A biztosi testület napokon belül azt javasolhatja a Tanácsnak, hogy függesszék fel a Magyarországnak 2013. január 1-től esedékes kohéziós pénzügyi kötelezettségvállalások egy részét - közölték hétfőn jól értesült brüsszeli források a BruxInfo...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=163152
2010-es struktúrális deficit tényadatot ismersz?
Láttál már valahol valaha?
Esetleg olyat, ami tételes lebontva mutatja be az értéket?
Számításaim szerint a ~5-6%-os hiány úgy jönne ki, ha az egyszeri bevételeket nem számítanánk, de az egyszeri kiadásokat meg beszámítanánk. Ami természetesen nem stuktúrális hiány, hanem csak egy egyszeri bevételektől csonkított egyenleg, aminek nincs semmiféle gyakorlati haszna. S talán épen ezért nincs is sehol sem nyoma ennek a mutatónak, hanem csak néhány "kutatgató" becsli azt, de meg sem próbálja kiszámítani, s nem is szerepel sehol az eurostatnál sem...
-"míg vargáék a mnyp és máshonnan stb zabrált pénzeket is hozzászámolják, addig az eu ezt kiveszi mindig ebből a rendszerből ..
ha az eu engedne ennek a módinak, akkor azt sugallná mások számára is, hogy a hiány csökkentésére igénybe vehető bármilyen zabra a gazdaság bármilyen szereplőitől is ."
Az én logikám szerint az áfa,az szja és az összes adó,járulék is "zabra".
A nevén kívül mi különbözteti meg őket?Mindegyiket elveszik az emberektől.
Ha valamit adónak,járuléknak neveznek,annak az elvétele tisztességes?
Ki írta alá azt a szerződést az "állam"-mal,hogy ő ilyen,olyan,amolyan pénzeket fog fizetni a semmiért,amit kap,vagy valami konkrétumért?
Nem 2011 novemberi GKI becslés kellene, hanem tényadatok!
Egyébként a GKI is 5-6% körüli értéket ír és nem 6%-ot, ahogy te fordíted...
"Az egyszeri tételeket nem tartalmazó un. strukturális deficit a GDP 5-6%-a körül lehet..."
De a baj az, hogy itt sem derül ki, hogy hogyan számolják, azaz a 2011-es tényadatokat nem összegszerűen bontják ki, amiből következik egy konkrét számadat, hanem csak hasraütésre írnak valamit...
S ami még szintén gyanús, ha a struktúrális deficit ilyen fontos adat, akkor a csatolt táblázatban miért nem szerepel (összegszerűen és %-osan...), s visszamenőlegesen a 2009-2010-es tényadatokkal együtt?!
2006 2004 után volt, ekkor a Mol opciós értékesítése során 237 milliárd forinthoz jutott a kormány.
De hogyan is fogalmaz a 2007-es a Veres-féle privatizációs jelentés?
"A közvagyon eladása egyértelműen a szocialista kormányokhoz köthető: a jobboldali kormányok közül az Antall-kormány idején indult el a magánosítások előkészítése, de csak 1993-ban értek el jelentősebb eredményeket, míg az Orbán-kormány időszakában - a meghirdetett gazdaságpolitikának megfelelően - gyakorlatilag teljesen leállt az állami vagyon értékesítése, amit a Medgyessy-, majd Gyurcsány-kormányok pörgettek fel."
a 3 viszont nem tévedés, hanem a kormány szimpla, sokat ismételgetett hazugsága.
Törölt felhasználó2012. 02. 22. 10:19
#70
"A kormány elkészítette a privatizációs időszakot lezáró jelentését, e szerint mintegy háromezer-milliárd forint privatizációs bevétel keletkezett 17 év alatt, ennek felét viszont elvitték a költségek.
A kormány elkészítette a privatizációs időszakot lezáró jelentését, amellyel már a vagyontörvény megalkotása óta adós. Eszerint az 1990-2007 közötti évek csúcsidőszaka 1995 volt, amikor a közműcégek eladásakor 480 milliárd forint bevételre tett szert az államkincstár.
Ezt követően az utolsó privatizációs hullám 2006-ra esik, amikor körülbelül 350 milliárd forint bevételt könyvelt el az állam. A közvagyon eladása egyértelműen a szocialista kormányokhoz köthető: a jobboldali kormányok közül az Antall-kormány idején indult el a magánosítások előkészítése, de csak 1993-ban értek el jelentősebb eredményeket, míg az Orbán-kormány időszakában - a meghirdetett gazdaságpolitikának megfelelően - gyakorlatilag teljesen leállt az állami vagyon értékesítése, amit a Medgyessy-, majd Gyurcsány-kormányok pörgettek fel.
