Topiknyitó: Törölt felhasználó 2009. 10. 10. 23:33

SEMMIBŐL, HOGYAN TEREMT PÉNZT A BANKRENDSZER  

Hogy hogyan jön létre a pénz, milyen szabályok alapján vezérlik, és annak, hogy ezek mennyire befolyásolják társadalmunkat, a legtöbb ember egyáltalán nincs tudatában.



Egy világban, ahol a népesség 1%-a birtokolja a bolygó javainak 40%-át,



egy világban, ahol 34,000 gyermek hal meg minden egyes nap



szegénységben és gyógyítható betegségekben és ahol a bolygó népességének fele él 2 dollárnál kevesebből naponta...



Egy dolog világos. Valami nagyon nem stimmel.



Akár tudatában vagyunk vagy sem, az összes intézmény alapvető feltétele



és így társadalmunknak is, a pénz. Éppen ezért, a pénzügyi szabályok ismerete kritikus annak megértéséhez, miért olyan a világunk, amilyen. Sajnos, az átlagember a gazdasági témákra félre értéssel, s unalommal tekint. A végtelen szakzsargon a megfélemlítő matematikával karöltve gyorsan el is riasztja az azt megértésére vágyó embereket. Azonban a tény az, hogy a pénzügyi rendszer bonyolultsága valójában csak álca, melyet arra terveztek, hogy elrejtse a legtársadalomellenesebb struktúrákat, melyekkel az emberiség valaha is szembenézett.



LEGNAGYOBB RABSZOLGA, AKIVEL ELHITETIK, HOGY SZABAD







A FED leírja a pénz létrehozásának menetét a résztartalékra épülő banki rendszerben.



Ennek a fordítása a következő: Az USA kormányának pénzre van szüksége.



Így felhívja a FED-et és kér, mondjuk 10 milliárd dollárt.



A FED válaszol: Persze, veszünk 10 milliárd dollár értékben államkötvényt.



A kormány fog egy darab papírt, valami hivatalosat fest rá, és államkötvénynek nevezi el őket. Ezután 10 milliárd dollár értéket rendel hozzájuk, és elküldi a FED-nek. Válaszul, a FED szintén egy csomó papírt nyomtat. S ezeket "Federal Reserve Note"-nak nevezik el és szintén 10 milliárd dollár értékkel ruházzák fel. A FED a papírt az államkötvényekre cseréli.



Miután a csere megtörtént, a kormány fogja a 10 milliárd dollárt és letétbe helyezi egy bankszámlán. A letétbe helyezéssel a papírdarabok hivatalos pénzzé válnak. 10 milliárd dollárt adva az USA pénzügyi forgalmához. Íme! A 10 milliárd dollár létrejött.



Természetesen a példa általánosít. Először is, a tranzakció elektronikusan történik a valóságban. Papír felhasználása nélkül.



Valójában csak dollár alig 3%-ának létezik papír megfelelője.



A többi 97%, csak számítógépekben létezik. Az állampapírok valójában adósságot fejeznek ki. Amikor a FED megveszi őket, a semmiből előállított pénzzel, a kormány elkötelezi magát a pénz visszafizetésére a FED-nek. Másképpen fogalmazva: a pénz adósságot jelez.







PÉNZ, ÉRTÉKPAPÍR - ADÓSSÁG, KÖTELEZETTSÉG



Ezt a hihetetlen paradoxont, hogy a pénz és az általa képviselt érték adósságot, illetve kötelezettséget jelent, még jobban fogjuk látni a példa további részében. Tehát, a csere megtörtént.



A 10 milliárd dollár egy bankszámlán van.



Itt kezd érdekes lenni a rendszer.



A résztartalékra épülő banki szabályok alapján,a 10 milliárd dollárnak megfelelő betét azonnal a bank tartalékainak része lesz. Mint minden más betét is.



És mint a résztartalékra épülő banki szabályok kimondják



a " Modern Money Mechanics" alapján: "Egy banknak kötelező tartalékot képeznie, mely a betétek fix százalékával egyenlő." Ezután összegszerűen is definiálja: "A jelenlegi szabályok értelmében, a képzett tartalék a betétek 10%-a."



Ez azt jelenti, hogy a 10 milliárd dollár betét10%-a, 1 milliárd dollár tartalékként a banknál marad. Míg a többi 9 milliárd dollár alapját képezi a további kölcsönöknek.



Logikus lenne feltételezni, hogy a 9 milliárd dollár szó szerint a 10 milliárdból származik.



