Kultúrest  

22:30, Hétfő (április 20.), DUNA Televízió
Út a háborúba
(The Road to War)
osztrák dokumentumfilm, 52 perc, 2014 (12)

rendező: Robert Gokl
operatőr: Helmut Wimmer
zene: Kurt Adametz
A film értékelése: 0/10

Európa egy évszázaddal ezelőtt: a kontinenst nagyhatalmak és szövetségi rendszerek uralták. Az antant hármasa: Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország tartották kezükben keletet és nyugatot. Közöttük a szövetséges országok foglaltak helyet: a Német Birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország. Mindegyikük évek óta készült a nagy háborúra, amely eldönti majd, ki lesz Európa vezető nagyhatalma. 1912-ben és 1913-ban a Balkán-félsziget helyi háborúktól forrongott. Az Oszmán Birodalom bukásával pedig az Oroszország és az Osztrák-Magyar Monarchia közötti erőtérben új országok születtek. A Balkán régió nyelvek, vallások és kultúrák igazi olvasztótégelyévé vált. Itt volt megtalálható a boszniai Szarajevó városa is; a város, amely 1914. június 28-án egyszer s mindenkorra megváltoztatta egész Európa történelmét."

22:25, Hétfő (április 13.), DUNA Televízió
Felvidék
(Caught in Between / Horná zem)

Felvidék
5
szlovák-cseh dokumentumfilm, 52 perc, 2014 (12)

rendező: Vladislava Planèíková
operatőr: Vladislava Planèíková, Du¹an Husár
producer: Tomá¹ Kaminský
vágó: Terézia Mikulá¹ová, Zuzana Cséplo
A film értékelése: 10/10
1 szavazat
Értesítő
Hozzáadás:
Feliratozva a teletext 333. oldalán.

Az emlékek életre kelnek, hogy ebben az animált dokumentumfilmben leleplezzék, mennyire be tudnak avatkozni a jelenbe a történelmi igazságtalanságok és családi titkok. Itt, Európa közepén, csaknem minden családnak vannak ilyenjei. Vladimíra Planèíková dokumentumfilmes, rendező, saját családja titkainak nyomába ered. Személyesen, érzékeny módon összegyűjtötte azon generáció történeteit, amelynek sorsát a nemzetiségileg vegyes Felvidéken átrendezték a politikusok a II. világháború utáni kemény döntései.
A film a még ma is aktuális és tabuként kezelt szlovák-magyar kapcsolatok témáját az animált dokumentumfilm egyedülálló módszerével dolgozza fel. A mindenki számára ismerős családi kapcsolatok felhasználásával a szerző a fiatalabb nézők számára is segít megérteni ezen rég lezárult események sorsszerűségét és örökérvényűségét. Amit nem tudnak elmondani a korszak tanúi és az archív filmfelvételek, azt animált történetek egészítik ki."

22:25, Hétfő (február 23.), DUNA Televízió

Új Eldorádó
magyar dokumentumfilm, 76 perc, 2004 (12)

rendező: Kocsis Tibor
operatőr: Kocsis Tibor
dramaturg: Konecsny Emőke
zene: Adiemus, Fanfarle Ciocarlia, Sonoton
narrátor: Végvári Tamás
producer: Kocsis Tibor
hangmérnök: Ákos Péter
gyártásvezető: Loszman Melinda
vágó: Kocsis Tibor

ének: Sebestyén Márta
A film értékelése: 8,7/10

Van egy meseszép falu Romániában, Verespatak (Roºia Montanã). Sok száz éves épületek, földjükhöz, házaikhoz, templomaikhoz, halottaikhoz ragaszkodó emberek. A környező hegyek 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejtenek. A kanadai-román cég, a Roºia Montanã Gold Corporation külszíni fejtésű aranybányát akar nyitni itt. Világszínvonalú technológiát ígérnek. Az embereket új, modern otthonokba költöztetik. Régi házaikat megveszik és lebontják. Lenne arany. Lenne ezüst. Lenne egy több száz hektáros cianidos zagytározó is, 180 m magas gáttal. Csak Verespatak és a környező hegyek tűnnének el a föld színéről.

Bemutató dátuma: 2004. szeptember 30. (Forgalmazó: Budapest Film)
Kapcsolódó írások:
PORT.hu, 2004. szeptember 22.: Új Eldorádó
"Kevés olyan egyszerre ördögi és felmagasztosított dolog van az emberiség történetében, mint az arany."
Linkek:
Hivatalos weboldal
Díjak és jelölések:
Magyar Filmkritikusok Díja (2005) - Legjobb dokumentumfilm: Kocsis Tibor
36. Magyar Filmszemle (2005) - Dokumentumfilm fődíj: Kocsis Tibor"

21:10, Hétfő (február 23.), DUNA Televízió

Székelyföldi betyárok
román dokumentumfilm, 52 perc, 2014 (12)
rendező: Zsigmond Attila
operatőr: Zsigmond Attila
A film értékelése: 10/10

Pusztai, Jeges, Dézsi. Az 1950-es évek elején e három név tartotta izgalomban a Romániában található Felső-Háromszéket és a Kászonok vidékét. Egyszerű falusi legények voltak, akikből a kommunista hatalom faragott katonaszökevényeket, majd bujdosásuk ideje alatt gyilkosként és rablóként kezelte őket. Ezek a néha túl vakmerő fiatalemberek fegyverrel a kézben szálltak harcba a kommunista hatalom kiszolgálóival, annak hűséges pribékjeivel és eszközeikben nem válogatva igyekeztek megakadályozni a szocialista eszmék terjesztését, a kollektivizálást. Harcuk természetesen nem tudta megváltoztatni a rendszert, de hősies küzdelmük nyomán néhány hatalmával visszaélő, a törvényeket semmibe vevő személy elnyerte méltó büntetését. Alig lehet elhinni, hogy az erdőkben bujkálva négy-öt éves háborút sikerült vívniuk. Végül mindhármukkal a milícia és a szekuritáté golyói végeztek, és még ma sem tudni, hogy hová temették el őket. Három székely legény története, akik az 50-es években szembeszálltak a kommunizmussal."

23:00, Kedd (január 13.), m1

"Csendes gyarmatosítók
magyar ismeretterjesztő film, 26 perc, 2013 (6)

rendező: Mosonyi Szabolcs
forgatókönyvíró: Bagladi Erika
zeneszerző: Mátyás Attila Merkaba
operatőr: Mosonyi Szabolcs
narrátor: Kőszegi Ákos

A fajok vándorlása nem új keletű. A kereskedelem, utazás fejlődésével a kikötők, repülőterek, pályaudvarok kiváló terepei a különböző földrészekről érkező "potyutasoknak". Új környezet, új klíma, új vetélytársak, új kihívások várnak a hivatlan élőlényekre. A katicabogár nagyra nőtt fajtársaival küzd az élelemért, a folyami rákot halálos betegséget terjesztő vírussal fertőzik meg a távoli rokonok, a kagylók kiszorulnak a kövekről, a honos csigák letarolt növényzetet találnak, a vörös hangyáknak, a földben fészkelő darazsaknak menekülniük kell. Versengenek az élőhelyért, a táplálékért, kereszteződéssel hibrideket hozhatnak létre. A honos élővilág a szemünk előtt alakul át. Az utóbbi évtizedekben gyorsabban terjednek egyes vírusok, kórokozók, az allergének száma nő, és növekednek a gazdasági károk is. A talán visszafordíthatatlan folyamatért az inváziós fajok térhódítása is felelős... Az a látszólag ártalmatlan, "csendes gyarmatosítás" lassan globális méretű problémává terebélyesedik."

"23:00, Hétfő (december 1.), DUNA Televízió

"Azért születtünk a világra, hogy valahol otthon legyünk benne!"

magyar dokumentumfilm, 26 perc, 2014 (12)

rendező: Béres Barbara
forgatókönyvíró: Béres Barbara
operatőr: Béres Barbara, Csubriló Zoltán, Kovács Zoltán

A film a vajdasági magyar diákok kivándorlási okairól szól és a két ország (Magyarország és Szerbia) oktatási rendszeréről. A film a társadalmi probléma mellett bemutatja azt is, hogy miként látják a fiatalok hazájukban a jövőjüket, hogyan érinti őket emocionálisan a hezitáció, a döntés kényszere, hogyan vélekednek minderről a szakértők, szülők, s ezeket milyen konkrét adatok támasztják alá. Bemutatja, hogy minden helyzetben van "tovább", s hogy nem könnyű sem azoknak, akik hazájukban maradnak, sem pedig azoknak, akik átlépik a határt. Mindkét környezetben különbözőek a szokások, az oktatási rendszer, a mentalitás és nem utolsó sorban a nyelv is. Felmerül a kérdés: mi lesz a jövőben, és ezekre a problémákra vajon lehetne- e kivitelezhető megoldást találni?"

