Az én jövőmátrixomban addig tart amíg kitalálják a cégek, hogy jó... sz.r az egész.. Akkor cseréljük le tényleg az embereket Ai-ra. A 28-ra húzot charrokkal én már jó ideje számolok, különböző dolgok alapján. A legtöbb elvont 😃 Szerintem minden oda fut ki. Nagyon fontos dátumnak tűnik. Korszakzáró és korszaknyitó. Cikluszáró, ciklusnyitó. Minden ott találkozik . Szerintem az Ai-t most le kell gyalulni.. Majd visszavenni a válság csúcsán. Nekem önsorsrontó önbeteljesítő mintázat az Ai. Csak a válság után másfajta világ lesz. Mivel civilizációs kérdés így minden lehet és annak az ellenkezője is. A döntési pont szerintem 28
A múltat vizsgálva valóban ez várható, de ugye nem tudjuk meddig tart és hasonló apróságok (már ha lesz). Meg hát akkor kell bevásárolni mikor akció van. Tegyük fel 27-ben elkezdődne egy ilyen, nekem pont hogy a részvény lenne csábítóbb hosszútávon. Persze pár évig jól járhatok az inflációkövetéssel, de utána? Akkor már inkább valami fixált állampapír jó hosszú időre.
Meddig? 2-3évig? Van nekem is állampapírom, nincs vele gond, de hosszú távon mindig a részvényalapú befektetések nyertek. Persze, aki nem akar jobban kockáztatni, annak jó.
Az SA elemző kiegészítése egy kommentelő felvetésére: Valóban, muszáj egy fejezetet is beiktatnom az eredmények kamatlábakra való érzékenységéről... Íme: 1) Szerencsére minden sokkal jobb, mint ahogy a számítások előtt elképzeltem a jól kezelt adósságlejárati szerkezet és az 50% alatti LTV miatt: ha nem 4,5%-ot, hanem 6,0%-ot feltételezünk refinanszírozásra, akkor: - 2030-ban a részvényesek jövedelme 1,3-ról 1,1 milliárd euróra csökken (az osztalékhozam továbbra is 6%); - és 2035-ben 1,4-ről 1,0 milliárd euróra csökken (az osztalékhozam 5%, és az osztalékok továbbra is alacsonyabbak, mint a cash flow). Mindez nem feltételez magasabb bérleti díjat (tehát ez a túl konzervatív számítás). 2) Biztosan van még két pozitív összefüggés: a) az infláció és a kamatlábak között: az infláció magasabb lesz ilyen kamatlábak mellett, és ez nagyobb bérleti díjhatást jelent (még a német szabályozás ellenére is); b) minél magasabbak a kamatlábak, annál kevesebb a beruházás, tehát kevesebb lakás van a piacon => magasabb bérleti díjak. Szóval, mi lehet rossz ebben az esetben? Csak nagyon rossz a gazdaság szempontjából. Pl. nagyon magas hosszú távú infláció (pl. 8% 10 éven keresztül - a bérleti díjak részben korlátozottak lesznek, miközben az adósságráták magasak lesznek). De még ebben az esetben is nyereséges lesz a Vonovia - a bérleti díjak növekedése, még ha késleltetve is, bőven fedezi az adósságköltségeket. Pont az a hozam lenne magasabb ebben az esetben, amit a befektetők megkövetelnek.