A legnagyobb értékű privatizációs akció a Mol 2006-os opciós értékesítése volt, akkor egy összegben 237 milliárd forinthoz jutott a vagyonkezelő révén az állam, ezt követi a Matáv 1997-es nyilvános részvénykibocsátása, ami 82 milliárd forintot hozott a konyhára.
Az állami vagyon lebontásának hasznosságát és eredményességét már korábban is sokan vitatták gazdaságpolitikai, stratégiai vagy akár társadalompolitikai szempontok alapján. Ám a kormány által most készített jelentésből kiderült, hogy pénzügyi szempontból sem volt fáklyásmenet a privatizációs folyamat.
Tizenhét év alatt 2952 milliárd forintnyi vagyonhasznosítási és privatizációs bevétele keletkezett az államnak, ezzel szemben 1370 milliárd forintnyi ráfordítás áll, ami a bevételek 46 százaléka. Csak 390 milliárd forintnyi vagyon ment el társaságok alapítása révén, a második legnagyobb tétel a 350 milliárdra rúgó reorganizációs kiadás. Az önkormányzatoknak nyújtott 156 milliárd forintnyi vagyonátadás is a privatizáció eredményességét rontotta.
A privatizáció közvetlen költségeit nézve jóval kedvezőbb az arány, a 164 milliárdos kiadás a privatizációs bevételek 5,6 százaléka - ami tetszetősebb arány a 46 százalékos összes ráfordításnál.
A jelentés szerint a bevételek 37 százaléka származott külföldi befektetőktől, az 1615 vállalatból mindösszesen 139 működő cég marad állami tulajdonban 2007 végére, amikor is az új vagyonkezelési törvény elfogadásával a privatizációs folyamatot lezárták. Az állami cégvagyon értékét 918 milliárd forintban tartják nyilván."
A Richter 25%-ának értékesítése 2004 őszén volt...
(Ez az ügylet egymagában nagyobb privatizációs lépés volt, mint a Fidesz 2000-2002-es időszakában végrehajtott privatizációinak összessége!!!)
Akkor te még nem hallottál a BA Zrt. 2005-ös "sikerprivatizációjáról"?
...és annak hatásairól, mind a 2005-ös, (mind a 2012-2013-as) költségvetés vonatkozásában...
A privatizacio nagyresze meg 2004 elott volt. Akkor mivel meg nem voltunk EU tagok meg nagyobb nyomast tudtak rank tenni ezugyben. Huzogattak a mezesmadzagot es kertek par apronak tuno szivesseget. Tavkozles, kozmu, mezogazdasag, kiskereskedelem, ...
Tévedsz! Feltettem egy kérdést és nem kaptam semmiféle választ viperakapitánytól, s ezzel a kérdőjellel próbáltam jelezni, hogy még mindig várom a válaszát!
De te biztos, hogy nem csak a szavakkal dobálózol, azaz biztos tudsz egy olyan hiteles forrást, ahol a struktúrális deficit évenkénti adatát nem csak százalékban, hanem összegszerűen is látni lehet.
Jó lenne például látni, hogy a hivatalosan számított struktúrális hiány 2011-es értéke mennyi, és mely tényezők alakítják (összegszerűen), különösen, hogy recesszió idején elvileg a struktúrális deficit (definíció szerint) kisebb, mint a tényleges deficit, hiszen a struktúrális deficit tompítja mind a recesszió, mind a gazdasági fellendülés hatását...
Ugyanis sokszor azt lehet látni ezen a fórumon, hogy a forumozók hajlamosak a tavalyi 3,5% körüli államháztartási többletet úgy korrigálni, hogy csak az egyszeri bevételeket (MNYP) vonják le abból, míg az egyszeri kiadásokkal nem csökkentik az így keletkező hiányt, holott az egyszeri kiadások sok esetben az egyszeri bevételek léte miatt valósulnak meg, míg néhány esetben az egyszeri kiadás korábbi "el nem számolt" kiadás utólagos teljesítése (konszolidációk, ÁFA-büntetés, stb.).
Egy szó mint száz, jó lenne egy olyan link is, ami nem csak a magyar struktúrális hiány adatot mutatja meg a tényleges, illetve az egyszeri +/- tételekkel módosított adat mellett, hanem az egész EU vonatkozásában is!
Vagy ez a "struktúrális hiány" duma is csak az EU-showhivatal bűvészmutatványa és valójában sehol nem hivatalos az adat, hanem csak a szónokok hasraütés-adata???
Ha pedig a struktúrális hiány a lényeg, akkor miért nem kap nagyobb hangsúlyt és miért nincs egy hiteles forrása...?