"Magyarország tényleg élhetetlen hely?
2014. szeptember 24.

A Menjek/maradjak sorozat első részének premierjére a vetítés előtt már nem lehetett jegyet kapni. Talán nem meglepő, hogy a közönség soraiban elsősorban huszonévesek voltak (pontosabban: özönlöttek a filmre). Imre Loránd Balázs és Józsa László, a Speakeasy Project keretében már készítettek egy New York-ban játszódó pilotot, bevezetőt, amit főként a YouTube-on népszerűsítettek, a londoni epizód viszont már „élesben megy”, egy nagyszabású vállalkozás első állomása. (A következő film helyszíne Berlin lesz, majd az alkotók szeretnének „Keletre” is ellátogatni.)

A Speakeasy Project filmje kényes, minket, fiatalokat közvetlenül érintő problémát taglal. Közhely, hogy ma Magyarországon kevés − vagy képesítésükhöz méltatlan − a munkalehetőség a pályakezdő huszonévesek számára. Egyesek szerint a fiatal értelmiségi réteg módszeres elnyomása zajlik, mások az örök, irracionális bürokráciát, a korlátozó jogszabályi környezetet kárhoztatják. A Menjek/maradjak alkotói az MTA Kisebbségkutató Intézetének szakembereivel szoros együttműködésben azt mondják: „Elég a közhelyekből!” Arra vállalkoztak, hogy a lehető legobjektívebben adjanak választ a „Magyarország tényleg egy élhetetlen hely?” kérdésre, mely sokunkban felmerült az utóbbi 5-10 évben.

Már az alkotók munkamódszere is rendkívül érdekes. Az objektivitást és a széleskörűséget biztosítandó online kérdőívvel kerestek meg alanyokat, az MTA kutatóinak közvélemény-kutatásához kapcsolódva. A film producere, Józsa László és Kováts András társadalomkutató elmondása szerint meglepően sokan és meglepően komolyan válaszoltak a kérdésekre. Több mint 5200 angliai magyar töltötte ki az online adatlapot, a filmhez pedig igyekeztek a társadalom minden rétegéből szereplőket válogatni. Végül egy egyetemi hallgató (Tobi), egy művész, zenetanár (Luca), egy kínai orvoslással foglakozó szakember (Márk), egy csomagszállító (Attila), egy családos ingatlanügynök/szakács (Csaba) és egy rúdtáncosnő (Niki) londoni mindennapjait, sorsát követték nyomon az alkotók. A „játékidő” egy évet ölel fel, a film végén pedig videóüzenetek formájában kapunk információt a hat „tesztalany” sorsának jelen állásáról.

Habár egyszerű, „beszélő fejes” dokumentumfilmről van szó, azaz a szereplőket tipikus életszituációikban ábrázoló képek és monológok váltják egymást, a kibomló történetek lebilincselnek. Nemcsak azért, mert érdekes hallgatni fejtegetéseket, és mert megdöbbenünk, hogy az emigrációról a köztudatba ivódott elméletek, ideológiák mennyire nem − vagy csak félig-meddig − igazak, hanem mert a komoly témát laza, oldott hangulatban tudják ábrázolni. Az alkotók a meglehetősen sötét New York-epizóddal szemben itt arra törekedtek, hogy sikeres életutakat is bemutassanak. Lucának, Attilának és Márknak például „bejött”, előbbi kettő haza sem akar jönni (miközben sikerük mögött mégiscsak ott lappang a néző kesernyés érzése: itthon nem tudnának elhelyezkedni a szakmájukban).

De látjuk, hogy nem fenékig tejfel az élet Londonban sem. A több pénz még több lemondással jár: kevés a szabadidő, a szereplők keveset vannak családjukkal, gyakran hétvégén is dolgoznak. Londonban sem terem fán a pénz. Lehet, hogy jobbak az életkörülmények és rugalmasabb a bürokrácia, de a „soha többé nem mennék vissza Magyarországra” mondat azért alig-alig hangzik el a szereplők szájából. A honvágy dolgozik a lelkekben. Sokaknak maradt itthon a családja, a barátai, az érzelmek legyőzik a rációt.

A „maradás”-nak, – mint azt Kováts András a film utáni beszélgetésen elemezte –, a közhiedelemmel ellentétben nem politikai okai vannak, mint ahogy a külföldön szerencsét próbálókat sem a „hazaárulás” vezérli. Ahogy a kínai orvoslás tudora, Márk elmondta, magyarnak vallja magát, magyarul publikál könyveket, csak éppen itthon az irracionális törvények miatt nem praktizálhat. A kérdőívet kitöltők háromnegyede nem azért él Londonban, mert „nem szeret” magyarnak lenni, vagy mert itthon „diktatúra van”, hanem mert kint sokkal jobb megélhetést tud biztosítani önmagának és családjának. Illetve – ellentétben az itthon maradt fiatalok jelentős hányadával – szakképesítésének megfelelő munkakörben tud érvényesülni. A londoni részben láthatunk szereplőt, aki „csak” a jogszabályi korlátok miatt dolgozik kint (Márk), olyat is, akit egyszerűen már nem köt senki Magyarországhoz, jobb neki kint élni (Luca), de hangot kapott egy olyan fiatal is, aki kifejezetten utálja Londont (Niki).

A Menjek/maradjak egy izgalmas sorozat első, nagyon ígéretes darabja. Régen várt „cselekvő film”, mely ha egyértelműen nem tud is válaszolni a címében feltett kérdésre, érveket és ellenérveket képes felsorakoztatni. A film másfél órája a moziból hazafelé tartó nézők fejében folytatódik: végül is nekünk kell válaszolnunk.
Benke Attila"

Kapcsolódó írások:
Kortárs Online, 2014. szeptember 24.: Magyarország tényleg élhetetlen hely? link

21:21, Hétfő (december 1.), DUNA Televízió

Menjek/maradjak - London

magyar dokumentumfilm, 54 perc, 2014 (12)

rendező: Imre Loránd
forgatókönyvíró: Imre Loránd
operatőr: Hernáth Csaba, Józsa László, Mladin Bence

A MENJEK/MARADJAK független, hazai produkcióban készülő dokumentumfilm-sorozat az elvándorolni vagy éppen hazatérni készülő magyarok, az "új mobilitás" képviselőinek élettapasztalatait, motivációit és dilemmáit mutatja be személyes történeteken keresztül, párhuzamos portrékban. 2014-ben a berlini HAU-ban rendezett magyar fesztiválon is nagy sikerrel bemutatkozó, Higlights of Hungary díjazott Speak Easy Project a dokumentumfilm eszközeivel mutatja be ezt a hazánkban is egyre aktuálisabb problémakört.
A MENJEK/MARADJAK első epizódját Józsa László, Imre Loránd Balázs és Hernáth Csaba alapos előkészítés és kutatómunka után 2012 decemberében New Yorkban forgatta le. A most bemutatásra kerülő londoni rész a sorozat második epizódja."

21:10, Szerda (november 26.), DUNA Televízió
A merénylet - Szarajevó 1914
(Das Attentat - Sarajevo 1914)

A merénylet - Szarajevó 1914
osztrák-német történelmi film, 98 perc, 2014

"1914. június 28-án, Szarajevóban merénylet áldozata lett Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös és felesége, Zsófia főhercegné. A tettes Gavrilo Princip szerb diák, aki a Fekete Kéz nevű szervezettel állt kapcsolatban. A főhercegi pár halálát követő diplomáciai bonyodalmak utóbb a 20. század elején megszilárduló európai katonai szövetségek konfliktusához, és az első világháború kirobbanásához vezettek.
Az igényesen kivitelezett történelmi krimi a trónörökös meggyilkolásának okait rekonstruálja, és teszi az eseményeket egyéni sorsokon keresztül élővé.
Leo Pfeffer, a szerb-zsidó származású vizsgálóbíró kapja a feladatot, hogy a Ferenc Ferdinánd és neje, Zsófia főhercegné elleni merényletről részletes jelentést tegyen Bécsnek. Bizonyos politikai-gazdasági körök érdeke, hogy a merényletért Szerbiát tegyék meg felelősnek. Hiába bukkan Pfeffer nyomozásai során egészen máshová vezető szálakra, úgy tűnik, a világháború kitörése elkerülhetetlen.