Azonban ez nem így van. Valójában a 9 milliárd dollárkölcsön alap a semmiből jön létre, a meglevő 10 milliárd dolláron felül. (A számlán marad a 10 milliárd, azonban a bank ebből 9 milliárdot továbbkölcsönöz, azaz 19 milliárd lesz forgalomban)



Így növekszik meg a pénzellátás. (A számlán marad a 10 milliárd, azonban a bank ebből 9 milliárdot továbbkölcsönöz, azaz 19 milliárd lesz forgalomban)



Ahogyan a "Modern Money Mechanics"-ban állítják: "Természetesen a bankok



nem mindig fizetik ki a beáramló pénzből származó kölcsönöket.



Ha így tennének, nem keletkezne újabb pénz. Amikor kölcsönt adnak, fizetési ígérvényt adnak ki (kölcsön szerződést kötnek) a pénzért cserébe és a kölcsönző a fizetési ígérvényt kapja meg. Más szavakkal, 9 milliárd dollár jöhet létre a semmiből. Pusztán azért, mert igény van kölcsönre és van 10 milliárd dollár betét fedezetként. Tegyük fel, hogy valaki bemegy a bankba és kikölcsönzi az újonnan létrejött 9 milliárd dollárt.



A kölcsönző nagyon valószínűen fogja a pénzt és a saját bankjába teszi betétként.



A folyamat itt újra ismétlődik. A betét a bank tartalékainak része lesz.



10% elkülönítve, a 90%-a a 9 milliárdnak 8,1 milliárd jön létre, mint új pénz



további kölcsönökre.



És természetesen a 8,1 milliárd kikölcsönözhető



és újra bankba tehető, további 7,2 milliárdot hozva létre,



6,5 milliárdot... 5,9 milliárdot...



és így tovább... A betétbe helyezéssel létrehozott pénz köre



elméletileg a végtelenségig folytatható. Átlagosan 90 milliárd dollár hozható létre



az eredeti 10 milliárd dolláron felül.



Más szavakkal: Minden betét a banki rendszerben, 9-szer annyi pénzt hozhat létre a semmiből. Pénz-függők, forduljatok az udvarias Bank of America-hoz megnyugtató, azonnali pénzért. P-É-N-Z biztonságos személyi kölcsön formájában.



Most hogy értjük, hogy a pénz hogyan teremtődik a résztartalékra épülő banki rendszerben, egy logikus kérdés merül fel:



folytatás >>> link
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2009. 10. 19. 02:35
Előzmény: #505  Törölt felhasználó
#520
A kamatmentes hitel elméleti vitájához nem szólnék hozzá, de az iszlám mellett egy másik gyakorlati példáról is tudok: Svédország, JAK bank.

A rendszer a következőképpen működik. A bank ügyfelei kamatmentes hitelt vehetnek fel, ám annak méretét és lejáratát, az ügyfél által korábban a bankban tartott betétek (fontos a méret és lekötési idő) határozzák meg. Korábbi betételhelyezés nélkül nem kaphat hitelt.

Ha a hitel törlesztését követően újabb hitelt szeretne felvenni, ahhoz megint előbb betétetek kell a bankba helyeznie.

A hitelfelvételt mindig takarékoskodás előzi meg. Az ügyfelek által elhelyezett betéteket helyezheti ki később a bank más ügyfeleknek hitelként.

(Nem emlékszem pontosan, de lehetséges, hogy a hitel fedezetéül is a bankban elhelyezett betétek szolgálnak).

Sajnos most nem tudok részletes és pontos leírást adni a rendszer működéséről, de bővebbet magyarul is lehet találni a neten...
Törölt felhasználó 2009. 10. 19. 00:13
#519
ezt a topicot én hoztam létre!!!!!!!!!!!!!!
hajrá megújjuló energia és hullám energia!!!!!
Törölt felhasználó 2009. 10. 19. 00:10
Előzmény: #513  Törölt felhasználó
#518
Ugyan már...

Az atomfizikai állításoknak vagy megválaszolatlan kérdéseknek és e tudomány létjogosultságának semmi köze Csernobilhoz.

Ezzel a balesettel nem az atomerőművek kerültek veszélybe vagy az atomfizika legitimitása.

