A téli közmunkaprogram résztvevőinek 16,11 százaléka, 14 965 ember helyezkedett el az elsődleges munkaerő-piacon szeptember 7-éig - derül ki a belügyminiszter válaszából, amit Szél Bernadett képviselő írásbeli kérdésére adott szerdán. Pintér...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=204101
Mi különbség van állami szempontból a között hogy pl. egy MOl vagy RÁBA részesedésre az van ráírva hogy TF nyugdíjalap vagy a vezír állami magánbiznisze?
Az eladósodás a nettó lopásból van amit most egy elqrt gazdaság mellett is növeltek a narancskomcsik. 5. éve a válság mélyén tartva az országot megy a sikerpropaganda...
"Ilyen mutatványt nem csináltak még meg sehol eladósodás nélkül tudtommal."
Magyarországon pedig 13 év alatt ilyen mutatványt csináltak.
Megemelték a járulékot és a többletet Manyup-ba fizettették. Sőt még at állami TB alapnak is adtak vagyont, tőkefedezetet.
Csak nem kéne osztogatni nyakra főre... munkásőröknek, pártvezetőknek (Szíjjas Petiknek...) 40 éves munkaviszonyos nőknek, rokiknak és egyebeknek... legalábbis nem a nyugdíjalapból!
A 3/4 felosztó-kirovó + 1/4 tőkefedezeti vegyes rendszer nem oldja meg azt a problémát, hogy a F-K rendszer demográfiai okból csőd felé megy. Ez a csőd pedig hamarabb bekövetkezhet, minthogy a TF rendszer feltöltődne annyira, hogy helyettesíteni tudná.
Ha pedig hitelből próbálnák feltölteni, akkor meg az ország menne csődbe, mint ahogy ez el is kezdődött a manyupos hiány miatt.
Elkerülte a figyelmedet, pedig direkt nagy betűkkel írtam, hogy ÁTÁLLÁS! Ami azt jelenti, hogy egy 100%-ban felosztó kirovó nyugdíjrendszert átállítottak (közel) 100%-ban tőkefedezeti rendszerre. Ilyen mutatványt nem csináltak még meg sehol eladósodás nélkül tudtommal.
Vegyes rendszerek persze hogy vannak. Érdemes lenne azonban tudni, hogy azoknál a tőkefedezeti volt-e a kiindulás és később terjesztették ki azokra, akik nem vagy csak kevés tőkét tettek bele és így vált a szolidaritási lábon keresztül vegyessé a rendszer.
Mint ahogy azt is látni kellene, hogy tett-e bele közvagyont az adott állam, vagy vállalt-e adósságot a tőkefedezeti rész induláskori fedezetlenségének pótlása érdekében?
"Én nem ismerek ilyen sikeres átállást és nem tudom elképzelni, hogy a sem az átlagot jóval meghaladó vagyonnal, sem természeti kincsekkel nem rendelkező, viszont tőkehiányos és eléggé eladósodott Magyarország lenne alkalmas arra, hogy a világon elsőként ezt a bravúrt véghezvigye."
Elnézést most nincs időm megkeresni, de egyszer már belinkeltem hogy melyik országban a nyugdíjak hány százaléka érkezik tőkefedezeti rendszerböl.
Ha jól emlékszem 60-70% körül volt a legmagasabb, de több ország van 50% felett.
Még az agyonfavorizált svéd rendszerben is van kötelező tőkefedezeti rész.
Viszont mi leépítettük a már meglévőt.
Elvileg.
Gyakorlatilag tudsz arra sikeresen zárult példát bemutatni a világból, ahol sikerült a felosztó-kirovó rendszerről ÁTÁLLNI a tőkefedezetire anélkül, hogy az adott ország nemzeti vagyona ne csökkent volna és/vagy az adóssága ne nőtt volna jelentősen?
Én nem ismerek ilyen sikeres átállást és nem tudom elképzelni, hogy a sem az átlagot jóval meghaladó vagyonnal, sem természeti kincsekkel nem rendelkező, viszont tőkehiányos és eléggé eladósodott Magyarország lenne alkalmas arra, hogy a világon elsőként ezt a bravúrt véghezvigye.
Éppen erre a problémára hívtam fel a figyelmet a "Mehessenek a férfiak is nyugdíjba 42 év után!" #40 beírásomban:
A nyugati társadalmak megoldatlan problémája a nyugdíjasok arányának növekedése és az aktívak arányának csökkenése.
Az erre jelenleg adott válaszok zömmel a nyugdíjkorhatár növeléséig jutnak csak el, ezzel kívánva visszafogni a nyugdíjas/aktív arány romlását.
Csakhogy ez a "megoldás" egy újabb megoldatlan problémát vet fel: mit kezdjen a (piac)gazdaság a nyugdíjba el nem engedett 60-70 közötti korosztállyal? Hol és miként foglalkoztassa az időseket úgy, hogy ne terhet jelentsenek a munkaadóknak, hanem hasznot hajtsanak?
Miként képes a versenyszféra a szeniorokat olymódon foglalkoztatni, hogy az javítsa, vagy legalább ne rontsa az őket foglalkoztató cégek versenyképességét?
Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy a fiatal és középkorú korosztályt preferálják, nem az idősebbeket. Vannak szakmák, ahol már a 40-45 évest is "túlkorosnak" tekintik.
Mit kezdenek majd a 60-70 évesekkel?
Amíg erre a kérdésre nem lesz érdemi válasz, addig nem várható el a piacgazdaságban versenyhelyzetben lévő cégektől, hogy olyanokat foglalkoztassanak, akik csak terhet jelentenek számukra, nem előnyt.
Ha pedig a versenyszféra nem lesz érdekelt a nyugdíjkorhatár emelése miatt az "aktívak" között tartottak foglalkoztatásában, akkor azok vagy munkanélkülivé válnak vagy az állami szférának kell foglalkoztatnia őket. Mindkettő közkiadást generál, ugyanúgy mintha nyugdíjba mentek volna, csak éppen egy másik kasszából.
Vagyis a problémát nem megoldották csak transzformálták máshová.
Ez is egy felvetés,ha 70 éves korukig illene dolgozni az életben maradóknak...milyen foglalkoztatást kapnak az idősek,mikor több az alvás igényük mint amit munkával töltenek?:)
Ha nem lenne már önmagában is \"siker\" ez a \"hatalmas\" szám, akkor tegyük hozzá, hogy diplomás, szakmával rendelkező, aki beült \"napocskát rajzolni\" hisz az a kis pénz is számít.
Ergo még az sem garantált, hogy ez hozzásegítette az embereket az elhelyezkedéshez... pontosabban persze mégis, mert addig sem döglöttek éhen.
Van, akinek bevált a téli közmunkaprogram
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=204101