Ez valóban rendkívüli esemény volt. Ha vannak fizikus fórumtársak, akkor engem nagyon érdekelne valamiféle magyarázat arra, hogy hogy lehet, hogy a gravitációs hullám 2 másodperccel gyorsabban ért ide, mint a gamma kitörés. Ezek szerint ugyanis a gravitáció gyorsabban terjed, mint a fény, ami az általam tanultak szerint nem lenne lehetséges. A triviális válasz nyilván az lenne, hogy nincsenek időszinkronban a globális megfigyelő rendszerek, és valójában a két hatást egyszerre érzékeltük, de mi van ha mégsem ez a bibi?
Felfedezték az első olyan kis égitestet, amely a csillagközi térből érkezhetett a Naprendszerbe. Erősen hiperbolapályán mozog, nagyon közel került a Naphoz, mégsem mutatott üstökösaktivitást. Egy más csillag körül kialakult egyszerű kisbolygó látogatta meg a Naprendszert. https://www.csillagaszat.hu/hirek/gyorshir-felfedeztek-az-elso-csillagkozi-kisbolygot/
A korábbiaknál sokkal mélyebbre pillantottak az univerzum titkaiba csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) chilei teleszkóprendszerével. A kutatók a VLT (Very Large Telescope, nagyon nagy távcső) MUSE (Multi Unit Spectroscopic Explorer) fényspektroszkópos műszerével dolgoztak, és minden eddiginél részletesebb adatokat kaptak az égboltnak arról a pici szeletéről, amire 2003-2004-ben a Hubble űrtávcső irányult.A Hubble Ultra Deep Field (HUDF) a Fornax csillagképben az űr egy kis részéről készült felvétel: a Hubble csaknem négy hónapig "exponált”, és az ez idő alatt befogott fény feltárta, hogy az amúgy tökéletesen üresnek, feketének látszó kis terület körülbelül tízezer galaxist rejt magában. A HUDF adatai a 13 milliárd évvel ezelőtti, fiatal állapotát mutatták meg az univerzumnak, amilyen nagyjából 400-800 millió évvel az ősrobbanás után lehetett. http://index.hu/tudomany/2017/11/30/minden_eddiginel_melyebbre_neztek_csillagaszok_az_univerzumba/
Törölt felhasználó2017. 12. 08. 17:44
#12
2017. december 6-án Alpha Zero leigázta a sakkvilágot.A fenti drámai kijelentést Simon Williams angol sakknagymester tette, így kommentálva azt a nagy horderejű eseményt, ami pontot tesz a sakktörténet ember gép elleni küzdelmét taglaló fejezetére. Több száz év emberi sakktudását sajátította el és haladta meg nyomban a google Deep Mind projektjének mesterséges intelligenciája Alpha Zero, mindössze négy órával azután. hogy beüzemelték, írja a The Telegraph.Az algoritmusnak mindössze a sakk alapvető szabályait, a felállást, a lépéseket tanították meg, illetve azt, hogy mi számít győzelemnek (azaz mattnak). Alpha Zero ezután pár óra alatt nagymesteri szinten kezdett játszani, teljesen új nyerési stratégiákkal, amiket jelenleg humán nagymesterek elemeznek (.pdf).A sakkgépek ember elleni győzelmi sorozata 1997-ben kezdődött, amikor az IBM Deep Blue nevű számítógépe megverte Garri Kaszparovot. A Deep Blue még azzal tudott nyerni, hogy programozói a már ismert sakkstratégiák legjobbjait táplálták bele, és ezeket alkalmazta Kaszparov lépéseit elemezve. Alpha Zero viszont gyakorlatilag nulláról indulva tanult meg önállóan sakkozni, saját maga ellen játszva. Jon Ludvig Hammer norvég nagymester úgy írta le Alpha Zero stratégiáját, mint “esztelen támadósakk”, ami mélységes pozíciójátékkal párosul........................ http://index.hu/tech/2017/12/08/uj_sakknagymestere_van_az_emberisegnek_egy_gep/?token=53d73bad85f410797ae4080469c9b0d2
