A jelenlegi adatok azonban nem támasztják alá a szocialisták optimizmusát. A közvélemény-kutatások a júniusi EP-választásoknál is rosszabb eredményeket prognosztizálnak. Számításaink szerint ebben a helyzetben nem zárható ki az sem, hogy az ország három-négy kisebb megyéjében, Vasban, Zalában, Tolnában, esetleg Nógrádban nem lesz a pártnak sem egyéni, sem listás mandátuma.
A legrosszabb pozícióból a Vas megyei jelöltek vágnak neki a kampánynak. A megyeszékhely, Szombathely ugyan a mai napig MSZP-s polgármester vezetése alatt áll, a közgyűlési többség azonban már rég áttolódott a jobboldalra. A párt Vasban hagyományosan rosszabbul teljesít az országos átlagnál, a 2006-os győztes országgyűlési választáson is csak harminchat százalékot kapott a Fidesz ötvenhárom százalékával szemben, és egyéni körzetet már akkor sem sikerült elhozniuk. Az EP-választáson az egyik legrosszabb szocialista eredmény született ebben a megyében, alig haladta meg a 13,3 százalékot.
Ha az MSZP akár csak egyetlen százalékkal rontott támogatottságán az utóbbi hat hónap alatt, akkor egy mostani választáson kalkulációink szerint a párt megyei listájának nem jutna parlamenti hely. (A számítás természetesen hipotetikus, hiszen két különböző időpontban zajlott választás adatain alapszik, és a végeredményt 2010-ben a párt népszerűségi adatai mellett a riválisok támogatottsága, illetve a részvételi arányok is befolyásolhatják.)
Vas megyében négy mandátumot osztanak ki a területi listán. 2006-ban kettő jutott a Fidesznek, és az úgynevezett kétharmados szabály miatt az MSZP-nek is kettő.
Hogyan születik a listás mandátum?
Az MSZP szorult helyzetének megértéséhez érdemes felidézni, hogyan szabályozza a választási törvény a területi listás mandátumok kiosztását. A választás első fordulójában a pártlistára leadott szavazatokat elosztják a kiosztható mandátumok száma +1-gyel, azaz Vas megyében öttel. Az osztás eredménye adja meg azt a számot, ami egy mandátumot ér. Vasban 2006-ban 147 980 szavazatot adtak le, ebből adódóan 29 596 szavazat után kapott egy-egy párt egy parlamenti helyet.
A fideszes szavazatokból bőven kijött két mandátum, a szocialistáknál viszont nem. Náluk a kétharmados szabályt alkalmazták, azaz ha egy pártnak van annyi fel nem használt szavazata, amennyi kiteszi a mandátumhoz szükséges szám kétharmadát, még egy jelöltje bejut. Ekkor viszont az így felhasznált szavazatok és az egy mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatok közti különbséget levonják az országos listára átvitt szavazatokból. Vas megyében az utolsó listás képviselői posztot 19 730 szavazattal szerezték meg, amihez az EP-választásival azonos, 13,3 százalékos eredményt kell teljesíteni.
Az MSZP listáját Ipkovich György, szombathelyi polgármester vezeti, a második helyet Nemény András megyei elnök kapta, ő a párt országos listáján is rajta van, a harmincharmadik.
Zalában jobb MSZP-snek lenni, de nem sokkal
Kissé jobbak a zalai szocialisták kilátásai. Zalában az uniós választást 14,6 százalékkal zárta a párt, és a 2006-os adatok alapján számításunk szerint 11,1 százalékos listás eredmény is elég egy megyei listás parlamenti helyhez. A megyében 2006-ban az öt egyéni körzetből egyet, Göndör Istvánét sikerült megnyerniük, kettőben a Fidesz–KDNP első fordulós győzelmet aratott. A 2006-os harminchét százalékos listás eredmény két helyre volt elég, a Fidesznek itt három mandátuma lett.
Az előrejelzést azonban megzavarhatja az is, hogy a térségben mindkét nagy párt – belső konfrontációi miatt – nagy cseréket hajtott végre. Göndör nem indul egyéniben, és a területi listán sem kapott helyet. A lista élén Baracskai József megyei elnök áll, őt a Göndört váltó Fodor Csaba követi.
