Engedtessék meg egy hozzászólás az ingatlanszakmából is.
Az hogy az új épület a folyó üzemeltetési költségek tekintetében és a helyszín tekintetében előnyösebb lehet (remélhetőleg lesz is) mint a régiek, az nem vitatéma.
A vitatéma az, hogy tényleg bérelni kell-e, vagy venni.
Látni kell, hogy a bérleti díj mire nyújt fedezetet:
+ kockázatmentes reálkamat az épület teljes költségére és a telek költségére
+ épület fizikai kopása, értékvesztése
+ tőketulajdonos által elvárt hozamprémium
Mit fedez a hozamprémium?
Tiszta sor, hogy a bérbeadás során a bérbeadó egy jobb reálmegtérülést vár el, mintha állampapírba fektetne, és ezt a -megtérülést - prémiumot - az állam (bérlő) fogja kifizetni. Ezzel addig nincs is gond, amíg a bérlet 1-10 évre szól, hiszen az ingatlanpiaci kockázatokat a tulaj viseli, ezért kompenzáció jár. Hosszú távon azonban, amennyiben ez az állami elkötelezettség esetleg 25-50-100 évre szól, akkor érdemesebb vásárolni. Tehát közgazdaságilag nincs értelme kockázati prémiumot fizetni MIVEL A HOZAMPRÉMIUMOT INDOKLÓ FELTÉTELEK SINCSENEK MEG!!. De akkor befektető sincs. Mivel itt befektetőről beszélnek, lesz egy indokolatlan hozamprémium amivel az implicit államadósságot növelik.
Ez az egész megint a pénzek szétosztásáról szól és nem a racionalitásról.
Az hogy az új épület a folyó üzemeltetési költségek tekintetében és a helyszín tekintetében előnyösebb lehet (remélhetőleg lesz is) mint a régiek, az nem vitatéma.
A vitatéma az, hogy tényleg bérelni kell-e, vagy venni.
Látni kell, hogy a bérleti díj mire nyújt fedezetet:
+ kockázatmentes reálkamat az épület teljes költségére és a telek költségére
+ épület fizikai kopása, értékvesztése
+ tőketulajdonos által elvárt hozamprémium
Mit fedez a hozamprémium?
Tiszta sor, hogy a bérbeadás során a bérbeadó egy jobb reálmegtérülést vár el, mintha állampapírba fektetne, és ezt a -megtérülést - prémiumot - az állam (bérlő) fogja kifizetni. Ezzel addig nincs is gond, amíg a bérlet 1-10 évre szól, hiszen az ingatlanpiaci kockázatokat a tulaj viseli, ezért kompenzáció jár. Hosszú távon azonban, amennyiben ez az állami elkötelezettség esetleg 25-50-100 évre szól, akkor érdemesebb vásárolni. Tehát közgazdaságilag nincs értelme kockázati prémiumot fizetni MIVEL A HOZAMPRÉMIUMOT INDOKLÓ FELTÉTELEK SINCSENEK MEG!!. De akkor befektető sincs. Mivel itt befektetőről beszélnek, lesz egy indokolatlan hozamprémium amivel az implicit államadósságot növelik.
Ez az egész megint a pénzek szétosztásáról szól és nem a racionalitásról.
Új kormányzati negyed létesül
2006. november 8. 12:20
A Déli Pályaudvart és környékét, a Nyugati Pályaudvart és környékét, valamint a Lágymányosi Hídtól délre fekvő pesti Duna-partot javasolja a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) a tervezett új kormányzati negyed helyszínének a pályázatára beérkezett ajánlások közül - mondta Zelles Sándor, a KVI vezérigazgatója szerdán Budapesten. A bíráló bizottság által alkalmasnak talált területekről szóló javaslatot kormányelőterjesztés formájában nyújtja be a pénzügyminiszter, a három közül a végleges helyszínt a kormány jelöli meg - ismertette Zelles Sándor.
A KVI szeptemberben írt ki pályázatot a kormányzati negyed elhelyezésére, a dokumentációt 33-an vásárolták meg, és az október 27-iki határidőig 27 ajánlat érkezett. A pályaművekben 21 területet javasoltak a pályázók.
A pályaművekben 21 területet javasoltak a pályázók. Aczél Gábor, a Magyar Építészkamara elnökségi tagja, a bírálóbizottság szakmai alelnöke elmondta: a terület presztízse és városfejlesztő hatása volt az elbírálás két fő szempontja, bár tisztában voltak azzal, hogy a két szempont némileg ellentmond egymásnak.
A megvalósíthatósági szempont is alapvető volt, ahol ugyanis jelentős infrastrukturális beruházásra lett volna szükség, az időben nagyon elnyújtotta volna a projektet. Közölte: a három területet a zsűri jelentős vitái és többszöri szavazása után jelölték ki, végül azonban teljes volt az konszenzus a grémiumban.
A Dél-pesti Duna-partról elmondta: városfejlesztési hatása vitathatatlan, presztízse azonban csak nagyobb távlatban alakul majd ki várhatóan. A Nyugati Pályaudvart és a Déli Pályaudvart, ahol a vasúti közlekedési területek lefedését is tartalmazták a pályázatok, rokonterületeknek nevezte. Jellemzése szerint mindkettő mélyen beépült a városba, ugyanakkor jelentős törést jelentenek a városszövetben. Az előbbinél a városfejlesztési és területfelértékelő hatást, az utóbbinál a már jelenleg is meglévő presztízst említette előnyként.
Beleznay Éva megbízott fővárosi főépítész kiemelte, hogy mindhárom megfontolásra ajánlott terület összhangban van a főváros városfejlesztési programjával. A vasúti területek beépítése a Podmaniczky-program vasút-város partnerséget ösztönző egységének része - tette hozzá.
(MTI)