PORTFOLIO FORUM

Az oktatásról kérdezett kormánypárti képviselőket a 24.hu riportere az Országgyűlésben, azonban két fideszes honatya név nélkül az egészségügyről fogalmazott meg durva kritikát. A portálnak név nélkül két fideszes politikus is nyilatkozott a...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=227591

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

első
-10
36
37
38
39
40
41
42
+10
utolsó

Törölt felhasználó 2017. 06. 13. 11:50

#480

Egy városnyi ember hal meg a magyar egészségügy miattKatus Eszter EÜ - Egy jobb ellátórendszerrel 32 ezer halálesetet lehetett volna megelőzni az országban 2014-ben. A Dél-Dunántúl külön érintett a sürgősségi fekvőbeteg- ellátáshoz való földrajzi hozzáférésben: jobban gyengén teljesít. A várólisták is nálunk a leghosszabbak. Megdöbbentő adatokat publikált a napi.hu. A portál az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 2014-es vizsgálatának eredményeit tette közzé. Íme néhány fontosabb megállapítás: - A magyar lakosság egészségi állapota javuló tendenciájú, de nagyok az országon belüli különbségek, az átlag pedig továbbra is elmarad az Európai Unió legtöbb tagállamának szintjétől. Ráadásul, a lemaradás folyamatosan növekszik. - A halálozásért elsősorban a keringési rendszer betegségei, illetve a daganatos megbetegedések a felelősek, a 65 évesnél fiatalabbak halálának leggyakoribb oka valamilyen rosszindulatú daganatos betegség. - Jelentősek a regionális különbségek a várható élettartamban és az egészségesen várható élettartamban egyaránt. A legjobb kilátásokat a közép-magyarországi, a legrosszabbat az észak-magyarországi régió nyújtja. - Számít a képzettség. Egy alapfokú végzettségű férfi 12, egy ugyanilyen végzettségű nő 5,6 évvel él rövidebb ideig, mint felsőfokú végzettségű, azonos nemű honfitársa. Az alapfokú végzettségű anyák csecsemőinek halandósága háromszorosa a felsőfokú végzettségű anyák csecsemői halandóságának. - 2014-ben egy jobb ellátórendszerrel, azaz időben és megfelelő ellátással a halálozások 14, népegészségügyi beavatkozásokkal további 12 százalék életét lehetett volna elkerülni: a több mint 32 ezer haláleset egy kisvárosnyi lakosnak felel meg. A 65 évesnél fiatalabbak körében minden második haláleset elkerülhető lett volna megfelelő népegészségügyi beavatkozásokkal. - A lakosság 83 százaléka közúton elméletben 30 percen belül ér el sürgősségi fekvőbeteg ellátót. Regionális szinten azonban Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, és Észak -Magyarország gyenge teljesítményt nyújt. - A várólisták hossza között is különbség van: Közép-Magyarországon 31 napot, Dél-Dunántúlon 110 napot kellett várni átlagosan, az országos átlag 53 nap volt. Szürkehályog, térd- és csípőprotézis műtétre a leghosszabb a várólista. Megyei szinten még markánsabb az eltérés mint a régiók között, legjobban Baranya marad le 154 nappal, Vas megye a második 125 nappal. (Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a gerincstabilizáló műtétre 702 napot, azaz két évet kell várni Pécsett.)

Törölt felhasználó 2017. 06. 06. 14:22

#479

Bezárják a fél belgyógyászatot a Nyírő kórházban, mert nincs elég orvos Orvoshiány miatt nyárra bezár a Nyírő Gyula Kórház belgyógyászatának fele – írja a Magyar Nemzet. 67 ágyból 32 elérhetetlen lesz, a kórháznak a közeli Honvéd Kórház nyújt segítséget. A lap szerint tegnap már kihalt volt az osztály a kórház harmadik emeletén. Több orvos is a közelmúltban mondott fel, a helyükre nem találtak belgyógyászt, értesült a Magyar Nemzet. Egy lapnak nyilatkozó, korábban ott dolgozó orvos szerint mivel eleve kevesen voltak, ezért különösen nagy teher volt ott dolgozó rezidenseken. De nem csak orvosból, hanem ápolóból sincs elég. Mindenesetre a helyzet eddig is tarthatatlan volt a lap forrása szerint. Hegedűs Zsolt, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének alelnöke szerint a betegek látják kárát, hogy az egészségügyi intézmények elcsábítják egymás elől az orvosokat és nővéreket jobb fizetéssel. Hegedűs arról is beszélt, hogy a magyar egészségügy egyáltalán nem követi, mennyire elégedettek a betegek az ellátással, sőt, még azt sem lehet tudni, hány beteg halt meg az ellátást követő 30–90 napban, a sürgősségi osztályon hányan várakoztak, és mennyi ideig.