Vonovia SA elemzés (szerintem az eddigi legjobb): https://seekingalpha.com/article/4965630-vonovia-long-term-modelling-shows-resilience-short-term-positive-trigger-probable Befektetési tézis A Vonovia SE (a továbbiakban: Vonovia, EUR title-lel VNA és ADR title-lel VONOY ) részvényárfolyama több mint 40%-kal csökkent 2024 végéhez képest (29 euróról 16,90 euróra, illetve 9,34 dollárra az ADR esetében) a kamatcsökkentésekkel kapcsolatos felülvizsgált várakozások és a berlini regionális választások eredménye miatt , amelyeken a szocialisták győztek. A szocialisták évek óta javasolják a stratégiai eszközök, köztük a nagy ingatlantulajdonosok eszközeinek valamilyen módon történő államosítását, így a piac úgy ítélheti meg, hogy ennek a fenyegetésnek a valószínűsége megnőtt.Az alábbi hosszú távú modellezés azonban a Vonovia üzletágának ellenálló képességét mutatja még magas kamatkörnyezetben is, míg az államosítással kapcsolatos tények elemzése azt mutatja, hogy az nagyon gyorsan pozitív kiváltó okká válhat. Cégleírás és üzleti modell A Vonovia a nyugati világ legnagyobb bérbeadója (több mint 500 ezer lakóegységgel rendelkezik, főként Németországban). Összehasonlításképpen, az egyetlen zárt amerikai vállalat, a Vivmark Residential ( VMRK ), amely az Equity Residential és az AvalonBay egyesüléséből jött létre, közel 200 ezer bérlakásban rendelkezik részesedéssel. Ingatlanértéke azonban, amely körülbelül 70 milliárd euró, közel van a Vonovia 84 milliárd eurójához, a magasabb átlagos egységérték miatt. Ennek egyik oka, hogy a Vonovia átlagos lakása a megfizethető lakhatási kategóriába tartozik, és hogy a németországi lakások általában olcsóbbak.A Vonovia ezeket az eszközöket saját tőkével (55%) és adóssággal (45%) finanszírozza. Minősítése "BBB+" (befektetési fokozatú), stabil kilátásokkal.A vállalat lakásfelújítási szolgáltatásokat is nyújt (a hozzáadott értékű szegmens), és rendelkezik egy fejlesztési szegmenssel (építőipar). A bevétel 87%-a azonban bérbeadási tevékenységből és számos, a bérlőknek nyújtott rendszeres szolgáltatásból (közművek, internet stb.) származik.A Vonovia betartja az összes szerződési feltételét, és folyamatosan nyereséges. Kamatlábhatás Az üzletmenet egyszerű, és a legérdekesebb pénzügyi kérdés az, hogy vajon az alacsony kamatkörnyezetben felvett régi adósságok refinanszírozása a következő években megváltoztatja-e az általános gazdaságot. A kérdés megválaszolásához 2027-2035 közötti előrejelzésekre van szükség. Az ilyen hosszú távú modellezés általában túlzott, de ebben az esetben hozzájárul a jobb megértéshez.Az adósságszerkezet főként kötvényekből és nagyon kis mértékben (a finanszírozás kevesebb mint 10%-a) bankhitelekből áll; az alábbiakban a kötvényekre összpontosítunk.A meglévő adósságok lejáratai jól strukturáltak: nincsenek refinanszírozási „falak”, így a kamatlábak emelkedése is fokozatos. Pozitívum az is, hogy az olcsóbb adósság korábbi lejárata nem vezet a fennmaradó portfólió átlagos kamatlábának gyors növekedéséhez (2030-ig mindössze 20 bázisponttal emelkedik).Negatívum, hogy 2026 harmadik negyedévében a piaci kamatlábak emelkedtek, és az új hitelfelvétel költségét 4,3–4,5%-ra becsülhetjük (a nyolcéves német államkötvények 3,2%-os hozamának és a Vonovia 1,3%-os hitelfelárának összegeként számítva).A piac azt feltételezi, hogy 2030-ra a nyolcéves Bund hozama körülbelül 70 