a többségi indoklás is fényévekkel előrébb jár, mint egyik-másik különvélemény.

aliben 2015. 11. 17. 13:17

#21

A KÖTVÉNYHOZAMOK mindig magasabbak voltak2-3%-kal a banki kamatoknál, ezt a vitatkozóknak is illene tudni. Jellemző "magyar mentalitás", az irigység, és itt is ezen megy a vita, nem azon, hogy 210 milliárd ft hova tűnt el? és hogy tűnhetett el? vagy azon, hogy naív kisbefektetők hittek a magyar pénzügyi rendszerbe, nem hitték, az ellenőrzési rendszer úgy működik, azon az alapon hogy nyalod a kormány seggét, vagy sem, (az egyiket kell ellenőrizni, a másikat meg nem)