Törölt felhasználó 2017. 06. 01. 13:46

#478

Botrányos állapotban van a csepeli tüdőgondozó Évek óta rohadnak és omlanak a csepeli tüdőgondozó penészes falai, a szűrővizsgálatokat is egy ősrégi berendezéssel végzik. Az önkormányzat szerint nemsokára átveszik az épületet és felújítják vagy átköltöztetik a rendelést. Ütött-kopott rozsdás ajtó, az üvegre filccel felírt, hibajavítóval korrigált rendelési idő – ilyen látvány fogadja a csepeli tüdőgondozóba lépő betegeket, akiknek az alagsorba kell lemenniük bejelentkezni. Ott még borzalmasabb a látvány: hullik a vakolat és a csempe, penészes a fal, van, ahol már a villanyvezeték is kilátszik. A WC-ket lezárták – derül ki az RTL Híradó rejtett kamerás felvételeiből. link

Törölt felhasználó 2017. 05. 22. 09:56

#477

Már egy laborvizsgálatra is hónapos várólisták vannak Sok a vizsgálati igény, kevés a pénz, emiatt egyre nyúlik a várakoztatási idő a rendelőintézeti laborokban. Június végére szóló előjegyzési időt kínáltak május elején a HVG anonim telefonos próbálkozására a szigetszentmiklósi szakrendelőben, ahová a környék 120 ezer lakosa tartozik. A hazai egészségügy kaotikus rendszerében ma már nem számít kivételesnek, hogy előbb lehet szürke hályoggal szemészeti műtőasztalra feküdni, mint laborvizsgálatra szóló beutalóval sorra kerülni. Az elmúlt években a kórházak több mint tízmilliárd forint költségvetési pluszpénzt kaptak, hogy növeljék azoknak a műtéteknek a számát, amelyekre megengedhetetlenül sokat kell várakozni. A laborvizsgálatoknál viszont az elmúlt évtizedben alig nőtt a diagnosztika finanszírozása. „Egyre nagyobb körzetet látunk el, és a lakosságszámnál gyorsabban növekvő orvosi igényeknek kell eleget tennünk, miközben a laborvizsgálatokra fordítható pénzkeret sok éve változatlan. Nagyjából négyszer annyi kérés fut be hozzánk, mint amennyire a társadalombiztosító által külön kezelt laborkassza fedezetet nyújtana. link

Törölt felhasználó 2017. 05. 12. 12:55

#476

11:04 | Nem az ágyhiány, hanem a pénzhiány miatt alakulnak ki várólisták link

Törölt felhasználó 2017. 05. 08. 14:59

#475

Ezt etetik a kórházak egy magyar, és ezt egy osztrák nagybeteggel + képek link

kardkovacsi 2017. 05. 01. 17:50

Előzmény: #472 Törölt felhasználó

#474

"Magyar egészségügy: aki öreg, haljon meg?" - ez teljesen így van. Azért nem érzékeljük, hogy annyira rossz az egészségügy mert ha bemegy egy idősebb beteg akkor nem nagyon törődnek vele míg ha egy fiatal kerül be ott azért próbálnak mindent megtenni. Ezért a társadalom nagy része nem érzékeli, hogy mekkora a probléma.

