Az osszes kellemetlenseggel, adminisztracioval, adofizetessel egyutt, nekem szemely szerint valamennyire megnyugtato, hogy az orszagon kivul is van valamennyi megtakaritasom. Anno, mikor az IB-nel nyitottam szamlat, nagyon gondolkodtam rajta, hogy "bejelentem TBSZ"-nek, de mivel nagyon homalyos volt az egesz, inkabb hagytam. Nem bantam meg.
A korábbi levelükben (kb. 2 évvel ezelőtt) meg más volt írva. Ja, és erre sem vállalnak garanciát, mert olyan egyértelmű iránymutatást nem adnak ki, ami szentírásnak vehető. Egy szép napon arra ébredünk, hogy aki a szabad pénzét nem fekteti PMÁK-ba, vagy más államkötvénybe, az bűncselekményt követ el, de lagalább szabálysértést. Az sem jó, hogy évente kell adót fizetni olyan jövedelem után, amely pl. 2019. december 31-ei állás szerint van 5 millió HUF adófizetési kötelezettséged, mert sok volt a profit, de lehet, hogy ez a profit a számládon már 5 nap múlva nincs is meg, mert elveszítetted, vagy lebegő veszteséged 10 millió. Én azt vezetném be, hogy ha valaki a számlájáról a profitot érintő részből levesz, átutal, kifizet, stb., akkor kelljen bevallania. Tudom, hogy tellik az idő, meg az infláció csökkentené az állami bevételt. Ha meg nem fiezetem be az adót, mert úgy veszem, hogy a TBSZ tekintetében az adófizetési kötelezettségemet nem kell teljesíteni, akkor meg lehet, hogy 4-5 év múlva egy adóellenőrzéskor nem csak adóhátralékot, hanem adócsalást is megállapítanának. Na ezt nyilván senki nem szeretné. Tehát csak magyar céggel lehet TBSZ-t kötni. Ennyi. Magyar cég meg nem tud versenyképes szolgáltatást nyújtani platform, instrumentum kínálat, költségek tekintetében.
Itt a NAV válaszlevele, ami felér egy kegyemdöféssel. Gyakorlatilag ellehetetlenítette a külföldi szolgáltatónál kötendő és fenntartható TBSZ-t, mert ezeket a szabályokat egy külföldi szolgáltató sem fogja teljesíteni. Korábbi szakmai levelükben még más volt a szakmai álláspontjuk, tehát azóta a Pénzügyminisztérium nyomására megváltozott. Gondolom rájöttek, hogy egyre több ember viszi ki a zsetont más szolgáltatókhoz, ami nem jó a magyar pénzügyi rendszernek. Tisztelt
Ügyfelünk!
Hivatalunkhoz
érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
A
benyújtott tájékoztatást kérő leveleiben feltett kérdései a külföldi
befektetési szolgáltatóval kötött tartós befektetési szerződés (TBSZ)
adókötelezettségével, valamint az adóhatósághoz történő bejelentéssel
kapcsolatban merültek fel.
A benyújtott beadványában előterjesztett kérdésben az egyeztetés lezárult,
melynek eredményeként az alábbiakról tájékoztatjuk.
1. Szerződés
feltételei
Legfőbb kérdése arra irányult, hogy mely szerződések felelnek meg a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 67/B.
§ (8) bekezdésében foglalt, külföldi befektetési szolgáltatóval, illetőleg
hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződés kritériumának.
A külföldi hitelintézettel, befektetési szolgáltatóval kötött tartós
befektetési szerződés (TBSZ) tartalmi elemei tárgyában a Pénzügyminisztériummal
kialakított álláspont szerint a magánszemélynek a külföldi befektetési
szolgáltatóval/hitelintézettel is olyan megállapodást kell kötnie, amely
megfelel az Szja törvény 67/B. §-ában foglalt feltételeknek. Az Szja törvény
67/B. § a TBSZ-szel összefüggésben mind a magánszemélyre, mind a befektetési
szolgáltatóra/hitelintézetre vonatkozóan állapít meg kötelezettségeket. A
külföldi befektetési szolgáltatónak/hitelintézetnek – a magánszemély
adókötelezettségeinek jogszerű teljesítése érdekében – részleteiben ismernie
kell a magyar szabályozást, így különösen azt, hogy a lekötési időszak
megszűnésekor, a lekötés megszakításakor a befektetési szolgáltatónak
(hitelintézetnek) lekötési hozamot kell megállapítania.
