Fuu az kemény, ma nem akartam a Dax ts-el foglalkozni elég volt egész héten kicsit belefáradtam ma káosz van a melóhelyen nem mindig tudom nézni a chartot:(
Pedig modtam,hogy Usa Matolcsy ááá senkit nem érdekel:)
Bocs, nem a definíciót kérdeztem, hanem hogy hol látsz moral hazardot akkor, ha senki nincs kirekesztve az információból, max. lusta vagy hülye vagy is-is.
Matolcsy csak jobb lehet.
Simor András a héten elismerte: voltak hibás döntései, például az, hogy bár a devizahitelek felépülésének durván kétharmada az ő hivatali időszaka előtt történt, az MNB nem lépett fel elég aktívan a devizahitelezés további terjedése ellen.
Senki sem hívta fel arra a veszélyre a figyelmet, hogy a devizahitelezés az árfolyam erősödését is gerjeszti, tehát amennyiben leáll, úgy az árfolyam mögötti tőkeáramlásokból egy óriási, évi 5-10 milliárd eurós tétel kiesik – hangsúlyozta a gazdaságkutató elemzésében.
A szavakban a függetlenségéért küzdő jegybankról most fehéren feketén kiderült, hogy már rég odalett a függetlensége. Simor András legújabb botránya azonban ékes bizonyítéka annak, hogy mennyire más mércével mérnek itthon. Itt a nemzeti bank elnöke nem kér bocsánatot, mert hibázott, mert felhatalmazás nélkül adott ki üzleti adatokat. Nem nyújtja be azonnali lemondását, hanem egy olyan adatszolgáltatási kötelezettségről beszél, amit nem képes bizonyítani. Nem szerepel ilyen szintű és mértékű adatkiadási-vállalás sem a 2008-ban kötött IMF–EU-hitel szerződésében, sem pedig a valutaalap alapokmányában. Háttéralku köttetett talán? Ugyan mi alapján adott ki a Simor vezette jegybank banktitoknak minősülő információkat naponta az IMF-nek? Hol, kik és milyen formában állapodtak meg arról, hogy milyen rendszerességgel, mely intervallumban, mely bankokról és pontosan milyen adatsorokat kell kiszolgáltatni a valutaalapnak? És hogy ezekre a kérdésekre az lehet a mindent feloldó magyarázat, hogy az Állami Számvevőszék lépte túl a hatáskörét, amikor ellenőrzött és publikálta a vizsgálati anyagát, az nonszensz.
Más országban már régen repült volna a székéből a jegybankelnök, ha bármiféle felhatalmazás nélkül kiadta volna a legnagyobb bankok adatait egy harmadik félnek. Sőt, azt a vezetőt is sürgősen menesztették volna, aki olyan monetáris politikához adja a nevét, amelynek révén öt év alatt ezermilliárd forint kamatot kellett fizetnie a központi banknak. S el tudjuk képzelni, hogy például az angol jegybank elnöke külföldi offshore-számlákon őrizgeti a pénzét, mindezt kifelejti a vagyonnyilatkozatából, majd miután rajtakapják, nem hajlandó bizonyítékot mutatni arról, hogy itthon leadózta a vagyonát? Képtelenség lenne, ugye?
Az biztos, hogy a számvevők alaposan felbolygatták Simor András utolsó napjait a jegybanknál. Érthető is, hogy ez dühíti őt, aki mandátumának idején mindvégig kínosan ügyelt feddhetetlenségének látszatára, a függetlenségre hivatkozva pedig minden kísérletet visszavert, amelynek célja az MNB elszámoltatása lett volna. Most pedig távozása előtt kénytelen volt beismerni, hogy mulasztott. Azt, hogy olyan gyorsan igyekeztek megfelelni, hogy elfelejtkeztek a jogi kötelezettségekről. A központi bank vezére a képviselők előtt próbálta elbagatellizálni az ügyet, de ő is tudta, hogy ennél lényegesen nagyobb súlya van a történteknek. Hiszen nemcsak néhány aláírás hiányáról, hanem az általa vezetett jegybank egész szellemiségéről van szó. Amellyel pénzben mérhető károkat lehet okozni egy országnak.
