A kamatmentes hitel elméleti vitájához nem szólnék hozzá, de az iszlám mellett egy másik gyakorlati példáról is tudok: Svédország, JAK bank.
A rendszer a következőképpen működik. A bank ügyfelei kamatmentes hitelt vehetnek fel, ám annak méretét és lejáratát, az ügyfél által korábban a bankban tartott betétek (fontos a méret és lekötési idő) határozzák meg. Korábbi betételhelyezés nélkül nem kaphat hitelt.
Ha a hitel törlesztését követően újabb hitelt szeretne felvenni, ahhoz megint előbb betétetek kell a bankba helyeznie.
A hitelfelvételt mindig takarékoskodás előzi meg. Az ügyfelek által elhelyezett betéteket helyezheti ki később a bank más ügyfeleknek hitelként.
(Nem emlékszem pontosan, de lehetséges, hogy a hitel fedezetéül is a bankban elhelyezett betétek szolgálnak).
Sajnos most nem tudok részletes és pontos leírást adni a rendszer működéséről, de bővebbet magyarul is lehet találni a neten...
A rendszer a következőképpen működik. A bank ügyfelei kamatmentes hitelt vehetnek fel, ám annak méretét és lejáratát, az ügyfél által korábban a bankban tartott betétek (fontos a méret és lekötési idő) határozzák meg. Korábbi betételhelyezés nélkül nem kaphat hitelt.
Ha a hitel törlesztését követően újabb hitelt szeretne felvenni, ahhoz megint előbb betétetek kell a bankba helyeznie.
A hitelfelvételt mindig takarékoskodás előzi meg. Az ügyfelek által elhelyezett betéteket helyezheti ki később a bank más ügyfeleknek hitelként.
(Nem emlékszem pontosan, de lehetséges, hogy a hitel fedezetéül is a bankban elhelyezett betétek szolgálnak).
Sajnos most nem tudok részletes és pontos leírást adni a rendszer működéséről, de bővebbet magyarul is lehet találni a neten...
SEMMIBŐL, HOGYAN TEREMT PÉNZT A BANKRENDSZER
Egy világban, ahol a népesség 1%-a birtokolja a bolygó javainak 40%-át,
egy világban, ahol 34,000 gyermek hal meg minden egyes nap
szegénységben és gyógyítható betegségekben és ahol a bolygó népességének fele él 2 dollárnál kevesebből naponta...
Egy dolog világos. Valami nagyon nem stimmel.
Akár tudatában vagyunk vagy sem, az összes intézmény alapvető feltétele
és így társadalmunknak is, a pénz. Éppen ezért, a pénzügyi szabályok ismerete kritikus annak megértéséhez, miért olyan a világunk, amilyen. Sajnos, az átlagember a gazdasági témákra félre értéssel, s unalommal tekint. A végtelen szakzsargon a megfélemlítő matematikával karöltve gyorsan el is riasztja az azt megértésére vágyó embereket. Azonban a tény az, hogy a pénzügyi rendszer bonyolultsága valójában csak álca, melyet arra terveztek, hogy elrejtse a legtársadalomellenesebb struktúrákat, melyekkel az emberiség valaha is szembenézett.
LEGNAGYOBB RABSZOLGA, AKIVEL ELHITETIK, HOGY SZABAD
A FED leírja a pénz létrehozásának menetét a résztartalékra épülő banki rendszerben.
Ennek a fordítása a következő: Az USA kormányának pénzre van szüksége.
Így felhívja a FED-et és kér, mondjuk 10 milliárd dollárt.
A FED válaszol: Persze, veszünk 10 milliárd dollár értékben államkötvényt.
A kormány fog egy darab papírt, valami hivatalosat fest rá, és államkötvénynek nevezi el őket. Ezután 10 milliárd dollár értéket rendel hozzájuk, és elküldi a FED-nek. Válaszul, a FED szintén egy csomó papírt nyomtat. S ezeket "Federal Reserve Note"-nak nevezik el és szintén 10 milliárd dollár értékkel ruházzák fel. A FED a papírt az államkötvényekre cseréli.
Miután a csere megtörtént, a kormány fogja a 10 milliárd dollárt és letétbe helyezi egy bankszámlán. A letétbe helyezéssel a papírdarabok hivatalos pénzzé válnak. 10 milliárd dollárt adva az USA pénzügyi forgalmához. Íme! A 10 milliárd dollár létrejött.
