Anno volt egy megbizasunk, csináljunk csirkeknek egy napból két napot. Volt napfelkelte nappal majd szép napnyugta 12 oras nap. Becsaptak csirkéket 2x többet nőttek. Utana ugyanez gyógyszergyár tengerimalacok.
Ezeket nem lehet utolérni, mert szájhagyomány alapján működnek. A helyiek boldogok, mert ők "mást" kapnak. Meg érzik, hogy sokkal finomabb. Barátom villantani akart, hogy sikerült beszereznie mangalica szalonnát. Micsoda egészséges. Hááát??? Nekünk volt mangalica disznónk, annak a 2/3 a zsír volt. A rántott szelet számomra ehetetlen, mert egy fél tenyérnyi hús, sűrűn átszőve zsírral. A préssajt szintén, abban meg a szőrtüszők voltak undorítóak.Mivel a bőrből azt a szőrt nem tudod kiégetni a perzseléssel, böki a nyelved. De a fekete mangalicánknál a szalonnában is volt látható szőrtüsző. Ráadásul egy osztrák gazda mondta, ha táppal van etetve a mangalica, ugyanolyan koleszterin bomba, mint a fehér, csak sokkal lassabban nő meg. Csak annak van egészségesebb zsírja, amelyik legelészik, 5 évig.
FIREgyilkos barátunk nagy márkákat kért, hát a coca cola a keleti piacnál izocukorral édesítette az italát, mert az jóval olcsóbb. Nem káros, kukoricából csinálják . Azzal védekeztek, hogy a keletiek ezt az ízt szeretik. "A magyarországi forgalomba kerülő hagyományos Coca-Cola receptekben cukor (szacharóz) helyett izocukrot (glükóz-fruktóz szirupot) használnak az édesítéshez. Az izocukor egy magas cukortartalmú, kukoricából előállított szirup, amelyet a Coca-Cola HBC Magyarország (a szlovákiai és magyarországi piacot is ellátó dunaharaszti gyár) alkalmaz."
Borzasztó, hogy ebben az országban minden szinten megy a csalás. Az ilyeneknek milliós birsagokkal venném el a kedvét, hogy becsapjak a vásárlókat. Esetleg.még egy kis idő a hűvösön.
A háztáji parasztok is elég találékonyak. Sokszor van náluk nagyüzemi áru, átvarázsolva hazaivá. Nagyon sok termelői piacon árulnak láncolatban megvett terméket. Az egyik ilyen a dinnye, nagy szakértőnek kell lenni, hogy megállapítsák, a CBA-ból van, vagy a magántermelő dobta piacra. Csak az ára háromszoros, mert hazai. Van egy ismerősöm, ő csirkét árul, háztájiból. Ha nagyobb az érdeklődés, elmegy a farmra , vesz nagyiparit, aztán tartja még 1-2 hétig, azután tovább adja. Az a különbség, hogy a nagyiparit 1,5-2 kilósig tartják, nála nagyobbak a csirkék, csupa háj. Ja meg az ára.....minimum duplája, de inkább háromszorosa az akciós áruházosnak. A sok mesterséf meg érzi a különbséget. Ez nagyon hasonló, mint mikor apósom a shellnél tankol, mert jobban megy a kocsi. Hetvennel járja, 1300 köbcentis. :-) Évente rámegy vagy 2000 kilométert.
A marha tenyésztést is a belgak fejlesztették tökélyre, a belga husmarha, a Belgian Blue, elkepesztően néz ki, kettős izomzatának koszonhetöen, ami tulajdonképpen egy genetikai hiba eredménye, azt használták ki a tenyésztésnél. A bikák 1300 kg fölöttiek, csupa izom állatok. A nőstények császármetszessel szülnek, mivel a belső izomzat nagyon leszukiti a szulocsatornat. A telepeken erre egy külön állvány van amibe beallitjak az állatot és ott végzik el a műtétet. Mióta ezt tudom nem veszem meg ezt az egyébként nagyon finom húst ami egyébként igazi "belgikum" nagyon büszkék rá.