De ami még ennél is súlyosabb, négy évvel a történések kezdete után, amikor a számvevők rávilágítottak a problémákra, a jegybanknál megpróbálták elkendőzni a mulasztásokat. Utólagosan bekérték az érintett nagybankoktól az engedélyeket, ami, akárhogy is nézzük, védhetetlen. Simor szerint nem az. Szerinte csak a postával foglalkozó dolgozójuk felejtette el a bankokkal aláíratni 2008-ban a papírokat. És ennek utólagos pótlása történt meg tavaly karácsonyra sebtében. De ki hiszi ezt el neki? És egyáltalán hogyan lehetséges, hogy mindvégig senki sem fedezte fel a hiányosságot?
Ettől függetlenül szerinte rendben volt az, hogy a független magyar jegybank a washingtoni székhelyű szervezet fiókjaként viselkedett, és szervilis módon végrehajtotta annak utasításait. Sőt, mint ahogy mondta, a vitatott lépések az ország érdekeit szolgálták. De hogy ez mit is fed tulajdonképpen, azzal kapcsolatban már meglehetősen sántít az MNB-elnök érvelése. Szerinte ugyanis – miután a valutaalap meghitelezte az államcsődtől már csak két hétre álló országot – meg kellett bizonyosodnia a bekért adatok alapján arról, hogy ez a pénz nem megy ki hazánkból a bankok révén.
Ezzel a lépéssel egyébként – azon túlmenően, hogy törvényt sértettek – pénzügyi szempontból kiszolgáltatták hazánkat a világszervezetnek, hiszen az információk alkalmasak arra, hogy egy ország ellen spekulációs támadás indulhasson.
Mi végre hát ez a szolgai lojalitás az IMF felé? És ha mindez megtörténhetett, milyen okot keressünk amögött, hogy öt év alatt a magas alapkamat miatt ezermilliárd forintot fizetett ki a jegybank kamatként főleg a kereskedelmi bankoknak? Az a jegybank, melynek tartalékait 2007-ben és 2010-ben is fel kellett tölteni, és idén akár 150 milliárd forint is lehet ez a kötelezettség. Joggal tették fel már sokan a kérdést: kinek a jegybankja az MNB, a valutaalapé vagy a magyar államé? Meddig lehet a függetlenség mögé bújni, amikor egy ország gazdasága a tét?
Egyik pártnak sem lehet elhinni semmi, mivel csak ígérgetnek és nincs mögötte bizonyíték. Az, hogy kit mennyire tudnak elvakítani az ember függő. Függetlenként érdemes nézni a dolgokat és akkor nincs az, hogy valaki elfogult egy párttal szemben és elhisz mindent, mert korábban is ezt tette. Sokan nem látják át a dolgokat és elhisznek minden alaptalan ígéretet.Politikus csak olyan ember lehet akinek vastag a bőr a képén. Meggyőzően kell hazudni, csalni és ilyen helyen a csak szakmailag hiteles emberek elvesznének. Az ilyen szakemberek feladata lenne átlátni a hazugságok mögé és néha tájékoztatni a laikus embereket. Ha valaki meggyőzően adja elő magát nem feltétlen van mögötte valós tartalom.
2004-től elindultak az EU-s fejlesztések is, aminél az önerő aránya elég magas volt, ugyanakkor csábító volt a beruházás. Az önerőt azonban csak eladósodással tudták biztosítani az önkormányzatok.
Nem csak az önkormányzatokkal van a gond, az egész magyar gazdaság, az állam, a lakosság és a cégek is jelentős részben külföldről származó hitelből éltek , az egész belső fogyasztás( így a gdp ) az osztrákok, németek, stb. kölcsönpénzéből finanszírozott lufi volt.
Kormányváltáskor már érezhető volt ezek következménye. Ha nem lett volna váltás ott tartanánk, mint Spanyolország, Görögország vagy Olaszország.
A rendszerváltás legfontosabb vívmánya volt az önkormányzati rendszer létrejötte - mondta el Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a Világgazdaság „Önkormányzatok'2013 A nagy változások éve” című konferenciáján szerdán. Tállai András „Így változik az önkormányzatok szabályozása” című előadásában hangsúlyozta: az évek során egyre több feladatot adtak az önkormányzatoknak. A helyi konfliktusokat áthelyezték önkormányzati szintre, és 22 év alatt egyre több feladatot és egyre kevesebb központi finanszírozást kaptak az önkormányzatok.
