Érdekes,hogy sokan a rádiófrekvenciás hírtől vártok kitörést.Mitől lehetne az nagy üzlet?Kockázatot is rejt,de ha hozna 50-60 millát nyerőbe az sem mozgatná meg szvsz.Sziget akvi na az már igen.Válságban is hatalmas nyereség. (400milla)Növekedési tervek.(horvát,szlovák)További jegyár növelés.stb.
A baj az,hogy nincs lóvé tulajdon növelésre.
I.
Bodnár Katót eljegyezte Felszeghy doktor - járta be a hír a városkát, sőt
egyesek már azt is tudni vélték, hogy a vőlegény kívánságára az esküvőt is
rögtön meg fogják tartani, mihelyt Kató készen lesz a kelengyéjével.
Felszeghy kérésére az irodába sem járt be többé és ennek örült a
legjobban, mert szégyellte volna látni azokat a férfiakat, akik oly csúnyán
jártak el vele szemben. Az orvossal kötendő házassága közömbös volt
számára, de bele kellett egyeznie, egyrészt az apja kívánságára, másrészt
pedig - és mindig lángba borult az arca, ha erre gondolt -, hátha a két
kereskedő erőszakos merényletének következménye megmutatkozna. Most
már ő maga is igyekezett, hogy minél előbb megtartsák az esküvőt és szinte
örömmel fogadta vőlegénye könyörgését, ne is várják meg a kelengye
elkészítését, hanem esküdjenek meg azonnal, mihelyt a szükséges
okmányokat beszerezték, ami 1-2 hetet fog igénybe venni.
Csak akkor szomorodott el, ha a szerelmes kis festőre gondolt, akivel
csak nem is olyan régen örök hűséget esküdtek egymásnak. Az eljegyzés
után napokig kerülte a fiút, aki pedig nap-nap után várta a megszokott
helyen, míg végre Kató is belátta, nem bolondíthatja tovább és meg kellett
mondania neki az igazat.
Még nem tudta, hogyan fogjon e kínos feladathoz, hogy ne fájjon a
szakítás, mikor egy napon véletlenül összetalálkoztak egy üzlet előtt. A
váratlan viszontlátástól lángbaborult mindkettőjük arca és zavarukban szó
nélkül meredtek egymásra.
- Komoly beszélnivalóm van veled, Gyuri - törte meg a kínos csendet
a leány - gyerünk olyan helyre, ahol egyedül lehetünk. Vagy inkább
tehozzád. Menj előre, hogy ne lássanak együtt bennünket.
A festő elindult, Kató néhány lépésre mögötte követte. Tudta jól. Hol
lakik a fiú, hiszen szerelmes sétáikon sokszor jártak arra, mikor a festő
könyörögve kérte, csak egyetlenegyszer menjen el hozzá, esküdözve, hogy
még megcsókolni sem fogja. De a lány az utolsó pillanatban mindig
megtagadta tőle ezt a kegyet, maga sem tudva, miért és most önként
megadta neki, hogy legalább ezzel kárpótolja azért a fájdalomért, melyet
okozni fog.
Az elhagyott, csendes utcában lopva körülnézett, aztán besurrant a fiú
után a kapun. A folyosón nem találkozott senkivel, a második ajtónál pedig
már várta a festő, aki remegve a boldogságtól húzta be a szobába a piruló
leányt.
A költői rendetlenségű szobában megszűnt minden zavara, ismét a régi
Kató volt, aki tudja, mit csinál. Egy ideig hagyta, hogy a fiú mámorosan
csókolja, ahol éri, aztán eltolta magától, letette a kalapját és helyet foglalt
az egyszerű pamlagon. Odahúzta maga mellé a fiút, megfogta a kezét, aztán
lassan, megfontoltan elmondott neki mindent, amit szükségesnek tartott. És
befejezte azzal, hogy az apja határozott kívánságának nem tud
ellentmondani.
- Azért mindig téged foglak szeretni - tette hozzá mosolyogva, majd
látva a fiú szomorúságát, odahúzta a fejét két telt rugalmas mellére és
anyáskodva simogatta, becézte.
Hosszú ideig maradtak így. Kató sem szólt, hogy ne zavarja őt
fájdalmában, figyelte ziháló lélekzetét és mikor gondolta, hogy már kissé
megnyugodott, ahhoz a módszerhez folyamodott, melyről tudta, mindig
használ a férfiakkal szemben. Maga felé fordította a fiú arcát és forró ajkait
hosszú, őrületes csókban tapasztotta a szájára.
- Okosnak kell lenned, kis csacsim - gügyögte, szerelmesen csókolva
a fiú arcát, szemét -, azért a valóságban mégis a te feleséged leszek. Az
esküvőnk utáni következő napon már itt leszel nálad és azután is mindig,
amikor akarod. És egészen a tied leszek. Na, mosolyogjál szépen… Így.
Látod, így szeretlek… Te drága, Te édes… Most pedig, mert jó voltál,
kapsz tőlem valamit, egy olyan ajándékot, melyet még a férjemnek sem
fogok adni soha. De meg ne mozdulj innen.
Kibontakozott a fiú karjából, csábítóan rámosolygott és a következő
pillanatban eltűnt egy spanyolfal mögött, mely a szoba sarkában állott.
A fiatal festő még mindig nem tért magához. Gondolkodni sem tudott,
csak ült maga elé bámulva, mikor egyszerre meghallotta a lány csengő
kacaját. Felnézett és szeme tágra nyílt, mintha valami csodát látott volna. A
szoba közepén lángbaborult arccal ott állott az imádott leány, teljesen
meztelenül.
A festő, mintha lenyűgözték volna, mozdulni sem bírt, aztán hangos
ordítással vetette magát a lány elé és lábait átölelve csókolta vadul,
mámorosan a térdeit, combjait, ahol csak érte. Kató boldogan, büszkén
mosolyogva simogatta az előtte térdelő férfi haját. Aztán felemelte őt
magához és átölelte két gömbölyű, meztelen karjával a nyakát.
Szorosan hozzásimulva csókolta a fiút, aki félkarjával magához ölelte a
csodálatos testet, a másik kezével pedig remegve simogatta, tapogatta végig
a hátát, telt, formás farát.
- Így kényelmetlen, Gyurikám - suttogta Kató két csók között -
üljünk le a díványra: Nem akarsz megnézni, kis csacsim? Ma mindenem a
tied, de csak a szemedé. No meg a kezedé és a szádé. Ha játszani és
csókolni akarsz. De csak ennyi, a többi majd az esküvő után jön. Úgy-e jó
lesz így, Gyurikám?
Végigdőlt a pamlagon, formás karjait összefonva a feje felett. Nem
szégyellte magát, mert tudta, tökéletes a teste és félig lehunyt szempillái
alól mosolyogva nézte az izgalomtól reszkető fiút. Felemelt karjai alatt,
hónaljának hosszú, selymes fürtjei látszottak, hófehér nagy mellei
megfeszültek és csúcsukon keményen állott a két rózsaszínű bimbó. Hasa
kicsi volt és bársonyos, combjai fent összeértek, nőiességének háromszögű
dísze sűrű. Hosszú fürtökből göndörödött.
A festő a dívány előtt térdelve csókolta a leányt, bal kezével görcsösen
szorítva egyik kemény mellét. Sóvár szája lecsúszott a nyakára és lihegve
fúrta arcát a két bársonyos halom közé. Melleinek csókolása felizgatta
Katót és mikor a fiú az egyik rózsás mellbimbóját beszívta a szájába, nem
tudott uralkodni magán, erősen melléhez szorította a festő fejét.
Gyönyörű. Meztelen teste meg-megvonaglott. Formás combjait
öntudatlanul hol összeszorította, hol meg szemérmetlenül széttárta és kéjes
sóhaj hagyta el ajkait, mikor a száj lecsúszott a hasára, onnan a combjaira,
majd a festő a tömött, selymes szőrbe fúrta az arcát és mohón szívta
magába a kábító illatot, mely a leány combjai közül kiáradt. Mámorosan
csókolta a combjait, szőrét.
Kató lihegett az izgalomtól. Érezte a bátortalan kezeket, melyek a
combjait igyekeztek szétfeszíteni és meztelen karjával eltakarva égő arcát,
lassan engedett az erőszakos kezeknek, jól tudva, hogy nincs a világon
ennél nagyobb és őrületesebb izgatószer a férfiak számára.
A festő pedig, mint egy gyermek, nem tudott betelni a selymes, illatos
játékszerrel. Ujjaira csavargatta a göndör, hosszú fürtöket, markába
préselte, szorongatta a pihés, duzzadt ajkakat, majd meg széthúzta és buja
szemekkel nézte, remegő ujjakkal vájkálta a nedvesen csillogó húst.
Játszadozó ujjai közt megkeményedett a leány fejlett csiklója és rózsás
fejével kibújt börtönéből.
