részlet. "...halld, Hatalmas!
Hires Bosszuálló, szavamra hallgass!
Elküldtél engem, férgekhez a férget,
kik ellenedre s fricskád nélkül éltek.
Én inkább ültem volna itt a pusztán,
sorvadva, mint ma, gyökéren és sáskán.
De böjt s jámborság néked mint a pélva,
Aki le mer oyan undormányt írni ( az outsiderbe tegnap este nyuszikával kapcsolatban ), hogy bolsilibsi annak mi keresnivalója van a Kulturrovatban, fel nem foghatom. Akik ott ezt szó nélkül hagyták, szégyeljék magukat. Mind.
Nagyon jó vagy kishaver a nyelvtanban is tisztellek érte!
Ha azt írom hogy" az élet minden területén"jobb lett volna!
A regisztrációs neveim egy családinév, és számomra a mostani életemben a legfontosabb keresztnevek rövidített kombinációi.
Egyszer FIL2-nek ,bestinek többet is elmondtam!
A regisztrációval kapcsolatban nem jók a tapsztalataim!
Csinálsz egy i betüböl egy nagy i betüt a redszer l betűnek érzi.A többit a fantáziádra bízom.
Jó éjt Neked!!
Köszönöm, bár tereken még nem próbáltam sikereket elérni.
Érdekelne viszont, hogy tulajdonképpen hogy jött a Talidor (és egyéb változatai), és hogy milyen tapasztalatokat szereztél az alteregokkal.
Egy megnyugodott,egyenesbe ért ember,akit többször kitiltottak.Tomnak már "felfedtem"magunkat,mert én nem akarok ezekkel a nevekkel visszaélni.:dorli,ta-lidor,talidorka.
Részemről ez egy próba volt hogy miket lehet csinálni,amikor regisztrálsz a fórumra.
Köszi a sok értékes linket! Sok sikert minden téren!
Ígéretes... előttem az utódom (ellőttem az utódom).
Bár a napot emlegetni mostanában még a klasszikusoktól is pimaszság, lásd: tüzesen süt le a nyári nap sugára... valamint... ég a napmelegtől a kopár szik sarja...
Egyéb kén t kiv agy?
Egy tehén szerelmes lett a szép bikába,
minden vad bikának legvadabbikába.
Vonzalmát megírta egy marhalevélben
nagyjából ekképpen:
- Hatalmas Barom!
Bocsássa meg, hogy pár sorommal zavarom.
Tudom, mily elfoglalt, milyen megbecsült Ön,
mégis tollat ragadott csülköm,
hogy amit a marhanyelv elbőgni restell,
így adjam tudtára, Mester!
Ön, ismervén jól a tehénszív rejtelmét,
tudja, hogy nem minden a napi tejtermék.
Amíg szorgalmasan duzzasztom tőgyemet,
gondolatom egyre Ön körül őgyeleg.
Muú! Minden bikák közt legelőkelőbb!
Midőn megláttam a legelő előtt,
elpirultam, elsápadtam,
vágy reszketett felsálamban,
s úgy éreztem, kéj oson
keresztül a rostélyoson.
Muú, hogy forrt a vér szívembe,
hogy tódult a bélszínembe!
Az a perc, mit Ön velem tölthet maholnap,
megrázza majd egész pörköltnekvalómat.
Ám míg Önről ábrándozom kérődzve,
vad féltés öl a szívemig férkőzve,
és átjárja ó mind a kín
velőscsontom, mócsingjaim.
Már bánom e merész vágyat,
hisz Ön büszke tenyészállat,
csupa gőg,
mely után az egész tehéncsorda bőg.
De ne féljen Bikaságod!
Ha nem szeret, félreállok.
Nem fog látni levert búsnak,
mert beállok leveshúsnak.
Ám, ha mégis kegyes szívvel veszi e levelet
és megszánja az Önért égő tehenet,
Válaszoljon hamar rája,
Üdvözli Önt a marhája.
Ím a levél. Ráírva a kelte.
Az úton a posta előtt le is pecsételte.
De a postáskisasszony nem vette fel...
Gerharg Keifel: Azt mondta egyszer a kicsi kéz a nagynak:
-Te hatalmas kéz, szükségem van terád,
mert nélküled szine semmit sem érek.
Éreznem kell a tenyered melegét, mikor
felébredek és mellettem megjelensz.
Amikor éhezem és táplálékot adsz, és segítesz,
hogy megmaradjak, és felépíthetem apró ajándékaim.
Velem vagy midőn járni tanulok, s hozzád futok,
ha félelem gyötör.
Kérlek, ne hagyj el maradj velem!
S a nagy kéz így válaszolt a kicsinek:
- Te kicsi kéz, szükségem van terád,
hogy belém kapaszkodj és megragadj.
Hadd érezzem kedveskedésedet, mert
érted kell kezet fognom sokakkal,
de játszani és mosolyogni sem tudok,
csak veled együtt, mikor átölellek,
s veled
együtt felfedezem újra a vílágot, a csodálatos, kicsiny dolgokat.
Hadd érezzem jóságodat, azt, hogy szeretsz,
veled együtt tudok ma kérni is, és hálát adva
megköszönni dolgokat.
Légy mindig velem, erősítsd a kezem..
Törölt felhasználó2010. 07. 05. 01:17
#3909
Az akasztófavirágok balladája
Embertestvér,ki erre jársz a nyáron,
a dombtetőn barát vagy idegen,
ne gúnyolódj e három jómadáron,
kik itt lengünk a sárga zsinegen;
bőrünket,nézd, a víz lemosta régen,
nyelvünk megzöldült,mint a rézgaras,
és így forgunk a korhadó kötélen,
pökhendi táncban,mint a szélkakas;
hasunk,amelybe bort tömtünk s kalácsot,
mint vén ribancmell,ráncos,sárga folt
s szívünk,amely a názáreti ácsot
sohasem dicsérte,már a sárba folyt.