Ferenc Ferdinánd és Hohenberg Zsófia hercegnő a Monarchia hadseregének boszniai gyakorlata miatt érkezett Szarajevóba, de látogatásukkal ahhoz is igyekeztek hozzájárulni, hogy helyreálljon a Habsburg-dinasztia megtépázott tekintélye. Ferenc Ferdinánd és hitvese a látogatást megelőző napokban egy boszniai fürdőhelyen tartózkodott, és mivel Oskar Potiorek táborszernagy éppen június 28-án tartott katonai gyakorlatot Szarajevó környékén, az alkalmat kihasználva a trónörökös is meg akart jelenni az eseményen.
A kettős gyilkosságot végrehajtó Gavrilo Princip - társaival együtt ? ekkor már hetek óta szervezte Ferenc Ferdinánd megölését. Az összeesküvők meglepően fiatalok voltak, sokan - pl. Nedjelko Èabrinoviæ, vagy Trifko Grabez - még huszadik életévüket sem töltötte be. Az elkövetőket rögtön elfogják. Dr. Leo Pfeffer, a vizsgálóbizottság vezetője a vizsgálat során rámutat arra, kiengesztelve így Bécset is, hogy a merénylet mögött a szerb kormány áll. A merényletet követően elszabadul a pokol Szarajevóban, Pfeffer vizsgálóbíró a nyomozás során egyre rosszabb helyzetbe kerül, a korrupcióval és hatalommal szemben egyre tehetetlenebb. Egyetlen esélye, hogy szerelmét, Mariját, és édesapját megmentse, ha már saját magán nem segíthet. Azonban a szarajevói események megállíthatatlanul és visszafordíthatatlanul robognak az első világháború kitörése felé vezető úton, és innen már nincs kiszállás...

1914. július 28-án kirobbant az első világháború. 40 állam vett részt a történelem addigi legszélesebb körü háborújában, mely 17 millió emberéletet követelt. 1914. október 12-edikétől 30-adikáig tartott Szarajevóban a merénylők bírósági pere. Mind a 25 vádlott tagadott bármiféle kapcsolatot a hivatalos Szerbiával."

Kiváncsian várom, kiderül-e majd ezen osztrák-német történelmi filmből, hogy a nagyhatalmak háborús szándákáért miért is Magyarországot kellett élve széttrancsírozni még az osztrákok javára is...

21:55, Csütörtök (október 16.), Duna World
Velünk élő Trianon

Velünk élő Trianon
magyar dokumentumfilm sorozat, 14. rész, 52 perc, 2004 (12)

rendező: Koltay Gábor
zeneszerző: Koltay Gergely, Szűts István
operatőr: Franyó Attila, Halász Lajos, Karádi Bad Zoltán, Koltay Gergely, Mertz Lóránd

szereplő: Raffay Ernő
A film értékelése: 8,9/10
18 szavazat

Koltay Gábor vállalkozott arra, hogy egy óriási alkotás keretein belül minden lehetőséget megvizsgálva körbejárja a Trianoni kérdéskört, és ezt 14 részes sorozat formájában a nézők elé tárja.

22:05, Csütörtök (október 2.), Duna World

Velünk élő Trianon
magyar dokumentumfilm sorozat, 12. rész, 52 perc, 2004 (12)

rendező: Koltay Gábor
zeneszerző: Koltay Gergely, Szűts István
operatőr: Franyó Attila, Halász Lajos, Karádi Bad Zoltán, Koltay Gergely, Mertz Lóránd

szereplő: Raffay Ernő
A film értékelése: 8,8/10
17 szavazat

Koltay Gábor vállalkozott arra, hogy egy óriási alkotás keretein belül minden lehetőséget megvizsgálva körbejárja a Trianoni kérdéskört, és ezt 14 részes sorozat formájában a nézők elé tárja.

2014 , 22:35, Hétfő (szeptember 29.), STORY4
Putyin Oroszországa

"Az aktuális rész ismertetője: 2001. június. George W Bush az Egyesült Államok elnöke találkozik Vladimir Putyinnal, Oroszország elnökével majd kijelenti, hogy belenézett Putyin szemébe és "megértette a nagy orosz lelkét". Colin Powell és Condoleezza Rice visszaemlékeznek arra, hogy milyen kényelmetlenül érezték magukat a találkozó alatt. De Rice, Bush egyetlen tanácsadója a magán tárgyalásokon, kijelenti, hogy három hónappal szeptember 11. előtt Putyin figyelmeztette Busht Pakisztánról, Afganisztánról és a Tálibokról. Szeptember 11. után Putyin leírja, hogy győzte meg megdöbbent kollégáit arról, hogy Oroszországnak a nyugat mellé kell állnia, jóllehet a Tálibok titokban felajánlották, hogy egyesítik erejüket az oroszokkal az Egyesült Államok ellen.

A film ismertetése: A film betekintés arról, hogyan lett Vladimir Putyin, a tökéletes politikai figura, KGB-s háttérrel a nyugat értékes szövetségese. Nyolc év Oroszország elnökeként és négy év miniszterelnökség után Putyin még mindig makacsul ragaszkodik a hatalomhoz. Közreműködnek Putyin közeli kollégái és nyugati államférfiak, akik összecsaptak vele. Ez a gondolatébresztő dokumentumfilm rákérdez arra, hogy Putyin politikája mikor kezdett aggodalmat ébreszteni Washingtonban és Londonban. Visszatekint arra, amikor a 2001.szeptember 11.-i terrortámadás után Putyin gyorsan felsorakoztatta Oroszországot a nyugati országok mellé, meglepve ezzel sokakat a Kremlben. A világ megváltozott - de otthon Putyin egyre tekintélyelvűbb lett."

link

link

kittrabi forradalmi nemzettársnak igaza lehet - vagyishát: qrvajó hozzászólást nyomott a Pintér Attila témához! :)

22:00, Csütörtök (augusztus 28.), Duna World
Velünk élő Trianon

magyar dokumentumfilm sorozat, 8. rész, 52 perc, 2004 (12)

rendező: Koltay Gábor
zeneszerző: Koltay Gergely, Szűts István
operatőr: Franyó Attila, Halász Lajos, Karádi Bad Zoltán, Koltay Gergely, Mertz Lóránd

szereplő:
Raffay Ernő
A film értékelése: 8,7/10
15 szavazat
Értesítő
Hozzáadás:
Feliratozva a teletext 444. oldalán
Egy majdnem betiltott filmsorozat

Koltay Gábor vállalkozott arra, hogy egy óriási alkotás keretein belül minden lehetőséget megvizsgálva körbejárja a Trianoni kérdéskört, és ezt 14 részes sorozat formájában a nézők elé tárja.

22:05, Csütörtök (augusztus 21.), Duna World
Velünk élő Trianon

magyar dokumentumfilm sorozat, 7. rész, 52 perc, 2004 (12)

rendező: Koltay Gábor
zeneszerző: Koltay Gergely, Szűts István
operatőr: Franyó Attila, Halász Lajos, Karádi Bad Zoltán, Koltay Gergely, Mertz Lóránd

szereplő:
Raffay Ernő
A film értékelése: 8,6/10
14 szavazat
Értesítő
Hozzáadás:
Feliratozva a teletext 444. oldalán
Egy majdnem betiltott filmsorozat

Koltay Gábor vállalkozott arra, hogy egy óriási alkotás keretein belül minden lehetőséget megvizsgálva körbejárja a Trianoni kérdéskört, és ezt 14 részes sorozat formájában a nézők elé tárja.

21:45, Hétfő (augusztus 11.), m2
Ha idegen vagy - A Doors története
(The Doors: When You´re Strange)

Ha idegen vagy - A Doors története
6
amerikai dokumentumfilm, 82 perc, 2009 (16)

rendező: Tom DiCillo
operatőr: Paul Ferrara
A film értékelése: 8,2/10
25 szavazat
Értesítő
Hozzáadás:
"Egy nagy tüzes üstökösnek, egy hullócsillagnak látom magamat. Mindenki megáll, felnéz és elakad a lélegzete. Azt nézd meg! Azonban akkor - huss, már el is tűntem... és soha többé nem fognak olyat látni, de nem is lesznek képesek elfelejteni engem - soha." - Jim Morrison.
1971. július 3-án meghal Jim Morrison, a Doors zenekar énekese és dalszövegírója. Sokak szerint Jim a pokol és a menny közé ragadt költő volt. Mások szerint egyszerű rocksztár, aki kiégett. A Doors 54 hónapig maradt együtt. 80 millió lemezük kelt el. Még mindig 1 millió fogy évente.

22:00, Csütörtök (augusztus 7.), Duna World
Velünk élő Trianon

magyar dokumentumfilm sorozat, 5. rész, 52 perc, 2004 (12)

rendező: Koltay Gábor
zeneszerző: Koltay Gergely, Szűts István
operatőr: Franyó Attila, Halász Lajos, Karádi Bad Zoltán, Koltay Gergely, Mertz Lóránd

szereplő:
Raffay Ernő
A film értékelése: 9,2/10
13 szavazat

Egy majdnem betiltott filmsorozat

Koltay Gábor vállalkozott arra, hogy egy óriási alkotás keretein belül minden lehetőséget megvizsgálva körbejárja a Trianoni kérdéskört, és ezt 14 részes sorozat formájában a nézők elé tárja.