Törölt felhasználó 2017. 05. 01. 17:23

Előzmény: #472 Törölt felhasználó

#473

már halálgyárak,ez sem ujdonság,elég szomoru

Törölt felhasználó 2017. 05. 01. 16:19

#472

Magyar egészségügy: aki öreg, haljon meg? Hosszú várakozás után végre hazánkban is elérhetővé váltak a legújabb onkológiai szerek. Csakhogy a tüdődaganat elleni két új hatóanyagnál várhatóan életkori korlátozás lép életbe: 75 év felett nem jár a legmodernebb terápia. A döntés indoklása szakemberek szerint etikailag elfogadhatatlan. link

Törölt felhasználó 2017. 03. 21. 09:25

Előzmény: #463 watson

#471

Csoda, hogy még ilyen színvonalon működik a magyar egészségügy
2017. március 21. 08:47
nyomtatás

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint legalább 600-700 milliárd forinttal kevesebbet költünk GDP-arányosan gyógyításra, mint a Visegrádi Négyek (V4), az EU-s átlaghoz képest pedig még ennél is nagyobb a lemaradásunk - olvasható a Világgazdaságnak adott interjújában. Egyes kórházak felszereltségétől kezdve az új praxisok betöltésén át az orvoselvándorlással is súlyos problémák vannak, mindezt számba véve pedig csoda, hogy ilyen színvonalon működik még a rendszer.

A Magyar Orvosi Kamara elnökével készített interjú legfontosabb gondolatai:

A tervezett budapesti szuperkórházzal kapcsolatban Éger István elmondta, hogy bár az idei költségvetésben 40 milliárd forint van erre a célra elkülönítve, még a kiviteli tervpályázatról sem hallottak semmit, nemhogy a tényleges megvalósítás bármilyen formában elkezdődött volna.
A fővárosban néhány kórháznak semmilyen létjogosultsága nincs, vagy ahogy fogalmazott, hogy "botrányos, hogy a 21. században egy európai fővárosban van még olyan aktív betegellátást folytató intézmény, amelyikben nem teljes a képalkotó diagnosztikai háttér, magyarul nincs benne CT meg MR". Ezeket egyszerűen le kellene dózerolni.
A háziorvosi praxisokkal kapcsolatban elmondta, hogy ugyan jó lépésnek tartja a kormány háziorvosi praxisokra szánt, 500 millió forintos forrásemelését, ez azonban önmagában nem sokat segít a maguktól boldogulni akaró, fiatal orvosoknak. A működési költségek ugyanis túl magasak, így a végén a praktizáló orvosok alig tudnak fizetést adni maguknak, gyakorlatilag egy "veszteséges boltot" vesznek maguknak, épp ezért még 20 milliárd forintnyi forrás kellene biztosítani a számukra, hogy érezhető legyen a javulás.
A kormány szerint tavaly már lényegesen kevesebb (398) orvos hagyta el az országot, mint mondjuk hat évvel ezelőtt (800), Éger azonban nem érti, honnan vette ezeket a számokat a kormányt, a MOK ugyanis tavaly mintegy 650 hatósági igazolást adott ki külföldre távozó magyar orvosoknak.

Éger szerint hiába újítottak fel több kórházat, a körülmények sok esetben így is elégtelenek.

Lehet, hogy szép a kórház, de nem lehet bekapcsolni a légkondicionálót a műtőben, mert az már túl drága.

Ez is bizonyítja, hogy az egészségügy súlyos forráshiánnyal küzd, a V4-ek átlagához képest például GDP-arányosan 2 százalékkal, 600-700 milliárd forinttal költünk kevesebbet gyógyításra, az EU-s átlaghoz képesti lemaradásunk pedig még ennél is nagyobb.

Ilyen szempontból Magyarország csodaszámba megy, mert mindennek dacára még mindig fenn tudunk tartani egy viszonylag jól működő egészségügyet.