A Jobbik bekavarhat
Tolna megyében, ahol négy országgyűlési hely vár listás kiosztásra, 15,3 százalékos teljesítményt hoztak júniusban a szocialisták, a 2006-os adatok alapján számolva legalább 13,3 százalék kell ahhoz, hogy a helyi listavezető bekerüljön a parlamentbe. Ha ez meglesz, akkor Harangozó Tamás megyei elnök, a volt EP-képviselő öccse, a Mozaik Klub egykori tagja szerezhet mandátumot.
Nógrád lélekszámban az ország legkisebb megyéje négy egyéni és négy megyei listás mandátummal. 2002-ben és 2006-ban a pásztói és a salgótarjáni kerületben az MSZP jelöltje nyert, a szécsényi és a balassagyarmati kerületekben a Fidesz–KDNP győzött. A megye nem teljesen reménytelen a szocialistáknak, hiszen az EP-választás is az országos átlag feletti támogatottságot jelzett, itt 17,7 százalékot értek el, és a 2006-os választáson 13,3 százalék elég volt egy listás hely megszerzéséhez. De nyáron a Jobbik nagyobb támogatottságot kapott, 18,7 százaléka egy teljes százalékot vert a szocialistákra. Így az új választáson egészen más szituáció állhat elő, mint 2006-ban, amikor még Boldvai Lászlónak és a jelenleg titokminiszterként működő Juhász Gábornak is sikerült egyéni mandátumot nyernie.link
Valamit rosszul értelmezel. 43% mondja azt,hogy biztosan elmegy.
De van olyan aki elmegy de erről egyenlőre nem nyilatkozik.
És van egy réteg aki azt mondja,hogy ő nem megy el,de az utolsó pillanatban mégis szavaz.
43%-os részvételnél 3440k----43%-a a jogosultaknak
63% F =2167K ----27%
21%M= 722K---9%
7%J =241K---3%
10% egyéb 344K----4%
Ezt mondtam.Akárhogy csűrjük csavarjuk nem jön össze a 100% / 50% a fidesznek igy a 2500K és magas részvételnél romli az arányuk , majd nézegesd ahogy jönnek az új felmérése.,
Jelenleg igen alacsony a szavazói hajlandóság, a választásra jogosultaknak mindössze 43 százaléka mondja azt, hogy mindenképpen elmenne szavazni, míg négy éve ez az arány 54, nyolc éve 58 százalék volt.
Ezzel a legtöbbet az MSZP veszítheti, hiszen a párt támogatóinak csak a fele menne el voksolni, ha most vasárnap lennének a választások. Igaz, ez lehetőség is a szocialistáknak, mert legalább van még kit mozgósítaniuk.
A Fidesz és a Jobbik szimpatizánsainak a kétharmada biztos voksolna.
Az elmúlt hónapban a pártok támogatottságában látványos változás nem történt, egyedül a Jobbik mutat növekedést: a teljes, választójoggal rendelkező lakosság körében 7 százalékon áll a párt, azaz 600 ezer támogatót tudhat magáénak, míg a biztos pártválasztók körében 12 százalékon.
A Fidesz ez utóbbi körben 63, az MSZP 21 százalékos támogatottságot tudhat magáénak.
A pártok lehetőségei
Az MSZP 2006-os támogatóinak mindössze negyede áll még mindig a párt mellett, a többi vagy bizonytalan, vagy másra szavazna. A szocialisták tehát leginkább úgy növelhetnék táborukat, ha korábbi szavazóikat próbálnák meg visszacsábítani - mutatott rá Závecz Tibor, elismerve, hogy ez igen nagy erőfeszítéseket követelne.
A Fidesznek ilyen tartalékai nincsenek, vagy csak lényegesen kisebb mértékben. A párt számára azonban problémát jelenthet, hogy olyan mértékű a választási győzelembe vetett hit - a párt támogatóinak 98 százaléka, azaz szinte mindenki azt gondolja, hogy a Fidesz nyeri a választásokat - hogy a túlzott önbizalom miatt az egyes voksolók azt gondolhatják: az ő szavazatukra már nincs is szükség.
A választók egy számottevő csoportja - csaknem félmillió ember - ugyanakkor még nem döntötte el, hogy áprilisban a Fideszre vagy a Jobbikra adja-e le a voksát.
A Fidesz számára azt kell eldönteni, igényt tart-e a radikális szavazókra, és megszólítja-e őket, vagy lemond róluk a Jobbik javára.
Az SZDSZ támogatottsága a mérések szerint hónapok óta 1 százalékos, míg az MDF-é 3, azaz ha az összekapcsolódással működésbe lépne a szavazóbázisok összeadódása, akkor sem biztos, hogy a parlamentbe jut a tömörülés.
