Egy íratlan szabályról beszélsz... A Közel-Keletre mindenki szállított fegyvert. Az oroszok például a szír kormánynak vagy az amcsik bármikor kisegítik Izraelt, ha a háború menete úgy hozza. Hogy csak ezt a két példát hozzam.
Korábban már volt hasonló válság, akkor is a "biztonsági garanciák" hiánya okozta. A kubai rakétaválság – az első igazi atomválság. Időpont: 1962. október Szereplők: USA (Kennedy elnök) 🇺🇸 és Szovjetunió (Hruscsov) Kiváltó okok röviden:
Amerikai atomrakéták Törökországban
Az USA Jupiter-rakétákat telepített Törökországba és Olaszországba, amelyek elérték a Szovjetuniót.
Ezt Moszkva közvetlen fenyegetésnek tekintette.
A kubai forradalom és Kuba szovjet szövetsége
1959-ben Fidel Castro hatalomra jutott, majd Kuba kommunista lett és a Szovjetunióval szövetkezett.
Az USA ekkor már ellenséges volt Kubával szemben (pl. Disznó-öbölbeli invázió, 1961).
Szovjet válasz: rakéták Kubában
Hruscsov titokban közepes hatótávolságú atomrakétákat telepített Kubába, hogy ellensúlyozza az amerikai törökországi rakétákat és védje Kubát.
Az amerikai felderítés (U–2 repülő) ezt 1962. október 14-én észlelte.
Kennedy reakciója: tengeri blokád és ultimátum
Az USA tengeri zárlatot (blokádot) rendelt el Kuba körül, hogy megakadályozza a további szovjet szállítmányokat.
A két szuperhatalom néhány napig közvetlen háború küszöbén állt — mindkét oldalon atomfegyverek bevetésére kész egységek voltak.
Megoldás (diplomáciai egyezség):
A Szovjetunió visszavonta a rakétáit Kubából,
Az USA nyilvánosan ígéretet tett, hogy nem támadja meg Kubát,
Titokban az USA is eltávolította a Jupiter-rakétáit Törökországból (néhány hónappal később).
remélem, hogy van MOL részvényed, mert hétfőn lehet, hogy tűzijáték lesz ott és lehet, hogy más papírokban is. Akik félre tudták tenni az ideológiát, azoknak ez most jó lehetőség volt. Persze, hétfőig még hosszú az idő.
A minszki egyezmények sajnos nem a megállapodások betartatásáról szóltak, hanem arról, hogy időt adjanak Ukrajna felfegyverzéséhez, de ezt te is nyilván jól tudod.
Ezekben biztonsági garanciákat követelt, többek között:
hogy Ukrajna soha ne lehessen NATO-tag,
hogy a NATO ne bővüljön tovább kelet felé,
hogy a NATO vonja vissza erőit és fegyvereit a 1997 utáni tagállamokból (pl. Lengyelország, Balti államok),
és hogy ne telepítsen csapásmérő fegyvereket Oroszország határaihoz közel.
Ezeket Moszkva „életbevágó biztonsági igényeknek” nevezte.
🇺🇸 Az amerikai válasz – 2022. január 26. körül
Az USA írásban válaszolt, Antony Blinken külügyminiszter megbízásából, de a dokumentum tartalmát nem hozták teljesen nyilvánosságra (bár kiszivárgott részek ismertek).
A lényeg:
Az USA nem fogadta el az orosz „vétójogot” a NATO bővítése felett — kijelentették, hogy a NATO nyitott ajtók politikája nem képezheti alku tárgyát.
Ugyanakkor ajánlottak tárgyalásokat bizonyos fegyverzetellenőrzési és átláthatósági kérdésekről:
közepes hatótávolságú rakéták elhelyezése Európában,
katonai gyakorlatok átláthatósága,
fegyverzetcsökkentési mechanizmusok.
Tehát: válasz volt, de kompromisszumos ajánlat, nem az orosz követelések elfogadása.
🇷🇺 Orosz reakció
Moszkva ezt elégtelennek minősítette.
Szergej Lavrov külügyminiszter azt mondta, hogy a nyugati válasz „nem vette figyelembe Oroszország alapvető biztonsági igényeit”.