Az a szerződés teljesíti a feltételeket, amely tartalmazza, hogy a szerződő
felek a keletkező jövedelem tekintetében az Szja törvény 67/B. §-ának szabályait
alkalmazzák, és a magánszemély vállalja az Szja törvény 67/B. § (1)-(2)
bekezdésében foglalt feltételeket
– lekötés, három-és ötéves tartási időszak – teljesítését. Ebből adódóan egy
befektetési számlaszerződés önmagában nem felel meg a TBSZ kritériumainak. Nem
elégséges az sem, ha a magánszemély (a magyar szabályokat önként betartva)
TBSZ-nek tekint egy számlát.
A továbbiakban a külföldi TBSZ esetében figyelemmel kell lenni arra is, hogy az
ilyen szerződésekre is igaz, hogy a lekötött pénzösszeg a gyűjtőévet követően
további befizetéssel már nem lehet növelni. Ezt biztosítandó olyan szerződéses
feltételeket kell kialakítani, ami alapján a külföldi befektetési
szolgáltató/hitelintézet a gyűjtőévet követően befizetett összegeket nem
tekinti olyannak, mint amelyek a TBSZ keretében kerültek befizetésre. Tehát nem
arról van szó, hogy a gyűjtőévet követően a magánszemély nem fizethet be az
adott számlára, vagy arról, hogy a külföldi befektetési
szolgáltatónak/hitelintézetnek vissza kellene utasítania a magánszemély
befizetését, hanem arról, hogy ezen későbbi befizetések már nem tekinthetők
TBSZ keretében történő befizetésnek.
2.
Adóhatósághoz történő bejelentéssel kapcsolatos kérdések
Az Szja törvény 67/B. § (8) bekezdésében előírt adóhatósági bejelentéshez nem
kell mellékelni a tartós befektetési szerződést, azonban egy esetleges
adóhatósági ellenőrzés során azt az adóhatóság rendelkezésre kell tudni
bocsátani (azaz a magánszemélynek igazolnia kell tudni, hogy a külföldi
befektetési szolgáltatóval/hitelintézettel TBSZ-t kötött).
Az adóhatóság részére két dolgot kell bejelenteni:
a) a tartós befektetési szerződés megkötését,
b)
lekötési átutalás esetén a lekötési átutalás tényét.
Szerződéskötés esetén a befizetett pénzösszeget, lekötési átutalás esetén az
átutalt pénzügyi eszközök, pénzösszeg értékét kell közölni az adóhatósággal.
Szerződéskötés esetén az első befizetést követő 30 napon belül, lekötési
átutalás esetén a lekötési átutalást követő 30 napon belül kell megtenni a
bejelentést.
A külföldi TBSZ megkötésekor ugyancsak figyelemmel kell lenni arra, hogy
minimálisan 25 ezer forint (vagy ennek megfelelő külföldi fizetőeszköz)
fizetendő be, és a befizetésnek nincsen felső korlátja (ez a befizetés
tekintendő első befizetésnek). A gyűjtőévben az első befizetést követően
további befizetések teljesíthetőek. A 67/B. § (8) bekezdés alapján megtett
bejelentésben (vagyis a szerződéskötéskor) az első (minimálisan 25 ezer forint
vagy annak megfelelő külföldi fizetőeszköz) befizetést kell bejelenteni az
adóhatóság részére, a gyűjtőévi további befizetéseket nem kell bejelenteni.
3.