"21:30, Hétfő (augusztus 4.), DUNA Televízió
A szcientológia ügynökei
(Das Office of Special Affairs - O.S.A.)

A szcientológia ügynökei
német dokumentumfilm, 58 perc, 2012 (16)

rendező: Markus Thöß
forgatókönyvíró: Frank Nordhausen
operatőr: Kirsten Kofahl, Line Kühl, Markus Thöß
vágó: Christopher Nesirky

szereplő: Stephan Schwartz (narrátor hangja)

A Szcientológia egyház saját titkosszolgálatot működtet, hogy felvegye a harcot a hatóságokkal, a médiával és azokkal, akik bírálni merik. A szolgálat neve: OSA, vagyis a Különleges Ügyek Irodája. Felvetődik a kérdés: vajon miért van szüksége egy egyháznak titkosszolgálatra? Milyen feladatot lát el a szervezet? Két német filmesnek, Frank Nordhausen-nek és és Markus Thöß-nek egy évébe telt, míg megpróbáltak utánajárni a kérdéseknek."

22:00, Csütörtök (július 31.), Duna World
Velünk élő Trianon

magyar dokumentumfilm sorozat, 4. rész, 52 perc, 2004 (12)

rendező: Koltay Gábor
zeneszerző: Koltay Gergely, Szűts István
operatőr: Franyó Attila, Halász Lajos, Karádi Bad Zoltán, Koltay Gergely, Mertz Lóránd

szereplő: Raffay Ernő
A film értékelése: 9,1/10
12 szavazat

Egy majdnem betiltott filmsorozat

Koltay Gábor vállalkozott arra, hogy egy óriási alkotás keretein belül minden lehetőséget megvizsgálva körbejárja a Trianoni kérdéskört, és ezt 14 részes sorozat formájában a nézők elé tárja.

Egyéb epizódok
Vetítik:
DUNA WORLD:
Csütörtök (Július 31.) 22:00
Csütörtök (Augusztus 7.) 22:00

22:00, Csütörtök (július 17.), Duna World
Velünk élő Trianon

magyar dokumentumfilm sorozat, 2. rész, 52 perc, 2004 (12)

rendező: Koltay Gábor
zeneszerző: Koltay Gergely, Szűts István
operatőr: Franyó Attila, Halász Lajos, Karádi Bad Zoltán, Koltay Gergely, Mertz Lóránd

szereplő:
Raffay Ernő
A film értékelése: 9/10
10 szavazat

Egy majdnem betiltott filmsorozat

Koltay Gábor vállalkozott arra, hogy egy óriási alkotás keretein belül minden lehetőséget megvizsgálva körbejárja a Trianoni kérdéskört, és ezt 14 részes sorozat formájában a nézők elé tárja."

"21:35, Hétfő (július 14.), DUNA Televízió
Elhallgatott történelem - Ha a kulák mozdulna
magyar dokumentumfilm sorozat, 2. rész, 52 perc, 2014 (12)

rendező: Dala István
forgatókönyvíró: Pekár István
zeneszerző: Margit József
operatőr: Dala István
A film értékelése: 9,8/10
6 szavazat

1948. augusztus 20-án, Kecskeméten hirdette meg Rákosi Mátyás a családi és egyéni gazdaságok felszámolását jelentő kollektivizálást, s ezzel együtt a kuláküldözést. A szovjet osztályharcból honosított kulák kifejezéssel a paraszti társadalom módosabb rétegét bélyegezték meg. Ezeket népnyúzóknak nyilvánították, és hatalom a kisemmizésükre a vidéki népesség legaljával szövetkezett.
A hatalom egészen a rendszerváltásig igyekezett eltitkolni a kegyetlenkedéseket, csupán túlkapásoknak nevezte több mint hetvenezer család nincstelenné tételét, gyötrését. Természetessé vált a fizikai erőszak, a kínzások, amelyek időnként az áldozat halálával végződtek. A mai napig nem tudjuk, hogy hányan lettek öngyilkosok, haltak meg idő előtt stressz betegségekben, váltak alkoholistává. A kuláküldözések ideje 1949-től 1953-ig tartott hivatalosan, de a filmből kiderül, hogy még több mint tíz évig élt megkülönböztetés.
Az alkotók mintegy kéttucatnyi áldozatot kerestek meg az ország hat régiójában, hogy viszonylag hű keresztmetszetét adhassák a kulákprésnek. A megszólalók zöme csak gyermekként, fiatalként élte meg a szüleit, nagyszüleit ért megpróbáltatásokat, de néhányan közvetlenül megtapasztalhatták a népi demokrácia keménységét. A máig ható félelem miatt sokan elutasították a filmesek közeledését, a megszólalók azonban hálásak volt, hogy végre valaki foglakozik az elhallgatott történetükkel."

de gyorskezű vagy minuszoló magyargyűlölő!

"Magyar az, akinek fáj Trianon."

és egy kis retro:
22:35, Csütörtök (július 10.), DUNA Televízió
Szép leányok, ne sírjatok!

fekete-fehér, magyar filmdráma, 84 perc, 1970 (12)

rendező: Mészáros Márta
forgatókönyvíró: Zimre Péter
zeneszerző: Szörényi Levente, Frenreisz Károly, Orszáczky Miklós
operatőr: Kende János

szereplő(k):
Zala Márk (Savanyú)
Jaroslava Schallerová (Juli)
Blaskó Péter (Zsiráf)
Balázsovits Lajos (Géza)
Bujtor István (Rendőr)
Sir Kati (Juli hangja)
Kosztolányi Balázs (Savanyú barátja)
Tardy Balázs
Hegedűs Erzsi
Schütz Ila
Zalatnay Sarolta
Piros Ildikó
Tándor Lajos
A film értékelése: 7,4/10
24 szavazat

Savanyú és barátai egy üzemben dolgoznak munkásként. A lélekölő munka után az esti örömökben: bulikban, együttesek koncertjeiben, "csajozásban" keresik a kikapcsolódást. Savanyú komolyan udvarol Julinak, már az eljegyzést is megtartották, de nincs hely az intimebb jellegű találkozásokhoz. Illegálisan elfoglalnak tehát egy romos lakást, de a rendőrség elzavarja őket. Az Ifjúsági Park egyik koncertjén Juli megismerkedik a zenész Gézával, majd a zenekarral vidékre utaznak. Savanyú és barátai utánuk mennek, a riválisok között verekedés tör ki. Juli választás elé kényszerül.

22:05, Csütörtök (július 10.), Duna World
Velünk élő Trianon

magyar dokumentumfilm sorozat, 1. rész, 52 perc, 2004 (12)

rendező: Koltay Gábor
zeneszerző: Koltay Gergely, Szűts István
operatőr: Franyó Attila, Halász Lajos, Karádi Bad Zoltán, Koltay Gergely, Mertz Lóránd

szereplő: Raffay Ernő
A film értékelése: 8,9/10
9 szavazat

Az aktuális rész ismertetője: A sorozat első részében az Európát az I. világháborút megelőzően jellemző nagyhatalmi, gazdasági és ideológiai viszonyokat elemzi Raffay Ernő történész.

A film ismertetése: Koltay Gábor vállalkozott arra, hogy egy óriási alkotás keretein belül minden lehetőséget megvizsgálva körbejárja a Trianoni kérdéskört, és ezt 14 részes sorozat formájában a nézők elé tárja.

21:25, Kedd (július 1.), Duna World
Ítéletlenül

magyar dokumentumfilm, 77 perc, 1991 (16)

rendező: Almási Tamás
operatőr: Jancsó Nyika, Mertz Lóránt
A film értékelése: 10/10

A film szereplői olyan nők, akiket az ötvenes években, ítélet nélkül, hosszú időre internálótáborba zártak. Megalázták, elszakították őket családjuktól, kettétörték életüket. Bűnük az volt, hogy feleségek, anyák, családtagok voltak. A film közel 40 év múltán szembesíti az egykori internáltakat volt börtönfelügyelőjükkel, Piroskával. A szereplők egy része külföldről utazott haza, hogy találkozhasson volt fogolytársaival, s szembenézzen egykori fogvatartójával.