Kató teste már vonaglott a vágytól. Alapjában érzéki természetű lévén, a
fiú játéka felforralta a vérét és felejtve minden szemérmet, asszonyosan
fejlett combjait egészen széjjeltárta és várta a beteljesülést. De hiába. A
fiatal festő naív és tapasztalatlan volt még, nem tudta, hogy milyen
gyönyörűséget szerez a nőknek, ha a combjaik között csókolják őket és
hogy milyen kéjt szerez nekik a férfinyelv tapasztalt tánca felizgatott kis
cicájukon. Nem tudta ezt, és Kató türelmetlenül vergődve harapdálta az
ajkait.
Nem haragudott a fiúra, sőt tetszett neki, hogy olyan romlatlan még, és
boldoggá tette az a tudat, hogy rá vár megtanítani őt azokra a különleges
szerelmi szo9lgálatokra, melyek nélkül nem teljes egy asszony élvezete.
"Majd az esküvő után - gondolta magában -a combjaim közé veszlek
fiacskám és megtanítalak arra, hogy hogy kell egy asszonyt kielégíteni."
Tehetetlen vágyában erősen odaszorította forró kis cicáját a fiú kezéhez. Az
megérezte és izgalmában szinte brutálisan fogdosta, markolászta.
Egyszerre Kató hirtelen felsikoltott, vadul,összeszorította a combjait. A
festő egyik ujja véletlenül becsúszott hüvelyébe és ez olyan izgalomba
hozta, hogy kéjében magasra dobta a testét. A fiú keze mintha présbe
szorult volna az izmos combok között és mivel játszadozni most már nem
tudott, csak a hüvelybe dugott ujját mozgatta, ki-be tologatva. De ez is elég
volt az őrületig felizgatott leánynak. Fejlett, nagy farával ritmikusan
mozogni kezdett, mintha férfi alatt feküdne, ajkát artikulátlan kiáltások
hagyták el, meztelen teste néhányszor megvonaglott és szerelmének drága
ajándékával elöntötte a fiú kezét. Aztán elnyúlt a díványon pihegve,
lángoló arccal.
Észre sem vette, mikor a fiatal festő ismét széthúzta formás combjait és
játszadozni kezdett vele. Csak akkor tért magához, mikor a fiú már ott
térdelt a combjai között, leeresztett nadrággal és rövid inge alól
fenyegetően állott ki keményen ágaskodó farka.
- Ezt nem szabad, Gyurikám! - tolta el kezével a fiút, mikor megérezte
kemény rudat a combjai között. -Ha szeretsz, akkor jó leszel és vársz az
esküvő napjáig. Megígértem neked, hogy akkor teljesen a tied leszek és én
meg szoktam tartani, amit ígérek.
A festő zihált, lihegett az izgalomtól.
- Könyörülj rajtam, Katókám, ne kínozz, hiszem megbolondulok így.
Már egészen a leány meztelen hasán feküdt, farka izgatottan lüktetett az
összeszorított leánycombok között.
- Mit akarsz még, kicsi szívem? Hát nem jó így? - gügyögött
anyáskodva Kató és meztelen karjaival átölelte a fiú nyakát, arcát
rászorította pihegő mellére.
Gyuri már nem tudott uralkodni magán. Mámorosan csókolgatta a leány
kemény mellét, mohón szívta szájába a megduzzadt kemény bimbót és
alsótestét egészen bepréselte Kató telt, asszonyos combjai közé. Kemény
farka ott feküdt a pihés, nedvesen forró szeméremajkak között és már nem
is kívánta, hogy szerelmese többet is megengedjen neki. Hevesen
mozgolódott, farka egyre gyorsabban csúszkált a nedvessé vált vastag,
szőrös ajkak között, aztán felhördült, a teste megrándult és lihegve nyúlt el
az alatta fekvő leányon, benedvesítve annak szőrét és gyönyörű combjait.
II.
Megvolt az esküvő. A lakodalmas vacsorán, melyen csak a legközelebbi
rokonok vettek részt, Kató mosolyogva fogadta a szerencsekívánatokat.
Nyakáig csukott nehézselyem ruhájában, fején hosszú fátyollal és
mirtuszkoszorúval, szebb volt mint valaha, mintha a bűvös "asszony" szó
egyszersmind szépségét is megszázszorozta volna.
Közvetlenül az esküvő előtt úgy határoztak, hogy a fiatal pár még az
éjszakai gyorsvonattal Olaszországba indul nászútra és csak egy hónap
múlva jönnek vissza. Kató örült a tervnek, mert így végre valóra válik az a
vágya, hogy utazhasson, idegen országokat láthasson. De boldogságába egy
kis üröm is vegyült, az ígéret, melyet szerelmesének tett és melyet
ilyképpen nem tud beváltani. Levélben vígasztalta meg a fiatal festőt és
kérte türelemre visszatértéig, mikor is busásan kárpótolni fogja azokért az
órákért is, melyeket elmulasztottak.
A vendégek egy része kikísérte őket az állomásra, elfoglalták helyüket a
számukra fenntartott hálókocsi fülkében, aztán elindult a vonat és egyedül
maradtak.
Kató nem sírt,sem különösebb izgalmakat nem érzett, mikor férje
odavonta őt magához és megcsókolta. Az elegáns angol kosztüm kabátkáját
szétnyitva, a vékony selyemblúzon át remegő kézzel tapogatta össze
melleit, amit jegyességük alatt Kató sohasem engedett meg a vőlegényének,
s ami most annyira izgalomba a már öregedő férfit, hogy reszketett belé az
egész teste.
A fiatal asszony nyugodtan feküdt a karjaiban, habár melleinek
fogdosása, mint mindig, úgy most is tűzbe hozta és meg-megrándult a teste,
mikor a férfi megkereste a felálló bimbókat és kéjesen morzsolgatta az ujjai
között.
Míg az egymás fölötti ágyakat elkészítették, átmentek az étkezőkocsiba,
hol a boldog férj pezsgőt bontatott. Kató kimondhatatlanul jól érezte magát.
Szinte azt is elfeledte, hogy asszony, hogy életét örökre egy idegen
férfiéhez kötötte, csak arra gondolt, hogy most már szabad, nincsenek apai
korholások, nincs iroda, szemtelenkedő főnök és boldog volt.
Rámosolygott az urára. Az arca bájos pírban égett és egymásután
ürítette ki a poharakat. Félt a következő óráktól, félt, hogy férje észre fogja
venni, hogy a férfiak szemében legnagyobb kincsét, az érintetlenségét nem
tartotta meg a számára és kábulatba akarta ejteni magát és az urát is.
Felszeghy el volt ragadtatva asszonykája kedvességétől s egyre
szerelmesebb lett belé. Kacagtak, ittak, aztán szédülve, mámorosan
bukdácsoltak végig a keskeny folyosókon a hálókocsiig, melynek fülkéjét
szolgálatkészen nyitotta ki előttük a hálókocsi kalauza.
Még be sem csukódott mögöttük az ajtó, az orvos magához ölelte a
fiatal asszonyt és szája mohón tapadt üde, nedves ajkaira. Lábai úgy
remegtek, hogy le kellett ülnie az alsó ágyra és kis feleségét odahúzta a
térdei közé. Két karjával átölelve a forró testet, szorította magához és míg
kezei türelmetlenül tapogatták formás combjait és fejlett farát, szája
mámorosan csókolta a hasát, ölét a szoknyáján keresztül.
Aztán reszkető kezekkel vetkőztetni kezdte. Lekerült róla a blúz, a
szoknya és ott állott az izgalomtól lihegő férfi előtt selyemkombinéban és
nadrágban. Szétálló, nagy melleinek bimbói láthatóan kinyomták a vékony
selymet, melyen még a bimbók udvara is átlátszott, míg a divatos rövid
nadrágocska arasznyi szélességben meztelenül hagyta rózsás, vastag
combjait a hosszúszárú selyemharisnyák fölött.
Nem volt már türelme legombolni a nadrágot, erős rántással letépte róla
és Kató még magához sem térhetett meglepetéséből, mikor az ura hirtelen a
kombinéja alá kapott és megmarkolta a combjai között. És ha Katót
megremegtette ez az érintés, az öregedő férfit viszont olyan izgalomba
hozta, hogy az egész teste reszketett, az arca eltorzult és az asszony szinte
félve húzódott el tőle, hogy hálóingét felvegye.
Gyorsan bebújt az alsó ágyba és a fal felé fordult, hogy ne lássa a lázas
sietséggel vetkőző férfit. Aztán sötét lett a fülkében és a férje odabújt
mellé. A keskeny ágyban testük szorosan egymáshoz préselődött és ahogy
az ura hátulról átölelte, ülepén megérezte kemény farkának lüktetését.
Érezte a remegő kezeket átnyúlni a karjai alatt,melyek a melleit keresték.
Kibújtatták a hálóingből a pihegő halmokat és kéjesen tapogatták,
markolászták.
Aztán a férfi kissé elhúzódott tőle és hátul a hosszú hálóing alá nyúlt.
Végigsimogatta a bársonyos combokat és fogdosta asszonyosan fejlett
farát. Hevesen lihegett, mámorosan a pezsgőtől és szerelemtől és reszkető
keze utat keresett az összeszorított combok között. Kató rövid ellenállás
után engedett. Formás combjai szétnyíltak és az ura kéjes felhördüléssel
megfogta kis cicáját. Tapogatta, játszott vele, aztán remegve az asszonyka
fölé kúszott.