Törölt felhasználó2017. 12. 19. 12:46
#13
A felvétel hétfőn este készült a dél-ausztráliai Glenelgnél – számol be a Mashable. A videón egy ritka villámtípus látható, amely nem a felhők és a talaj között, hanem a rétegfelhőkben alakul ki. A pókvillámok rendkívül erős, hosszú és szerteágazó horizontális felhővillámok. Az ausztrál Meteorológiai Hivatal az ABC-nek azt mondta, hétfőn két zivatar is keresztülvonult a térségben, így a régióban 24 óra alatt mintegy 280 000 villámot figyeltek meg. A zivatarok sokszor rövid életűek, a hét elején elhaladó viharok azonban kifejezetten sokáig tomboltak. https://www.youtube.com/watch?v=-s9QlnVdtWo
A Föld legmagányosabbnak nevezett fája, a dél-tengeri Campbell-sziget lucfenyője világosan őrzi évgyűrűiben az ötvenes és hatvanas évek atomkísérleteinek radioaktív nyomait, ezzel jelezheti az antropocén kor kezdetét - írja az MTI a BBC beszámolójára hivatkozva.Az antropocén elnevezésű, javasolt új földtörténeti kort onnan számítanák, amikor az emberi tevékenység hatása a Föld élővilágára hirtelen intenzívvé és globálissá válik. A kor a második világháború után indult, és jól jellemzi például a műanyaggyártás robbanásszerű növekedése.A tudósok azt keresik, mi lehetne az a mérföldkő, amely az új korszak kezdetét jelzi. Chris Turney, az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem tudósa és kollégái szerint a Campbell-szigeti magányos szitka luc (Picea sitchensis) évgyűrűinek kémiája kitűnően mutatja a korszakváltást."Komoly jelöltünk ez a fa a korszakkezdő szerepre. Olyasvalaminek kell lennie, amely a globális hatást érzékelteti. Az északi félteke élővilágában található lenyomatok az emberi tevékenység minden fontosabb állomását jelzik. Ez a fenyőfa viszont azt szimbolizálja, milyen messzire hat az emberi tevékenység, hogy még ez a minden településtől távol eső fenyő is viseli a nyomát" - mondta Turney a BBC-nek.A szitka luc nem is honos a Campbell-szigeten, amely Új-Zéland déli csücskétől mintegy 600 kilométerre helyezkedik el. A fenyő természetes élőhelye északabbra van, ezt a példányt 1905 körül ültették el, talán egy nagyobb ültetvényt akartak kialakítani. Legközelebbi társa 200 kilométerre északnyugatra, az Auckland-szigeteken áll.Turney és kollégái mintát vettek a széles, világosan elkülönülő évgyűrűkből álló törzsből és megvizsgálták a gyűrűk kémiai jellemzőit. A radiokarbon, vagyis a C14 izotóp mennyisége hirtelen megnövekszik az 1965-ös év második felét képviselő évgyűrűben, ami a hidegháborús atomkísérletek kétségtelen jele, ugyanis a nukleáris tesztek megkétszerezték a légköri radiokarbon mennyiségét. A radiokarbont a fa szén-dioxidként, fotoszintézissel építette a szervezetébe.Mark Maslin, a Scientific Reports című tudományos lapban ismertetett kutatás brit résztvevője elmondta, hogy az évgyűrű későbbi, mint a légköri nukleáris kísérletek 1963-as tilalma, ám jól mutatja, hogy a korábbi robbantások maradványai az egész bolygót szennyezték és még a bioszférába is beépültek. "Ha az antropocén kezdő eseménye az úgynevezett nagy akceleráció, akkor ez a fa hordozza a tökéletes lenyomatot. Még izgalmasabb, hogy ezt a szitka lucot is az ember ültette oda, ahol magától nem nőtt volna, ettől lett olyan erőteljes emléke annak, amit a Földdel tettünk" - magyarázta Maslin.
