Nyuszika... Tombol megkért, hogy az alábbi üzenetet továbbítsam Önnek:
" Aranyos nyuszkó, szeretném hinni, tökéletes boldogságban leledztek mind a hárman. Köszönöm a kedves érdeklődést, de certi, gáz, olaj stb. ügyben Flörtös a főnök, vagy Filtu, aki hihetetlen nagyot fejlődött. Küldj egy szép valamit a gazosból, vagy a kultúrból. Sok szeretettel Tombol "
"Buddhának pedig az volt a szokása, hogy sorba járta a kolostorokat, és mindenütt időzött egy darabig. Egy napon Vaszhittiékhez is elérkezett, és velük maradt. Vaszhitti szívének minden rajongása, hite, bizalma, lelkesedése Buddhára áradt. Amikor Buddha tovább vándorolt, minden szerzetesnőnek adott egy meditációs mondatot. Amikor Vaszhittihez ért, ránézett és így szólt:
- Minden emberi kapcsolatból szenvedés fakad. Ez a te mondatod, leányom, erre az életre.
Vaszhitti elégedetlen volt a mondatával. A többiek gyönyörű, mély értelmű, titokzatos szövegeket kaptak, ő meg ilyen egyszerűt. Hogyan lehet ezen meditálni? Elhatározta, hogy Buddha után megy, és új mondatot kér tőle. De nem sikerült utolérnie a vándorló Mestert, s mire a közelébe jutott, Buddha már halott volt. Magára maradt hát a mondatával: Minden emberi kapcsolatból szenvedés fakad! S mert mégiscsak Buddhától kapta, meditálni kezdett. S ahogy elmélyült benne, úgy tárult fel előtte ennek a mondatnak végtelen mélysége és háttértartománya.
Megöregedett, meghalt, és nem ért a meditáció végére. Újra és újra megszületett, sok életet élt le, s még mindig a mondatán gondolkodott. Végül már olyan tökéletes lett Vaszhitti, hogy nem emberként, hanem égitestként jelent meg a világban, ott fénylett a kozmosz éjszakájában ötmillió évig mély meditációba merülve. S aztán egyszer csak történt valami. A nagy, néma, csillagos világmindenségből lassan kiformálódott Buddha, az ő imádott Buddhája. Azt kérdezte:
- Elkészültél-e, leányom, a mondatoddal?
- Uram, azt hiszem, hogy most már elkészültem vele.
- Örülsz-e, hogy újra találkozunk?
- Uram, teljesen mindegy...
- Látom, leányom, hogy tényleg elkészültél a mondatoddal! - szólt Buddha, és szétfoszlott a semmibe."
Gondolom, a kérdés - amit tulajdonképpen fel sem tett - költői volt. Azért én mégis válaszolok rá, mert a szép dolgokat jó nevükön nevezni: nyilván azért, mert szereti Önt... és a kis hercegnőt is :-)))
Rapszodikus hangulatomat jelzik a beírásaim, a negatív töltetű gondolataim a következő órában rendszerint pozitív gondolatokká alakulnak. Valószínűleg a tomboló hormonok, a férjemnek sincs könnyű dolga velem. Nem is értem, hogy bír elviselni...
Nyuszika!Gyermeket várni kell,
Vállalni meg munkát,felelősséget,egyebeket
Sok boldogságot Boglárkához!
A baloldaliságát értékelje át!
Sok meggondolatlan,,ital hatása alatti beírásom volt.Egyiket sem vonom vissza,mert a lényege a trágárságokat visszavonva sem változna!!
Sok sikert,boldogságot kívánok Önnek!Egy öreg konzerevatív ember!
Önnek - gondolom - van testvére. Nekem nincs, és egész gyerekkoromban nagyon vágytam rá, sőt... most is hiányzik. Ezért nagyon erős elhatározásom volt, hogy legalább ketten legyenek :-) Amúgy... evés közben jön meg az étvágy :-))) Igaz, ez az Ön esetében kicsit rossz példa... már ami az evésre, étvágyra történő utalást illeti :-)
No meg... a második már könnyebb, mindenféle szempontból. Ha jól sejtem, Önt a kilenc hónap viszontagságai riasztják pillanatnyilag. Ilyen szempontból én könnyen beszélek - igazán szerencsésnek mondhatom magam: alig voltak gondjaim. Mindegy is... most Őt várja... a többi meg a jövő zenéje lesz úgyis :-)))
Én éjszaka szerettem tanulni (anno, ezer éve), csend, béke, nyugalom. Mondjuk nem is sokat fogott rajtam :-)))
Biztos mondta már, csak én vagyok szenilis... mikorra várható a kis virágszál érkezése? link
Szép reggelt Önnek s mindenkinek. Nem hat ránk az időjárás, bár a napsütésre már nagyon vágyunk. A tanulás jelenleg dolgozatok írásából áll, mely közben remekül megy a beszélgetés. Főnök jelenleg nagyon messze van, így lehetséges a tanulás akár éjszaka is.