A Szonda Ispos január 5. és 12. között készített felmérése szerint - amelyben 1500 embert kérdeztek meg - az előző hónapok emelkedő tendenciája nem folytatódott, januárban nem bővült az MSZP szavazótábora: a választókorú népesség 14 százaléka támogatja a pártot.
Változatlan a Fidesz-hívek aránya is, ők 35 százalék rokonszenvét élvezik.
A napilapban közölt kutatás szerint erősödött a Jobbik, a decemberi öt után januárban a lakosság hét százaléka nevezte meg támogatandó pártként.
December utolsó napjaiban ugyanis a társaság alapítójának olyasmit sikerült elérnie, amivel kevesen dicsekedhetnek: magához kérette hét politikai tömörülés vezetőjét. Schmuck Andor az év végén fogadta hivatalában Mesterházy Attilát, az MSZP miniszterelnök-jelöltjét, Herényi Károlyt, az MDF alelnökét, Retkes Attilát, az SZDSZ vezetőjét, a Kapolyi László fémjelezte MSZDP, a Centrum Párt, az MCF Roma Összefogás, utóbb pedig a Munkáspárt küldöttségét.
A tárgyalások témája a parlamenti választáson való együttműködés volt, és a TT január végén dönt, hogy mely pártot vagy pártokat ajánlja szépkorúnak nevezett tagjai szíves figyelmébe. „Olyan szervezeti megállapodást azonban, amilyet 2006-ban az MDF-fel kötöttünk, idén nem tervezünk” - mondja lapunknak Schmuck. Emlékezetes: a társaság annak idején öt személyt delegált az MDF országos listájára. Amint a Heti Válasz anno kiderítette, legalább hármuk Leisztinger Tamás baloldali üzletember köreihez tartozott; ez a kapcsolat aztán sokak számára újabb kétséget támasztott az MDF szándékaival szemben.link
Szerintem egy kicsit eltúlzod a dolgokat, (nyilván nem reprezentatív mint alapján, de) úgy látom, hogy azért a Fidesz nem túl sok szavazót vett el a szociktól, ahogy kövéredő elvtárs is megjegyezte. A szocikból kiábrándultak inkább mdf, felé, vagy jobbik felé mozdulnak, ha elmennek egyáltalán szavazni.
Vagyis a Fidesznek nincs annyi szavazója, hogy nagyobb részvétel esetén meglegyen az 50%.
Ez igaz, hogy a Fidesz nyerő biztosnak tűnik, itt nem is a meglepetésen van a hangsúly, hanem azon, hogy alapvetően a spekik a Fidesztől a BUX csökkenését várják, és mivel azt várják, óvatosabbak lesznek, visszafogottabbak lesznek, ami keresletcsökkentést, és így árcsökkenést eredményezhet, ami aztán komoly likvidálásokat indíthat el, aminek jó nagy bukó is lehet a vége.
Egyszerűen azért, mert elkezdik likvidálni a papírjaikat a csökkenő várakozások miatt.
Persze a külföldieknél ez lehet, hogy kevésbé lesz erős, de akár rá is játszhatnak a dologra...
"Szerintem amúgy 30% összejöhet nekik, az mdf-szdsz meg 10-et megszerezhet, a nagybajuszónak köszönhetően. A logika egyébként azt diktálja, hogy összejönnek négyesben, ahogy pampa linkelte be valakitől a múltkor, ezzel tudnák maximalizálni a szavazatokat. Nem biztos, hogy előre bejelentik, a szerelemházasságot, csak a választások előtt a megfelelő időpontban a megfelelő embereket viszaléptetik, aztán kész."
Én a szoci 30%-ot, meg a bajszos 10%-ot külön-külön is kis esélyűnek látom, együtt szerintem bőven kizárható.
Az összefogások egyéni helyeken meg a korábbiakhoz képest tök más stratégiát igényel. Úgy kell ugyanis készülni, mintha egy fordulós lenne a választás. A legtöbb helyen ugyanis már az első körben lesz befutó. Az előre kötött megállapodások, meg egymás javára visszalépések meg ugye befolyásolhatják a listás szavazatokat.