Kató tudta, hogy most dől el a sorsa. Igyekezett visszagondolni arra,
hogy miként is volt azzal a kereskedővel, akkor először, hogy most is úgy
viselkedjék, de annyira fel volt izgulva, a pezsgő is kábulttá tette és semmi
sem jutott eszébe. Ösztönszerűen ellenkezett, mint a szűzleányok szoktak,
mikor először fekszik rájuk férfi, megpróbálta összeszorítani a combjait, de
ezzel csak fokozta - akaratlanul is -, férje őrült izgalmát.
Felszeghy már magán kívül volt. Kató érezte kemény farkát a combjai
közt, amint férfi kezétől irányítva a bejáratot kereste és hallotta, mint fúj,
zihál a fáradtságtól. A keskeny, lesüppedő ágyban tényleg nem lehetett
könnyű dolga és Kató, akinek ez a játék már felforralta a vérét, végül
megsajnálta, kissé széttárta gyönyörű combjait,hogy megkönnyítse a férfi
munkáját. És abban a pillanatban a megkönnyebbülés, s célhoz érés mély
sóhajával befúrta farkát az orvos a combjai közé.
Kató öntudatlanul és ügyesen játszotta a szűzlány szerepét, felszisszent,
mert a vastag rúd behatolása tényleg fájdalmat okozott neki, hiszen
mindössze csak kétszer járt férfifarok a combjai között és lassanként egyre
jobban széttárta a combjait, miáltal szuszogva erőlködő férje elérte, hogy a
farka végre tövig benne volt a forró, szűk hüvelyben.
Végignyúlva a pihegő asszonyon, kissé megpihent most az orvos, aztán
egyik mellét kibújtatva hálóingéből, mámorosan, imádattal csókolta, majd
éhes vággyal a szájába falta a megkeményedett bimbót, két kezével
megmarkolta farának hatalmas félgömbjeit, kissé felhúzta magához
asszonykájának altestét és egyre gyorsabbá váló lökésekkel dolgozni kezdte
az újdonsült asszonykát.
Sikerült! Kató túl boldog volt és megfeledkezett mindenről, ami a
múltban történt. Az életet látta maga előtt, telve gyönyörökkel, élvezetekkel
és nem bírva uralkodni magán, két gömbölyű karjával átölelte a verejtékező
férfi nyakát és mikor az felhördülve a kéjtől, rángatódzó testtel combjai
közé lövellte magját, Kató vadul összeharapta az ajkait és férjével együtt ő
is elélvezett.
Így feküdtek még egy ideig lihegve, kimerülten, aztán az orvos tele
hálával és szeretettel megcsókolta kis felesége homlokát és még mindig
remegve az átélt gyönyöröktől, felmászott a felsőágyba.
Néhány perc múlva Kató édes mosollyal az ajkán már aludt is.
Ez volt az ő nászéjszakája…
III.
Két hetet töltöttek Olaszországban, Velence, Róma, Nápoly, aztán
átrándultak Montecarloba, mert Kató nagyon kíváncsi volt a játékkaszinóra,
melyről már oly sokat hallott.
A már öregedő Felszeghy nem bírta ezt az iramot. Egész nap talpon,
képtárakba, múzeumokba, este zene, tánc, ital, mikor ő legjobban szeretett
volna már ágyban lenni.
Kató viszont elemében volt. Fiatal volt, 19 éves, dacosan felálló mellei
megremegtek minden lépésnél és fejlett farának félgömbjei kéjesen,
izgatóan játszadoztak vékony selyemszoknyája alatt. Minden férfi
megfordult utána; ha suhogva, illatosan elment mellettük és ő boldogan
élvezte a férfiak csodálatát.
Montecarloban ismerősökkel találkoztak, Kató egy volt
iskolatársnőjével, akivel együtt végezték a kereskedelmit. Kunossy Böske,
egy államtitkárnak a leánya volt, filigrán kis szőke teremtés, férje pedig
csinos, fekete fiatalember, titkár volt a belügyminisztériumban.
Markáns arcú férfi volt a társaságukban, lord Thomson, akivel egy
hajókiránduláson ismerkedtek meg, de csak jelekkel tudtak beszélgetni
vele, mert sem magyarul, sem németül nem tudott. Saját autója és jachtja
volt és dúsgazdag ember hírében állott.
Ettő1 kezdve folyton együtt voltak, ami nagy megkönnyebbülést
jelentett Felszeghy számára, mert így néha-néha hozzájutott egy kis
soronkívüli szundikáláshoz, feleségét a fiatal pár gondjaira bízva.
Nem volt féltékeny természetű. Annyira szerette szinte még gyermek
feleségét, hogy eszébe sem jutott arra gondolni, hogy Katót rajta kívül más
férfi is érdekelhetné. Sőt örült annak, hogy kis asszonykája folyton
jókedvű, vidám és jóízűen kacagott, mikor látta, hogy milyen komikus
fáradtsággal igyekeznek egymást megérteni az angollal.
Lord Thomson különben is igazi úriember volt. Úgy viselkedett a
nőkkel szemben, mint a gentlemennek viselkednie kell, csak akkor villant
fel a szemében valami különös láng, mikor észrevétlenül figyelhette a két
fiatalasszonyt.
Katóra nem tett különösebb benyomást. Atlétatermetű, szép, fekete férfi
volt, olyan, amelyik tetszik az asszonyoknak. Látszott rajta, hogy sokat
sportol. De Felszeghyné csak a pajtást látta benne, akivel jól el lehet
szórakozni.
Érzékei különben is pihentek még, habár éjszakánként kéjes álmok
gyötörték. Ennek azonban más oka volt. Férje rendszerint minden este
felkereste őt az ágyában és fogdosásával rettenetesen felizgatta. Anélkül,
hogy perverz szenvedélyei lettek volna - hiszen eddig sohasem jutott
eszébe, hogy a száján és mellein kívül máshol is megcsókolja a testét, pedig
Kató nagyon szerette, ha nyaldosták a combjai közt -, nagyon szeretett
asszonykája fejlett melleivel és pinácskájával játszani, amivel mindig tűzbe
hozta Katót, aki ilyenkor türelmetlenül kutatott a férje farka után.
A harmadik éjszaka történt, hogy hosszas könyörgésére először fogta
meg és szégyenkezve játszott vele, mintha még sohasem szorongatott volna
ilyesmit a markában. Ujjainak tapasztalatlan játéka villanyütésként hatott a
férfire és a puha húsdarab hirtelen kőkeményre meredt az asszonyka
bársonyos kis kezében.
Kató csodálkozott ezen, hiszen azoknak a férfiaknak, akikkel eddig
dolga volt, fenyegetően ágaskodott fel a farkuk, már egy csóknál, vagy
melleinek fogdosásánál is, anélkül, hogy ő hozzányúlt volna. De elég okos
volt belátni, hogy férjének, aki már nem volt valami fiatal, szüksége van
erre az izgatószerre, melyet kezének játéka jelentett számára és mikor
Felszeghy már a mellbimbóit csókolgatta, amitől Kató mindig
megbolondult, akkor izgalomtól pihegve fogta meg az ura farkát.
És néhány perc múlva, mikor végre megkeményedett az ujjai közt, az
orvos ráfeküdt és Kató felhúzta széttárt combjait, hogy megkönnyítse férje
munkáját, aki szuszogva mindig maga igyekezett célhoz jutni. Aztán érezte,
hogy a kemény rúd belényomult, néhány gyors lökés és a férje már el is
nyúlt rajta lihegve, mielőtt ő még élvezhetett volna.
Zihálva, remegve feküdt rajta még egy ideig, aztán megcsókolta és
visszament az ágyába, otthagyva a végletekig felizgatott asszonykát, aki
még sokáig nem tudott elaludni.
A lord bevezette őket a játékterembe is. Kató csak bámult a fényűzés, az
izgatott játékosok láttán, akik között nagyon sok nő is volt. Az angolt már
ismerhették itt, mert rögtön helyet csináltak neki a hosszú asztalnál és
kíváncsiak egész serege vette körül, kik nap-nap után élvezhették a
küzdelmet, melyet a dúsgazdag angol a bankkal folytatott.
Thomson nyugodtan és hidegvérűen játszott, egy arcvonása sem
változott, bármily nagy összeget tolt is elébe, vagy húzott el tőle a croupier
hosszú lapátjával. Balassa, a miniszteri titkár, kis szőke feleségével az
asztal másik oldalán ült és apró tétekben játszott. Katónak a lord maga
mellett csinált helyet.
Felszeghy nem szerette még nézni sem ezt a tülekedést, izgalmat és
mióta megismerkedett egy fiumei gyárossal, rendszerint otthagyta a
társaságot és egy kis különteremben alsózott a barátjával.
Az angol unszolására Kató is megpróbálta a játékot. A vörösre tett és
mikor a bankár a tétjének hatszorosát tolta elébe, felsikoltott örömében.
Kipirult arcával, boldog mosolyával olyan szép volt, hogy mindenki
csodálattal nézte.