21:20, Kedd (június 24.), Duna World
Fogadalomtétel
fekete-fehér, magyar dokumentumfilm, 66 perc, 1974 (12)

rendező: Dárday István
operatőr: Vitézy László
A film értékelése: 10/10
2 szavazat

Dokumentumfilm egy kerületi KISZ fogadalomtételről, és arról a vitáról, amelyet az új KISZ tagok folytatnak a KISZ-be való belépés formájáról, a KISZ jelentőségéről és szerepéről.

21:30, Kedd (június 10.), Duna World

Recsk 1950-53 - Egy titkos kényszermunkatábor története
fekete-fehér, magyar dokumentumfilm, 3. rész, 86 perc, 1988 (12)

rendező: Böszörményi Géza, Gyarmathy Lívia
operatőr: Pap Ferenc
A film értékelése: 10/10
14 szavazat

Történelmi portrék - Recsk 1950-53

A recski internálótábor közvetlenül az Államvédelmi Hatóság felügyelete alatt működött 1950 és 1963 között. A politikai, történelmi gyökerekig hatoló elemzésben volt rabok, volt ÁVH-s őrök vallomásaiból rajzolódik ki a tábor képe.

A film 1989-ben, a legjobb európai dokumentumfilmként elnyerte a Félix-díjat.

Tisztelet a Hősöknek, akik megvédték a Haza egy darabját!
link

M1 2014.06.04., szerda, 22:05
A legbátrabb város
|
magyar dokumentum-játékfilm, 98 perc, 2008 [12 éven aluliak számára a megtekintés nagykorú felügyelete mellett ajánlott]
rendező: Matúz Gábor
színész: Dánielfy Zsolt (név nélkül)
Gáspár Tibor (név nélkül)
Szakács Tibor (név nélkül)

Bemutató: 2009. november 5.

1919 januárjának közepén, kihasználva Magyarország zavaros belpolitikai helyzetét és szétzilált katonai védelmi rendszerét, csehszlovák csapatok lépték át a két ország határaként kijelölt demarkációs vonalat. Elfoglalták a Nógrád megyei Balassagyarmatot is, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy kész tények elé állítva a januárban összeülő párizsi békekonferenciát, az újonnan létrehozott Csehszlovákia még délebbre tolhatja határát. Az ellenállás nem a tehetetlen Károlyi-kormány részéről jött, hanem a város polgárai – vasutasok, iparosok, kereskedők, tanárok és diákok – fogtak fegyvert az ellenséges csapatok ellen. Hősies küzdelmüknek meghatározó szerepe volt abban, hogy Balassagyarmat ma is Magyarország része.

22:05, Vasárnap (június 1.), hírTV
Vetítő

rendező: Kálmán János
A film értékelése: 8,8/10
61 szavazat
"Az I. világháborús összeomlás után az utódállamok, meg sem várva a békeszerződést, semmibe véve a belgrádi katonai egyezményt megkezdték területfoglalásukat. Elűzték a magyar állam vezető tisztviselőit, a többieket hűségeskü letételére kötelezték. Akik ezt megtagadták, azokat kiutasították az országból. A marhavagonokban érkező 426.000 menekültnek az anyaország nem tudott sem állást, sem lakást biztosítani, így azok hónapokig-évekig kénytelenek voltak a télen kifűthetetlen, nyáron kazánforróságú vagonokban várni sorsuk jobbra fordulását. Az utolsó vagonlakó csak 1927 februárjában tudta elhagyni a marhakocsit."

Kössz , ezt megnézem , modjuk az 1988-as változat még elég "lightos" lehet , ráadásul tavaly élőben is láttam a színhelyet ami inkább egy modern népbutítással átitatott turistaháznak tünt mint elrettentő példának ! Sehol egy sarló-kalapáccsal kettényesett koponya , van még mit tanulniuk a témakezelőknek a "Terror háza"-tól ! Inkább a mai radi-jobbosoknak kellene ezt újra forgatni !

Hogy is mondta Novák Előd pár évvel ezelött a parlamentbe ? Valahogy így : "Azt nem tudom holocaust volt vagy nem volt , de igény lenne rá" ,
és ezek után képviselő maradhatott !

Ezen logika mentén ezt a levezetést szimetrikusan átfordíthatná egy radi-balos párt (ma még nincs ilyen) Recskre értelmezve !

DUNA WORLD 21:25
[12 éven aluliak számára a megtekintés nagykorú felügyelete mellett ajánlott]

Recsk 1950-1953 - Egy titkos kényszermunkatábor története

(ff., magyar dokumentumf., 1. rész, 1988)

Történelmi portrék - Recsk 1950-53

A recski internálótábor 1950 és 1953 között működött. A politikai, történelmi gyökerekig hatoló elemzésben volt rabok és ÁVH-s őrök vallomásaiból rajzolódik ki a tábor képe.

link

teljesen elhülyül az emberiség?:))

""Egy civilizációban ahol a megélhetéstől senki nem ér már reá élni, szükséges lenne nyilvános állami tanfolyamokon oktatni a szegénység technikáját, mielőtt még teljesen elhülyül az emberiség a szegénységben" (Márai Sándor)

Az előadás Márai sajátos "kézikönyvére", egyik legszellemesebb és legszórakoztatóbb írására épül.

Bemutató időpontja: 2014. április 23., Rózsavölgyi Szalon Arts & Café" link

"Örök kérdés: a pénz boldogít? Nem. De a hiánya keserves, igaz? Főleg, ha körülöttünk mások meg dúskálnak benne. Mit vagyunk hát hajlandóak megtenni azért, hogy sok pénzünk legyen? Feladjuk elveinket, és akár letérünk a becsület útjáról? Ha közelebbről megnézzük: azok, akik ezt megtették, és most dúskálnak a jólétben - boldogabbak? Talán igen, talán nem. Osztrovszkij darabját még a bemutató előtt betiltották, mert a cenzúra szerint a hivatalnokokról szólt. De a darab nem áll meg itt: mindannyiunk kérdéseiről, döntéseiről szól.

Bemutató időpontja: 2014. április 11., Csiky Gergely Színház" link

A Seuso-kincsek rejtélye (magyar dokumentumf., 1997)
DunaWorld 21:25

Dézsy Zoltán "Seuso kincsek" című filmjének bemutatása, majd hozzá szorosan csatlakozva egy stúdióbeszélgetés a film által felvetett témáról, műsorvezetővel és vendégekkel.
link

"Igazságosság vagy jogszolgáltatás?
antidogma.hu, sze, 2013/03/20 - 21:16

Magyarország a négy évtizedes kommunista állampárti diktatúra bukása után 1990-ben lett ismét többpárti parlamenti demokrácia és jogállam. A rendszerváltozás utáni első években széles társadalmi legitimáció és elfogadottság jellemezte az új rendszert, hiszen óriási volt a kontraszt a korábbi diktatórikus és a demokratikus eljárásmódok között. Az első - máig ható - társadalmi méretű csalódást a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság 11/1992-es határozata idézte elő, amelyben az Országgyűlés által 1991. november 4-én elfogadott Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvényjavaslatot alkotmányellenesnek nyilvánította.

Az alkotmányossági vizsgálatot Göncz Árpád, akkori köztársasági elnök kezdeményezte. Ennek következtében lényegében elmaradt a történelmi és- erkölcsi igazságtétel, ezért a kommunista rendszer működtetői és haszonélvezői a mai napig teljes jogú tagjai a magyar társadalomnak. Nem történt meg a diktatúra és a demokrácia közötti különbség jogi és erkölcsi definiálása, ideértve ennek a büntetőjogi vonzatát is. Elnapolták a múlttal történő tisztázó szembenézést, a bűnösök és az áldozatok közötti különbségtételre nem került sor. A katarzis elmaradt, a folytonosság fennmaradt. A békés átmenet a bűnök megtagadását és a politikai és erkölcsi érintettek felmentését jelentette.

Néhány alkotmányjogász életidegen jogfelfogása szerint a jogfolytonosság fontosabbnak bizonyult az erkölcsi kategóriáknál és az igazságnál. Ez az álláspont nyilvánvalóan a korabeli két utódpártnak, az MSZP-nek és az SZDSZ-nek kedvezett. Utóbbi párt vezetői közül különösen sok volt a közvetlenül érintett: családtagjaik egy része az ötvenes években Rákosi Mátyás fanatikus híveiként tevékenykedtek, míg mások a különböző kommunista erőszakszervezetekben töltöttek be vezető szerepet. Többen kihallgató tisztként és verőlegényként is igen aktívak voltak. Ezt követően közel egy évtizedig ment az értelmetlen jogi csűrés-csavarás, de a diktatúra működtetőit és haszonélvezőit valójában soha nem vonták felelősségre.