A megnevezéseket nem pontosan tudom, de nálunk borjúnak a még le nem választott szarvasmarhát nevezik. Aztán van a növendék, ami még nem ivarérett, aztán a bika. Amit kiherélnek, meg az ökör. A hús bikákat 600 kilósan adják, 750 kilóig szép a felhízás, ezek mennek a levesbe is. Ennél fiatalabb elég drága, ebből lesz a rántott borjúszelet. Van 1 tonna feletti bika is, de az már annyi kaját megevett, hogy csak mutogatni hordják, meg gondolom jó öreg is, beton kemény rágós hússal.
Minden relatív, mi a drága. A csirkéknél is van tojó csirke, meg hízó (brojler). A hízó csirkénél még jobb is , ha kakas, mert az is gyorsabban nő. A brojler mire ivaréretté válna, már régen elfogyasztjuk, mert eléri a vágó súlyt, így azoknál nem lényeg a tojás. A tojóknál már van olyan is, hogy egy nap 2 tojást is tojik, de kb 22 hét után kezdik csak, a hízókat 6 hét után mészárolják le. Csirkét is hizlaltunk, a nemesítés csodákra képes. Ha csak egyszerű takarmányt kap, nem nagyon hízik, kell a tömény fehérje......szója, borsó. Régebben szárított hal, meg szárított vér, meg bármi szemét. Egy szóval táp. Ezeket hívták hallisztnek, vérlisztnek, húslisztnek, mert a hús az izom, az izom fehérje, amihez fehérje szükséges. Ha jól tudom, már az EU-ban tiltott állati fehérjét etetni a növény és mindenevőkkel. A nagyüzemi tojó csirkék 1,5 év alatt kitojják magukat, aztán ócskavas áron széthordják az éttermekbe, jó kakaspörköltnek. Igen, az öreg nőstény tojót. Lehet csontot szopogatni, mert hús, az nem sok van rajta. Azt viszont tudom, hogy nem sok étterem hajlandó élő állatot befogadni, csak konyhakész állapotban veszik át. Tojó génnel felvértezett kakason sincs sok hús, de etetni kell 4-5 hónapig, mire felnő pörköltnek. De addig semmi haszna.
érdekes, pedig nagyon drága a marhahús. Van egy hentes ahol szoktam marhahúst venni. Főleg levesnek. Nagyon jóízű a hústól a leves. Kérdeztem milyen hús. Azt mondta bikaborjú. Nem kicsi borjú hanem ami már közel van a felnőtt korhoz. Kamasz :) Az argentínoknál pampákon legeltetik az állatokat gondolom ettől egészséges és olcsó a hús amit eladnak. A spanyolokat nem tudom. 80as években volt ismerős aki felvásárolta pár forinttért a kikelt kiskakasokat (nem kellett lefolytani őket.)és csirke méretig nevelte őket utána eladta ezeket a vendéglőknek. Finom a kakasleves és kakaspörkölt. Még emléxem elmonta honnan lehet tudni kakas vagy tyúk a kiscsirke. A szárnyát nézik, ha fűrészfog szerűen nőnek a tollak az a kakas amelyik egy sorban egyforma hosszú az a tyúk.
"A tehén ad tejet a bika meg nagyobb testű sokkal több húsa van, megnézném azt a tejtermelő üzemet, ahol több bika van." Mivel a tehén is csak ember, csak azután ad tejet, ha szül. Aztán az elapad. Ilyenkor gyorsan inszeminálják, hogy újra szüljön és adjon tejet. A régi TSZ ek hizlalással is foglalkoztak, ha véletlenül bika született, azt is felhizlalták, jó drágán. Aztán veszteséggel eladták, a többi ágazat elnyelte a veszteséget. Tudom, hogy a tehén nem lila. :-) Itt nem ez volt a lényeg, hanem a második mondatod, ha tejelő bika születik, azt rásózzák a kicsikre, kínlódjanak vele, hátha ad tejet, az arra volt nemesítve, hús alig van rajta. Mivel nekünk volt növénytermesztésünk, a termény tisztításánál keletkezett "szemetet" etettük fel a bikákkal, így a takarmány ingyen volt, ezért érte meg 2-2,5 évig is tartani és 750 kilósan eladni. Persze a munkát nem számolva. Ezt a nagyipar nem engedheti meg magának, mert akkor minimum duplája lenne a hús az üzletekben.
