Lehet úgy is forgalmazni " Teljesen életszerű, egy héttel az osztalékfizetés előtt valaki meg szorult, és a piacra dobott 250k- t...kidobva 25 millát..." De nézzük a másik oldalát a dolgoknak ki az aki ekkora pakkot ilyen áron képes megtenni és vajon milyen áron fogja ezt továbbadni x1 vagy x2 ..... Aki ezen az áron beszállt az tudhat valamit?
A 39,1 milliárd Ft-nyi részvényvásárlás úgy hat az árfolyamra, mintha a cég minden nap egy új nagy befektető lenne a piacon. És mivel kevés az eladó papír, ez a vásárlás felfelé szoríthatja az árat hónapokon keresztül. Ha van igazi sztori 2025-ben — az ez
A nagy események (május 8. osztalékra jogosító nap, május 14. MSCI bejelentés) egymás után jönnek, így bárki, aki most beszáll, akár dupla sztorit játszhat meg (osztalék + MSCI). Ha az MSCI-be tényleg bekerül, május 14. után 1–2 héten belül nagyméretű ETF-vásárlások érkezhetnek → kevés eladó miatt gyors árfolyamemelkedés jöhet.
Kevés az eladó, de ha a vevő okosan vásárol, nem hagyja elszállni az árat. Így az emelkedés stabil, de lassú. Ha viszont egyszer megindul a kereslet – nincs miből venni, és akkor jöhet a rakéta. Valószínűleg intézményi beszállás zajlik. Ezek a szereplők nem akarnak árrobbantást, szép csöndben töltik a pakkot, amíg lehet olcsón.
A részvény nagy részét olyanok tartják, akik nem adják el (pl. DT, alapkezelők, Hold, Concorde, Aegon, OTP Alapkezelő)). Ezért alig van forgalomban eladó darab. Ha jön egy nagyobb vevő – legyen az indexalap, külföldi befektető vagy valami spekuláció – akkor nem fog tudni normál áron vásárolni. Kevés az eladó, tehát ha venni akar, egyre magasabb árakon tud csak. Ez gyors áremelkedéshez vezethet, akár pár nap alatt is.
Igen, a 4.1-es modell már elérhető – és úgy tűnik, néha már túl is nő a közönségén. A cashflow és az EPS keverése szándékos eszköz volt a narratív játék kedvéért, nem egy IFRS vizsga. Ha viszont a lényeg elveszik egy technikai szóhasználaton, akkor lehet, hogy nem a játékmezőt nézed, hanem a bíró sípcsontvédőjét.
Éves visszavásárlási összeg: 38,35 millió Ft (ezt a ma reggeli forgalomból számoltuk, de az írás inkább kb. 23 millió darab visszavásárlásról beszél, ami jelen árfolyamon:**
23 000 000 db * 1 674 Ft ≈ 38,5 milliárd Ft / év
Ez azt jelenti, hogy a vállalat a cash flow ~20%-át (38,5 / 200) részvényvásárlásra fordítja évente.
Ez tehát brutális EPS-növekedést jelent, és a részvényárfolyam előbb-utóbb ezt követheti, ha a piac elkezdi a részvényt ezekkel a „jövedelmi” mutatókkal árazni. EPS (egy részvényre jutó eredmény) növekedése: Tegyük fel, hogy a vállalat nyeresége (net income) fix marad, például 200 milliárd Ft. EPS = nyereség / részvényszám Év 0 (190 millió részvény): EPS = 200 Mrd / 190 M ≈ 1 052 Ft/részvény Év 1 (167 millió): ≈ 1 197 Ft Év 2 (144 millió): ≈ 1 389 Ft Év 3 (121 millió): ≈ 1 653 Ft Év 4 (98 millió): ≈ 2 041 Ft
„A saját részvények után nem fizet osztalékot a cég magának, hanem azt is visszaosztja nekünk, részvényeseknek. Ezért lesz nem 100,11 Ft, hanem kb. 106,7 Ft / részvény. Ez benne van a közgyűlési határozatban is, csak kevesen olvassák végig.”
„A Társaság a részvényeseknek összesen 90.858.108.400 Ft osztalékot fizet a 2024. évi eredmény után, a Társaság a saját részvényeire " 9 901 526 964 Ft jutó osztalékot felosztja az osztalékra jogosult részvényesek között.” Ez a mondat egyértelműen kimondja, hogy: A cég nem tartja meg a saját részvények után járó osztalékösszeget, hanem azt újra szétosztja a valódi részvényesek között, akik a tulajdonosi megfeleltetés napján jogosultak rá (vagyis többet kap mindenki az eredetileg bejelentettnél). Az eredetileg bejelentett teljes összeg: 90 858 108 400 Ft teljes osztalékalap 9 901 526 964 Ft (saját részvényre jutó összeg újraosztva)= ~100 759 635 364 Ft ténylegesen szétosztandó összeg Ezt kell elosztani a tényleges jogosult részvények között: 100 759 635 364 Ft / 943 871 597 db ≈ 106,75 Ft / részvény