Ez a helyzet szinte sokkolta a társadalom erkölcsi és jogi kérdések iránt érdeklődő részét, és alapjaiban rendítette meg az új rendszer igazságosságába és erkölcsösségébe vetett hitet. Az állampolgárban pedig megerősítette azt a káros képzetet, hogy mindegy ki mit csinál, mindig az jár jól, aki hatalmon volt vagy van. Ide vezetett Sólyom László erkölcs nélküli jogfelfogása valamint a jog és az Alkotmány szánalmas misztifikálása. A magyar történelem furcsa fintora, hogy ez az ember a politikai véletlenek összjátéka következtében később a Magyar Köztársaság elnöke lehetett.

Ezt követően, évek hosszú során át, a demokratikus intézményrendszerekbe vetett hit fokozatosan gyengült, ideértve a jogállam igazságszolgáltató funkciójának elfogadottságát is. A folyamatot felgyorsította és erősítette jó néhány olyan bírósági ítélet, ami nem találkozott a társadalom természetes igazságérzetével. Köztörvényes bűnözők elleni enyhe ítéletek és politikai jellegű ügyek sokasága tette egyre érthetetlenebbé a jogállam működését. Felértékelődött az ügyvédek szerepe, ma már nem ritka, hogy közismert és megvetett bűnözőket sztárügyvédek képviselnek óriási összegekért, összezavarják a tanúkat, és sokszor a kevésbé felkészült bírók sem képesek ellenállni a rájuk nehezedő nyomásnak. Különösen így van ez, azokban az esetekben, amikor a védelemnek sikerül mozgósítania a bulvármédia egy jelentős részét is, ezáltal dezinformálják a nyilvánosságot, és nyomás alá helyezik az érintetteket. A helyzetet csak súlyosbították az egymásnak ellentmondó ítéletek: akit első fokon elítéltek, azt másod fokon ártatlannak nyilvánították, de arra is volt példa, hogy a fellebbviteli eljárás során egészen más ítélet született.

Ma már egyre többek számára tűnik úgy, hogy a liberális demokrácia és jogállam valódi haszonélvezője a törvény és a törvénytelenség szűk mezsgyéjén ténykedő politikai, szellemi és gazdasági elit. Ők képesek kihasználni a jogállam biztosította előnyöket, amelyekben az összeköttetéseknek, a pénznek, a hatalmi befolyásnak és a médiumok általi nyomásgyakorlásnak óriási szerepe van. A jogállamban - a formális jog előtti egyenlőség ellenére - az elesettek, a szegények, a kiszolgáltatottak valójában esélytelenek. Ez a helyzet óriási veszéllyel jár, hiszen ez végső soron a jogkövető magatartásformák gyors csökkenéséhez vezet, amiből egyenesen következik az önkényes igazságszolgáltatások számának növekedése, a nyílt erőszak érvényesítése, a zsarolások és a különalkuk világának egyre elterjedtebbé válása.

Ha az állam polgára elveszíti biztonságérzetét, egyre ingerültebbé válik, felkészül a jogos önvédelemre, és egyre kevésbé bízik az állami szervekben. A jogkövető magatartás alaposan leértékelődik a szemében, különösen akkor, ha olyan eseményekről értesül, amikor az intézkedő rendőrök sem képesek megvédeni saját testi épségüket a bűnözőkkel szemben. A helyzeten tovább ront a liberális jogvédők által az állami erőszak-szervezetekre kényszeríttet, úgynevezett pozitív diszkrimináció, aminek következtében a rendőrök elbizonytalanodnak a különböző etnikai kisebbségekhez tartozó erőszakos bűnözőkkel szembeni fellépések során.
A törvénytisztelő állampolgár megdöbben, amikor a televízió híradójában azt látja, hogy egy jogerősen elítélt bűnöző üvöltözve fenyegeti a bíróságot. Nem sokkal később arról értesül, hogy egy autó részeg utasai igazoltatáskor agyba-főbe verték a jogszerűen intézkedő rendőröket.

A jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak egyaránt tudomásul kell venniük, hogy a társadalmi közbizalom megszűnése, az államba vetett hit megrendülése, a jogkövető magatartás elvetése először a társadalom atomizálódásához, majd az egyének értékvesztéséhez vezet. Ha nem sikerül e folyamat leállítása, akkor a liberális tömegdemokrácia helyébe az – államilag vezérelni próbált – anarchia lép."
Tóth Gy. László MD 2013. III. 20. link

MEGRENDÍTŐ!

MA ESTE A HARMADIK RÉSZ

22:15, Péntek (január 3.), m1
Az igazság soha nem késő

magyar dokumentumfilm sorozat, 3. rész, 78 perc, 2013 (16)

rendező: Jelenczki István
forgatókönyvíró: Jelenczki István
operatőr: Kőrösi András
A film értékelése: 9,4/10

A MÁSODIK RÉSZ IS MA:

22:50, Csütörtök (január 2.), m1
Az igazság soha nem késő

magyar dokumentumfilm sorozat, 2. rész, 52 perc, 2013 (16)

Bár későn kezdődik, de reméljük még nem lesz végképp késő!

REMÉLEM MA NEM FÚRJÁK MEG AZ ADÁST!

21:50, Csütörtök (január 2.), m1
Az igazság soha nem késő

magyar dokumentumfilm sorozat, 1. rész, 52 perc, 2013 (16)

rendező: Jelenczki István
forgatókönyvíró: Jelenczki István
operatőr: Kőrösi András
A film értékelése: 8,9/10
7 szavazat
Feliratozva a Teletext 111. oldalán.

A film középpontjában a Zétényi-Takács féle igazságtételi törvény áll. Az Országgyűlés 1991. november 4-én nagy többséggel fogadta el "az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett, és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről" szóló törvényt. Göncz Árpád a megszavazott törvényt előzetes normakontrollra átadta az alkotmánybíróságnak. A bírói döntés alapján az igazságtételi törvény soha nem lépett hatályba.

"Ez a filmem is, mint az előzőek csaknem mindegyike, párhuzamos szerkesztésű. A törvényjavaslat történetét, parlamenti vitáját a magyar televízióban őrzött archív felvételek segítségével tudtam követhetővé tenni. Emellett 2012-ben a történet legfontosabb szereplőivel készítettem interjút, Zétényi Zsolttal, a törvény megalkotójával és beterjesztőjével, Kónya Imrével, az MDF-frakcióvezetőjével, valamint Zlinszky Jánossal, akkori alkotmánybíróval. A történet akkori két fontos szereplője kitért a megszólalás elől: Balsai István, igazságügyi miniszter és Sólyom László, Alkotmánybírósági elnök. A harmadik szálon olyan történészeket és jogtörténészeket kértem fel, akik az igazságtételhez tartozó történelmi események - II. világháború, szovjet megszállás, az ötvenes évek terrorja, az 1956-s forradalom és megtorlás - szakértői. Negyedik szála a filmnek két olyan hiteles személy vallomása, aki egyben hőse és áldozata is az 1956-os forradalomnak és a kádári megtorlásnak. Az ötödik szála a filmnek egy olyan történeti áttekintés, amely az igazságtételt a magyar nemzet évszázadokon átívelő történelmi folyamatába helyezi." (Jelenczki István)"

Vajon leadják ma vagy az igazság(tétel) ma nem aktuális?

Miről is szól?

"Az igazság soha nem késő
2013.05.15. 15:21 :: Sajtoiroda
Interjú Jelenczki István filmrendezővel

A Magyar Média Mecenatúra program 2011-es dokumentumfilmes pályázatán Jelenczki István Az igazság sohasem késő című filmterve is támogatást nyert. A tényfeltáró három részes dokumentumfilm egyenes folytatása a 2007-ben befejezett „Népek Krisztusa, Magyarország” 1956. I-IV., és a 2008-ban elkészített Tóth Ilonáról szóló, „Tisztítótűz tetején álltunk” című dokumentumfilm-sorozatoknak. A film középpontjában a Zétényi-Takács féle igazságtételi törvény áll. Az Országgyűlés 1991. november 4-én nagy többséggel fogadta el „az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett, és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről” szóló törvényt. Göncz Árpád a megszavazott törvényt előzetes normakontrollra átadta az Alkotmánybíróságnak. A bírói döntés alapján az igazságtételi törvény soha nem lépett hatályba.
Az alkotóról dióhéjban

jelenczki.jpgJelenczki István 1956-ban született Budapesten. 1974 óta foglalkozik képzőművészettel, filmkészítéssel, fotográfiával és írással. Képzőművészeti munkáival 1975 óta vesz rész kiállításokon itthon és külföldön. Egyik szerkesztője a Mauzóleum – A halállal való foglalkozás c. kötetnek (1989). 1977-től 1990-ig szakoktatóként dolgozott a Magyar Iparművészeti Főiskolán, majd két évig az ELTE kulturális antropológia tanszékén, a vizuális antropológia koordinátora és óraadó tanára volt. 1990-1993 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának elnöke. 2012 decembere óta levelező tagja a Magyar Művészeti Akadémia film- és fotóművészeti tagozatának.