Ne röhögd ki gyalázatunkat,vándor,
s ne csak mibennünk lelj,bűnt és hibát,
s ha majd a meggymagot kiköpted a szádból,
úgy mondj értünk egy Áve Máriát:
- hogy a gonosz Hold szarván el ne essen,
s az égig jusson e három zsivány,
s ruháik foltján többé ne nevessen
a grófkisasszony és az úrilány -
de kérd reánk az Úr kegyelmét,
hogy a bitóról hófehéren
megoldja Villon árva lelkét
Krisztus nevében Ámen,ámen.
A barna rongyok hulltak már a fáról,
s át harminchárom sáros vármegyén
hárman jöttünk koldulva Flandriából:
Ythier Méchant s Colin Cayeux meg én.
És egy nap térdig hóban állt a róna,
s a házakból követ dobtak ki ránk
s a réteken nem nőtt,csak csipkerózsa,
s deres kökénytől felkopott a szánk,
s ott volt a varjú is,mely máma károg
felettünk újra, itt a dombtetőn,
s mi ültünk árván,fázva,fenn az árok
partján a ködtől megfakult mezőn.
Kislány,ki erre jársz egy jómadárral,
ki majd letép,te liliomvirág,
ne nézz ránk szemedben durva váddal,
de mondj értünk egy Áve Máriát:
- hogy a Tejút vizében meg ne ázzon,
s az égig jusson e három betyár,
s ott lovagoljon fenn a szivárványon,
ahol nincsen se úr,se szolga már -
és kérd reánk az Ő kegyelmét,
hogy a bitótól hófehéren
megoldja Villon árva lelkét
Krisztus nevében, Ámen,ámen.
Ott ültünk a mezőn,híg őszi ködben,
s fáztunk a hűlt tűz szürke kormain,
míg a hold rőt lámpáját felkötötte
Rouen várának lila tornyain.
S hogy lassan egyre mélyebb lett az alkony,
"nézzétek" - mondtam - "mily veres a hó",
Ythier Méchant a kését nézte akkor,
és arra jött egy batyuzó zsidó.
Ott jött görnyedten,vénen és mi szépen
felálltunk s taplót kértünk és tüzet,
de ő a kést nézte s zöld szemében
sötét toronyként állt a rémület.
Így végeztünk véle mind a hárman,
mondj értünk még egy Áve Máriát,
s az Úr az örök élet aranyával
fizesse meg irgalmad aranyát:
- hogy a Göncöl kocsisa fel a bakra
vegye magához e három gonoszt,
s vad vágtában vihesse a magasba
Hozzá,ki már csupán kegyelmet oszt,
és kérd reánk az Ő szerelmét,
hogy a bitótól hófehéren
megoldja Villon árva lelkét
Krisztus nevében,Ámen,ámen.
A vén zsidót a búzaföldbe dobtuk,
s a vén zsidó vagy 100 tallért nyomott.
Aztán a kocsmába mentünk és kimostuk
a rongyainkból mind a vérnyomot.
De a zsaruk elfogtak a határban,
s rozsdába verve vittek Párizsig,
bűnbánat nélkül haltunk mind a hárman,
s hasunkon, nézd, a lódarázs hízik,
szemünkkel varjak szállnak fenn az égen,
és forgunk-lengünk,mint a szélkakas,
és mellbimbóink megrohadva régen,
leestek tegnap,mint a rézgaras -
vállunk a naptól már barnára égett
testvér,ne vess meg,mint a nagyvilág,
és mondj, ha a Montmartre-i dombra tévedsz,
értünk egy végső Áve Máriát:
- hogy Colin Cayeux lókötő pofáját,
s Ythier Méchant-t a zsebmetszők közül
bírák,pandurok ott fenn már ne várják,
rútul pislogva egy felhő mögül -
de kérd reánk az Ő kegyelmét,
hogy a bitótól hófehéren
megoldja Villon árva lelkét
Krisztus nevében, Ámen,ámen.
Üdv, kedves Nyuszika :-)
Fog almozásból, -ban, -ben, -tól, -nak, -nek a legjobbaktól kell tanulni :-)))
Most, hogy édesanyanyelvtanárrá avanzsált, ennek különös jelentősége lett :-))) link
Tavasz tájt kikel a vetés, kivet a kelés... ki kel, az vet és..., ki vet, az kel és...
Lehet, mégis elvakartam, és elfertőzte a káposztalét is? Totális megbuggyanás :-)))
Nem érek rá, kutatómunkám teljes ( - 0-hoz konvergáló - ) kapacitásomat igénybe veszi.
A gyakori hajnali kelések okát keresem.
A többnyire fájdalmas és valljuk be, sznobb hazánkban szégyenletesnek tartott ( bőr?, nemi? betegséggel egyenrangú ), a vészes pénzhiánnyal is magyarázott kiütésszerű álmosságot okozó kórt, melyet se elvakarni, se kinyomkodni nem érdemes.
Ciaaa :-) Üdv újra itt :-)))
Tombol kolléga aligha fog tudni ellenállni egy ilyesfajta felkérésnek - nincs is jobb egy éjszakába nyúló szakmázásnál :-)))
A magam részéről sajnos kevésbé tudok éjszakába nyúlni (gyakori hajnali keléseim okán), de azért időnként bekukkantok.
Dobj fel egy "pontos labdát" (Tibi bá), oszt' majd csak elkapja valaki :-))) link
Kultúrest