Szép, jó estét, nyuszika :-)
Nem kapott keszonbetegséget, mire elő tudta bányászni a topikot? :-)
Hogy vannak? Ez a pocsék idő nem birizgálja a babát? :-)
Egyébként... tanulás helyett beszélgetni... háááááát... Főnöke mit szól ehhez? :-)))
Drága Nyuszkó és Ti többiek!
Mit kívánjak az ünnepekre valamennyiünknek? Békét egymással és önmagunkal. Pax, Szálem, Salom, és minden nyelven újra!
Nyuszika! Ha nem utáltam volna a középszerűembereket egész életemben, még csak-csak elmennének ezek a magvasnak látszó gondolatok. Ne vedd sértésnek, de azb egész ( ha alaposan végiggondolod ), a se kint, se bent emberkék hitvallásának tűnik.
Ha megengeded, kapásból itt van Dante Poklának 3. éneke, meglehetősen előre sorolja az ilyen hitvány ( az emberiség túlnyomó részét alkotó ) embereket a költő:
A fénylő Napnak is vannak sötét foltjai. Miért hinnénk, hogy egy ember élete csupa tündöklésből áll?
A Föld éjszaka megpihen, hogy a következő napon állni tudja a Nap fényét. Amikor elég volt a töméntelen ragyogásból, sötétségbe burkolózik.
Így van ez az emberrel is: a mértékletes fénnyel ragyogókat bántja a nagy fényesség, félrehúzódnak; míg a folyton tündöklők kimerülnek.
Senkinek sem jó a túlzott tündöklés: az előbbi, mint parányi csillag hozzásimul az égbolt sötétjéhez; az utóbbi fényét fakítja, idővel aztán megszürkül, lekopik róla az aranymáz, s miként a gyertya lángja, mely túl soká világít, csonkig ég.
Mégis ki ne csodálná a horizont tetején tündöklő Napot, mely fényességet, meleget és jóságot áraszt maga körül?
És ki ne menekülne a perzselő Nap elől, amelynek tüzétől kiég a fű, elszáradnak a fák, elapadnak a folyók, visszahúzódnak a tengerek, végül a semmibe vész az óceán?
Légy tündöklő Nap a saját égboltodon.
A világmindenség hatalmas - számtalan naprendszer megfér benne. Hogy felfigyeljenek rád, hogy megértsenek, hogy ne gyűlöljenek - ne élj túlzó fénnyel.
Ami kevés, az senkit sem bánt: mérsékli az irigységet, lecsillapítja a féltékenységet, fékezi a dühöt, a gúnyt, a kajánságot, a gonoszkodást, és egyúttal megakadályozza a saját kimerülésedet is. Aki folyton világít, fogy az olaja; a csonkig égett gyertyát a szemétre hajítják.
Ügyelj, hogy fényed ne vakítson el senkit: se másokat, se önmagadat.
Aki jól lát, az előre lát.
A látás művészete - az élet művészete.
,,A fénylő Napnak is vannak sötét foltjai. Miért hinnénk, hogy egy ember élete csupa tündöklésből áll?
A Föld éjszaka megpihen, hogy a következő napon állni tudja a Nap fényét. Amikor elég volt a töméntelen ragyogásból, sötétségbe burkolózik.
Így van ez az emberrel is: a mértékletes fénnyel ragyogókat bántja a nagy fényesség, félrehúzódnak; míg a folyton tündöklők kimerülnek.
Senkinek sem jó a túlzott tündöklés: az előbbi, mint parányi csillag hozzásimul az égbolt sötétjéhez; az utóbbi fényét fakítja, idővel aztán megszürkül, lekopik róla az aranymáz, s miként a gyertya lángja, mely túl soká világít, csonkig ég.
Mégis ki ne csodálná a horizont tetején tündöklő Napot, mely fényességet, meleget és jóságot áraszt maga körül?
És ki ne menekülne a perzselő Nap elől, amelynek tüzétől kiég a fű, elszáradnak a fák, elapadnak a folyók, visszahúzódnak a tengerek, végül a semmibe vész az óceán?
Légy tündöklő Nap a saját égboltodon.
A világmindenség hatalmas - számtalan naprendszer megfér benne. Hogy felfigyeljenek rád, hogy megértsenek, hogy ne gyűlöljenek - ne élj túlzó fénnyel.
Ami kevés, az senkit sem bánt: mérsékli az irigységet, lecsillapítja a féltékenységet, fékezi a dühöt, a gúnyt, a kajánságot, a gonoszkodást, és egyúttal megakadályozza a saját kimerülésedet is. Aki folyton világít, fogy az olaja; a csonkig égett gyertyát a szemétre hajítják.
Ügyelj, hogy fényed ne vakítson el senkit: se másokat, se önmagadat.
Aki jól lát, az előre lát.
A látás művészete - az élet művészete."
Kultúrest