Pontosan ezt írtam, a nagyipar járatja csúcsra, ezért söpri el a kicsiket, sírnak nálunk az állattartók. Ezért drága a háztáji, mert nem gazdaságos. Az ember magának tartja, nem számolja a költségeket. Az üzletben azért olcsó a hús, mert a sertést 100 kiló alatt már levágják.Mikor volt a száj és körömfájás, az állatszállítást betiltották, így a disznót tovább kellett tartani. A nagy sertéstartók is kártérítést követeltek, mert 100 kiló felett a felhízás lassul, feleslegesen tömik beléjük a drága takarmányt. Sokan panaszkodnak, hogy a feldolgozók vizet nyomnak a húsba, mert ha sütöd, áll alatta a lé. Igen, van, mikor aromát fecskendeznek bele, mikor ízesítik, de a rendes húsban azért van annyi víz, mert nagyon fiatal az állat. Meg fagyasztják. Ezt a dánok nagyon értik, kényeztetik a disznót, csak minél gyorsabban nőjön, klimatizált szupermodern istállókban. Mindenkit legyűrnek a piacon. Mi is hizlaltunk Holstein-friz nem hús marhát, de volt limousin és simmentáli is. Mivel élő súlyban adtuk el, a limousinért mindig többet adtak, mert a hús kihozatala sokkal jobb volt. Lehetett is látni, kisebb állat volt, de csupa izom, míg a tejelők óriási pata, vagy fej, semmi hús. Kilencvenes éve elején próbálkoztunk állattartásból megélni, de 1,5 év tapasztalat után felszámoltuk. A TSZ-ek meg szinte csődbe mentek emiatt. Az üzletláncainkban azért nincs magyar hús, mert az drága, jöhet a spanyol, meg a lengyel nagyipari, olcsó.
"A nagyipar azért ennyire jövedelmező, mert mindent csúcsra járatnak." Ez az ipar működési elve. "Van tejelő marha, meg húsmarha. A húsmarhánál a bikákat részesítik előnybe,a tejelőnél meg a teheneket." A tehén ad tejet a bika meg nagyobb testű sokkal több húsa van, megnézném azt a tejtermelő üzemet, ahol több bika van. "Ha ellenkező nemű születik, azt sokszor el is likvidálják, mert azzal nem érnek el csúcshozamot." Inkább eladják, mert bevétel van belőle. A háztájiban a tejelő tehenek bika borjait is érdemes felhizlalni. Nem lesznek olyan nagyok a húsrészek, mint a húsmarhánál, de nagyon zamatos. Mi sokáig hizlaltunk, mert olcsón lehetett beszerezni.
"A tojások ivar szerinti kiválogatása a keltetés korai szakaszában történik, hogy megelőzzék a kiskakasok születését és felesleges leölését. Ezt a folyamatot tojás-szelekciónak vagy in-ovoivar-meghatározásnak nevezik."
A nagyipar azért ennyire jövedelmező, mert mindent csúcsra járatnak. Van tejelő marha, meg húsmarha. A húsmarhánál a bikákat részesítik előnybe,a tejelőnél meg a teheneket. Ha ellenkező nemű születik, azt sokszor el is likvidálják, mert azzal nem érnek el csúcshozamot. Még szerencsére ezt sem bízzák a véletlenre, ki tudják válogatni a spermát, hogy nagy valószínűséggel a kívánt nemű egyed szülessen.
Bocs! Még egy kis kitérő. Néhány éve vittünk egy mentett madarat az egyik madármentő helyre. Sok mindent megmutattak. Volt jó néhány kis fehér gólya, még nem nagyon tudtak önállóan repülni. Kérdeztük többek között, hogy mivel etetik. Válasz, napos csibével. Keltetőből kapják a kakas csibéket. Kérdésre, hogy mi történik a rengeteg napos kakas csibével, válasz megy a baromfi párizsiba és ami még felháborító, hogy ahogy vannak, élve mennek a kutterbe.
Ez már régebben volt, egy szárnyas feldolgozó üzem igazgatója apám jó barátja volt, mondta, mostantól már nem lesznek tolldarabok a pástétomban. Miért, kidobjátok majd a szemetet? Dehogy, már nem darálják, hanem magas fordulatú késekkel pépesítik, így már olyan apró, hogy szabad szemmel nem lehet megtalálni.
F.I.R.E. életmód (általánosságban)