Brau Union: itt van az ajánlat: 12,806 Ft!!! - Vagy még kevesebb (PSZÁF vizsgálat)  

Igen szép lenne. Az összeesküvés már most is igaz csak sóher módra. Ha egyáltalán előállnak valamivel az 10%-os lépcsőkben fog megtörténni, de csak akkor ha rákényszerülnek.

tropi: Ez egyáltalán nem elméleti, hanem valós lehetőség, és aki most vesz Braut, az talán erre számít, de szerintem 19000-ről ne is álmodozz. Ezen a fórumon is többször szóba került a Budapest Bank esete, ahol magasabb volt a második ajánlat értéke.

Mit szóltok a következõ - teljesen elméleti, már-már összeesküvés-elmélet i - verzióhoz. Lenyomok egy 12.800 ajánlatot. Vagy megkapom - az király - vagy nem, akkor pedig 30 nap után , vagy még késõbb teszek egy újabb ajánlatot, mondjuk 19.000 forinton. Szerintem nagy lenne a megkönnyebbülés, pánikszerûen elõkerülne igen sok részvény és mindenki jól járt (persze leginkább õk :)) )

dodo:
1. Egyetértünk :(
2. Én speciel a BBAG-re tett ajánlat, a féléves eredmény és az aktuális (nem pedig hónapokkal korábbi, sőt tavalyi) piaci ár miatt vártam jóval magasabb ajánlatot. Ahogyan az ÁÉB is rátette a maga 13%-át a Zalánál, hogy igazodjon az aktuális piaci árhoz, vagy a San Paolo IMI is tisztességes árat fizetett az IEB részvényekért.
A szinergia szó valószínűleg egyetlen korábbi beírásomban sem szerepelt, ezért nem érzem magam kétszínűnek.
bgabor0 1:
Promóciókkal ugyan ideiglenesen meg lehet dobni a forgalmat, de márkahűség nem igen alakítható ki. Aki ugyanis azért vesz egy flaska sört, hogy hátha nyer vele, legközelebb a másik cég promóciójára fog benevezni.

Balta:
1. Jogi értelemben nincs korrekt csak törvényes megoldás.
2. A két sörgyár vonatkozásában felhívnám arra a figyelmet, hogy a fórumban már többször elhangzott a fundamentális értékkeresés során a szinergia. A hollandok nem lesznek jó fejek, abban biztos vagyok.
De kétszínűség lenne, ha eddig a szinergiahatásoktól elájulva vártunk magasabb ajánlati árat, most pedig gonosz kapitalistáknak kiáltanánk ki őket.

amateur: Ezt azért nem mondanám, hiszen az ajánlattétel időpontjában a BBAG birtokolta a BRAU Hu részvényeinek döntő többségét, és így közvetett módon a BBAG-nak tett ajánlattal a BRAU Hu részvényeinek többségére is ajánlatot tett, azokat is beárazta. Ezt persze ki kellene számolni, hogy az osztrákoknak tett ajánlat alapján mennyire árazódtak be a BRAU Hu részvényei. Hogy ne ezen az áron kelljen megvenni a részvényeket, valószínúleg ezért kötött most gyorsan az Amstel egy "adásvételi szerzödést" a BBAG-vel egy fiktív áron. Ez lehet, hogy törvényes, de korrektnek semmiképpen sem nevezném.
Az osztrákok a jelek szerint csak a maguk számára kötöttek ki előnyös feltételeket a felvásárlást megelőző tárgyalásokOn, hasonló méltányosságról alkudozni a leányvállaltokkal kapcsolatban már eszükben sem volt. Sőt a soproni és a martfűi sörgyárat is egy pillanat alatt átpasszolták a sógorok a sóhereknek.
És ki tudja, hogy mi vár erre a két sörgyárra, az ott dolgozókra? Az új tulajdonos eddigi "gavallér" viselkedését alapul véve sajnos nem sok jóra számítanék a helyükben.

Sajnos pozi-ból beszélek ezért a kérdésem az önkéntes ajánlatra szólt volna, hogy Tpt-ben miként van ez megfogalmazva,. Ha megnézed olyan óriási kötések nem voltak 19 000 körül. És vajon miért veszik még most is pl a Concorde?
Köszi a választ előre is

mi a kerdes? Azon ne csodalkozzal, hogy mas tortent, mint amit a Napi vart. Nincs olyan eset, hogy ne pozibol irjanak. Most biztos megvolt az info nekik, s biztositani kellett, hogy 19 korul ki tudjanak szallni. Nezd meg mekkora profit-taking volt 19 kornyeken.