Ettől kezdve szenvedélyévé vált a játék és alig várta az estét, hogy
elmehessen a kaszinóba.
Egy este már több, mint tízezer frankot nyert és Felszeghy, aki
türelmetlenül sürgette, hogy hazamenjenek, végre is otthagyta őket és
felment szobájába. Balassáékat kérte meg, hogy feleségét hazakísérjék.
A teremben hőség volt és az angol egymásután bontatta a pezsgős
üvegeket. Balassáék is nagyobb összeget nyertek ezen az estén és a
hangulat már nagyon mámoros volt, mikor éjjel két órakor végre
elhatározták, hogy hazamennek.
Mindnyájan ugyanazon szállodában laktak. Balassáék az első,
Felszeghyék és a lord a második emeleten. A filigrán szőke asszony
szerelmesen kapaszkodott az urába és alig várták már, hogy ágyban
lehessenek. Ő szűzen ment férjhez, habár unokabátyján kívül a tornatanára
és egy csinos hadnagy is megmámorosodtak meztelen testétől és
részesítették őt azokban a gyönyörűségekben, melyeket egy leány veszély
nélkül élvezhet. Igaz, hogy az ő férje sem csókolta és nyaldosta a popóját és
a combjai közt, mint a tornatanár, pedig ez olyan jó volt, de lesz még ideje,
hogy megtanítsa rá az uracskáját, aki azonban annál inkább értett a
fődologhoz.
És mióta a kis szöszke Böske asszony a nászéjszakán ezt a fődolgot
megismerte, nem tudott betelni vele. Éjszakánként valóságos csatatér volt
az ágyuk, a kis menyecske hamar rájött, hogy mivel izgatja fel legjobban az
urát és ezt a felfedezését alaposan ki is használta. Miután pedig a férfi fiatal
és erős volt és ő is szerette az ilyen játékokat, rendszerint nem is aludtak el
addig, míg a kéjtől vonagló kis teremtés háromszor meg nem puhította a
farkát forró combocskái között.
Most különben is fejükbe szállt a pezsgő és szobájuk előtt sietve
elbúcsúztak Katóéktól. Azok ketten mentek tovább, Felszeghyné kissé
tántorogva és rá-rá támaszkodva a férfire. A második emeletre vezető
lépcsőn hirtelen megszédült, az ital a fejébe szállt és elesik, ha a lord át
nem fogja a derekát.
- Azt hiszem, be vagyok csípve - kacagott halkan, csilingelőn.
Olyan különösen érezte magát. Szeretett volna ugrálni, mint egy kis
gyerek, végigfutni a hosszú folyosón. A süppedő szőnyeg felfogta lépteik
zaját és a lord egyre jobban magához szorította a pezsgőtől mámoros
asszonyt. Egy ajtó előtt megállt vele.
- Ez nem az én... - nézett rá megrémült szemekkel Kató, de nem volt
ideje folytatni, mert az angol gyorsan betolta egy sötét szobába és
becsukódott utánuk az ajtó.
A folyosón néma csend volt. Itt-ott egy elkésett vendég sietett még
végig rajta, szobája számát keresve, majd a szobapincér, gumitalpú
cipőjében kíváncsian hallgatózott a nászutasok ajtajánál.
Egy óra múlva újra kinyílt a lord szobájának ajtaja, kidugta rajta borzas
fejét és óvatosan körülkémlelt. Aztán hátraszólt valamit, mire kilépett
Felszeghyné, selyemköpenyébe burkolva arcát és gyorsan beszaladt a
szobájukba...
IV.
Másnap reggel későn ébredt. Az éjjel sokáig nem tudott elaludni és most
fájt a feje, talán a sok pezsgőtő1. Mégis mosolyogva igyekezett eloszlatni
férje nyugtalanságát, aki minden áron mellette akart maradni, habár
ilyenkor szokta rendes napi sétáját elvégezni a kaszinó parkjában. Végre
megnyugodott és homlokon csókolva feleségét, eltávozott.
Alig lépett ki az ajtón, Kató kiugrott az ágyból és a tükörhöz sietett. Az
arca sápadt volt, a szemei karikásak. Egyszerre vérhullám öntötte el az
arcát és sietve kibújt hosszú hálóingéből. Ott áll csodálatos
meztelenségében, pompás, dacosan felálló melleivel, vastag, asszonyos
combjaival és ezt a tökéletes, hófehér testet most vörös foltok éktelenítették
el. Mellein, hasán, combjain ott látszottak egy erőszakos, mohó férfiszáj
harapásainak és szívó csókjainak nyomai. Milyen jó, hogy a férje nem vett
észre semmit! Vajon mit szólna, ha megtudná, hogy felesége most már a
rossz asszonyok közé tartozik és megcsalta az urát két héttel az esküvőjük
után. Pedig ő igazán nem akarta, nem is gondolt ilyesmire. Mindennek a
pezsgő volt az oka és az a különös férfi. Milyen finom, igazi úriember
módjára viselkedett mindig és hogy megvadult bent a szobában.
Csak homályosan emlékezett vissza. Egy sötét szobában voltak, a férfi
magához szorította és csókolta tüzesen, vadul, míg kezei a vékony selymen
át a testét tapogatták. Nem tudott tájékozódni, védekezni a vak sötétben,
különben is mámoros volt az italtól, alig tudott állani reszkető lábain. Azt
tehetett vele a férfi, amit akart.
Selyemköpenye szétnyílt. A szája fájt az erős csókoktól, a férfi nyelve
benyomult az ajkai közé. Izmos ujjak markolták át a mellét,
összetapogatták, megkeresték a duzzadó bimbókat, aztán a merész kéz
lecsúszott a hasán, a combjai közé és a vékony leplen át sóvár ujjak
fogdosták a vastag ajkakat.
Mint mindig, ha egy férfi odáig jutott, hogy megfoghatta az illatos,
nedves gyümölcsöt a Kató combjai között, úgy most is vége volt a fiatal
asszony minden ellenállásának. Kábultságában tehetetlenül, kiszolgáltatva
dőlt a férfi mellére, aki most hirtelen felhúzta az asszony hosszú
selyemruháját, keze végigsiklott a meztelen, bársonyos combokon, be a bő
kis nadrág alá és Kató halkan felsikoltott, mikor biztos fogással
megmarkolta a pinácskáját.
És a férfi hosszú idő óta először ismét lángra lobbantotta érzékiségét. A
vére forrt, kéjesen lihegett és gyönyörű combjai ösztönszerűleg egyre
jobban szétnyíltak, hogy szabad teret engedjenek a férfi raffinált játékának.
Érezte, hogy húzza magával a puha szőnyegre, anélkül, hogy kezét kivette
volna a combjai közül, aztán hanyatt esett valami pamlagra.
Lábai a földre értek, ahogy keresztben feküdt, a másik oldalon a feje
lógott le, még divatos kis kalapját sem vehette le. És az angol egyre
tüzesebben fogdosta a combjai közt. Kényelmetlen helyzetében akkor sem
tudott volna védekezni, ha akart volna. A férfi szétnyitotta selyemköpenyét
és ruháját felgöngyölte. Kis selyemnadrágját a sötétben is ügyesen
legombolta róla és félredobta. Felkerült a kombiné is és fehér, meztelen
teste izgatóan világított a sötétben, csak egy sötét folt volt rajta, a hasa alatt,
szőrének fejlett háromszöge.
Az előkelő, finom modorú lord oly durván markolászta a melleit, mintha
egy utcai leánnyal lett volna dolga. Tépte, lóbálgatta a rugalmas halmokat
és Kató nagyon szégyellte magát. És mégis olyan jó volt ez a durvaság,
olyan kéjes.
Azután újra érezte a régen nélkülözött nyaldosó csókokat, melyek
végigszántották vonagló testét, aztán megállapodtak szétfeszített combjai
között. A lordnak nagy tapasztalata lehetett ezen a téren, mert nyalásával az
őrületig felizgatta a fiatalasszonyt, aki felejtve minden tartózkodását és
szemérmet, hatalmas combjai közé préselte a férfi fejét és pinácskáját apró,
gyors lökésekkel dörzsölte a nyaldosó férfiszájhoz.
A helyzet is olyan izgató, különös volt. Teljesen felöltözve feküdt, fején
kalappal, feje és lábai lelógtak, szoknyája felhajtva a hasáig, mint egy utcai
leánynak, akit ledöntenek valamelyik kapualjban és a combjai közt ott
térdel egy idegen férfi, aki rabszolga módra igyekszik kielégíteni szerelmi
vágyait. Nem is tudott sokáig ellentállni a nyelvének, teste görcsösen
megrándult és apró, halk sikolyok közepette elöntötte a kéj.
Az angol, mintha észre sem vette volna, egyre tüzesebben folytatta
munkáját és nem tartott sokáig, mikor újra gyönyörben reszketett meg a
teste és szinte félájultan kulcsolta át vastag combjaival a férfi nyakát. Aztán
érezte, hogy izgalomtól lihegve felkúszik rá. A régen nélkülözött gyönyör
annyira kimerítette, hogy mozdulni sem tudott. Pezsgőtől mámoros agyát
különös, lenyűgöző kábulat lepte el, most megölhették volna, akkor sem
tudja a karját felemelni.