Jelentősebb filmjei:

Haláljog I–II. 1993. dokumentumfilm, 112 perc, színes videó
Rendezői különdíj, 1994. 25. Magyar Filmszemle
Elvesztünk 1993. dokumentumfilm, 54 perc, színes videó
Rendezői különdíj, 1994. 25. Magyar Filmszemle
„Tisztítótűz tetején álltunk” (Tóth Ilona tragédiája)
„Népek Krisztusa, Magyarország” 1956 I-IV. 2008. dokumentumfilm, 98 perc, színes videó.
Háború a nemzet ellen I-IV. (Az elrabolt nemzeti vagyon) 2009. dokumentumfilm, 318 perc, színes videó
„…Por és Istenpor vagyunk…” 2003-2011. filmvers, 54 perc, színes videó

– Filmográfiájából kiderül, hogy előszeretettel készít filmeket a közelmúlt történelmi eseményeiről. Mikor jutott arra a gondolatra, hogy az igazságtétel törvény ügyét dokumentumfilmben kellene bemutatni?

2005-ben forgattam a „Népek Krisztusa, Magyarország” 1956 I-IV. című filmemet, amelynek egyik szakértő megszólalója Zétényi Zsolt volt, s ennek a filmnek a negyedik részében röviden elmondta az általa kidolgozott igazságtételi törvény sorsának alakulását. Amikor befejeztük a forgatást, mindketten úgy álltunk fel, hogy erről az igazságtalanságról jó lenne egyszer még filmet készíteni.

Az eltelt nyolc éven keresztül folyamatosan készíthettem filmeket, igaz állami támogatás nélkül. Amikor 2011-ben megjelent a Médiatanács első dokumentumfilmes pályázati kiírása, azonnal ez a téma jutott eszembe.

– Hogyan kezdett neki a téma kutatásának? Kiket keresett meg?

– Korábbi filmjeim, a Tóth Ilona drámáját feldolgozó ”A tisztítótűz tetején álltunk”, a „ Háború a nemzet ellen”, „A hatalom cinizmusa” és a korábban említett film is érinti az elmaradt igazságtételt. A hosszú éveket átfogó filmek előkészítő munkájához mindig az adta az alapot, hogy a korszakkal foglalkozó kiváló történészek, jogtörténészek által publikált könyveket, tanulmányokat megismertem. Persze azt nem állítom, hogy minden megjelent könyvet elolvastam volna, mert akkor valószínű a filmek nem készültek volna el. De valamennyi filmemre alaposan felkészülök, igyekszem a korszakot ismerő szakértők, érdekeltek, és érintettek legszélesebb körét felkeresni, megszólaltatni.

bagdy_emoke_1b.jpg

A forgatás: Bagdy Emőke egyetemi tanár, pszichológus és Jelenczki István filmrendező

– Miért tartja fontosnak a törvény történetének bemutatását?

– Azért, mert ha ez a törvény hatályba lépett volna, akkor maga a nemzet kapott volna igazságtételt azért a mérhetetlen számú gyilkosságért, kínzásért, megaláztatásért, kifosztásért, amit el kellett szenvednie 1944 és 1990 között a kommunizmus diktatúrája alatt.

Meggyőződésem, hogy a kisiklott, vagy tudatosan kisiklatott rendszerváltásnak – én gyarmatváltásnak nevezem – része volt, hogy szabotálni kellett az igazságtételi törvényt, ami igazságot szolgáltatott volna a magyarságnak, és egy kis lelki megnyugvást, gyógyulást jelenthetett volna a meggyötört generációk számára. Ezt a szabotázst persze senki sem vállalja, írásos bizonyítéka feltételezhetően nincs és nem is kerülhet elő.

Engedje meg, hogy egy idézettel fejezzem ki nem csak a saját véleményemet és egyben a film lényegi üzenetét. Ezt a gondolatot Simon Wiesenthal fogalmazta meg 1992. május 10-én egy televíziós interjúban: „Ha érvényben van az elévülés, a magyar nép ellenségei azt tehetik, amit akarnak”.

– A politikai okokból elkövetett bűncselekmények kérdése a mai napig kényes téma. Hogyan lehet ezt megfelelően kezelni?

– Teljes tényfeltárással, minden bűnös megnevezésével politikai hovatartozás nélkül. A 2012-ben érvénybe lépett törvény jog alkotta keretein belül a felelősségre vonás és a büntetőjogi következmények betartása. Alapfeltételnek tekintem még, és lehet, hogy ezzel kellett volna kezdenem, hogy a bűnelkövetők és jogutódjaik kérjenek nyilvánosan bocsánatot, és kövessék meg a magyar nemzetet, valamint mindazon személyeket, családokat, akiket évtizedeken át megsértettek, megaláztak, megkínoztak, meggyilkoltak.

szakaly_sandor.jpg

A forgatás: Szakály Sándor történész és a stáb

– Az Országgyűlés 1991-ben kimondta, hogy a törvényjavaslat elfogadását nem a bosszú és a megtorlás, hanem az törvényesség és az igazságtétel szelleme kell, hogy vezesse és csak a legsúlyosabb bűnök megtorlására kell lehetőséget adni, az Alkotmánybíróság szerint azonban a hazaárulás és a hűtlenség megítélése rendszerspecifikus. Ön mit gondol erről?

– Véleményem szerint minden történelmi helyzetben a haza üdvét kell szolgálni mindenkinek, légyen az politikus, vagy bármelyik honfitársunk. A haza és a nemzet nem politikai rendszerekhez kötött.

Őseink, hőseink, akik több évezreden át megtartották a Kárpát-medencét magyarnak, azt a kötelező felelősséget ruházták ránk, hogy akik a magyar nyelvet beszélik, akik a magyar földben megtermelt búzából készült kenyeret eszik, azok soha ne hódoljanak be idegen nagyhatalmaknak, legyen az török, Habsburg, szovjet, vagy a most rajtunk uralkodó globális háttérhatalom. „A haza minden előtt”.

– Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy a törvényszöveg sérti a jogbiztonság követelményét, mivel indoklása szerint a büntető törvénykönyv alapján már elévült bűncselekményeket kívánt újra büntethetővé tenni. Fontos-e hogy visszamenőleg ne merüljön fel az igazságtétel kérdése, vagy fontosabb, hogy a múltat lezárjuk. Meddig mehet el Ön szerint az igazságtétel?

– Nem fogadom el a kettős mércét. Filmemben tudatosan idézem Simon Wiesenthalt, aki szintén nem tesz különbséget a kommunizmus és a nácizmus bűnei között. Nem világos számomra, hogy kik és miért gondolják azt, hogy bármely ideológiai rendszer, amelynek bizonyítottan több mint százmillió áldozata volt mentesülhet a felelősség alól, vagy azt, hogy ezen rendszerek működése alatt elkövetett bűncselekmények elkövetőivel szemben másként kell eljárni?

– Ön szerint tisztán jogi alapon meg lehet ítélni ezeket a kérdéseket?

– Az 1956-os forradalom alatt és a megtorlás során 67 sortűz volt Magyarországon. Egy-egy sortűznél akár sok-sok ember életét is kioltották, ezért a büntetőjogi jogkövetkezmény az ilyen esetekben értelemszerűen nem lehet arányos a bűn mértékével. Ezért kell egy erkölcsi megtisztulási folyamat is, amelynek során a bűncselekmények felelősei azt mondják: én tettem, én voltam a bűnös, és vállalom érte a felelősséget. Ezt a folyamatot a már előbb említett tényfeltárás és a bűnösök megnevezése indíthatja el.

– Hogyan lehet bemutatni filmes eszközökkel egy törvényjavaslat történetét? Kik szólalnak meg a filmben?

– Ez a filmem is, mint az előzőek csaknem mindegyike, párhuzamos szerkesztésű. A törvényjavaslat történetét, parlamenti vitáját a magyar televízióban őrzött archív felvételek segítségével tudtam követhetővé tenni. Emellett a tavalyi év folyamán, 2012-ben a történet legfontosabb szereplőivel készítettem interjút, Zétényi Zsolttal, a törvény megalkotójával és beterjesztőjével, Kónya Imrével, az MDF-frakcióvezetőjével, valamint Zlinszky Jánossal, akkori alkotmánybíróval. . A történet akkori két fontos szereplője kitért a megszólalás elől: Balsai István, igazságügyi miniszter és Sólyom László, Alkotmánybírósági elnök.
A harmadik szálon olyan történészeket és jogtörténészeket kértem fel, akik az igazságtételhez tartozó történelmi események – II. világháború, szovjet megszállás, az ötvenes évek terrorja, az 1956-s forradalom és megtorlás – szakértői. Negyedik szála a filmnek két olyan hiteles személy vallomása, aki egyben hőse és áldozata is az 1956-os forradalomnak és a kádári megtorlásnak. Az ötödik szála a filmnek egy olyan történeti áttekintés, amely az igazságtételt a magyar nemzet évszázadokon átívelő történelmi folyamatába helyezi.