Egy kérdésem lenne az önkéntes ajánlatra vonatkozóan és az alábbiak
megtalálhat ó a Napi online 2003.09.01-i részéből. Szó szerint.
Mivel Ausztirában legkorábban októberben vásárol be a Heineken, ezért nálunk sem teheti azt hamarább. Ennek oka a Tpt, egyelőre ugyanis csak önkéntes nyilvános ajánlatot tehetne, míg az osztrák cégek megvételekor mindeképpen kötelező ajánaltra kerülne sor. De a Heineken vélhetően nem is bánja, ha telik az idő, hiszen, amint korábban elárulták, az 1,9 milliárd eurós felvásárlási ügyletet hitelből finanszírozzák. Ennek kamatai pedig számításaink szerint havonta 9-10 millió euróra rúghatnak. Ennyit spórol a Heineken az ajánlat késlekedésével minden hónapban azon, hogy a versenyhivatalok miatt csak az év végén tesz ajánlatot az osztrák részvényeseknek.

ozs!
A BBAG és a Brau Hu részvényei között jogi értelemben annyi az összefüggés mint a beépített szekrény és makaróni között.

bgabor01!
Ha a magyaroknál igen, akkor az osztrákoknak tett ajánlatnál ez nem hűtlen kezelés?

\"A nyilvános vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képezõ részvények ellenértéke nem lehet kevesebb, mint a részvények utolsó 180 nap forgalommal súlyozott tõzsdei átlagára és a ajánlattevõ, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelõzõ 180 napon belül a részvénytársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerzõdés legmagasabb ára közül a magasabb összeg.\"
\"Hein eken will make offers at prices of EUR 124.00 per BBAG share and EUR 127.27 per BU share,\"
Az elsõ idézet a Tpt-bõl, a második a Heineiken (osztrák)ajánlatból származik.
Ebben az esetben nem a 127.27EUR a
180 napon belül ajánlott legmagasabb
ár BRAU részvényért?
Van valakinek jogász ismerõse?

ozs
Hogy maradtam-e poziban?
Eladtam 13200-n tegnap. Lenyeltem a bukót. Ez van. Benne van a pakliban, persze ennyi a legrosszabb esetre sem volt betervezve:)

A BÉT honlapján közzétett bejelentésben megtekinthető a tőzsdére bevezetett 674.000 db elsőbbségi részvényben min. 5% részesedéssel rendelkező tulajdonosok listája a múlt pénteki Amstel-BBAG tranzakció után:
Amstel Sörgyár Rt. Magyarország: 367.509 db = 54,52% (teljes alaptőke 16,6%-a), szavazati jog 6,96%;
First Eagle Sogen Overseas (USA): 40.000 db = 5,93%, szavazati jog 0,76%.
Emellett az Amstel Rt. tulajdonába került 1.517.674 db tőzsdére be nem vezetett törzsrészvény, amely a teljes alaptőke 68,7%-át és 86,24% szavazati jogot testesít meg (ebből is látszik az elsőbbségi részvények szavazati "ereje").
A tőzsdei részényekre tett nyilvános ajánlattétel tárgya tehát a 674.000-367.509=306. 491 db "közkézen" lévő elsőbbségi részvény (tőzsdére bevezett csomag 45,48%-a), amelyből 40.000 db az amerikai pénzügyi befektető tulajdonában van.
A kötelező minimumon megajánlott 12.806 Ft/részvény árat alapul véve a 306.491 db elsőbbségi papírért 3,925 millárd Ft-ot kellene fizetni az Amstelnek. 20eFt/részvény ajánlati ár esetén ez 6,13 milliárd Ft lenne... Miért tegyen egy profitorientált gazdálodó szervezet elvileg 2,2 milliárd Ft-tal nagyobb pénztömeg kifizetésével járó nyilvános ajánlatot, ha erre semmi nem kötelezi, kvázi helyből ajándékként felajánlva ezt a prémiumot a kistulajdonosoknak? Ez nem nagyvonalúság, hanem hűtlen kezelés lenne a döntéshozó részéről…
Igaz hogy a 2,2 milliárd Ft (ca. 8,5 millió EUR) különbség a teljes kelet-európai BBAG-Brau akvizíció költségét tekintve elenyészőnek nevezhető, de abszolút értelemben, főként kamataival együtt, rengeteg pénz még egy ekkora cégnek is! Néhány kisbefektető dühöngésén és potenciális sörfogyasztóként való elvesztésén kívül milyen kára származik a Heinekennek abból, hogy pl. nem 20eFt-on tett ajánlatot? A 2,2 milliárd Ft különbözetből, de akár ennek feléből is bőven futja népszerűséget javító promóciós kampányokra, míg a hoppon maradt befektetőknek ellenkampányra nincs igazán anyagi hátterük, annál is inkább, mivel a remélt 2,2 milliárd Ft, vagy legalábbis annak döntő része nem folyik be zsebükbe…
Nyilván a Heineken is számít arra, hogy a megtett ajánlaton nem mindenki válik meg a papírjától (pl. nem valószínű, hogy az amerikai cég ennyiért odaadja), de az idő nekik dolgozik, emellett minden ezen az áron megszerzett részvény megtakarítást jelent pl. a 15-20eFt-os árhoz képes. Mint tudjuk, Hollandiában a nagyvonalúság még a magánéletben is ritkaságszámba megy, nemhogy üzleti témákban, tehát sajnos nem szabad felháborodnunk ezen a mentalitáson, bár bosszankodni annál inkább lehet a történteken. Nevezhetjük ezt egy jellemzően holland, "korrektül sóher" ajánlatnak…
Természe tesen jobb lett volna egy gálánsabb ajánlat, de minden józan racionalitás amellett szólt, hogy első nekirugaszkodásra a kötelező minimumon megtett ajánlat érkezik. Sajnos, az elemzők és brókercégek kissé lyukra futtatták a kisbefektetőket, táplálva a reményt a fellegekbe vitt elvárások megalapozottságáról, amely persze az osztrák ajánlat alapján (120-130 EUR/részvény ár) nem tűnt irreálisnak. Annak alapján sem az, hogy - mivel a Brau részvény névértéke 3.000 és nem 1.000 Ft/db -, a mostani ár olyan, mintha az Egis-ért, Mol-ért vagy Zwack-ért 4.000 Ft-on tennének nyilvános vételi ajánlatot, persze más tőzsdei előtörténettel… Azonban a 3-5000 Ft-os historikus árfolyamhoz történő hasonlítás erősen vitatható, mivel ez az árfolyam az alacsony közkézhányadból eredő illikviditás miatt volt ennyi. Az Amstel elsőként megjelent sajtóközleménye amolyan "mohó spekik, jól megszívattunk titeket" ízű volt, attraktív számok mögé rejtve mindezt, tudatva, hogy ennek is örüljünk... Mindez a folyamatban lévő PSZÁF vizsgálattal együtt kifejezetten rosszindulatú hozzáállás.
További kérdés, hogy kiszorítás esetén csak a tőzsdére bevezett papírokra tett ajánlattal megszerzett részesedést/befolyás t veszik alapul, vagy a törzsrészvények is beleszámítanak? Valószínű, hogy a nagyobb részvénycsomagok tulajdonosai megpróbálnak "egyénileg" jobb árat elérni tőzsdén kívül, bár pl. a Concorde alapoknak már a jelenlegi 12.806 Ft-os részvényár is szép hozamot jelent, látva pl. részvényalapjuk éves nettó hozamát… Tehát a kilátások nem túl optimisták, sajnos, tipikus nagyhal-kishal esetnek tűnik a dolog.

