BORS MAGAZIN 2021.09.17. A Magyar Eldorádó Valóságos aranylázban égnek a a Börzsöny
környéki falvak lakói egy most napvilágot látott kutatás miatt, ami azt
állítja, hogy 1075,8 tonna aranyat és 909 tonna ezüstöt rejt a hegy gyomra
melynek összértéke több mint 37 milliárd euró azaz több mint 13.000 milliárd
forint.
Álmosan nyújtóztak a falvak a Börzsöny peremén. Tornácos házaik
között az őszi szél vigyázva botlott. Csak egy két börtönőr és a pálos kolostor
harangjai törték meg a csendet a Márianosztrán, no meg egy a helyiek között
sutyorogva terjedő szóbeszéd miszerint több száz tonna aranyat és ezüstöt rejt
a föld a falu alatt.
- Hallottam, hogy újra aranyat találtak, de
nem új dolog ez itt. Rengeteg arany van a falu alatt, miközben nincs pénzünk
sörre. Pedig ha felszínre lehetne valahogy hozni akkor aztán kolbászból lehetne
itt a kerítés.- Panaszkodott az egyik falusi a helyi kocsmában.
Az itt lakók kissé szkeptikusak a hírek
hallatán. Bár több száz éve hallják a legendákat a mesés kincsről és időről
időre szárnyra kapnak hihetetlen történetek és históriák arról, hogy ki hogyan
és hol talált csillogó rögöket de valahogy mégsem láttak ebből soha semmit.
Eddig!
- A
területen már a késő Árpád-kor óta termeltek ki nemesfémet, geológiai és
geofizikai megkutatottságának bőséges az irodalma. Az 1930-as években már
bejegyeztek Párizsban egy bányászati társaságot melynek feladata az itteni
arany és ezüst kitermelése lett volna, de a háború akkor közbeszólt. Aztán a
szocializmus idején újabb próbafúrásokat és vizsgálatokat végeztek és a
rendszerváltás utáni kormányok is foglalkoztak a területtel, majd a kutatási
eredmények a Horn kormány alatt rejtélyesen eltűntek és csak pár évvel ezelőtt
került elő egy pontos számokat tartalmazó tanulmány egy Frankfurti
banktrezorból. - Kezd bele a történetbe Varga István a Hun-Bányászat Kutatási,
Fejlesztési és Innovációs Kft. tulajdonosa és kutatási igazgatója aki
gigantikus vállalkozásba vágná csákányát.
A cég azonban nem csak a történelmi
feljegyzésekre alapoz. A rendelkezésre álló adatok, valamint újabb kutatások
elvégzése után földmintákat küldtek a világ három, ezzel foglalkozó legjobb
független laborjába ahol kimutatták, hogy a Börzsöny alatti földrétegekben
világviszonylatban is magas az arany jelenléte.
- Az általam feltárt és szakemberek által
leigazolt számítások szerint 450- 60 Milliárd euró értékű ezüst és arany van a
hegy alatt ebből 36-37 milliárd euró a tiszta nyereség ami kitermelhető és
ehhez jönnek még az egyéb fémek és ásványi anagok amelyeket a kitermelés során
a felszínre tudnánk hozni. Ennek a forintra átszámolt tiszta nyeresége19.000
milliárd forint, tehát a jelenlegi magyar államadósság több mint 40%-a. Arról
nem is beszélve, hogy ha beindul a bányászat, az biztos munkahelyet teremt majd
a térségben. - Avatott be Varga úr, aki terveit és számításait tavaly elküldte
a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálathoz (MBFSZ), azt kérve, hogy végezze
el a koncessziós bányászati engedély kiírását megelőző érzékenységi és
terhelhetőségi vizsgálatot ami után elindulhat a munka.
Mindeközben a Nagybörzsönyi kisbolt eladója
az ebédszünetét tölti ezért a közért épp zárva volt a mellette lévő étterem meg már réges-rég. A
szieszta nem zavarja meg az itteniek életét a mindössze 676 lelket számláló
településen. Csak a kutyák ugatnak a portákon mikor elhalad a kapu előtt egy
két lézengő helybeli nem is sejtve, hogy alatta az út is arannyal van
kikövezve.
- Maguknak pestieknek minden olyan nagy szám.
A Rózsa-hegyen már kisgyerek koromban is működött az aranybánya, de abból sem
láttunk semmit aztán a kommunisták a 70-es években berobbantották. Azóta is
járnak ide a bolondok szitával meg fémkeresőkkel, hogy majd belenyúlnak a
tutiba, de itt még aki csórón ment föl a hegyre az úgy is jött le onnét.-
meséli mosolyogva Menyes Ferenc, akivel a kocsma, fodrászüzlet, a posta által határolt
bermudaháromszögben futottunk össze.
Ennek ellenére egy két helybeli már az arany
bűvöletében él. Ottjártunkkor épp egy
aranyszínű luxusautó körözött egy bányacsille körül a központba míg Terike a
dohánybolt előtt felvetette, hogy mostantól lehetne ingyen a kevert. Mások
azonban a környezetért és fákért aggódtak.