Természetesen a példa általánosít. Először is, a tranzakció elektronikusan történik a valóságban. Papír felhasználása nélkül.
Valójában csak dollár alig 3%-ának létezik papír megfelelője.
A többi 97%, csak számítógépekben létezik. Az állampapírok valójában adósságot fejeznek ki. Amikor a FED megveszi őket, a semmiből előállított pénzzel, a kormány elkötelezi magát a pénz visszafizetésére a FED-nek. Másképpen fogalmazva: a pénz adósságot jelez.
PÉNZ, ÉRTÉKPAPÍR - ADÓSSÁG, KÖTELEZETTSÉG
Ezt a hihetetlen paradoxont, hogy a pénz és az általa képviselt érték adósságot, illetve kötelezettséget jelent, még jobban fogjuk látni a példa további részében. Tehát, a csere megtörtént.
A 10 milliárd dollár egy bankszámlán van.
Itt kezd érdekes lenni a rendszer.
A résztartalékra épülő banki szabályok alapján,a 10 milliárd dollárnak megfelelő betét azonnal a bank tartalékainak része lesz. Mint minden más betét is.
És mint a résztartalékra épülő banki szabályok kimondják
a " Modern Money Mechanics" alapján: "Egy banknak kötelező tartalékot képeznie, mely a betétek fix százalékával egyenlő." Ezután összegszerűen is definiálja: "A jelenlegi szabályok értelmében, a képzett tartalék a betétek 10%-a."
Ez azt jelenti, hogy a 10 milliárd dollár betét10%-a, 1 milliárd dollár tartalékként a banknál marad. Míg a többi 9 milliárd dollár alapját képezi a további kölcsönöknek.
Logikus lenne feltételezni, hogy a 9 milliárd dollár szó szerint a 10 milliárdból származik.
Azonban ez nem így van. Valójában a 9 milliárd dollárkölcsön alap a semmiből jön létre, a meglevő 10 milliárd dolláron felül. (A számlán marad a 10 milliárd, azonban a bank ebből 9 milliárdot továbbkölcsönöz, azaz 19 milliárd lesz forgalomban)
Így növekszik meg a pénzellátás. (A számlán marad a 10 milliárd, azonban a bank ebből 9 milliárdot továbbkölcsönöz, azaz 19 milliárd lesz forgalomban)
Ahogyan a "Modern Money Mechanics"-ban állítják: "Természetesen a bankok
nem mindig fizetik ki a beáramló pénzből származó kölcsönöket.
Ha így tennének, nem keletkezne újabb pénz. Amikor kölcsönt adnak, fizetési ígérvényt adnak ki (kölcsön szerződést kötnek) a pénzért cserébe és a kölcsönző a fizetési ígérvényt kapja meg. Más szavakkal, 9 milliárd dollár jöhet létre a semmiből. Pusztán azért, mert igény van kölcsönre és van 10 milliárd dollár betét fedezetként. Tegyük fel, hogy valaki bemegy a bankba és kikölcsönzi az újonnan létrejött 9 milliárd dollárt.
A kölcsönző nagyon valószínűen fogja a pénzt és a saját bankjába teszi betétként.
A folyamat itt újra ismétlődik. A betét a bank tartalékainak része lesz.
10% elkülönítve, a 90%-a a 9 milliárdnak 8,1 milliárd jön létre, mint új pénz
további kölcsönökre.
És természetesen a 8,1 milliárd kikölcsönözhető
és újra bankba tehető, további 7,2 milliárdot hozva létre,
6,5 milliárdot... 5,9 milliárdot...
és így tovább... A betétbe helyezéssel létrehozott pénz köre
elméletileg a végtelenségig folytatható. Átlagosan 90 milliárd dollár hozható létre
az eredeti 10 milliárd dolláron felül.
Más szavakkal: Minden betét a banki rendszerben, 9-szer annyi pénzt hozhat létre a semmiből. Pénz-függők, forduljatok az udvarias Bank of America-hoz megnyugtató, azonnali pénzért. P-É-N-Z biztonságos személyi kölcsön formájában.
Most hogy értjük, hogy a pénz hogyan teremtődik a résztartalékra épülő banki rendszerben, egy logikus kérdés merül fel:
folytatás >>> link