Világosan érezte, mikor az angol ujjaival széthúzta pinácskájának
duzzadt ajkait és beigazította a farkát. Átvillant az agyán egy pillanatra,
hogy ezt nem volna szabad engednie, az ura is eszébe jutott, aki mit sem
sejtve alszik egy szomszéd szobában és mégis hagyta, nem akart, nem
tudott védekezni.
Elkábította ez a különös férfi, aki az érzékeinél fogva kerítette
hatalmába és azt csinált vele, amit akart. Felszisszent, mikor a hatalmas rúd
tövig benyomult a combjai közé, azután csak a kéjt érezte. A vastag farok
teljesen kitöltötte a pinácskáját, sokkal jobban magában érezte, mint az
uráét és szinte türelmetlen mozdulatot tett, mikor a férfi egy ideig
nyugodtan feküdt rajta. Ez azonban csak addig tartott, míg bő estélyi
ruhájából kibújtatta egyik duzzadó, nagy mellét és szájába falta a bimbóját.
A következő pillanatban már hatalmas lökésekkel dolgozni kezdett.
A sötét szobában csak kéjes lihegésük hallatszott. E gyönyörteljes
percekben Kató arról a fájdalomról is megfeledkezett, mely a különös,
fárasztó fekvés következtében vett erőt rajta, a vére a fejébe szállt, de
mindezt elnyomta a kéj egyre erősbödő érzése. Végre érezte, hogy
megrándul a rajta fekvő férfi teste, lökései egyre gyorsabbakká,
hevesebbekké váltak és vad felhördüléssel belélövellte magját. Hiába
harapta össze ajkait, érzékein nem tudott uralkodni és ugyanabban a
pillanatban ő is hangosan felsikoltott a kéjtől.
Kimerülten pihegtek. A férfi még rajta feküdt és a mellét csókolgatta. A
fekvés okozta kényelmetlenség a feszültség megszűntével újra kínozni
kezdte és le akarta tolni őt magáról, hogy felkelhessen.
Az angol észrevette szándékát és sietett megakadályozni. Annyit
megtett, hogy nyakát átölelve, magához vonta az asszonykát és anélkül,
hogy kihúzta volna belőle a farkát, lassan oldalt fordult vele. Kató most
hosszában feküdt a pamlagon és így már kényelmesebb volt.
Erélyes hangon kérte most a férfit, hogy engedje el, de az lezárta
szájával az ajkait és míg tüzesen csókolta, remegő kézzel a másik mellét is
kihúzta a ruhájából. Raffináltan játszadozott a két izgalomtól pihegő
halommal, morzsolgatta a kemény bimbókat és Kató érezte, hogy farka
lüktetésszerűen ismét keményedni kezd szoros börtönében. És mikor a férfi
ismét a magáévá tette, megfeledkezett mindentől és lihegve, vonagló testtel
viszonozta a férfi lökéseit...
Magára vette a hálóingét és visszafeküdt az ágyba. Nem akart többé
gondolni erre a rémes éjszakára, nem akart többé találkozni ezzel az
emberrel. Az ura úgyis folyton sürgette már, hogy menjenek haza, hol
nővére már mindent berendezett a számukra, a betegei is várják és most
meglepte a jó hírrel, mikor délfelé hazajött.
A délután folyamán búcsút vettek Balassáéktól azzal, hogy otthon úgyis
találkozni fognak és még aznap este el utaztak Montecarloból.
V.
Otthon férje nővére várta őket, aki mindent rendbehozott, berendezte a
négyszobás lakást és átköltöztette az orvos régi rendelőjét. Kató egyszerre
különös világban találta magát és kacagni szeretett volna magában, mikor
mindjárt az első napon a szakácsné azzal állott elébe, hogy mit főzzenek
holnap? Szégyellte bevallani, hogy a háztartási dolgokhoz bizony keveset
ért és ezért nagylelkűen átengedte a konyhában való uralkodást a
szakácsnőnek, rábízva, hogy tetszése szerint cselekedjék.
Mici, a fehérbóbitás csinos szobaleány már jobban megnyerte a tetszését
és rögtön magával is vitte, hogy kicsomagolják a bőröndöket.
Aztán megkezdődött asszonyi élete. Eleinte nem jártak sehova, hozzájuk
sem jött senki. Férje délelőtt a betegeit látogatta, délután pedig a
rendelőjében fogadta őket és így csak étkezéseknél találkoztak, no meg este
töltöttek együtt egy pár órát, míg Felszeghy ismét fel nem vette régi
szokását, hogy felnézzen egy kicsit a kaszinóba.
Kató ilyenkor olvasott, vagy szobaleányával társalgott, aki azelőtt főúri
helyeken szolgált és a fiatal asszony arca pírban égett, mikor az arisztokrata
nők szerelmi kalandjairól mesélt neki a kis szobacica. Azután a Mici
segítségével ágyba került és sokszor már aludt is, mikor az ura hazajött.
Külön hálószobájuk volt és Felszeghy rendszerint benézett hozzá, mikor
11 óra felé hazajött a kaszinóból. Ha sötét volt már a felesége szobájában,
lábujjhegyen távozott, ha pedig ébren volt, leült mellé az ágy szélére,
aminek az lett a vége, hogy egy kis idő múlva gyorsan, levetkőzött a másik
szobában és egy félórát töltött felesége ágyában, amivel azonban csak
felizgatta a fiatal asszonykát és álmatlan éjszakát szerzett neki.
Éppen ezért Kató szívesen lemondott ezekről a játékokról, viszont a már
öregedő orvos sem bírta sokáig és így a mézes hetek elmúltával sokszor 8-
10 nap is eltelt, míg Felszeghynek eszébe jutott asszonykáját az ágyban
felkeresni.
Egy ilyen álmatlan éjszakán, mikor a kis szobacica intim leleplezései
különösen felizgatták Katót, eszébe jutott a fiatal festő. Nem most először,
mert nászútjáról többször is küldött neki egy-egy képeslapot, minden szó
vagy írás nélkül, de most nem olyan gondolatokkal emlékezett meg róla.
Heves vágy fogta el, hogy combjai közé szorítsa a fiút és félálomban
szerelmesen suttogta a nevét.
Másnap délután bevásárolni indult. Férje Mercedes kocsija állandóan
rendelkezésére állt, de mivel nem akarta a soffőrt is beavatni a titkába, azért
gyalog sétált a kávéház felé, ahol Gyuri a délutánokat szokta tölteni barátai
társaságában. Szíve egyre hevesebben dobogott, minél közelebb ért a
kávéházhoz és arca lángbaborult, mikor a nagy ablaküvegen át meglátta a
fiút. Az pedig csak bámult rá, mintha csodát látna és nem hitt a szemeinek,
aztán felugrott és rohant ki az utcára.
Kató ezalatt lassan tovább sétált és arcán elégedett mosoly ült, mikor
meghallotta maga mögött a sietős lépteket és ziháló lélekzést. Aztán
szótlanul haladtak egymás mellett, torkukon nem jött ki egy hang, csak a
szívük volt csordultig tele és öntudatlanul megindultak a festő lakása felé...
Este későn érkezett haza, kipirult arccal, csillogó szemekkel, ami nem
kerülte el a Mici figyelmét. Sokkal tapasztaltabb volt, semhogy ne tudta
volna, mit jelent ez, mikor úrnői ilyen állapotban jönnek haza. Megértő
mosollyal segédkezett asszonyának az átöltözésnél és ajkain különös
mosoly jelent meg, mikor kis úrnője vállain és mellén meglátta azokat a kis
vörös foltokat, melyeknek oly jól tudta a jelentőségét.
Kató ezen az estén különösen kedves volt az urához. Vacsora után az
ölébe ült, hízelgett, dorombolt, mint egy kis cica, teljesen megbolondítva a
férfit, aztán előállt a kérésével. Délután egy barátnőjével találkozott -
mesélte neki -, aki lefesteti magát életnagyságban, hogy meglepje vele az
urát névnapjára. Ő is szeretne egy ilyen képet csináltatni, azt mondják,
hogy nagyon jó festő, nem is kellene sokszor ülnie és Mici mindig
elkísérhetné.
Felszeghy boldogan teljesítette asszonykája kérését, aztán gyöngéden
homlokon csókolta és elment a kaszinóba.
Így történt, hogy néhány nap múlva Kató, szoba leánya kíséretében
ismét beállított a festőlakására. Már nem bútorozott szobában lakott, saját
műterme volt a ház legfelső emeletén, egy előszobával, mely hálószobául is
szolgált. Mici hamis mosollyal nézegette a csinos fiatalembert és megértett
mindent.
Egy könyvet adtak a kezébe és leültették az előszobában, de nem olyan
nő volt, aki ilyen helyzetben olvasni tudott volna. Sokkal inkább érdekelte
az, ami a műteremben történik, aztán meg az a nagy csend is gyanús volt
neki. Miért nem beszélgetnek? Óvatosan felkelt és mosolyogva
odalopódzott az ajtóhoz. Halk suttogást hallott és csókok jól ismert neszét.