- Itt minden, ameddig a szem ellát a nemzetiparhoz tartozik. Sokan járnak ide
kirándulni és pihenni mi lesz itt ha jönnek a markolók meg a teherautók? -
Kérdezte aggódva István, aki szerint úgysem látnának ebből semmit a falusiak
mert a nagyemberek eltesznek majd mindent.
- A munka egy 44,23 négyzetkilométeres
területen folyna, a Nagyirtás és a Rózsa-hegy kutatási zónában vegyi anyagok és
cián felhasználása nélkül, szigorúan a föld alatt egy környezetbarát
úgynevezett vízmosásos technológiával. A Börzsöny Natura 2000-es
természetvédelmi terület és a Duna- Ipoly Nemzeti park része, ezért úgynevezett
lejt aknákat fúrnánk a hegy gyomrába Nagybörzsöny, Márianosztra és Kóspallag
határából kiindulva ezzel érintetlenül hagyva a területet.- Hangsúlyozta a
Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. tulajdonosa
Varga Istvántól azt is megtudtuk, hogy a
teljes termelés, tehát a bányászat és a három fázisú dúsítás is a mélyben
történne és csak a kész aranyrudak kerülnének a felszínre egy elektromosan
hajtott kisvasúthálózat segítségével. A vállalkozó hozzátette, hogy mielőtt bármilyen bányászat kezdődne, a Magyar Bányászati
és Földtani Szolgálatnak jóvá kell hagynia az érintett terület érzékenységi és
terhelhetőségi vizsgálatát. A Hun-Bányászati Kft. ezt az engedélyt októberben
megkérte. A többi már szerencse kérdése.
Sajnos nem tudta a rendszer - vagy én - lekicsinyíteni a csatolt dokumentumokat, de megnézhető a közjegyző által hitelesített eredeti dokumentum a http://www.aranybanyaborzsony.hu honlapon a letöltések APPORT LELTÁR csatolásban.
Uraim! A hazai igen képzett, komoly és mértékadó bányászati és geológiai professzoroknak még nyomokban sem volt és nincsen tudományosan megalapozott információjuk a BÖRZSÖNY hegység alatt lévő termés arany és termés ezüst készletről! A professzorok felelőtlenül nyilatkoztak, mert nem rendelkeztek ismerettel, fogalmuk nem volt a valós auditált kutatási eredményekről!!! 1995-2003 között a Szolnoki Bányakapitányságon és a Bányászati Hivatalban az összes a Börzsöny hegység arany készletével kapcsolatos - igen komoly kutatások - " eltűntek"!!! A LONE STAR KFT 1995-ben 105 méter mélyfúrásokat végzett a Börzsöny hegységben: - Rózsabánya, -Nagyírtáspuszta területeken. A fúrási magmintákat - a szigorú kutatási engedély alapján - elismert auditált nemzetközi arany vizsgáló laboratóriumokban Kanadásban és Szlovákiában vizsgálták be, mely 3 labor EGYÉRTELMŰEN igazolta az IGEN MAGAS nemesfém dúsulást! Rózsabányán átlagban 65 gramm/tonna, Nagyírtáspusztán átlagban250-300 gramm/tonna 65-95 méter között, Nagyírtáspusztán 95-105 méter között 500-520 gramm /tonna arany és ezüst dúsulást bizonyítottak! Meg is kapta Farkas István a LONE STAR KFT tulajdonos igazgatója írásban a Szolnoki Bányakapitányságtól és a Magyar Geológiai Szolgálattól a kutatás elfogadását igazoló dokumentációkat - NÁLAM VANNAK AZ EREDETI dokumentumok- de " váratlan"halála, majd a fia , az örököse " váratlan halála" véget vetett a további kutatásnak és a bánya nyitásnak! Az özvegy 20 évig egy banki széfben tárolta az eredeti kutatási dokumentumokat, mert rettegett, félt, nem merte elővenni azokat mert a családja tragikus elvesztése miatt! Érdemes letölteni a LONE STAR KFT cégtörténetét, ahol megdöbbentő tulajdonosi szerkezet került elő a Család férfi tagjainak tragikus halála után: - Berecz János volt MSZMP PB titkár, még él, - dr. Lakatos Ernő volt MSZMP PB titkár 2 éve elhunyt. Mindkét politikus a KÁDÁR JÁNOS helyettesei voltak! Egyértelmű a politika szerepe az anyagok eltüntetésében, a teljes információ visszatartásában!
PÁRIZSBAN 1847-BEN ALAPÍTOTTÁK MEG A BÖRZSÖNYI „COMPAGNIE FRANCAISE DES MINES DE
BÖRZSÖNY” BÁNYÁSZATI RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOT!
Az
1848-49-es szabadságharcot megelőző évben Esztergom város főjegyzője és Ábel
József bányaigazgató kezdeményezésére Párizsban bányatársulat alakult
„Compagnie française des mines de Börzsöny" néven.
A 128
részvényből 78-at Párizsban adtak el, de a vállalkozás csak néhány táró
kitakarításáig jutott el. Ennek okai elsősorban a szabadságharc, illetve a
Kossuth-bankó elértéktelenedése voltak.
Az 1850-es években pár táró újra üzemelt, és a
feljegyzésekből kiderül, hogy a kéntartalmú köveket Pestre szállították, hogy
kénsavat gyártsanak belőle. Forrás: Turista Magazin
Börzsöny-Aranybánya