Nem tudom, hogy mi a véleményetek róla, de szerintem a Heineken akkor szerezte meg a Brau Hungária részvényeinek többségét, amikor az anyacégre, azaz a Brau Union AG-ra tett vételi ajánlata sikeresen lezárult. Tehát azt kellene megvizsgálnia a PSZÁF-nek, hogy az osztrákoknak tett ajánlatból a Brau Hungáriára eső részt eléri-e a hazai tulajdonosoknak tett ajánlat (természetesn nem profitráta, hanem pl. könyv szerinti érték alapján).
Sajnos pár napig nem voltam Internet közelben, de ha jól olvastam vissza az információkat, és valóban igaz, hogy pénteken a Heineken gyakorlatilag egyik leánya egy színjáték keretében "eladta" a másik leánynak a Brau Hungária részvényeit, és emiatt keletkezett a másik leánynak "felvásárlási kötelezettsége", akkor ezt az egész eljárást igencsak megkérdőjelezhetőnek tartom.

penznyelonek!
Csak részben tudok egyetérteni az általad leírtakkal. A Heineken a jogi minimumon adott ajánlatot, ezt szembeállítva a sokat szídott zalakeramiaval, ott legalább a jogi minimumot megfejelték 10%-al.
Egyébként meddig maradsz poziban?

Mi az esélye egy ellenajánlatnak?(mon djuk a konkurenciától)

kedves amateur!
azért vetettem fel a kiszorítást mert az amstel 90% feletti befolyást szerzett, azaz szerintem nem szoríthat ki, így nem értem miért beszélnek az ajánlatban kiszorításról.

Ja és még valami ez ügyben.
Az elemzők, a sajtó felelősségének gondolata jutott most eszembe. A legtöbb kisbefektetőben a rózsaiszín álmokat meg az egyenlő, méltányos értékelés gondolatát ők indították el. Nem támadni akarom őket, mert igyekeztek korrekt képet adni, csak ez a történet ismét felhívja a munkájuk felelősségére a figyelmet.

Abszolút egyetértek az előttem szólóval, én is pont erre akartam rávilágítani korábbi beírásommal. És én poziból mondtam ezt.
A mindenhol egyforma ár elv tökéletesen értelmetlen, innen csak egy lépés és a mindenhol egyforma bérig jutunk meg a nagy egyenlősdihez ahol hamar rájövünk, hogy ez egyszer már csúnyán megbukott.
Ráadásul - ha igazán őszinték akarunk lenni és megpróbálunk elszakadni pozinktól - még csak azt se lehet mondani, hogy teljesen tisztességtelen az ár. Ugyanez a jó cég, amit most sokan 20, 30, 40 stb ezekre értékelnek évekig 4000 volt a tőzsdén. Akkor nem tűnt fel senkinek feltűnő értékaránytalansága. Ezért a cégért jött valaki és háromszoros árat adott (ami pechünkre az elhúzódó ügylet miatt bőven, sőt túl beárazódott). Nincs ebben semmi inkorrekt. Sajnos.