bázisponttal csökken. A konzervatív hozzáállás kedvéért azonban ebben a cikkben azt veszem figyelembe, hogy az új finanszírozás költsége a jelenlegi szinten marad.Ezekkel a feltételezésekkel a Vonovia jelenlegi, 2,1%-os kamatozású adósságának 4,5%-os új adóssággal való helyettesítése az átlagos finanszírozási költséget 2030-ra 3,3%-ra, 2035-re pedig 4,5%-ra növelné. Hogyan fog kinézni a jövedelmezőség? A kérdés megválaszolásához először azonosítsuk a főbb feltételezéseket. Néhányuk a vállalat legutóbbi (3. negyedéves) közleményén alapul (ami számomra ésszerűnek tűnik), míg másokat (hosszú távú és némileg konzervatív) én javasoltam. 1. feltételezés: Organikus bérleti díj növekedés A vállalat definíciója szerint az organikus bérleti díj növekedés magában foglalja a természetes (inflációs) bérleti díj növekedést + a magasabb újrabérleti árat, ha egy hosszú távú bérlő kiköltözik + a vállalat által végrehajtott lakásfelújításokból (pl. energetikai szigetelés és felújítások) eredő növekedést. Így a vállalat kizárja a „mennyiségi hatást” (eladások vagy új lakások építése).A vállalat 2030-ra körülbelül 4,3%-os éves organikus bérleti díj-növekedést feltételez (amelynek körülbelül 1,5%-a fejlesztésekből származik). A vállalat aktívan együttműködik szakemberekkel, és pénzügyi előrejelzései a vonatkozó beruházási költségeket feltételezik.Az elkövetkező évekre évi 3,0%-kal számoltam (konzervatív, sőt túlzott becslésként). 2. feltételezés: Lakások értékesítése A vállalat évi 1,0 milliárd eurós beáramlással számol (ami valamivel kevesebb, mint az ingatlanérték évi 1%-a). Ugyanezt a feltételezést alkalmazzák 2035-ig. Ez a feltételezés hozzájárul az adósság fokozatos csökkenéséhez.Az egyszerűség kedvéért a modell azt feltételezi, hogy az értékesítés könyv szerinti értéken (nulla nyereséggel) történik. Ez egyben konzervatív megközelítés is: történelmileg voltak nyereségek. 3. feltételezés: Lakások újraértékelése (nem fontos) Ez egy nem pénzforgalmi feltételezés, és szinte semmilyen hatással nincs a modellre, mivel a pénzáramlásokat próbáljuk felmérni. A teljesség kedvéért a valóságban az alap makroszcenárió a német lakóingatlanárak évi 1% feletti növekedését feltételezi. A lakásfelújítások szintén további 1%-kal járulnak hozzá évente. Ezért ésszerű lenne négyzetméterenként 2%-os éves növekedést feltételezni. A jelenlegi részvényárfolyam osztva a nettó tárgyi eszközökkel (saját tőke + DTL) mindössze 36%. 2035-ben, stabil részvényárfolyamot feltételezve, ez akár 34% is lehet (felértékelődés nélkül), akár 18%-ra csökkenhet. Mindkét esetben azt a feltételezést vettük alapul, hogy minden évben osztalékot fizetünk (lásd alább). 4. feltételezés: A modell nem feltételez részvény-visszavásárlásokat. Általában az osztalékfizetés után is van némi mozgástér a részvény-visszavásárlásokra, és ez pozitív hatással lehet a részvényárfolyamra. Ésszerűbb azonban azt feltételezni, hogy nem lesznek visszavásárlások. A következőknek lehet itt hatása: nagyobb mennyiségű lakáseladás (jelenlegi bérlőknek vagy intézményi ügyfeleknek); és a piaci kamatok csökkenése. Más feltételezések kevésbé fontosak. Például minimális hatást feltételezünk más kisebb szegmensektől (pl. fejlesztés). Miután a feltételezéseket megtettük, itt a válasz a várható jövedelmezőségre: Az adósságráták jelentős növekedése ellenére a jövedelmezőség rugalmas lesz: a 2026–2035 