Törölt felhasználó2018. 03. 13. 14:32
#18
Közkinccsé tette a GitHubon a Google azt a kódot, aminek letöltésével bárki csatlakozhat a neurális hálózathoz, amivel az exobolygó-vadászatra szakosodott Kepler űrtávcső adattengeréből próbálnak csillagászok új bolygókat kihalászni. A lépéstmegelőzte, hogy decemberben pár kutató sikerrel fedezett fel két exobolygót a Kepler már archivált adatainak átfésülésével. Ehhez a Google által kifejlesztett, az emberi agy idegsejtjeinek hálózatát másoló, gépi tanulásra épülő algoritmust hívták segítségül. https://index.hu/tech/2018/03/13/bolygovadaszatra_indulhatunk_a_google_segitsegevel/
Törölt felhasználó2018. 03. 21. 20:12
#19
Elképesztően látványos videó az univerzumunk keletkezéséről 13,8 milliárd évet ölel fel egy 10 perces, YouTube-ra feltöltött timelapse videó. Egy másodperc 22 millió évnek felel meg, végigkövethetjük az univerzum evolúcióját: az ősrobbanástól az emberiség megszületéséig. https://www.youtube.com/watch?v=TBikbn5XJhg
Szenzációs eredmény: visszafordították az öregedést. . A birminghami Alabamai Egyetem (UAB) kutatóinak egy génmutáció "kikapcsolásával" sikerült visszafordítaniuk az öregedéssel összefüggő bőrráncosodást és szőrhullást, egereken elvégzett kísérlettel. . Rohamos öregedésnek indultak a kísérleti egerek Keshav Singh és kollégái antibiotikumot adtak be a kísérleti állatoknak. Az antibiotikum génmutációt indított be, ami pedig mitokondriális diszfunkcióhoz vezetett - olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon..A mitokondriumok a sejt energiatermelő és -átalakító szervecskéi.)Négy héten belül az egerek szőre megőszült, megritkult, a mozgásuk lelassult és fásulttá váltak,vagyis olyan változásokon mentek keresztül, amelyek a természetes öregedés folyamatára emlékeztetnek.A bőrük a mutációt követő 4. és 8. hét között beráncosodott.A nőstényeknél jóval erősebb volt a ráncosodás, mint a hímeknél.A génmutáció kikapcsolásával azonnal elindult a visszafiatalodás Amikor azonban a kutatók "kikapcsolták" a génmutációt, helyreállítva a mitokondriális működést, az egerek bőre kisimult és vastag bundájuk nőtt, megkülönböztethetetlenné válva azonos korú társaiktól. . Ismereteink szerint ilyesfajta megfigyelésre még sosem került sor"- mondta Singh, megjegyezve, hogy a mutáció egy, a mitokondriális funkciót befolyásoló génben zajlott le. . Az embereknél időskorban figyelhető meg a mitokondriális funkciók hanyatlása.A mitokondriumok működési zavara a korral összefüggő betegségekhez vezethet. .Messze ható következményei lehetnek a felfedezésnek Singh szerint az eredmények egyedülálló lehetőséget adhatnak olyan megelőző és gyógyszerterápiás eljárások kidolgozására,amelyekkel bővíthetőek a mitokondriális funkciókaz öregedéssel összefüggő bőr- és hajproblémák, valamint az olyan egyéb emberi betegségek kezelésében, amelyekben központi szerepet játszik a mitokondriális működés zavara. . A szakemberek arra is rámutattak, hogy a génmutáció beindítása az állatok egyéb szerveire alig volt hatással, ami azt sugallja, hogy a mitokondriumok szerepe fontosabb a bőr, mint az egyéb szövetek esetében. http://www.origo.hu/tudomany/20180723-sikerult-egereknel-megallitani-es-visszaforditani-az-oregedes-jeleit.html?utm_source=hirkereso
2050-re hetven százalékkal több élelmiszerre lesz szükség a világon, . miközben a klímaválság miatt harminc százalékkal kevesebb termőföld és negyven százalékkal kevesebb ivóvíz áll majd rendelkezésre.Ezeknek a kihívásoknak csak a tudomány segítségével leszünk képesek megfelelni - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért szükséges a tudásalapú mezőgazdaság megteremtése. https://civishir.hu/helyben-jaro/2018/09/harminc-ev-mulva-70-szazalekkal-tobb-elelmiszerre-lesz-szukseg
Egy mini űrliftet építenek a japánok, és még ebben a hónapban kipróbálják . A japán kutatók évek óta dolgoznak egy olyan ötlet megvalósításán, ami több mint 120 éve merült fel először. A cél, hogy 2050-ben már lifttel vigyenek turistákat az űrbe. http://hvg.hu/tudomany/20180906_japan_urlift_urtechnologia#rss