- zárja gondolatait a MOK elnöke.

peter_s 2017. 03. 20. 15:10

Előzmény: törölt hozzászólás

#470

Ezt én értem, és azt is, hogy ebből nagyon sok pénz elfolyik olyan helyekre, ahova nem kellene. DE. Továbbra sem értem az általános hisztit, amikor a magyar társadalom még mindig a posztkommunista pártokat és szatellitpártjait támogatja, elutasít minden új kezdeményezést és képtelen megszervezni ennek a politikai rendszernek az alternatíváját.
A legrosszabb az, amikor a fideszes hisztizik nekem, hogy milyen szar a helyzet. Megkérdezem, kire szavazott, hát a fideszre, és utána, hogy kire fog 2018-ban, hát a fideszre. Ha tele van az ország ilyenekkel, akkor mit várjon az ember?

andare 2017. 03. 20. 15:03

Törölt hozzászólás

#469

peter_s 2017. 03. 20. 15:01

Előzmény: törölt hozzászólás

#468

És ezt a vezért ki választotta magának? A magyar társadalom. Lehet, hogy csak 2 millió ember, de ott van még a többi, aki ezt karba tett kézzel végignézte. Nem kell rinyálni addig, amíg a magyar társadalom lehülyézi a briteket a brexitért, a németeket a migrációért, az amcsikat Trumpért és osztja az észt más nemzeteknek, saját portáján meg nem tud rendet csinálni csak hisztizni, hogy nem jó.

peter_s 2017. 03. 20. 14:58

Előzmény: #463 watson

#467

Ezen nem kell meglepődni. A magyar lakosság teljesen világos ítéletet mondott, amikor az Albert-házaspárral az élen elutasítottak minden európai modellt, ugyanis elhitték, hogy létezik ingyenes egészségügy és ez jó. A francia, német, brit eü modellt a többség lesöpörte, hogy Magyarországnak egyik sem kell, a magyarok a Fidesz és az Albert-házaspár által lefestett "ingyenes" rendszerre szavaztak. Most ez van.

Tegyük fel a kérdést: vajon hajlandó többet fizetni a magyar lakosság egy színvonalasabb egészségügyi rendszerért? Minden bizonnyal nem. Azt meg még kevésbé akarja szerintem, hogy piaci alapokra helyezzék a rendszert. Mondjuk ki legalább egyszer: a magyar társadalom még mindig ott tart, hogy paternalista államot akar, fizetni nem szeret semmiért, de minden elosztórendszerből a legtöbbet akarja kivenni egy jelentős része. Akkor meg minek a hiszti, hogy nem költenek rá eleget? Azt értem, hogy alacsony a színvonal, de ezzel a rendszerrel jobb nem lesz, még akkor is ha több pénzt pumpálnak bele.

Tetszik, hogy amikor bemegyek a kórházba vagy rendelőbe mindenki hisztizik, hogy mennyire szar, amikor meg megkérdezed, hogy mennyivel lenne hajlandó többet fizetni, hogy jobb legyen, akkor húzza a száját meg az államra mutogat. Amikor meg az a kérdés, hogy ha az államban nem bízik, akkor elfogadna-e egy olyan modellt, ahol piaci alapon szerveződik a rendszer, akkor a válasz meg az, hogy nem.