"ha kivonjuk ezeket a teljesítmény nélküli egyszeri zabrákat úgy igaza van az eunak , hiszen ez esetben a hiány cirka 7% körülire ugrik fel .. "
Erre a 7%-ra adnal valami referenciat? En joval kisebbre emlekszem.
Azert az sem jo, hogy az EU eldontogeti hogy mit fogad el a hianyban es mit nem. Az IMF/EU biztatasara privatizaltunk ezerrel es azt elfogadtak, pedig azok is egyszeri tetelek voltak.
Mondjuk az egesz manyup story ott kezdodott hogy kertuk az EU-tol hogy hagy vonjuk le a hinaybol az manyup fele utalt penzeket (ami ugye nem jon be a koltsegvetesbe). Ez szerintem egy racionalis dolog lett volna. Erre az EU nemet mondott. Pl mondjuk en erre az EU dontesre nagyon haragszom. Emiatt is ugrott a manyup penzem. Persze a kormanyra is haragszom a manmyup miatt.
Pampa, te ebből azt szűrted le, hogy az EU micsoda szemét? Én jó előre megmondtam: ostoba dolog a piacokkal meg az EU-val olyan módon hadakozni, ahogyan azt szerelmed, Viktor tette. Mi sem nagyobb bizonyíték ennek hibásságára, mint saját maguk elmúlt 1 hónapbeli viselkedése. Ezek közül csak egy példa: szóltak, hogy problémás a jegybanktörvény tervezete, Orbánék keménykedtek, meg gyorsan dec. 31-én átverték azt a gombnyomó üzemen, meg az aláírógépen, majd január végén már arról beszéltek, hogy készek ezt visszavonni - ez mi? Szabadságharcnak szánalmas. Megfontolt politikának / gazdaságpolitikának nevetséges. De te tapsikolj neki, nyugodtan.
Az van pampa, hogy Gyurcsány hazudott az embereknek, az EU-val, piacokkal együttműködött. De az emberek azt mondták: elég. Orbán hazudik az embereknek, az EU-nak és a piacoknak is. A piacok időről-időre azt mondják, elég (EURHUF 320), és most úgy tűnik, az EU is ezt készül mondani.
Jut eszembe, te megszavaztad az EU csatlakozást 2003-ban?
mindig elfelejted azt hogy a kormány /nem Magyarország !/ másképp számolja a hiányt ..
míg vargáék a mnyp és máshonnan stb zabrált pénzeket is hozzászámolják, addig az eu ezt kiveszi mindig ebből a rendszerből ..
ha az eu engedne ennek a módinak, akkor azt sugallná mások számára is, hogy a hiány csökkentésére igénybe vehető bármilyen zabra a gazdaság bármilyen szereplőitől is .
tehát nem attól válik ez az ország példaértékké mint amit a varga elmond , hanem attól amit folyamatosan elhallgat ebben a tárgykörben /de ezt már megszoktuk - rajtad, rajtatok kívül persze
ha kivonjuk ezeket a teljesítmény nélküli egyszeri zabrákat úgy igaza van az eunak , hiszen ez esetben a hiány cirka 7% körülire ugrik fel ..
az eu többek között a valós tényleges gazdasági teljesítmények alapján figyeli a büdzsé alakulását , benne a hiány keletkezésének a nagyságát
a himi humi részükről nem elfogadható / sztem ez a normális
nem attól kell teljesíteni hogy megfeleljen és "jól nézzen" ki magunknak és mások számára a számok benne hanem azért, mert valódi tényleges javulás netán eredményt tudsz ezzel felmutatni
saját magadnak is
de egész nyugodtan folytassátok ezt a szembekötősdi játékot továbbra is
minden fellobbanó nacionalizmust megelőz a populizmus ..
a nacionalizmus nem jók és vagy rossz tézisekből tevődik össze , hanem mindkettő együtt jár vele kéz a kézben ..
sztem nincs olyan, nem lehet olyan egy nacionalistában hogy szereti a nemzetét és azonkívül másokat is egyszerre - lehetetlen
a populista felvázolja a fennálló más rendszerek "rémképeit" majd /a populizmus egyik fajtájaként/ saját maga által megállapított nacionalista nézetét propagálja - természetesen mindkettőben saját maga vezényletével történik , saját vezető helyét benne biztosítva
A populista politikusok a képzetlenebb, iskolázatlanabb, önmagukat vesztesnek ítélő rétegek stílusát, érzelmeit és érdekeit képviselik a parlamentáris demokrácia keretei között.
a populizmus nem minden esetében egy rossz jelenség , amennyiben figyelemfelhívó és javító jellegű, illetve nem szándéka egy más eszmerendszert erőltetni .
de alapjában véve mindkettőnek nincs átfogó gazdaság-, társadalom- és politikaképe.
Nyílt fenyegetést kaphat Magyarország Brüsszelből
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=163152