közötti időszakban a vállalat képes lesz fenntartani a 6–7%-os osztalékhozamot, amely 2035-re akár 7,7%-ra is emelkedhet, miközben egyidejűleg javítja a hitelfedezeti arányt és a nettó adósság/EBITDA mutatókat (azaz csökkenti az adósságot).Nyolc évnyi stabil bevételt és osztalékot láthatunk majd (a bérleti díjak növekedése fedezni fogja a növekvő adósságrátákat és az inflációt), majd ezt követően, 2034-től kezdődően, amikor már nem lesz nyomás a fokozatosan növekvő átlagos adósságportfólió-rátából, ésszerű elvárni az éves bevétel- és osztaléknövekedést körülbelül 4-5% körül. Egyik szempontból nem tűnik vonzónak tíz évig növekedés nélkül maradni; más szempontból viszont, figyelembe véve a stabil 6–7%-os osztalékhozamot, valamint a saját tőke költsége (körülbelül 7,5%) és a 2035 utáni 4–5%-os terminális növekedés közötti kis különbséget, a befektetés elfogadható megtérülést biztosít:
5%-os terminálnövekedést feltételezve (központi eset), az érték 90%-kal magasabb a jelenlegi árnál (IRR: 16,0%);
3%-os terminálnövekedést feltételezve (konzervatív eset), az érték 25%-kal magasabb a jelenlegi árnál (IRR: 10,5%).Figyelembe véve, hogy konzervatív feltételezéseket alkalmaztunk a kamatlábakra vonatkozóan, a központi forgatókönyv hozama lényegesen magasabb lehet.További pillantás a modellreA Vonovia bérleti bevétele (és általában a németországi bérleti bevétel) meglehetősen alacsony: az EBITDA/eszközérték arány 2025-ben közel 3,3% volt.
Ne feledje, hogy ez magában foglal egy kisebb komponenst a bérlőknek nyújtott egyéb szolgáltatásokból és más szegmensekből származó bevételekből is, így egyébként 3,0% körül lenne. Kérjük, ne feledje, hogy a lakások értéke sem magas, így a 3,0%-ot egy alacsony bázisból számították ki.
Szóval, hogyan lehetséges, hogy ilyen alacsony bevétel elegendő az adósság 4,5%-os finanszírozási költségének fedezésére?
Ennek oka:
A fent tárgyalt fokozatos bérleti díj-növekedés. Így elméletileg stabil ingatlanpiaci árakat feltételezve a hozam 3,3%-ról 4,9%-ra nő 2030-ra.
Az LTV 45%-ról (2026) 34%-ra (2035) csökken, így az eszközök kétharmadát „szabad” saját tőkével finanszírozzák.Valószínűleg az utolsó modellezési kérdés az, hogy hogyan lehetséges 34%-os alacsony LTV (azaz 66%-os saját tőkefinanszírozás) és mindössze 1,6%-1,8%-os nyereséghozam (lásd a képet) mellett 6%-7%-os osztalékhozamot és 7%-10%-os nyereséghozamot elérni. A válasz az alacsony, 37%-os eszközérték/nettó tárgyi eszközök arányában rejlik.
Szabályozási kérdések: bérleti díjplafonok Németországban
A Vonovia jelentése szerint az átlagos bérleti díj 30%-kal alacsonyabb a piaci árnál, főként azért, mert a bérlők több mint 20 évig ugyanabban a lakásban élnek.Ezt részben a szabályozás magyarázza . Németországban például van egy mechanizmus az inflációs csúcsok kisimítására és hatásuk késleltetésére. Körülbelül elmondható, hogy a bérleti díjak három évvel elmaradnak a piactól.Úgy tűnik azonban, hogy ezt főként különféle szabályozási gyakorlatok magyarázzák: a Vonovia igyekszik túlzottan megfelelni a szabályoknak, míg a kisebb magánbérbeadók magasabb bérleti díjat tudnak felszámítani azonos minőségű lakásokért.
A modell feltételezi, hogy ez a kedvezmény a jövőben is változatlan marad.
Szabályozási kérdések: államosítási fenyegetés (vagy inkább pozitív kiváltó ok)Mit jelenthet a berlini régióban az „államosítás” Vonovia kontextusában?