Putyin pedig 2022 február elején kijelentette, hogy a Nyugat „figyelmen kívül hagyta Oroszország aggályait”.
Ez a diplomáciai patthelyzet néhány héttel később (2022. február 24-én) vezetett az Ukrajna elleni orosz invázióhoz."
nem szeretnék veled vitába szállni, mert az alapvető tényeket sem tiszteled."
A második világháború után Németország politikai kultúrájában nagyon erősen gyökerezett a „Soha többé háborút” (Nie wieder Krieg) elve.
Az 1960-as évektől kezdve a német fegyverexport-szabályozás kimondta, hogy:
csak NATO- és EU-országokba, vagy azokkal „értékközösséget” alkotó államokba (pl. Svájc, Japán) lehet exportálni;
„válságövezetekbe” (Krisengebiete) vagy háborús országokba tilos fegyvert szállítani.
Ezt az elvet nem törvénybe, hanem kormányzati irányelvekbe (Richtlinien) foglalták, de minden kormány tartotta magát hozzá — legalábbis elvben.
⚔️ A fordulópont
Ez a politika 2022-ben, az orosz–ukrán háború kitörésekor tört meg.
Ekkor Olaf Scholz kancellár bejelentette a „Zeitenwende” (történelmi fordulat) politikát, és Németország először szállított halálos fegyvereket egy aktív háborús övezetbe — Ukrajnába."
"hogy háborús konfliktus résztvevőinek nem szállítunk fegyvereket" . Nem tudom, hol volt ez lefektetve, de a tény hogy senki nem tartotta be, az oroszok se. Sőt például az oroszok hadsereggel is beavatkoztak a Közel-Keleten és máshol. Egyébként nem is biztos, hogy jó doktrína ez, ez is azt jelentené, hogy az erősebb országnak, az erősebb hadseregnek szabad útja van a szuverenitás megsértéséhez, háborúban legyőzheti, elpusztíthatja a kisebb népet, annektálhatja az országot. Ez jó lennne szerinted? . " A háború kitörésekor és előtte, az oroszokat nem akarta senki meghallgatni, " . Ez nem tudom, mi akar lenni, de az oroszbarátok szerinte ez így van, ha kevéssé is lehet tényekkel alátámasztani. A tény, hogy az oroszok foglaltak el nagy területeket Ukrajnából 14 után és a minszki egyzemények arról szóltak, hogy meghallgatták őket.
Nagy az öröm, de majd meglátjuk, esetleg kiderül, hogy propaganda az egész, egyébként meg amit trampli ma mond, lehet holnapra mást fog mondani, ennyi.
szerintem te teljes tévúton jársz. Szerintem senki sem szeretné, hogy ezután egyik vagy másik ország kénye, kedve szerint megtámadjon egy másik országot, vagy beavatkozzon annak belügyeibe, esetleg kényszerrel kötelezze, hogy mit kell tennie. Ezekben a kérdésekben mi, a nyugati országok sem vagyunk bűntelenek. Az egy teljesen más kérdés, hogy kinek van igaza. A lényeg a tárgyaláson lett volna és van még most is és a jövőben is mindig tárgyalással kellene rendezni a vitás kérdéseket a háború helyett. Szerinted az a doktrina, ami kimondta, hogy háborús konfliktus résztvevőinek nem szállítunk fegyvereket (legalábbis nyíltan), helytelen volt? Ez volt az általános irányelv egészen eddig a háborúig. Az ukránoknak szinte semmilyen esélyük sincsen a katonai győzelemre. Ez már régóta teljesen világos. Aki ennek ellenére a további harcokra buzdítja őket -fegyverekkel, vagy szavakban-, az az ukrán nép ellen vét leginkább, mert ők halnak ezrével. A háború kitörésekor és előtte, az oroszokat nem akarta senki meghallgatni, most meg már ők nem fogják abbahagyni, ameddig el nem érik a "céljaikat". A probléma mindig az, hogy evés közben jön meg az étvágy.
a miheztartás végett-éljen a barátság amcsi orosz török kinai japán
spanyol holland német olasz belga portugál francia angol.-akármellik-nép
mennyit is gyilkolt? tehát kik a barátok? és ha ezek a barátok? ki az
ellenség? de tényleg vannak itt valahol élő öntudatos emberek?
sajna ez egy hazug világ -politikusok -nem lehet tudni kik segitenek és kik ellene-de még az is lehet ez egy terv része akkor viszont minden megdől ki kivel van -ugyhogy kár összeugrani emberek ugyis étvernek mindenkit.béke-mír-azé.mert bakfitty.