Megpróbált benézni a kulcslyukon, de nem látott semmit. Tovább kutatott
és szinte felkiáltott örömében, mikor észrevette, hogy a belső fehér függöny
az ablak egyik sarkán kissé félrehúzódott. Éppen a műterem sarkában álló
pamlagra láthatott. Ott ült a festő, ölében az ő kis úrnőjével és
csókolództak. A férfi egyik keze könyökig bent volt az asszonyka
szoknyája alatt.
- Jól kezdik - dörmögte magában és remegés futott át formás testén.
Perverz szenvedélye volt mások szeretkezésében gyönyörködni.
Kényelmesen letérdelt az ajtó mellé és buja érdeklődéssel nézte őket. A
festő már vetkőztette az asszonyt, tüzes csókokkal borítva meztelenné váló
karjait és combjait. Még sohasem látta ilyen szépnek úrnőjét boldogságtól
kipirult arcával, ahogy ott állott az izgalomtól reszkető férfi előtt
selyemkombinéban és nadrágban.
- Isteni combjai vannak - suttogta magában - felséges élvezet lehet
nyalni neki! - és mert annak dacára, hogy a férfiak is izgatták, már kisleány
korától nagy híve volt a női szerelemnek, rögtön meg is született a terv az
agyában, melynek eredményeképp már ott látta magát úrnője gyönyörű
combjainak szorításában, amint selyemszőrű pinácskáját csókolgatja.
Odabent a férfi remegő kézzel húzta keresztül a kombinét az asszony fején.
Teljesen meztelen volt, ahogyan még Mici sem látta, szétálló nagy, hegyes
melleivel, izgatóan kidomborodó farával, telt, vastag combjaival és
közöttük a bozontos, nagy hajerdő, mellyel minden férfit meg tudott volna
bolondítani. Formás lábszárait a combok közepéig érő selyemharisnyák
fedték, melyek csak izgatóbbá tették gyönyörű testét.
A festő mámorosan nyalta-falta a meztelen asszonyt, a farát, combjait,
melleit csókolgatta, aztán ledöntötte a pamlagra.
Az asszony ekkor valamit mondott neki halkan, mire gyorsan vetkőzni
kezdett és néhány pillanat múlva ő is meztelen volt. Mici meg volt elégedve
azzal, amit látott. Pompás fejlett farka volt a fiúnak és izgalmában szinte a
hasához tapadt. Sajnos, nem sokáig gyönyörködhetett benne, mert
úgylátszik, azoknak sietős lehetett a dolog, mert a kicsi asszony vágyóan
tárta szét formás, szép combjait, a festő pedig már ott is térdelt közöttük.
"Oh, a marha!" - állapította meg magában a kis szobacica, mikor látta,
hogy a festő farkát benyomva úrnője combjai közé, rögtön lökdösni kezdi.
"Kerülnél csak az én combjaim közé, csacsikám, én majd megtanítanálak,
hogy hogy kell egy asszonyt kielégíteni. Ez a szamár még talán azt sem
tudja, hogy a combjaik között is csókolni szokták az asszonyokat.
Ráfeküdni és lökdösni, ezt minden paraszt tudja, ezért igazán nem érdemes,
hogy ez a drága kis teremtés megcsalja az urát. Hanem én majd felnyitom a
szemét és akkor dolgozhatsz fiacskám, míg görcsöt kap a nyelved!"
Odabent buján vonaglott a két meztelen test és kéjes lihegésük a másik
szobába is áthallatszott. Aztán pihegve feküdtek egymás mellett és halkan
beszélgettek. A festő az asszonyka melleivel játszadozott, majd kis idő
múlva a kis asszonykéz is lecsúszott és megkereste a férfi farkát.
- Ügyes tanítvány lesz belőle - mosolygott odakint a szobacica, mikor
látta, hogy az asszony kissé felemelkedik és míg a fiú lehunyt szemekkel
feküdt, alaposan szemügyre vette a farkát. Tényleg, Kató még sohasem
látta tüzetesebben a férfiaknak ezt a részét, sokszor gondolt már arra, hogy
a férjéét megnézi, de szégyellte magát. Most végre kielégíthette
kíváncsiságát. Selyemzsebkendőjével kacagva betakarta a fiú arcát, hogy
ne láthasson semmit, aztán feléje hajolt és csillogó szemekkel megnézett,
megvizsgált mindent. Hajlítgatta a puha kis farkat az ujjai közt, visszahúzta
a félbőrt és mosolyogva nézte a megduzzadt vörös fejet, majd a két kis
tojást vette beható vizsgálat alá, morzsolgatva az ujjai közt. Nem csoda,
hogy az imént még puha kis jószág ágaskodni kezdett a kezében és
csakhamar keményen, megduzzadva állott az ég felé, lüktetve, fenyegetően.
De a kicsi asszony nem nagyon ijedhetett meg tőle, mert mosolyogva
húzogatta, csavargatta tovább, aztán megfogta a tövénél, mint egy
kisgyerek, kacagva lóbálgatta ide-oda a hatalmas rudat.
Mici már remegett izgalmában. Irigyelte asszonyát a pompás
játékszerért és sajnálta is, hogy nem tudja kellően értékelni. Volna csak ő a
helyében, már régen a szájába falta volna a nagy bunkós fejet. "Tényleg
ráfér, hogy egy kicsit kioktassam - elmélkedett magában - hiszen így
semmi élvezete sincsen. És az a jószág csak hagyja, hogy játszanak vele, de
ő nem csinál semmit. Pedig nincs asszony, aki ne szeretné s akit nem
izgatna az, ha egy férfi nézegeti és fogdossa a pinácskáját. Ezt tudja, más
semmit..." - mérgelődött, mikor a festő újra az asszonykára borult és az ő
buta kis úrnője szerelmesen, tüzesen viszonozta a lökéseit...
VI.
Ismét ott voltak a festő műtermében. Mici az előszobában kimerülten
feküdt a festő ágyán, kétszer nézte végig a fiú vad lovaglását meztelen kis
úrnőjén és ez a színjáték annyira felizgatta, hogy ellenállhatatlan vágytól
űzve felhúzta a szoknyáját, és megkeresve a csiklóját, ügyes ujjaival úgy
megdolgozta, hogy azok odabent még javában fickándoztak, mikor ő már
élvezett.
Otthagyta aztán a helyét és pihegve vetette magát az ágyra. Már szinte
megunta nézni, hogy egyebet sem csinálnak: a festő ráfekszik a kicsi
asszonyra és gyors lökésekkel dolgozni kezd a combjai közt. "Nagyon
megkedvelhette ezt a csemegét a nagyságos asszony - állapította meg
mosolyogva -, mert nem tud betelni vele és talán azt szeretné a legjobban,
ha állandóan egy férfifarok volna a combjai között."
Büszkén gondolt vissza azokra az előkelő férfiakra, akik, mint a
rabszolgák hevertek az ő lábainál és alázatos kutyák módjára csúsztak a
szoknyája alá és nyaldosták a combjai közt, ha megengedte nekik.
Most valaki megállt a folyosón, az ajtó előtt és lenyomta a kilincset.
Lábujjhegyen odament, kinézett a kémlőlyukon. Szinte hanyattesett
rémületében, mikor gazdáját, Felszeghy doktort pillantotta meg az ajtó
előtt. Most mit csináljon? Be nem eresztheti, hiszen azok odabent még úgy
ugrálnak egymáson, hogy az előszobába is kihallatszott a pamlag recsegése.
Egyszerre felvillant a szeme, odasietett nesztelenül a műterem ajtajához és
hirtelen benyitott. A szerelmesek nem is hallották, ő pedig meglepetésében
szólni sem tudott. Az szép úrnője ott állt meztelenül, négykézláb a
pamlagon, szemérmetlenül széttárt combokkal, a festő pedig mögötte
térdelt, farka hátulról tövig bent volt az asszonyka combjai között és míg
föléje hajolva, két kezével átnyúlt a karjai alatt és lelógó nagy melleit tépte,
marcangolta, olyan lökéseket adott neki, hogy szegény kicsi asszony
nyögött belé.
Így még nem látta őket a szobacica, de bármennyire sajnálta is, nem
gyönyörködhetett tovább az őrjítő látványban.
- Nagyságos asszony kérem - szólalt meg csendesen -, a doktor úr van
itt.
Majd elnevette magát, olyan komikusak voltak hirtelen rémületükben. A
festő ijedten húzta ki a farkát az asszonykából, de még ott térdelt mögötte
és nedvesen csillogó, hatalmasan megdagadt farka le-fel lóbálódzott az
izgalomtól. Még érdekesebb volt azonban a nagyságos asszonya, aki
dermedten a rémülettő1, mozdulni sem tudott, ott állt négykézláb, fejlett
nagy farával a levegőben, széttárt combjai között pedig egy bozontos,
csapzott hajerdőben égő pirosan csillogott pinácskájának nedves húsa.