Az Orbán-kormány volt az első a rendszerváltás óta, aki merte vállalni azt, hogy hozzányúljon a rendszerhez – mondta el Dietz Ferenc, a TÖOSZ társelnöke a Világgazdaság konferenciáján. Az adósságkonszolidáció révbe ért – vélekedett. Szerinte a korábbi évek folyamatos pénzkivonása után érdemi segítséget kaptak az önkormányzatok. Hosszú távon zárt rendszer alakul ki, és az önkormányzatoknak is végig kell gondolni saját gazdálkodásukat. A 2013-as év alapvetően fogja érinteni az egész szférát – hívta fel a figyelmet.
2007 és 2010 között romlott az önkormányzatok pénzügyi egyensúlya. Domokos szerint fokozódtak a pénzügyi kockázatok. Az eladósodás fontos oka volt, hogy az EU-s támogatású beruházások önerő igényéhez az önkormányzatoknak nem volt saját forrása – vélekedett. Erre fel kellett készülniük az önkormányzatoknak. A banki szektor nem forinthiteleket akart kínálni, hanem devizahitelt – húzta alá. A magyar forintkamatnak a töredékért lehetett hitelt kapni, és 2008-ig nem lehetett látni az árfolyamkockázatokat sem.
Egy kis emlékeztető a múltból sokan elfelejtették:
Végbement Magyarország teljes kiárusítása
Tóth Dezsô, a MIÉP Ifjúsági Tagozat elnökhelyettese
Az MSZP beteljesítette az adótörvényekkel a magyar lakosság teljes kisemmizését. Ha megnézünk ezekbôl néhányat, kinyílik zsebünkben a bicska. Az áfa-emelés, a gyes és a gyed megkurtítása, az ingatlanadó, mind-mind a nép elleni merénylet részei. Az áfa-emeléssel elérik, hogy a lakossági fogyasztás még jobban vissza fog esni. Hiába vitték le 18%-ra néhány alapvetô élelmiszer áfá-ját, azok így sem lesznek olcsóbbak a jövedéki adó növelése miatti többletköltségek miatt. A gyes és gyed megrövidítésének akkor sem lenne értelme, ha lennének munkahelyek, ahová a kismamák vissza tudnának menni dolgozni. És itt van még ráadásként az ingatlanadó, más néven vagyonadó. Kinek és miért érdeke bevezetni? Csak nem az az ok, hogy a még meglévô és küszködô középosztály budai és egyéb értékesebb helyen lévô ingatlanjait elvegyék és a betelepülôk részére a piaci érték alatt kiárusítsák. Ezzel is megváltoztatják a többségében jobboldali kerületek összetételét. A magyar lakjon csak panelban vagy putrikban. Nagyon sok család nem tud évi négy-ötszázezreket fizetni ingatlanja után. Örülnek, ha a közüzemi díjakat kifizetik havonta.
Ráadásul alkotmányossági szempontból is kérdéses ez az adónem. Persze a Bajnai-félék röhögve ki tudnák fizetni a házaikra kivetett adót, már ha megteszik egyáltalán.
És még nem beszéltünk a 13. havi nyugdíj és fizetések elvételérôl, a különbözô utalványok megadóztatásáról. Adóztassák meg az itt mûködô külföldi multicégeket és számoltassák el az off-shore céges Bajnai–Gyurcsány–Kóka-féléket. Fel kellene tárni a makói olajmezôket, és nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vízkincsünkre és mezôgazdaságunkra. Ne hagyjuk, hogy mindent eladjanak! A MIÉP IT felháborítónak tart minden olyan intézkedést, amivel a magyar lakosságot sújtják. Aggasztónak tartjuk, hogy Magyarország kiárusítása eddig nem látott gyorsasággal folyik. És akik ez ellen már évtizedekkel ezelôtt
felhívták a figyelmet, minden eszközzel elhallgattatják és akadályozzák. Csurka István megmondta évekkel ezelôtt, hogy palesztinok leszünk saját hazánkban. Most nagyon úgy tûnik, hogy nem sok hiányzik hozzá. Reméljük, hogy a magyarok túlnyomó része hamarosan rájön az igazságra és elsöpri végre ezt az idegenszívû rendszert. Jó lenne már fellélegezni.
Tóth Dezsô, a MIÉP Ifjúsági Tagozat elnökhelyettese
Ebben mind igazad van, a gazdasági információk megbasztatása (pl. OTP és HUF mutyizása is) mind káros, mert szuboptimális allokációhoz vezet. De a moral hazardra nem válaszoltál. Ha mégoly mesterséges is a kamatláb, amire reagálnak az aktorok, legalább a reakciójukért nekik kéne felelni, nem?
OTP részvényesek ide!