Tokos: én erre már jó ideje leírtam a várakozásaimat. Mivel a Fidesz nyerő szinte biztos, így egy normáls Fidesz nyerő semmilyen meglepetést nem jelent senki számára, így különösebb tőzsdei reakciója sem lesz. Szvsz a várható reakció:
- Fidesz bőven nyer, de nincs 2/3-a még Jobbikkal együtt sem, 4 párti a parlament. Ebben az esetben szerintem határozott emelkedés lesz a reakció, a befektetők megnyugszanak, a parlament kiegyensúlyozott marad.
- Fidesz és Jobbik csak együtt 2/3 és 4 párti a parlament. Ez semleges (első reakcióként akár enyhén pozitív is lehet, hogy nincs egy pártnak sem egyedül 2/3-a, de furcsa helyzet, mert rejthet magában veszélyeket). Ez ugye a legvalószínűbb scenário.
- Fidesz 2/3, de 4 párti a parlament. Ez szerintem enyhén negatív reakciót vált ki.
- Fidesz 2/3, Jobbik lenyomja a szocikat és csak 3-an kerülnek a parlamentbe. Ez szvsz határozott negatív reakció. A 80% feletti jobbos parlament erős szélsőjobbal együtt megrémiszti a külföldieket.
Szerintem amúgy 30% összejöhet nekik, az mdf-szdsz meg 10-et megszerezhet, a nagybajuszónak köszönhetően. A logika egyébként azt diktálja, hogy összejönnek négyesben, ahogy pampa linkelte be valakitől a múltkor, ezzel tudnák maximalizálni a szavazatokat. Nem biztos, hogy előre bejelentik, a szerelemházasságot, csak a választások előtt a megfelelő időpontban a megfelelő embereket viszaléptetik, aztán kész.
De az az igazság, hogy hosszú még az idő, sokat jelenthet a szociknál, ha egy jó kis riogató kampánnyal sikerül kikapirgálni az orbánfóbiát egy csomó szavazóból.
Szoval azon gondollkodtam a minap, hogy m is lesz a BUX-szal, ha esetleg kormanyvaltas lesz. Amugy asszem mindannyiunknak vilagos, hogy az OTP nem fog egyik napprol a masikra tonkremenni mint ahogy valszeg a MOL se, ha Orban beteszi a labat a hatalomba.
Ugyanakkor a tozsdesek tobbsege buukot var, ami azt jelenti, hogy nem nagyon fog elotte bevasarolni, ami elvileg keresletcsokkenest eredmenyez, ami aztan arcsokkenest, amiaztan ujabb likvidalasokat.
Vagyis jo esely van ra, hogy valoban osszerakjumk egy jo kis bukfencet...
Kiveve, ha kulfoldon kevesbe Orbanfoobiasok a spekik.
Ezt ertettem, de az, hogy nem Fidesz, nem jelenti, hogy szoci, vagy mdf-szdsz.
Az ismeros szocik kozott alig valaki tart ki a szocik mellett, mert azert azok se felkegyelmuek - annyira, mint a valasztasuk alapjan gondolna az ember.
Azt amugy jol latd, hogy fideszesek se lettek, inkabb az mdf fele kacsingattak, amig nem kerutt bele a levesbbe a szadesz.
VÁLASZTÁS 2010
Egy kis olvasnivaló:
Vasban nehéz MSZP-snek lenni
A jelenlegi adatok azonban nem támasztják alá a szocialisták optimizmusát. A közvélemény-kutatások a júniusi EP-választásoknál is rosszabb eredményeket prognosztizálnak. Számításaink szerint ebben a helyzetben nem zárható ki az sem, hogy az ország három-négy kisebb megyéjében, Vasban, Zalában, Tolnában, esetleg Nógrádban nem lesz a pártnak sem egyéni, sem listás mandátuma.
A legrosszabb pozícióból a Vas megyei jelöltek vágnak neki a kampánynak. A megyeszékhely, Szombathely ugyan a mai napig MSZP-s polgármester vezetése alatt áll, a közgyűlési többség azonban már rég áttolódott a jobboldalra. A párt Vasban hagyományosan rosszabbul teljesít az országos átlagnál, a 2006-os győztes országgyűlési választáson is csak harminchat százalékot kapott a Fidesz ötvenhárom százalékával szemben, és egyéni körzetet már akkor sem sikerült elhozniuk. Az EP-választáson az egyik legrosszabb szocialista eredmény született ebben a megyében, alig haladta meg a 13,3 százalékot.