Mici látta, hogy neki kell segítenie. Gyorsan ráadta úrnőjére a kombinét
és az egybeszabott ruhát, a kis selyembugyit bedobta a pamlag alá,
miközben a festő is rendbehozta ruházatát és mire Felszeghy nagy
bocsánatkérések közepette belépett, Kató már egy karosszékben ült, Mici
pedig az ablaknál könyvet nézegetett.
A terem közepén pedig ott állt a festőállvány, melyről szokás szerint
még a leplet sem vették le.
Felszeghy ismételten bocsánatot kért, hogy zavarta őket, de egyrészt
már kíváncsi volt a képre, másrészt pedig be akarta jelenteni a feleségének,
hogy csak valamikor éjfél után kerül haza, az estét egy súlyos betegnél
tölti, aki most esik át a krízisen.
Miközben beszélt és a festő cigarettával kínálta, Kató is visszanyerte
hidegvérét és mosolyogva jegyezte meg, hogy a képet nem engedi
megnézni, mert akkor már nem meglepetés. Az orvos nevetve
belenyugodott, néhány percig még beszélgettek, aztán eltávozott.
Mikor Gyuri, aki kikísérte az orvost, visszajött, különös zavarban
voltak. Csak most jöttek tudatára annak, hogy a szobaleány milyen
helyzetben látta őket és nem tudták, hogyan viselkedjenek. A raffinált
szobacica azonban most is feltalálta magát. Odahajolt az asszony füléhez és
a beavatott cselédek, a megértő asszony bizalmasságával súgta a fülébe:
- Bennem megbízhatik a nagyságos asszony, mint saját magában. Csak
tessenek folytatni ott, ahol elhagyták, mert nem érdemli meg egy férfi sem,
hogy egy asszony miatta félbeszakítsa a szórakozását. De tessék egy kicsit
kitanítani a Gyuri urat, hogy ne mindig csak ugyanazt csinálja, mert a
rántott csirkét is megunja az ember, ha minden nap azt adnak neki enni.
Kató, aki az első pillanatban erélyesen rendre akarta utasítani a
bizalmaskodó cselédet, elnevette magát és ezzel vége is lett a nyomott
hangulatnak. Mici újra elfoglalta helyét az előszobában, a festő pedig az
elhagyott várat, ami annál könnyebben sikerült neki, mert az asszonykán
nem volt nadrág, csak a ruhát és kombinét kellett keresztülhúzni a fején.
Aztán izgatottan gyűrte le a pamlagra és fúrta belé hátulról a farkát...
Este már mint bizalmas barátnők beszélgettek a fiatalasszony
hálószobájában. Mici, aki úrnőjétől egy selyemruhát kapott ajándékba,
tapasztalt tanácsokkal látta el, hogy miként bánjon a férfiakkal,
megismertette vele azokat a gyönyöröket, melyeket egy asszony várhat és
követelhet a férfiaktól és melyek annyira teljessé teszik és fokozzák a nők
élvezetét.
Kató sokat tudott már ezekről a dolgokról, hiszen már leánykorában
gondoskodtak a férfiak arról, hogy része legyen bennük, azonban sok olyan
dolgot is tanult a tapasztalt szobaleánytól, melyekről még nem is hallott.
Mici igyekezett mindent a legapróbb részletességgel megmagyarázni neki -
így akarva felizgatni és a bekövetkezendő dolgokra előkészíteni asszonyát
- elmondta, hogy melyek azok az érzékeny részek az asszonyok testén,
melyeknek nyaldosása legjobban felizgatja mindkét partnert, hogyan
történik az, mikor a férfiak a hónaljban, mellek között és a farukban teszik
magukévá az asszonyokat, milyen őrjítően kéjes érzés különösen az utóbbi,
ha közben egy tapasztalt nyelv is segít az asszonynak, egyidejűleg
nyaldosván a combjai között, míg a férfi hátul dolgozik és hogy mennyire
bolondulnak egyes előkelő asszonyok azért, hogy szophassák a férfiak
farkát és sóvár ajkaikkal kiszívják belőle az utolsó cseppet is.
Kató arca tűzpiros volt, mikor vége lett a tanításnak. A soha nem hallott
dolgok különösképpen felizgatták és remegve ült a pamlagon, miközben
Mici mindent előkészített a lefekvéshez, aztán odajött hozzá, hogy
levetkőztesse. Minden este így volt ez, csakhogy most másképpen
végződött, mint rendesen szokott. Már komhinéban és nadrágban állt a
gyönyörű asszony, mikor Mici mosolyogva megszólalt:
- Milyen szép, kemény mellei vannak a nagyságos asszonynak, mint
egy leánynak! Nem csodálom. hogy a férfiak megbolondulnak tőlük.
Kató elmosolyodott, csak akkor jött zavarba és borult lángba az arca,
mikor a leány hamis mosollyal ügyesen kibújtatta egyik telt, fehér mellét a
kombinéból és úgy tapogatta, játszott vele, mint egy férfi. A fiatal asszony
még ekkor sem sejtette, hogy mit akar a leány és maga is nevetett, mikor a
kis piros bimbó megkeményedett a leány ujjai közt.
Aztán Mici letérdelt a szőnyegre és legombolta a kis selyemnadrágot. A
habos kis jószág lehullott, de Kató még ki sem léphetett belőle, a leány
hátul hirtelen a kombinéja alá bújt és tüzesen csókolni kezdte fejlett,
gömbölyű farát. Csiklandósan kacagva akart elhúzódni tőle, de a felizgult
leány átfogta a combjait, arcát befúrta a félgömbök közé és hegyes kis
nyelvével nyaldosni kezdte a rózsás kis lyukat.
Kató az első pillanatban elképedt, aztán eszébe jutott, hogy a színész és
kegyetlen tanára is csinálták ezt vele. Csakhogy azok férfiak voltak és nem
tudta megérteni, hogy egy nő milyen élvezetet találhat ebben, habár hallott
róla, hogy vannak nők, akik szeretik egymást és felséges gyönyöröket
tudnak szerezni egymásnak férfiak nélkül is. Már nagyon izgatott volt,
mikor Mici végre elengedte és leülhetett az ágy szélére, hogy a cipőit és
harisnyáit is lehúzhassa. Annyira el volt merülve gondolataiban, hogy észre
sem vette, mikor a leány feljebb tolta meztelen combjairól a kombinét, míg
előtűnt bozontos, nagy, barna szőre a hasa alatt. Mici pedig felváltva emelte
lábacskáit a térdére és míg a harisnyákkal bajlódott, szeme buján tapadt
asszonyának szétnyílt combjai közé. Aztán hirtelen vállaira vette a meleg,
formás asszonycombokat, arcát közéjük fúrta és tüzesen nyaldosni kezdte
úrnője illatos pinácskáját...
Egy félóra múlva már sötét volt a hálószobában, de lakója még nem
aludt. Az ágy felől hangos lihegések, búgó turbékolások, kéjes sikoltások
hallatszottak és tüzes asszonyi ölelésben soha nem érzett gyönyöröket
élvezett Kató.
VII.
- Csak valdd be szépen - mosolygott Kató -, a tagadás úgy sem
használ.
A szőke asszony elpirult és zavartan rajzolgatott ujjaival a homokban.
- Ha úgyis tudod, akkor miért faggatsz? - szólalt meg kis idő múlva,
de nem merte felemelni a szemeit.
- Mert azt akarom, hogy te is olyan őszinte légy hozzám, mint én
voltam - kacagott Kató. - Egy kettő, gyerünk a gyónással!
- De mikor olyan szégyenletes még csak visszagondolni is rá. Hiszen
alig három hetes asszony voltam és imádtam az uramat. Ki gondol még
olyankor más férfire? Aztán te magad is tudod, hogy milyen kimért,
udvarias volt mindig. A világ végére is el mertem volna menni vele
egyedül. Mikor ti elutaztatok Montecarloból, folytattuk a megszokott
életünket. Az uram aztán átment Triesztbe bevásárolni. A lord meghívott,
hogy nézzem meg a yachtját. Máskor is voltam vele egyedül,
természetesnek találtam tehát a kérését és ebéd után elmentünk. A hajón
csak egy őrt találtunk, akivel néhány szót váltott angolul, aztán megnéztük
a gépházat és a belső termeket. Csak bámultam, hogy milyen fényesen
voltak berendezve. Egy csinos kis kabinban terített asztal várt reánk,
megrakva édességekkel és gyümölccsel. Ő maga készített valami puncsot,
mely specialitása volt, mint mondta, ízlett is, eltekintve valami különös
mellékíztől, melynek azonban nem tulajdonítottam jelentőséget. Egyre
kínált, de én már nem akartam többet inni, mert valami furcsa forróságot
éreztem, a vérem vadul száguldott az ereimben és őrült vágy fogott el férfi
után. Most már tudom, hogy erős izgató szert öntött a puncsba, akkor
eszembe sem jutott erre gondolni. Szóval már rózsaszínben láttam a
világot, mikor odalépett mögém, hátrahúzta a fejemet, mosolyogva a
szemembe nézett és megcsókolt. Szinte egy örökkévalóságig tartott ez a
csók, fuldokoltam, kapálództam a lábaimmal, el akartam tolni magamtól,
de hiába. És mikor a legjobban védekeztem felemelt karjaimmal, akkor
benyúlt felül a ruhámba és megfogta a mellemet. Nekem meg éppen csak
ez hiányzott. Már enélkül is meg voltam bolondulva. Ő meg csókolt egyre
vadabbul és raffináltan izgatta a mellbimbóimat. Aztán ott éreztem kezét az
ölemben. Kapkodtam, fickándoztam, mini egy 14 éves bakfis, ő meg
nyugodtan felhúzta a szoknyámat, kigombolta a bugyimat, félretolta a
kombinét és a többit sejtheted. Úgy fogdosott, mint egy cselédet a bakája.