1966-ban jelent meg magyarul Fritz Baade: Versenyfutás a 2000-ik évig c. könyve .... gazdasági adottságok, népesség, stb. alapján 2020 környékére becsülte, hogy Kína átveszi a világ "vezető gazdasági hatalma" címet.... a Föld fenntartó képességének határaira szóló becslés a 31 milliárd fő körülre szólt ..... ha jól emlékszem 2100 táján..... megnézzük :)
..... bár a Player számomra a bulvár kategória volt eddig, de mintha valami változna .... a kinyírt lapok állástalan szakértőit felszívta volna? ..... http://player.hu/tech-3/pluto-ujra-bolygo-legyen/
Hidrogénmeghajtású vonat állt forgalomba Németországban. . A háromszáz utast szállító motorvonatok akár nyolcszáz kilométert is megtehetnek egy töltéssel. A közlekedési eszközöket és erőművi berendezéseket gyártó franciaországi nehézipari cég közleménye szerint a hidrogén előállításához szükséges villamosenergiát szélerőművekből fogják nyerni, írja az MTI. https://index.hu/techtud/2018/09/17/hidrogenmeghajtasu_vonat_allt_forgalomba_nemetorszagban/ ----------------------------- Elkészült az Orion űrhajó kiszolgáló modulja. . A kiszolgáló modul fogja ellátni energiával, vízzel, levegővel, elektromos árammal a NASA Orion űrhajóját, amely első küldetésén, várhatóan 2019 végén űrhajósok nélkül fog végrehajtani Hold körüli repülést. . Az Orion EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába meghívták a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) Űrdozimetriai Kutatócsoportja munkatársait, akiknek passzív dózismérő detektorai vesznek részt a tudományos programban. https://index.hu/techtud/2018/09/20/keszen_van_az_orion_urhajo_kiszolgalo_modulja/
Szokatlan és meglehetősen vad elmélettel álltak elő a Harvard Egyetem csillagászai. Egy szaklapban megjelent tanulmányuk szerint a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett rejtélyes Oumuamua üstökös akár egy földönkívüli szonda is lehetett. Az Oumuamua 2017-es felfedezése óta a tudósok próbálják magyarázni különleges alakját és jellemzőit, pontosan meghatározni eredetét. A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagászainak tanulmánya szerint az objektum "mesterséges eredetű" lehet - olvasható a CNN hírportálján. Az elmélet az objektum "túl nagymértékű gyorsulásán", vagyis azon a váratlan sebességnövekedésen alapul, amellyel az Oumuamua átszelte és végül el is hagyta a Naprendszert januárban. Kezdetben úgy vélték, üstökösről van szó, ám kiderült, hogy egyetlen tulajdonsága sem vall erre, porból és vízjégből álló csóvája sincsen. Feltételezték az is, hogy aszteroida, noha alakja rendkívül szokatlan, szivarhoz vagy uborkához hasonlítják, hossza 200 méternél is több. A mesterséges eredetet tekintve a kutatók szerint az egyik lehetőség, hogy az Oumuamua egy napvitorlás, egy fejlett technológiájú műszerből származó törmelékként úszik a csillagközi térben. A szerzők szerint az objektumot a Nap sugárzása hajtja. Abraham Loeb és Shmuel Bialy csillagászok szerint ehhez hasonlatos napvitorlások már léteznek. Hasonló méretű napvitorlásokat már a mi civilizációnk is tervezett és épített, például az IKAROS és a Starshot projektek keretében. Úgy vélik, az objektum nagy sebessége és szokatlan pályagörbéje annak következménye, hogy már nem működik.Ez megmagyarázná számos anomáliáját, például a fénygörbéjéhez mérten szokatlan geometriáját, alacsony hőkibocsátását, ami magas visszaverő-képességre utal, illetve a Kepler-törvényekből következő pályától való eltérését- fejtették ki. A Hawaii Egyetem csillagászai 2017. október 19-én észlelték a Naprendszeren nagyon nagy sebességgel áthaladó objektumot. A kutatók Oumuamuának, hawaii nyelven "elsőként érkező távoli üzenetnek" nevezték el az égitestet. A tudósok úgy vélték, ez az első olyan ismert üstökös, amely egy másik csillag körüli bolygórendszerből érkezett a Naprendszerbe. Felfedezése után mintegy 2,5 hónapon át volt látható nagy teljesítményű, földi bázisú teleszkópok segítségével. A szakértők eddigi kutatásai szerint a 2015 BZ509 jelű égitest rögtön a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezése után csatlakozhatott bolygórendszerünkhöz egy másik csillagrendszerből. Júniusban hivatalosan üstökösnek nyilvánították az Oumuamuát.
Tudomány és Csillagászat