Adókötelezettség megállapítása
A külföldi befektetési szolgáltatónak/hitelintézetnek ugyanolyan lekötési
nyilvántartást kell vezetnie (szerződésenként), mint a hazai befektetési
szolgáltatónak/hitelintézetnek. A TBSZ törvényi szabályozása a hároméves
lekötési időszak és az ötéves lekötési időszak végén döntési pontokat tartalmaz:
– az előbbi esetben (3. év vége) a magánszemély részkivétről rendelkezhet,
továbbá a szerződést két évvel meghosszabbíthatja,
– az
utóbbi esetben (5. év vége) a magánszemély ugyancsak dönthet részkivétről, és a
szerződést újrakötheti.
Ezen döntési pontoknak – hasonlóan a belföldi befektetési
szolgáltatóval/hitelintézettel megkötött szerződésekhez – a szerződéses
kapcsolatokban is meg kell jelenniük, tehát a magánszemély a döntési pontokra
vonatkozó feltételek ismeretében köti meg a TBSZ-t.
A szerződéses feltételek változatosak lehetnek: a harmadik és ötödik évi
részkivétről jellemzően nyilatkoznia kell a magánszemélynek (de nem a szerződés
megkötésekor, hanem a 3. és 5. év vége előtt), a szerződés két évvel történő
meghosszabbítása rendszerint a magánszemély hallgatólagos beleegyezésével
valósul meg (tehát arról nem kell a magánszemélynek nyilatkoznia), míg a
szerződés újrakötéséhez általában szükség van a magánszemély nyilatkozatára.
Harmadik évi részkivét esetén a hároméves lekötési időszak utolsó napján
lekötési nyilvántartásban szereplő eszközök (pénzeszköz, pénzügyi eszköz) e
napon, ötödik évi részkivét esetén az ötéves lekötési időszak utolsó napján
lekötési nyilvántartásban szereplő eszközök e napon kivonhatók a lekötési
nyilvántartásból.
4. Igazolás
kiállítása
A külföldi befektetési szolgáltatónak (is) az Szja törvény 67/B. § (6)
bekezdésben szereplő tartalmú igazolást kell kiállítania a tartós befektetésből
származó jövedelemről. E szerint a külföldi befektetési
szolgáltató/hitelintézet által a magánszemély részére kiadandó igazolás
tartalmazza:
– a tartós befektetésből származó jövedelmet,
– az
első befizetés napját (a TBSZ újrakötése esetén a befizetés napjának minősülő
napot),
– a
lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napját.
A fenti tartalmú igazolás teljesíti az Szja törvény 67/B. § (8) bekezdés azon
előírását, miszerint abból a tartós befektetésből származó jövedelem
megállapítható. Nem a dokumentum elnevezése, hanem annak tartalma a döntő (és
annak tartalmaznia kell a jövedelemadatot).
Ebből
következően nem felel meg az előírt igazolásnak:
– az az igazolás, amely más igazolásokkal együtt tesz eleget a törvényi
követelményeknek,
– a tranzakciókról kiállított dokumentum, amelyből a jövedelem kiszámolható,
– az
egyenlegközlő, a számlatörténet, a számlakivonat.
A külföldi befektetési szolgáltató által az adóévet követő év január 31-e után
kiállított igazolás nem minősül jogvesztőnek, de akadályozhatja a magánszemélyt
a személyi jövedelemadó-bevallás korai teljesítésében.
Az egyeztetés
elhúzódása miatt köszönjük megértését és türelmét.
Tájékoztatjuk,
hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel
nem bír.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó-és Vámhivatal
Központi
Irányítás
Ügyfélkapcsolati
és Tájékoztatási Főosztály
A household debt-be mi tartozik bele? . Azon filózok, hogy _HA_ ebben a jelzáloghitelek is benne vannak, akkor ennek az összegnek egy jelentős része "dolgozhat": bérbeadva fialtathatják, jövedelmet termel. Ezek szerintem sokkal kevésbé okozhatnak gondot, mint mondjuk a fedezetlen személyi kölcsönök (tévé, utazás, hitelkártya-tartozás), vagy a gépkocsi-hitelek. Vajon mi ezek aránya?