Engem pedig valami őrület szállt meg, izgalom, aminőt még sohasem
éreztem, még a nászéjszakámon sem, szívtam a nyelvét, mikor a szájamba
dugta és önként szétnyitottam neki a combjaimat. Csak néhány percig
dolgozott a keze a combjaim közt, de aztán már azt csinálhatott velem, amit
akart. Mint egy remegő kis szűz ültem az ölében, míg vetkőztetett és mikor
meztelen voltam, a karjain vitt át a hálókabinjába. Esküszöm neked, Kató,
hogy elvesztettem az eszemet, mert különben nem adtam volna oda magam
azoknak az ocsmány dolgoknak, melyeket velem csinált. Az uram hányszor
könyörgött, hogy megnézhesse a legdrágább kincsét és sohasem engedtem
meg neki. Ez az idegen férfi pedig különös perverzitással csaknem egy
félóráig nézegetett és vizsgált a combjaim között. Józan fejjel meghaltam
volna szégyenkezésemben, most azonban az őrületig felizgatott a
nézegetése és fogdosása. Aztán csókolni, nyaldosni kezdte a combjaim
közt, amit az uram sohasem csinált ugyan, de már ismertem az intézetből és
alig ért hozzá a nyelvével, már el is öntöttem a száját. De ő csak folytatta
tovább és mintha valami ördög szállt volna belém, ahogy ott feküdt fordítva
mellettem, csókoltam, haraptam, szoptam a farkát. Én, a háromhetes
asszony, és eszembe sem jutott az uramra gondolni! De minek folytassam
tovább? Nyalakodtunk, disznólkodtunk estig és négyszer tett a magáévá a
legkülönösebb helyzetekben.
Elhallgatott és égő arccal vetette magát hátra a homokba.
- Sokáig öltöznek a fiúk - törte meg a csendet Kató. 22 éves volt most,
három éve asszony és teste csodálatosan kifejlődött ez idő alatt. Boldog
házasságban élt a férjével, aki nem zavarta őt szórakozásaiban és csaknem
egy évig csodálatos gyönyöröket élvezett a fiatal festő és a csinos szobacica
karjaiban. Mióta Mici megismertette vele a női szerelmet, hármasban
folytak a műtermi szórakozások és a festőt is megtanították azokra a
szerelmi szolgálatokra, melyek oly sok élvezetet szereznek egy nőnek. De
Micit sohasem engedte át kedvesének, mikor mindhárman meztelenül
ölelkeztek a széles pamlagon, a csinos nőstény csak az ő élvezeteire
szolgált és a fiú felizgatására, mert raffinált játékával legkimerültebb
állapotában is fel tudta állítani a farkát. Akkor Kató négykézláb állt a
pamlagon - ezt a helyzetet szerette a legjobban -, a festő mögéje térdelve,
hátulról fúrta belé a farkát, és míg lelógó melleit markolászva heves
lökésekkel dolgozott, a szobacica hanyattfekve úrnője széttárt combjai közé
bújt és olyan tűzzel nyaldosta a csiklóját, hogy Kató hangos sikolyok között
szinte szünet nélkül élvezett.
A festő azonban egyre féltékenyebb lett, egészen magának akarta az
asszonyt, míg végre Kató megunta a folytonos veszekedést és vége volt a
szerelemnek.
- Mehetünk, hölgyek! - csendült meg mellettük egy érces férfihang és
pirulva ugrottak fel a homokból. Két atlétatermetű fiatalember állt ott
mosolyogva és szemükkel szinte elnyelték a két asszonyt, kiknek formás
testét izgatóan juttatta érvényre a tapadó fürdőtrikó.
- Csak hétig érek rá - jegyezte meg a szőke Balassáné -, mert
félnyolckor értem jön az uram. Végigmentek a nyüzsgő strandon a
csónakházig és beszálltak a férfiak által már előkészített nagy csónakba. Az
egyik, egy fiatal ügyvéd, felhúzta a vitorlákat. a szél nekifeszült és néhány
perc múlva kint voltak a nyílt vízen.
A két asszony egymás mellett ült. Rózsás, vastag combjaik meztelenek
voltak, közöttük izgatóan vágott be a szűk trikó, elárulva kiálló
vénuszdombjukat, formás melleik szinte mezteleneknek látszottak és
kemény bimbóik csaknem átfúrták a vékony szövetet.
A férfiak egyre jobban felizgultak. Már két hete, hogy együtt töltik a
délutánokat a strandon, szórakoztatva jó barátjuk, a Balassa feleségét és
ennek barátnőjét és egyre jobban megbolondította őket a két félig meztelen
asszony. Alig mertek felállni, ha igazítani kellett valamelyik vitorlán, mert
keményen ágaskodó farkuk nagyon is láthatóan feszítették ki a
fürdőnadrágjukat.
Félóra múlva bevonták a vitorlákat és kikötöttek egy pázsitos, bokrokkal
benőtt helyen. Letelepedtek a bársonyos fűbe, az asszonyok felszolgálták a
magukkal hozott uzsonnát. Cigarettázva beszélgettek aztán, mígnem a
férfiak valami játékot indítványoztak. Hosszú vita után, miután kártyát nem
hoztak magukkal, bújócskában állapodtak meg és a két asszony kacagva
ugrott fel, hogy a következő pillanatban eltűnjenek a bokrok között.
- Azt hiszem, mehetünk - szólalt meg kis idő múlva a fiatalabb, egy
tényleges hadnagy, eldobva cigarettáját.
- Csak ne siess a visszatéréssel - felelte a másik. - A doktornét meg
engedd át nekem, pajtás, sokkal jobban izgat, mint a másik. Aztán, ha
végeztél, itt találkozunk és esetleg megcseréljük őket.
A két asszony már messze járt. Külön válva bujkáltak a bokrok között,
le-letépve egy szép virágot. Egyszerre Kató lépteket hallott maga mögött és
csengő kacagással szaladni kezdett. Aztán kifáradt és elfogta az ügyvéd.
Mint egy pihegő kis madár vergődött a férfi karjaiban, aki hátulról
magához ölelve, megmarkolta két rugalmas, nagy mellét és pihés nyakát
csókolgatta.
- Nem szabad, Géza! - suttogta és igyekezett kibontakozni a karjaiból.
A küzdelemben egyik vállán leszakadt a fürdőtrikó gombja, mire a férfi
izgatottan a másikat is letépte és a ruha lassan csúszott lefelé az egyre
védekező asszony testén. Gömbölyű farát nekifeszítette a férfinak, majd
hirtelen visszarántotta, mikor megérezte keményen lüktető farkát. Akkor az
ügyvéd hirtelen előrenyúlt és megfogta a pinácskáját.
Most már nem védekezett tovább, mikor a férfi lefektette a fűre és
lefejtette róla a trikót. Ő is ledobta a magáét és mámorosan csókolta végig
az őrjítő asszonytestet. Aztán szétfeszítette a combjait és Kató felszisszent,
oly vadul nyomta be a farkát a combjai közé. De jött a kéj, melynek már
teljesen átadta magát, száját martalékul nyújtotta a férfi sóvár ajkainak, két
meztelen karjával átölelte a nyakát és lihegve, egy tapasztalt asszony
minden raffináltságával adta vissza a lökéseit...
Egy félóra múlva kipirultan mentek vissza. A másik pár még nem volt
ott és sokáig kellett várniok. Aztán megjelentek ők is és a szőke titkárné
nem merte felemelni a szemeit.
Lassanként rendes kerékvágásba jött a társalgás és az ügyvéd folytatni
akarta a játékot. Az a
Cég Aj. Vétel
2009.09.17. 15:30:28
4 7 62 479 db 62 Ft
7 25 132 598 db 61 Ft
5 21 195 105 db 60 Ft
5 14 25 322 db 59 Ft
3 4 47 528 db 58 Ft
Eladás Cég Aj.
2009.09.17. 15:28:56
63 Ft 42 264 db 4 8
64 Ft 191 522 db 7 33
65 Ft 188 331 db 8 39
66 Ft 117 593 db 5 17
67 Ft 101 915 db 4 19
Napi min: 62 Ft Napi max: 64 Ft
Nyitó: 64 Ft Előző záró: 63 Ft
Utolsó kötés: 63 Ft, 5000 db (2009.09.17. 15:28:56)
Összforgalom: 75 kötés, 238 142 db, 14 930 208 Ft
Econet topik