A gazdasági világválsággal az egész bankrendszer bukott be, vele tehát a gázos ideológiája is.
Törölt felhasználó 2009. 10. 19. 00:10
#517
Törölt felhasználó 2009. 10. 19. 00:09
#516
ott jártak Sopron fölött!
Törölt felhasználó 2009. 10. 19. 00:06
Előzmény: #514  Törölt felhasználó
#515
Muszáj szétoffolni a topicokat?
Törölt felhasználó 2009. 10. 19. 00:05
#514
Törölt felhasználó 2009. 10. 19. 00:01
Előzmény: #512  Törölt felhasználó
#513
Te Drop, megint összekeversz két dolgot.

(1) Egy egész tudomány
vs.
(2) Egy konkrét szereplő, intézmény gyakorlati problémamegoldása egy konkrét kérdésben, helyzetbe.

(2) hibájából nem következik (1) általános hibája, nem helytállósága.

Példa:

Atomfizika, atomerőművek és Csernobil. A fizikusok és a mérnökök is azt mondták, azt mondják, az atomerőmű biztonságos (és a legolcsóbb enegria). Aztán valahogy az élet mégiscsak produkált egy Csernobili katasztrófát.

Egyébként egy ilyen gazdasági válság is ehhez hasonlatos: néhány probléma (köztük kisebbek és súlyosabbak) létére és elkerülhetetlen megoldására felhívja a figyelmet, de az egész rendszert, pláne a mögötte álló egész tudományt azért ostoba dolog temetni...
Törölt felhasználó 2009. 10. 18. 23:46
Előzmény: #511  togyozo
#512
A kérdésre válaszolj. Mi értelme volt az MNB-nek bármilyen komolyabb modellezést folytatnia?
togyozo 2009. 10. 18. 23:35
Előzmény: #510  Törölt felhasználó
#511
Jumbo!

Azért azt tudod ugye, hogy ezen kívül elég sok más kérdéssel foglalkozik a közgazdaságtan?

Egyébként meg emlékeim szerint az MNB jártatta is a száját a devizahitelek miatt....
Törölt felhasználó 2009. 10. 18. 23:29
Előzmény: #509  togyozo
#510
Egy hazai példa.
Az MNB-nek mi értelme volt az elmúlt 6 évben bármit matematikai köntösbe öltöztetni, amikor annyit nem bírtak felfogni (ők, a PSZÁF, a kormány, mindegy ki), hogy devizában eladósodni veszélyes játék?
togyozo 2009. 10. 18. 23:16
Előzmény: #507  Törölt felhasználó
#509
"Részben ezért írtam, hogy ezt a tudományt nem kell túlbonyolítani. A józan észre kell támaszkodni, nem túlmisztifikált képlethegyekre. Amik az első válságnál összeomlanak"

Erre mindig azt szoktam mondani, hogy a matematika csak egy eszköz, egy nyelv arra, hogy logikai ellentmondásoktól mentesen tudjunk gondolkodni. Ráadásul az összefüggéseket csak úgy lehet számszerűsíteni, ha előtte azt matematikai formában is megfogalmazzuk.
togyozo 2009. 10. 18. 23:12
Előzmény: #497  Törölt felhasználó
#508
"RV szerint nem lenne korlátlan a hitel, a központi bank csak annyit adna, amennyi szinten tartaná a pénzkínálatot. "

Szerintem ez RV rendszerében nem megoldható, mert 0%-os betéti kamat mellett senki sem vinné vissza a bétet a jegybankba (mivel pozitív hozam mellett tudja befektetni a tőzsdén), vagyis minden új hitel kibocsátásához új pénzt kell a jegybanknak kibocsátani.
Törölt felhasználó 2009. 10. 18. 22:35
Előzmény: #503  Törölt felhasználó
#507
"ezért a valóság leírása, a modellezés is egzaktabb, egyértelműbb, a közgazsaságtanban ezen tulajdonságok jellegénél fogva nincsenek meg."
Tökéletesen egyetértek.
Részben ezért írtam, hogy ezt a tudományt nem kell túlbonyolítani. A józan észre kell támaszkodni, nem túlmisztifikált képlethegyekre. Amik az első válságnál összeomlanak.
Törölt felhasználó 2009. 10. 18. 22:29
Előzmény: #502  Törölt felhasználó
#506
"annak azért örülök, hogy a topic köztudatába lassan beférkőzik, hogy bár a jegybank technikai értelemben korlátlan mértékben teremthet pénzt, annak van egy (reméljük) erős gátja: az árstabilitás célkitűzése."
Ez szerintem mindenkinek teljesen egyértelmű volt mindig is.
Törölt felhasználó 2009. 10. 18. 22:28
Előzmény: #501  Törölt felhasználó
#505
Én sem értek egyet a 0%-os kamattal. Igazad van, szocializmus szaga van az ingyen kapott pénznek.