Nektek, oroszbarát trolloknak nagyon nem tetszik, hogy a Nyugat segíti az ukránokat, hogy megvédjék a hazájukat. Az tetszene nektek, hogy abbahagynák a támogatást, Ukrajna összeomlana, és egész Ukrajna orosz kézre kerülne. Ilyen békét szeretnétek. Ez így most nem annyira jó nektek, főleg, hogy nyilvánvaló lett, hogy Putyin nem akar békkét, minél nagyobb területet akar, kerül, amibe kerül. Ráadásul, Trump szineváltozásával (szankciók) nőtt az esélye, hogy az oroszok nem "érhetik el eredeti céljaikat". . A 2. VH-ban a németek nagy területfoglalásaikor, amikor Oroszország európai részének nagy szeletét elfoglalták, Sztálin miért nem jött azzal, hogy kössünk minden áron békét, adok még olyan területet neked Hitler, amit még el se foglaltál, leszerelem a hadseregem, s ha még ez se elég, lemondok és egy meghunyászkodóbb vezetőt nevezünk ki? Miért nem jött? Azért mert ez nonszensz. Igaz, nyugati (USA) segítséggel nem sokat értek volna el, talán még Moszkvát is elfoglalták volna a németek, de ők keményen ellenálltak, a dezertálükat agyonlőtték, aki be nem akart vonulni, aggyonlőtték és lám jött a segítség és győztek.
"Lámának" nem válnál be. Az Orbán-Trump találkozóval kapcsolatosan ennyire pozitív eredményre -Magyarország nézőpontjából- én sem számítottam ( a paksi bővítéssel kapcsolatosan pedig különösen nem), de azért lehetőségképpen, kisebb valószínűséggel ezt a forgatókönyvet sem tartottam elképzelhetetlennek. ide is idézem, hogy ne kelljen visszamenni a #75973 számú hozzászólásomban. " ( esetleg Trumpnak van akkora egója, hogy ő még azt is megteheti, hogy a "barátjának" mégis "megengedi" ezt a kivételezést és nem mellesleg ezzel egy lépésben az EU jelenlegi vezetésnek is óriási pofont adna. Nehéz Trump agyába belelátni. )" Ennyit a vágyakról és a realitásokról.
Csak olvasd el a forrást, totál homályos az egész, csak feltételezések sora. Meg majd mondjuk 10x annyiba fog kerülni a lelövés, mint a kalibr. Pr akció az egész. Mindegy, az európai adófizetők állják, a részvényesek, blackrock stb meg híznak. Ne izgulj, nekik nem számít mindeközben hány ukrán esik el, szvsz.
Csakhogy a ‘segítségnyújtás’ tekintetében szó nincs kötelező katonai erőről. Ha az oroszok nekimennek a balti államoknak, gyárthat ‘le az oroszokkal’ pólót is az usa, vagy hasonló. Minden tagország maga dönt, hogy mit lép.
Már megint idetolsz miondenfélét, szerintem kevesen érdeklődnek a kanyargós képzelgéseid iránt. . A téma az 5. cikkely volt. Nem az volt a téma, hogy működik-e feltétlenül az 5. cikkely, hogy ki mindenki bízik benne, hanem csak az, hogy mi van az 5. cikkelyben. és abban az van, hogy a sgetíségnyújtás kötelező. . Presze tudom, nehezen megy neked a pontos gondolkodás. a logikai szálak szétválasztása és logikus összefüggésrendszerbe álíltása, ezért te ilyen összevissza szózuhatagot szoktál írni.
OROSZ-UKRÁN háború