andare 2017. 03. 20. 14:37

Törölt hozzászólás

#466

andare 2017. 03. 20. 14:26

Törölt hozzászólás

#465

salve 2017. 03. 20. 13:46

Előzmény: #463 watson

#464

"...A választ a Magyar Narancs 2016. június 9-i, Fülöp Zsófia jegyezte írásból idézzük, nehogy egyoldalúsággal, elfogultsággal legyünk vádolhatók. Íme hát a válasz:
„A kórházak adósságállománya 2006 óta szignifikánsan nő, előtte összesen évi 3-4 milliárdos tartozásokkal küszködtek az intézmények (2002-ben a pénzügyi rendezésre mindössze 3 milliárdot fordítottak), stabilan azonban nem merült fel konszolidációs igény. Az adósságspirál kialakulásában sok minden közrejátszott, többek között a teljesítmény-volumenkorlát (tvk) 2004-es bevezetése és 2006. július elsejei szigorítása. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint ez volt az egyik első lépés, amely elindította a kórházakat lefelé a lejtőn. Intézményekre és hónapokra lebontva megállapították, hogy az egészségbiztosító maximum mennyi beavatkozást finanszíroz, és e 100 százaléknak tekintett tvk-limit túllépése esetén az adott intézmény – egy szabályozórendszer alapján – csökkentett forráshoz jutott. 2006-ban Molnár Lajos egészségügyi minisztersége alatt ezt az ún. degresszivitást eltörölték, a korábban megállapított 100 százalékot leszállították 95-re, és Sinkó Eszter szerint »befeszítették a rendszert, azon felül nem járt semmi, így kevesebb pénz került a rendszerbe«. 2006 és 2007 között például több mint 6 milliárddal nőtt az az összeg, amelyet a tvk-nak köszönhetően nem fizettek ki a kórházaknak. Ennek hatását 2008–09 környékén kezdték érezni a szektor szereplői. A korábbi néhány milliárdos konszolidációk után 2009 őszén egy 24 milliárdos igényt fogalmaztak meg az intézmények az akkori kormányzat felé; ez végül 40 milliárdra kúszott föl, amit csak 2010 januárjában – a választások előtt – kaptak meg az az évi költségvetés terhére. Attól kezdve 25-35 milliárdot minden évben igényelt a rendszer az adósságok rendezésére.”
Összefoglalva az eddigieket, elmondhatjuk, hogy a 2010-ben megválasztott kormány örökölt egy valóban tönkretett egészségügyet, irtózatos és állandóan újratermelődő kórházi adósságokkal, végtelen várólistákkal, lepusztult intézményi hálózattal, rémségesen alulfizetett orvosi és szakdolgozói állománnyal. Ezt hagyták örökül az előző kormányzatok, továbbá bezárt kórházakat és szakrendelőket. Az volt az az időszak, amikor lakat került a Lipótra, szélnek eresztették a súlyos ideg- és elmebetegeket, az volt az az időszak, amikor bezárták a svábhegyi gyermekklinikát, és az akkori miniszter, egy Horváth Ágnes nevű elmebeteg bűnöző annyi megjegyzést fűzött az esethez, hogy „az asztmát ma már nem jó levegővel gyógyítják”.
"...Persze akkoriban a korabeli sajtó ma állandóan aggódó, az egészségügy végóráit vizionáló, a kórházakat halálgyáraknak nevező része mindennel meg volt elégedve, és a Kiss Tiborok sem írtak versikét a „hasba rúgott” nővérről meg a szétb…tt országról. A Kiss Tiborok akkor nem értek rá, mert nem voltak maguknál, annyira szétszívták az eleve beteg agyukat. A fekete ruhás nővér is kussolt, nyilván mindennel meg volt elégedve. Az előző részben összefoglaltuk, hogy mennyit költött eddig a kormányzat a kórházak adósságainak rendezésére (200 milliárdot), és hogy miképpen sikerült levinni a várólistákat egyes esetekben a 2009-es átlagok felére-negyedére, amely várólisták így megfelelnek a brit és finn várólisták átlagainak (bár például a szürkehályog-műtét esetében ma Magyarországon negyedannyi időt kell várni, mint Nagy-Britanniában!).."
link
link

watson 2017. 03. 20. 12:28

Előzmény: #461 Törölt felhasználó

#463

Állami egészségügyi kiadások GDP-aránya (KSH 2003-2014), %
5,7 5,5 5,7 5,6 5,0 4,9 5,0 5,1 5,0 4,9 4,9 4,8

4,8% 12 év legalacsonyabb kiadása volt 2014-ben
full kivéreztetés megy és ez is úgy jön ki hogy a kivéreztetés után "megmentősdiként" konszolidálják az év végi hiányokat... amit persze nem számítanak az államadósság körébe :)

Franciaország EÜ kiadásai GDP-aránya 2004 óta 11 % körül mozog, 2012-ben 11,6% volt

ennyit a trollokról

Vazsmegyei 2017. 03. 20. 11:50

Előzmény: #460 salve

#462

++++:))

Törölt felhasználó 2017. 03. 20. 11:50

Előzmény: #459 Törölt felhasználó

#461

Elképesztő adatok a magyar kórházakról - Vége a kegyelmi állapotnak

Úgy tűnik, újra a régi ütemben duzzad a kórházak adóssága, amely a februári, bő 3 milliárdos növekedés eredményeként megközelítette a 20 milliárd forintot - derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból. A decemberi konszolidáció után, 2016 végén még 13 milliárdos állománnyal zártak az intézmények.
link

a fidesz trolloknak