A Vonovia a berlini lakásainak körülbelül 23%-át birtokolja, amelynek 20%-a új építésű. Ha feltételezzük, hogy ezekre az eszközökre önkényesen 50%-os kedvezményt alkalmazunk, a Vonovia eszközértékének 10%-át ( 8 milliárd eurót ) elveszítheti.A kezdeményezők azzal magyarázzák, hogy az 1990-es években Berlinben számos ingatlant privatizáltak nyugatnémet vállalatok, és ez igazságtalan volt. A lakások az ilyen vagyontárgyak egyik kategóriájába tartoznak.Így Vonovia részéről nem történt szabálysértés, csak az, hogy „szükségünk van a (és nem csak a) vagyonodra”. Úgy vélem, hogy ennek a kezdeményezésnek szinte semmi esélye sincs az átmenésre, mivel ez színtiszta kommunizmus.A helyi jobboldali párt ellenzi ezt, de elképzelem, hogy saját érdekeik miatt esetleg valamilyen megállapodásra juthatnak. Sokkal fontosabb, hogy a szövetségi kormány és az Alkotmánybíróság megakadályozza ezt; különben Németország megszűnik jogállamiság alatt létezni, ami katasztrofális hatással lesz a gazdaságra.
Úgy gondolom, hogy a következő hónapokban várhatóan szövetségi kormánydöntés születik ebben az ügyben, amely végleg leállítja ezeket a megbeszéléseket. Ez fontos pozitív kiváltó ok lehet a részvények átárazódására.
Azt is feltételezhetem, hogy a Vonovia fontolóra vehetné egy ingatlantömb eladását a berlini önkormányzatnak egy kisebb (pl. 5%-os) kedvezménnyel, de aligha van ok precedens teremtésére, és az önkormányzat számára sem lenne értelme (ha van felesleges pénze, inkább új lakások építésére költi azt a hiány csökkentése érdekében).
Következtetés
A modellezés megerősítette a vállalat pénzügyeinek ellenálló képességét.A Vonovia alacsony értékelése (az SA Quant minősítése A-) lehetőséget kínál. Lehetséges a részvények megvásárlása és hosszú éveken át történő megtartása, miközben osztalékot is kap.
Recesszió esetén a lakóingatlan-cégek értéke néhány hónapig csökkenhet, majd a stabil bevételek és a kamatlábak hatása miatt teljesen helyreállhat.
A kamatlábak csökkenése (recesszió vagy a globális és német infláció csökkenése miatt) pozitív kiváltó ok lesz a cikkben leírt értékelésen túl.
Ezenkívül véleményem szerint valószínűsíthető egy rövid távú kiváltó ok, amely a német kormányhoz vagy a német alkotmánybírósághoz kapcsolódik az államosítás veszélyének kezeléséhez.
Ha már eu ipar: Az euróövezetben az ipari termelés szeptemberben 0,2 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest – ez kisebb mértékű növekedés, mint amire a közgazdászok számítottak. Éves összevetésben 1,5 százalékos volt a csökkenés, miközben a várakozások 0,2 százalékos visszaesésről szóltak.
" Szerintem csak a vámok segíthetnek az európai iparon. Munkajogi és környezetvédelmi szempontból is álságos etikus módszereket előírni, ezzel ellehetetleníteni az ipart, aztán ugyanazt behozni olyan országból, ahol ezeket a normákat nem tartják be. " PERFEKT!!!!! ha az EU visszanyeri vám uniós mivoltját és megvédi a szellemi értékeket, plusz ehhez mondjuk szerez "olcsó" energiát, ismét jöhet a látható növekedés. De ugye ehhez kéne némi vezetői szemléletváltás, amit a szélsőségek ki is fognak csikarni. Kérdés mikor és, hogy addig mekkora kárt okoz a jelenlegi töketlenség.
Betársultam. Abban a pillanatban ment is lejjebb, ahogy megvettem. :) Nekem nem kell a 2021 előtti csúcs, elég az idei is, sőt még a te beszállódnál sem leszek szomorú.
Formycomról jött értesítésem november 5-én, hogy venni kéne, aznap 14.2 volt az alja, ma már 10%-kal drágább. K+S szépen emelkedik, a 14.7es rést szerintem idén kitölti. Mediosban egyetértek, annyi hogy a hosszabb távú mélypontoknál azért rövid időre leszúrt, tehát egy gyors 10 alatti esést inkább megvennék, mint ott eladjak. Eutelsatnál nem lehet bullish az hogy elbukott Trump? Elon Musk, a XXI. századi Einstein mindig is állami pénzből gazdagodott, a Tesla is a karbon kreditekkel kereste a pénzt, nem az autókkal. A SpaceX nem szorulhat háttérbe, nem veheti vissza a kormány az űrtevékenységet magához? Alstomban az is figyelemre méltó, hogy leszakadt 30%-ot réssel, ami tegyük fel normális, és azóta majdnem 10 piros gyeryával esett minden nap. Ezek már nem olyan longok, akik eladnak stoplossal, ez már tiszta shortolás. Garantáltan 10 alá megy, az ottani stoplossok miatt. Hellofreshben a 3.521 szinte garantált, a felszúrás szintjét meglátogatja, utána nem tudom.
Alstom: Február óta 66%-ot esett, ez valóban a todi által említett inflációs diszkrepancia (akkor indult a háború). A 2021-es és 2023as esés is 6x% után állt meg, és jöttek az Általad említett ralik. A tőkeemelések miatt viszont senki se célozza a 2021-es csúcsokat, mert akkor majdnem feleannyi részvényszám volt, mint most. Én €22.8ra célzok, az több mint 100% innen, kár hogy 15nél vettem. Utána meg megjött az értesítés, hogy 11 lett, amit korábban beállítottam. :) Nagy gazdasági növekedés nagy inflációval járna, és a hosszútávú kormányzati szerződések miatt jelentene pluszbevételt az Alstomnak, de a kiadások meg nőnének. Nagy recesszió rövid távú relief rallit hozna a kötvényhozamok esése miatt, de ha valóban elromlanak a dolgok, a projektek csúszása-törlése miatt ez is negatívan hatna. Ide egy valódi fundamentális fordulat kell, a menedzsmentnek válaszolnia kell erre a költségoldalon felmerült inflációs kihívásra.
Az osztalékot én is évek óta kritizálom. Szerintem csak a vámok segíthetnek az európai iparon. Munkajogi és környezetvédelmi szempontból is álságos etikus módszereket előírni, ezzel ellehetetleníteni az ipart, aztán ugyanazt behozni olyan országból, ahol ezeket a normákat nem tartják be. Viszont pont az autógyártók ellenzik a vámokat, mert ők meg exportálnának Kínába (de már nem divatos az európai autó), és ők is sokmindent kiszerveztek. Ez egy jó lecke volt a kínaiak stratégiájáról.
A nagy béke alött mindig nagy csata van. Ahogy aug 20-án. Mielőtt befejeződik a tüzijáték fellövik az összes rakétát, hogy erre emlékezz. A nem létező háttérhatalomnak az az érdeke elpufogtassák a lejárt szavatosságú lőszereket rakétákat bombákat az érdekeik erősítése érdekében de utána látni akarják a hasznát.
Mindenkinek van Ai de közel sem azonos válaszokat ad. Nem mindegy hogy kérdezed és sajnos nagyon sok rossz választ ad sok hibával. Csak példaként OTP-vel kapcsolatban kérdeztem nyár elején és beírta simán a "jelenlegi árfolyam 22550Forint" lecsesztem akkor bocsánat bocsánat. Rákaptak a népek és nagyon fontos kérdésekben kikérdezik AI-t és 100%ban megbíznak benne.
Oldrider értékelés. Világos, derűs szemlélet: hitelminősítés maradt változatlan, nem értékelték lejjebb. Sötétebb, borongós szemlélet: növekedni még jó ideig nem fognak, nagy kihívást jelent az adóssággal való küzdelem, a tartományi politika ellenük dolgozik, ráadásul pont Berlinben, ahol legnagyobb a kitettségük. Összegzés: félig telt pohár esete. Kérdés: hogyan értékeli ezt a minősítést a piac? Marad-e a részvény ára 16 körül vagy érkezik majd nagybefektetők részéről friss tőke, amely feljebb tornázhatja majd az árat?
Eurós részvények vitasarok