Kétségtelen, hogy magas az adósság. De nem érzem azt annyira veszélyesnek, hiszen ne feledjük el, hogy az USA a világ vezető gazdasági, politikai és katonai hatalma, és neki a befektetők sok mindent elnéznek emiatt. Egy kis országnak a 60%-os GDP arányos adósság is sok, a nagyfiúknak 100% sem sok. A drog hasonlattal egyetértek.Azzal, hogy a QE nem okoz inflációt, azzal nem. Okoz az inflációs nyomást, csak jelenleg két dolog elfedi: egyrészt az alapanyagárak hihetetlen alacsony szintje, másrészt a befektetők a plusz pénzt kitalicskázzák a tőkepiacra, és kicsapódik eszközlufit megtestesítve (ami végső soron az infláció kistestvére, csak nem a fogyasztási cikkekben, hanem a befektetési cikkek áremelkedésében csapódik le). Az eszközlufiról egy ábra. Akit ez nem ijeszt meg, azt semmi... Alá tettem a QE-t. Gyönyörűen látszik, hogy a QE hogy okoz eszközlufit a növekedési részvényeknél. http://keptarhely.eu/view.php?file=20200216v00rnx5e0.png http://keptarhely.eu/view.php?file=20200216v00rvrvti.png Leszűrtem az adatbázisomat (kb. 5500 részvény -NYSE és NASDAQ), és megnéztem a P/E mutatók mediánját és átlagát. Ez a második ijesztő dolog. Az értelmezést rábízom mindenkire. http://keptarhely.eu/view.php?file=20200216v00r1mnb1.png
Tudok olyan, meglehetősen nagy és jelentős angol cégről, amelyik bevezette a dolgozók 2 hetes karanténjét, ha az nagyon rizikós országokból térnek vagy tértek közelmúltban vissza. Otthon kell maradniuk. Ha tudnak, otthonról kell dolgozniuk, ha nem tudnak: fizetett szabadságnak számít (az éves keret fölött!).
Tetszik az ervelesed. De ismered, hogy a Japan nevu orszagban mi van? Ott a NIKKEI 225 cegek 90%aban tulajdonos a BOJ, es az osszes Tokio reszveny kb. 40%-a van a BOJ kezeben. Meg par ev, es igaza lesz Marx-nak. Azt mondta, hogy a kommunizmus a kapitalizmus legfelsobb foka. Minden az allame. Lenin tevedett. Most Japan vezeti a mezonyt ;-)
Fiskális oldalról is van "lufi". Óriási és növekvő költségvetési hiányon ülnek, ami a hadsereg, EÜ, és TB kiadások kapcsán jelentkezik, és a kormányzati populista adócsökkentés feszíti a másik oldalról: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20191115/brutalis-csucson-az-amerikai-koltsegvetesi-hiany-407211 A QE-t a 2008-as válság kezelésére vezették be, csak kivezetni nem tudják, mert olyan a piacnak, mint a drog. És ugye ebben nem csak a FED hibás, mert ugye Trump is rajta tartotta a szemét a monetáris döntéshozókon, és jelentősen befolyásolta a döntéseiket politikai céljai elérése végett. A QE viszont önmagában nem gyengíti a dollárt és nem is okoz inflációt, ahhoz a kamathoz is hozzá kellene nyúlni, ami viszont lavinát indít, és nemcsak amerikában, hanem visszagyűrűzik USA-ba. Tehát a dollár gyengítése bár élénkíthetené az exportot, de már nem lesz hova eladni a termékeket. Szóval az, hogy alacsony a munkanélküliség és az infláció az megfelelő állapotnak tűnik nekik most, és ezt addig fogják fenntartani, ameddig csak tudják... pl ameddig be nem robban a koronavírus az USA-ba, mert akkor már ez is kevés lesz...
U.S. household debt hits record high of $14.15 trillion Total U.S. household debt
reached a record $14.15 trillion at the end of the year after
increasing by $193 billion, or 1.4%, in the fourth quarter of 2019,
according to the Fed’s Quarterly Report on Household Debt and Credit.
Financial Forecasts
cimu topic folytatasa. Minden fenti temaba vago hozzaszolast szivesen latunk.