Ha valaki hitelt vesz fel, az fizesse meg a kamatát. Ez egyértelmű.
Törölt felhasználó 2009. 10. 18. 22:14
Előzmény: #501  Törölt felhasználó
#504
Helyesen: ...Leírni könnyű, de attól még nem lesz így...
Törölt felhasználó 2009. 10. 18. 22:12
Előzmény: #500  Törölt felhasználó
#503
A másikra meg: én meglehetősen bátor (ostoba?) dolognak tartom, hogy egy egész tudomány területet ledegradálsz. Én pl. nem merném ezt kijelenteni semmilyen általam jól, kevésbé, alig vagy egyáltalán nem ismert tudományról sem. Az egzaktságban van az érdemi különbség, ahogyan azt írtam már korábban is, meg abban, hogy míg a természettudományok területén a folyamatok viszonylag könnyen és gyorsan megfigyelhetőek, elkülöníthetőek egymástól, és reprodukálhatóak (lehet kísérleteket végezni), ezért a valóság leírása, a modellezés is egzaktabb, egyértelműbb, a közgazsaságtanban ezen tulajdonságok jellegénél fogva nincsenek meg. (nyilván a természettudományok esetében is elsősorban az alapokra igaz ez)

"Pontosan erre épít a mai központi bankrendszer. A misztifikálásra."
Az ilyeneket meg hagyjuk. Ez olyan összeesküvés-elméletes: azok a csúnya bankárok összefognak, kitalálnak valami egyszerű, de bonyolultnak hangzó rendszert, hogy a szegény embereket lehúzzák. A szemetek. Ugyan már...
Törölt felhasználó 2009. 10. 18. 22:05
Előzmény: #501  Törölt felhasználó
#502
volt egy vicces hitel Magyarországon, az egszisztencia hitel. Senki nem adta gyakorlatilag vissza, kivéve Kunos ügyfeleit, mert ő a hitelek visszaadása érdekében igazgatósági tagokat delegált a hitelezett vállalatok igazgatótanácsaiba. Ezzel pedig megsértette a banküzemtan szabályait, mivel nem tisztán ker. bankként, hanem befektetési bankként működött.

drop

annak azért örülök, hogy a topic köztudatába lassan beférkőzik, hogy bár a jegybank technikai értelemben korlátlan mértékben teremthet pénzt, annak van egy (reméljük) erős gátja: az árstabilitás célkitűzése.

továbbá: soha nem fogsz tudni érdemben elmélyülni olyan témában, amelyet lenézel.
Törölt felhasználó 2009. 10. 18. 21:58
Előzmény: #497  Törölt felhasználó
#501
Drop:
"RV szerint nem lenne korlátlan a hitel, a központi bank csak annyit adna, amennyi szinten tartaná a pénzkínálatot."

Oké, leírta ő is, hogy ügyelne az árstabilitásra a jegybank, meg szinten tartaná a pénzkínálatot. DE HOGYAN? Leírni könnyű, de attól még lesz így. A piacon működik egy csomó rém egyszerű autómatizmus: nagy a kereslet valamire -> drágul -> csökken a kereslet.

De a 0%-os kamat miatt a lakosság azonnal élne a lehetőségével. Látjuk, hogy így is mennyire menyga hitelezés, pedig milyen kamatok vannak, 0%-os kamatnál ki nem venne fel hitelt? Ráadásul az okosabbja tudja, hogy ez kizárólag inflát generálhat, meg a nem létező céghitelezés és a kötelező részvény rendszerében azonnal részvénylufit is okoz, ezért a lehető leggyorsabban azonnal a maximális hitellehetőségét venné fel. Én pl. biztos, hogy azonnal és a maximumot venném fel. Ugyanis SEMMILYEN KOCKÁZATA NINCS AZ ELADÓSODÁSOMNAK. Ha csak magamnál tartom a hitelt és ülök rajta, AKKOR IS CSAK UGYANANNYIT KELL VISSZAADJAK, tehát kockázat nélkül adósodom el.

Hogyan szab ebben gátat? Sorszám? ABC rendben? Hogyan kapnák meg az emberek a 0%-os hitelüket? Ez előbbi gondolatmenet alapján elég könnyű belátni, hogy azonnal mindenki el akarna adósodni...

Nem értem, hogy ebben mi nem érthető.

Topik gazda

hirhozo
1 1 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek