A mult het esemenyeiben sok fontos trend felismerheto; erdemes osszefoglalni, mert elore tud mutatni 2016 ev kilatasaira is...
1)Folytatodott a nyersanyagok ar-zuhanasa. Egyre tobb ceg kenyszerul drakoi kiadas-csokkentesre, es cash-el valo szigoru takarekossagra.
A FED kamatemeles csak olaj a tuzre, mert ettol kezdve magasabbak lesznek a kamat-kiadasok. A fem, olaj, gaz termeloknek osztalekot kell csokkenteni vagy leallitani egeszen. Negy konkret pelda:
KinderMorgan, az USA nagy csovezetek cege 70%ot zuhant hetek alatt. Az AngloAmerican egzisztencialis valsagban van, a banyainak 60%-at eladna, hogy valahogy tuleljen. A svajci Glencore probal adossagtol szabadulni, de a reszvenyei 75% esesben vannak.
Freeport McMoran, a rez kiralya csokkenti beruhazasait es felfuggesztette az osztalekat. akarcsak a vaserc kiralya, a BHP.
2)Az olaj banyaszok es oriasok is szorulnak. A Chevron elnoke azt mondja (mint Draghi), hogy “akarmibe is kerul, megvedjuk az osztalekot”. A Conoco capex-et csokkent, leallitja a sajatreszveny vasarlast, takarekoskodasi programot indit.
A Texasi olajtermelok egy eve 80 USD korul hedgeltek a kitermelest, szoval eddig egesz jol birtak. Csakhogy mostanaban lejarnak az opciok, es a 35-40 USD kozotti arak oriasi uj nyomast adnak rajuk: szerintem a ¾ reszuk egyenesen panikban van, a Texasi bankokkal egyutt, akik hitelezik oket.
Ez igy megy az egesz szektorban.
Kulon balhe a vegyiparban, hogy a 2 behemot, a Dow es a Dupont keszul hazassagra. Csakhogy nem jokedvukben, hanem mert ugyan csak kiadas-novelessel jar, de egutt talan hitelkepesebbek. Egyelore azt hiszik,a szekek atrendezese a fedelzeten segit a viharban. Az eso bevetek es eltuno profit kozben a hitelek fenntartasanak koltsege tovabb no.
3)Ekozben a spekulativ adossagpiacon (junk bonds) nagy a felfordulas. A junk kamatok gyorsan emelkednek, es egyre tobb a nagyon megszorult kibocsato: a regit alig kepesek fizetni a csokkeno bevetelekbol, es kozben az uj hiteleket dragabban kapjak.
A Third Avenue Fund, ami junk bondra specializalt, arra kenyszerult, hogy leallitsa a befektetoi kifizeteseket: illikvid pairjait nem birja eladni csak oriasi diskzonttal, es addig nem adja vissza a befektetoinek a penzet. Ez mar nemcsak nalunk gond. Aki kivancsi, annak felsorolok meg 10 hasonlo Alapot, akik ugyanerre keszulodnek. Penteken a Junk-bond mar katasztrofalisnak is nevezheto eseben volt; a 95-on tavaly megvett pairokert 80 alatt adnak vissza, tessak megnezni HYG es JNK chartot.
A Fitch azt jelenti, hogy a Junk bond default aranya a tavalyi 3%rol 4.5%ra nott. Az energia cegeknel ez most 11%.
4)A hedge Fundok szokasos pozicioja, hogy high-risk long/ treasury short poziciokat vesznek, iden nagyon pocsekul mukodott.
Extrem idegesseg van, a hedgefundok idei atlag hozama -6% korulinek latszik most. A kulon katasztrofanak elik meg, hogy megy el a penz az Alapokbol, pedig sok even at jott; van, ahol 60%al csokkent az iden a Fund vagyona. Meg a Pimco Total Return, minden alapok nagyapja is veszit invesztorokat.
5)Essen par szo a FED kamatemeles varhato kovetkezmenyeirol is.
A sajto tele vegtelenul optimista cikkekkel, hogy a kamatemeles kimondottan pozitiv hatasu is lehet. De nezzuk a tenyeket es a statisztikakat. Aki bond piacon valaha mukodott, annak ezek a szamok biztosan ismertek lesznek.
5.1) Az ismert, hogy amikor a FED expanziv monetaris politikat csinal, az SP500 15% korul emelkedik, es amikor restrikciosat, akkor 5% az atlag. Ha levonjuk a normalisan 2-4% inflaciot, akkor kijon a valos hozam. Az elmult 7 ev szep en igazolta a statisztika elso felet, es a kovetkezo akarhany ev alighanem igazolja a masik felet is.
Csak nem egyforman erint minden szektort. A fogyasztoi discretionary szektorok (autok, ruha, kisker, haztartas, lakas) expanziv monetaris idokben jobban nonek, mert van penze ra az embereknek.
A restriktiv idokban meg a defenziv szektorok, mint elelmiszer, energia, utility megy jobban, mert muszaj naponta enni.
5.2)A kotvenyeknel nincs nagy kulonbseg az expenziv-restriktiv idok kozott, talan csak 1%, de megis, tobbnyire okosabb treasuryt tartani, mint largeCap reszvenyeket restrikcioban.
A Junk-bond persze mas, ott van 4% koruli kulonbseg, aminek tobbnyire az a baja, hogy restrikcios idokban az arfolyama is pocsek, hiszen a junkbond egy fura hibrid allatfajta a bond es a reszveny kozott.
A REIT eseteben viszont 16% es 8% az atlagos hozam expanziv/restriktiv idokben. De ott is gond, hogy az ingatlanok aranak esese elviszi a 8% hozamot.
5.3)A nyersanyagok viszont nagyjabol a reszvenyekkel szembe mozognak. A restriktiv idokben a nyersanyagok atlag 15% korul dragulnak, de nem hoznak semmit az expanzios idok vegen. Ez most ennel rosszabb allapot, de fog az fordulni.
5.4)Az arany olyan, mint a bond piac: nem nagyon korrelal semmivel, a monetaris politikaval se.
A lenyeg az egesznek az, hogy ha ez a sokeves statisztikai atlag, akkor nem kene annyi pozitiv spint ujsagiroskodni, hogy a ksiuttorok mind gyanutlanul bele-setaljanak a nyitott kelepcebe. Legalabb tudjak a varhato eselyeiket.
6)Szoval, akkor mi is varhato az USA-ban a 2016 evben? Milyen is lesz a monetaris politika? Hogyan hat a dollar arfolyam mozgasa? Milyen lesz a profit alakulasa? Milyen fo tenyezok fognak hatni ezeken kivul a reszveny arakra?
Es itt mar a fundas megfontolasokon kivul, erdemes a hosszabb tavu Elliotos strukturakat is nezegetni egy kicsit. Hamar ra lehet jonni, hogy nagyon masok a kilatasok a 6 fo regioban, es az 5 asset-class-ban.
Folyt. kov, ha lesz idom.
1)Folytatodott a nyersanyagok ar-zuhanasa. Egyre tobb ceg kenyszerul drakoi kiadas-csokkentesre, es cash-el valo szigoru takarekossagra.
A FED kamatemeles csak olaj a tuzre, mert ettol kezdve magasabbak lesznek a kamat-kiadasok. A fem, olaj, gaz termeloknek osztalekot kell csokkenteni vagy leallitani egeszen. Negy konkret pelda:
KinderMorgan, az USA nagy csovezetek cege 70%ot zuhant hetek alatt. Az AngloAmerican egzisztencialis valsagban van, a banyainak 60%-at eladna, hogy valahogy tuleljen. A svajci Glencore probal adossagtol szabadulni, de a reszvenyei 75% esesben vannak.
Freeport McMoran, a rez kiralya csokkenti beruhazasait es felfuggesztette az osztalekat. akarcsak a vaserc kiralya, a BHP.
2)Az olaj banyaszok es oriasok is szorulnak. A Chevron elnoke azt mondja (mint Draghi), hogy “akarmibe is kerul, megvedjuk az osztalekot”. A Conoco capex-et csokkent, leallitja a sajatreszveny vasarlast, takarekoskodasi programot indit.
A Texasi olajtermelok egy eve 80 USD korul hedgeltek a kitermelest, szoval eddig egesz jol birtak. Csakhogy mostanaban lejarnak az opciok, es a 35-40 USD kozotti arak oriasi uj nyomast adnak rajuk: szerintem a ¾ reszuk egyenesen panikban van, a Texasi bankokkal egyutt, akik hitelezik oket.
Ez igy megy az egesz szektorban.
Kulon balhe a vegyiparban, hogy a 2 behemot, a Dow es a Dupont keszul hazassagra. Csakhogy nem jokedvukben, hanem mert ugyan csak kiadas-novelessel jar, de egutt talan hitelkepesebbek. Egyelore azt hiszik,a szekek atrendezese a fedelzeten segit a viharban. Az eso bevetek es eltuno profit kozben a hitelek fenntartasanak koltsege tovabb no.
3)Ekozben a spekulativ adossagpiacon (junk bonds) nagy a felfordulas. A junk kamatok gyorsan emelkednek, es egyre tobb a nagyon megszorult kibocsato: a regit alig kepesek fizetni a csokkeno bevetelekbol, es kozben az uj hiteleket dragabban kapjak.
A Third Avenue Fund, ami junk bondra specializalt, arra kenyszerult, hogy leallitsa a befektetoi kifizeteseket: illikvid pairjait nem birja eladni csak oriasi diskzonttal, es addig nem adja vissza a befektetoinek a penzet. Ez mar nemcsak nalunk gond. Aki kivancsi, annak felsorolok meg 10 hasonlo Alapot, akik ugyanerre keszulodnek. Penteken a Junk-bond mar katasztrofalisnak is nevezheto eseben volt; a 95-on tavaly megvett pairokert 80 alatt adnak vissza, tessak megnezni HYG es JNK chartot.
A Fitch azt jelenti, hogy a Junk bond default aranya a tavalyi 3%rol 4.5%ra nott. Az energia cegeknel ez most 11%.
4)A hedge Fundok szokasos pozicioja, hogy high-risk long/ treasury short poziciokat vesznek, iden nagyon pocsekul mukodott.
Extrem idegesseg van, a hedgefundok idei atlag hozama -6% korulinek latszik most. A kulon katasztrofanak elik meg, hogy megy el a penz az Alapokbol, pedig sok even at jott; van, ahol 60%al csokkent az iden a Fund vagyona. Meg a Pimco Total Return, minden alapok nagyapja is veszit invesztorokat.
5)Essen par szo a FED kamatemeles varhato kovetkezmenyeirol is.
A sajto tele vegtelenul optimista cikkekkel, hogy a kamatemeles kimondottan pozitiv hatasu is lehet. De nezzuk a tenyeket es a statisztikakat. Aki bond piacon valaha mukodott, annak ezek a szamok biztosan ismertek lesznek.
5.1) Az ismert, hogy amikor a FED expanziv monetaris politikat csinal, az SP500 15% korul emelkedik, es amikor restrikciosat, akkor 5% az atlag. Ha levonjuk a normalisan 2-4% inflaciot, akkor kijon a valos hozam. Az elmult 7 ev szep en igazolta a statisztika elso felet, es a kovetkezo akarhany ev alighanem igazolja a masik felet is.
Csak nem egyforman erint minden szektort. A fogyasztoi discretionary szektorok (autok, ruha, kisker, haztartas, lakas) expanziv monetaris idokben jobban nonek, mert van penze ra az embereknek.
A restriktiv idokban meg a defenziv szektorok, mint elelmiszer, energia, utility megy jobban, mert muszaj naponta enni.
5.2)A kotvenyeknel nincs nagy kulonbseg az expenziv-restriktiv idok kozott, talan csak 1%, de megis, tobbnyire okosabb treasuryt tartani, mint largeCap reszvenyeket restrikcioban.
A Junk-bond persze mas, ott van 4% koruli kulonbseg, aminek tobbnyire az a baja, hogy restrikcios idokban az arfolyama is pocsek, hiszen a junkbond egy fura hibrid allatfajta a bond es a reszveny kozott.
A REIT eseteben viszont 16% es 8% az atlagos hozam expanziv/restriktiv idokben. De ott is gond, hogy az ingatlanok aranak esese elviszi a 8% hozamot.
5.3)A nyersanyagok viszont nagyjabol a reszvenyekkel szembe mozognak. A restriktiv idokben a nyersanyagok atlag 15% korul dragulnak, de nem hoznak semmit az expanzios idok vegen. Ez most ennel rosszabb allapot, de fog az fordulni.
5.4)Az arany olyan, mint a bond piac: nem nagyon korrelal semmivel, a monetaris politikaval se.
A lenyeg az egesznek az, hogy ha ez a sokeves statisztikai atlag, akkor nem kene annyi pozitiv spint ujsagiroskodni, hogy a ksiuttorok mind gyanutlanul bele-setaljanak a nyitott kelepcebe. Legalabb tudjak a varhato eselyeiket.
6)Szoval, akkor mi is varhato az USA-ban a 2016 evben? Milyen is lesz a monetaris politika? Hogyan hat a dollar arfolyam mozgasa? Milyen lesz a profit alakulasa? Milyen fo tenyezok fognak hatni ezeken kivul a reszveny arakra?
Es itt mar a fundas megfontolasokon kivul, erdemes a hosszabb tavu Elliotos strukturakat is nezegetni egy kicsit. Hamar ra lehet jonni, hogy nagyon masok a kilatasok a 6 fo regioban, es az 5 asset-class-ban.
Folyt. kov, ha lesz idom.
Ázsia: mérsékelt optimizmus
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=1&i=131019