– Az Artportal.hu oldalon azt írják az önéletrajzában, hogy fotós és filmes életművének szinte kizárólagos tárgya a halál, az elmúlás problémája. Így van ez?

– Nem így van. Azokban az alkotásaimban, amelyekben a halált állítom középpontba, minden esetben a halál tükör mivoltát fogalmazom meg. Ebben a tükörben pedig azt látjuk, hogy mennyiben tudtunk, tudunk eleget tenni annak az alaptörvénynek, amely úgy szól: az Élet és a Létezés, az Szentség.

– Vannak már újabb tervek, jöttek már szembe újabb történetek, amelyeket szívesen megfilmesítene?

– Igen, sok-sok tervem van, ezek között nemcsak dokumentumfilm, filmvers, hanem játékfilm is szerepel.

kahler.jpg

A forgatás: Kahler Frigyes egyetemi docens és a stáb" link

Levette holnapi műsoráról az M1 Jelenczki István dokumentumfilmjét

Posted on 2013/11/11 by Nifadmin

Mint azt november 4-i ajánlónkban közöltük, az M1 holnap, azaz november 12-én 23:30-tól kezdi vetíteni Jelenczki István, az Igazság soha nem késő című dokumentumfilmjét. A 2. és 3. részeket pedig november 14-én és 19-én sugározzák.

A hír eddig volt igaz, ugyanis a tv újságok tanúságai szerint egészen más programmal rukkolnak ki holnap ugyanebben az időben a Magyar Televízió 1-es programjának szerkesztői.

Helyette mindhárom napon ugyanezekben az időpontokban II. Erzsébet uralkodásának évtizedeire emlékezik a szerkesztőség."

Betiltva ???????????????????

Az igazság soha nem késő - A történelmi igazságtétel
magyar dokumentumfilm-sorozat: 3/1. rész
MTV1 ma 23:35 (16)

Hiányzol...

Mansfeld
kanadai-magyar filmdráma, 118 perc, 2006
rendező: Szilágyi Andor
színész:
Fancsikai Péter
Maia Morgenstern
Nagy Ervin
Eperjes Károly
Forgalmazza: HungariCom
Két évvel a forradalom után, a tizenhét éves Mansfeld Péter (Fancsikai Péter) a Széna-téri emlékeitől "megfertőződve" a felkelés újraélesztéséről és bebörtönzött sógora kiszabadításáról ábrándozik. Barátaival és a nála idősebb Blaski Józseffel elkövetett gyerekes csínyeik, kamaszos balhékkal és apró köztörvényes bűnökkel keverednek. Sorsuk akkor pecsételődik meg, amikor elrabolnak egy őrségben álló rendőrtörzsőrmestert (Seress Zoltán). A fiúk később vizsgálati fogságba kerülnek. Mansfeld Péter, hogy mentse a már életkora szerint súlyosan büntethető Blaskit és a többieket, a kihallgatások során mindent magára vállal.
Műsoron a TV-ben
Duna World
2013.06.17., hétfő, 21:15

A szabadság ára
magyar dokumentumfilm, 130 perc, 2011
Korunk szabadságharcosa, Duray Miklós már ötven éve a célkeresztben.

Műsoron a TV-ben
Duna TV
2013.06.17., hétfő, 21:10

Petőfi
magyar tévéfilmsorozat: 6/5.: Egy gondolat bánt engemet...
Szereplők:
Józsa Imre (Petőfi Sándor)
Molnár Piroska (Hruz Mária)
Szersén Gyula (Petrovics István)
Tordy Géza (Vörösmarty Mihály)
Sztankay István (Bajza)
Tomanek Nándor (Deák Ferenc)
Helyey László (Ferdinánd császár)
Győry Emil (Széchenyi István)
Epizód tartalma:
Petőfi Sándor az irodalmi és politikai élet egyik vezéregyénisége lesz. Házasságra lép Szendrey Júliával. Pesten viharos gyorsasággal peregnek a politikai események és elérkezik a történelmi nevezetességű nap: 1848. március 15-e.

A sorozatról:
A sorozat Petőfi Sándor életét dolgozza fel.

Műsoron a TV-ben
Duna TV
2013.06.17., hétfő, 20:00
2013.06.18., kedd, 11:00
2013.06.24., hétfő, 20:00
2013.06.25., kedd, 10:50

magyar dokumentumfilm, 40 perc, 2003
Mi történt az erdélyi magyarsággal a hűségeskütől a földbirtokreformig, az iskolabezárásoktól, az egyházi vagyonelkobzásig 1918. december 1. és 1920. június 4. között?

Műsoron a TV-ben
Duna World
2013.06.04., kedd, 19:55

magyar dokumentumfilm, 26 perc, 2005
Használtak fizetett nőket az antant diplomatáinak meggyőzésére? Valóban hajózható folyóként emlegették a csehek az Ipolyt és a Ronyvát a tárgyalásokon? Milyen szerepet játszott Clemenceau francia miniszterelnök magyar menye? Erről és egyebekről hamis illúziók serege él a magyarságban a XX. század nagy sorstragédiájával, Trianonnal kapcsolatban. A film két fiatal történész, Ablonczy Balázs és Zeidler Miklós közreműködésével számos legendát igyekszik tisztázni, hogy végre őszintén nézhessünk szembe a tényekkel.

Műsoron a TV-ben
Duna TV
2013.06.04., kedd, 00:15
Duna World
2013.06.04., kedd, 22:30

magyar dokumentumfilm, 125 perc, 2004 [12 éven aluliak számára a megtekintés nagykorú felügyelete mellett ajánlott]
rendező: Koltay Gábor
A mű az 1945 utáni filmgyártás első Trianon-filmje, mely szokatlanul őszinte kérdéseket vet fel, és hangsúlyozza, hogy a ma is tartó trianoni folyamatról minden körülmények között beszélni kell.

Műsoron a TV-ben
Duna TV
2013.06.04., kedd, 21:00

magyar dokumentumfilm, 40 perc, 2003

Mi történt az erdélyi magyarsággal a hűségeskütől a földbirtokreformig, az iskolabezárásoktól, az egyházi vagyonelkobzásig 1918. december 1. és 1920. június 4. között?

Műsoron a TV-ben:
Duna TV 2013.06.03., hétfő, 22:30
Duna World 2013.06.04., kedd, 19:55

DUNA TV MA 21:00
Utolsó üzenet - özv. Horthy Istvánné manifesztuma a magyar nemzethez

magyar tévéfilmsorozat: 6/3.: Sors, nyiss nekem tért...

Szereplők:
Józsa Imre (Petőfi Sándor)
Molnár Piroska (Hruz Mária)
Szersén Gyula (Petrovics István)
Tordy Géza (Vörösmarty Mihály)
Sztankay István (Bajza)
Tomanek Nándor (Deák Ferenc)
Helyey László (Ferdinánd császár)
Győry Emil (Széchenyi István)

Epizód tartalma:
Petőfi Sándor Pápára megy, hogy tanuljon. Pesten megjelenik első verse az Atheneum nyomdában. Egy csapásra országos hírű költő lesz.

Műsoron a TV-ben
Duna TV
2013.06.03., hétfő, 19:45
2013.06.10., hétfő, 19:50
2013.06.11., kedd, 11:00

Online kamaszok
DUNA TV
2013.05.27., hétfő, 21:00
| Growing Up Online
amerikai dokumentumfilm, 55 perc, 2011
rendező: John Maggio

A film azt vizsgálja, hogy milyen hatása van az internetnek a kamaszok és családjuk életére. Számos haszna mellett köztudott, mi minden veszélynek vannak kitéve a felnövő új generációk, akik mindennapjaikat lassan inkább élik a virtuális térben, mint a valóságban. Sokan olyan privát világot építenek maguknak, melynek semmi köze sincs a környezetük által ismert életükhöz: szociális kapcsolataik erősebbek az interneten keresztül, mint odahaza vagy az iskolában. Mindennek sokszor végzetes következményei vannak: zaklatások áldozatai lesznek, depressziósak, sőt, néha még önmaguk ellen is fordulnak. A dokumentumfilm arra is keresi a választ, hogy mit tehetnek a szülők, hogy megóvják gyermeküket a tragédiáktól."