Ha az MSZP akár csak egyetlen százalékkal rontott támogatottságán az utóbbi hat hónap alatt, akkor egy mostani választáson kalkulációink szerint a párt megyei listájának nem jutna parlamenti hely. (A számítás természetesen hipotetikus, hiszen két különböző időpontban zajlott választás adatain alapszik, és a végeredményt 2010-ben a párt népszerűségi adatai mellett a riválisok támogatottsága, illetve a részvételi arányok is befolyásolhatják.)
Vas megyében négy mandátumot osztanak ki a területi listán. 2006-ban kettő jutott a Fidesznek, és az úgynevezett kétharmados szabály miatt az MSZP-nek is kettő.
Hogyan születik a listás mandátum?
Az MSZP szorult helyzetének megértéséhez érdemes felidézni, hogyan szabályozza a választási törvény a területi listás mandátumok kiosztását. A választás első fordulójában a pártlistára leadott szavazatokat elosztják a kiosztható mandátumok száma +1-gyel, azaz Vas megyében öttel. Az osztás eredménye adja meg azt a számot, ami egy mandátumot ér. Vasban 2006-ban 147 980 szavazatot adtak le, ebből adódóan 29 596 szavazat után kapott egy-egy párt egy parlamenti helyet.
A fideszes szavazatokból bőven kijött két mandátum, a szocialistáknál viszont nem. Náluk a kétharmados szabályt alkalmazták, azaz ha egy pártnak van annyi fel nem használt szavazata, amennyi kiteszi a mandátumhoz szükséges szám kétharmadát, még egy jelöltje bejut. Ekkor viszont az így felhasznált szavazatok és az egy mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatok közti különbséget levonják az országos listára átvitt szavazatokból. Vas megyében az utolsó listás képviselői posztot 19 730 szavazattal szerezték meg, amihez az EP-választásival azonos, 13,3 százalékos eredményt kell teljesíteni.
Az MSZP listáját Ipkovich György, szombathelyi polgármester vezeti, a második helyet Nemény András megyei elnök kapta, ő a párt országos listáján is rajta van, a harmincharmadik.
Zalában jobb MSZP-snek lenni, de nem sokkal
Kissé jobbak a zalai szocialisták kilátásai. Zalában az uniós választást 14,6 százalékkal zárta a párt, és a 2006-os adatok alapján számításunk szerint 11,1 százalékos listás eredmény is elég egy megyei listás parlamenti helyhez. A megyében 2006-ban az öt egyéni körzetből egyet, Göndör Istvánét sikerült megnyerniük, kettőben a Fidesz–KDNP első fordulós győzelmet aratott. A 2006-os harminchét százalékos listás eredmény két helyre volt elég, a Fidesznek itt három mandátuma lett.
Az előrejelzést azonban megzavarhatja az is, hogy a térségben mindkét nagy párt – belső konfrontációi miatt – nagy cseréket hajtott végre. Göndör nem indul egyéniben, és a területi listán sem kapott helyet. A lista élén Baracskai József megyei elnök áll, őt a Göndört váltó Fodor Csaba követi.
A Jobbik bekavarhat
Tolna megyében, ahol négy országgyűlési hely vár listás kiosztásra, 15,3 százalékos teljesítményt hoztak júniusban a szocialisták, a 2006-os adatok alapján számolva legalább 13,3 százalék kell ahhoz, hogy a helyi listavezető bekerüljön a parlamentbe. Ha ez meglesz, akkor Harangozó Tamás megyei elnök, a volt EP-képviselő öccse, a Mozaik Klub egykori tagja szerezhet mandátumot.
Nógrád lélekszámban az ország legkisebb megyéje négy egyéni és négy megyei listás mandátummal. 2002-ben és 2006-ban a pásztói és a salgótarjáni kerületben az MSZP jelöltje nyert, a szécsényi és a balassagyarmati kerületekben a Fidesz–KDNP győzött. A megye nem teljesen reménytelen a szocialistáknak, hiszen az EP-választás is az országos átlag feletti támogatottságot jelzett, itt 17,7 százalékot értek el, és a 2006-os választáson 13,3 százalék elég volt egy listás hely megszerzéséhez. De nyáron a Jobbik nagyobb támogatottságot kapott, 18,7 százaléka egy teljes százalékot vert a szocialistákra. Így az új választáson egészen más szituáció állhat elő, mint 2006-ban, amikor még Boldvai Lászlónak és a jelenleg titokminiszterként működő Juhász Gábornak is sikerült egyéni mandátumot nyernie.link