higgye el, érdemes végigolvasni azt, amit írtam. A részvényesi veszteségeknek a nagy része nem rossz üzleti döntések következménye, nem felelőtlenség okozta azokat, hanem olyan esetek, amelyek a párjukat ritkítják.
A HUMET esetében a részvényesi veszteségek azért következtek be, mert a kisbefektetők jelentős része nem bízott a HUMET menedzsment-erejében, holott, amint elolvashatja, mindennek dacára ez beigazolódott. Azt szoktam erről írni, hogy egy keserű és büdös szirupból egy négymilliárdos vállalatcsoport, egy mini-multi lett. Könnyebb volt ezen a célon röhögcsélni (mit akar ez a Civin…) és tipszterekre hallgatva rallikra várni, mint átgondolni, mit is teszek, teszünk és annak mi lehet a következménye.
Nem lehet rossz üzleti döntésnek nevezni azt, ha egy feljövőben lévő cégbe úgy köt bele az adóhivatal, hogy annak négy éves döglődés lesz az eredménye és ezért közel 700 millió forgóeszköz vész el.
Nem lehet rossz üzleti döntésnek nevezni, hogy az évtizedes munka eredményeképpen egy vállalat az optimális méretét egy világválság nyitó napjaira éri el.
Általában a kisbefektetőkre jellemző, hogy minden észérv ellenére a felületes kritikusoknak hisznek. Olyanoknak, akiknek a kritikája azon alapszik, hogy ha rosszat mondanak egy vállalatról, abból baj nem lehet, mert ha a cég döglődik, akkor igazuk lett, ha meg valami jól megy, akkor ugyan… a HUMET esetében számtalan „ugyan”-nal kezdődő mondatot írtak le az én időmben. Ha talaán a jól megérdemelt „Kerge Bika” díjamra emlékeztetek, az elegendő itt… Aztán a HUMETből lett egy magyar-kanadai-amerikai minimulti. Ezt azért nagyon kevesen hitték el, látva a vállalat felépítéséért folytatott (pl.: az adóhivatallal szembeni) küzdelmemet.
Apropó Xmann; Önnek valóban sokat kell még az egyszerűbb összefüggések megértéséért olvasnia (pl.: az én írásaimat, akár a múltbelieket is).
Tudom én, hogy sokaknak – talán Önnek is – kínaiul van egy beszámoló, egy mérleg, egy üzleti terv, de higgyen nekem nem árt, ha ezeknek hisz. Könnyebb chartokra, (rém)hírekre, tippekre hagyatkozni és még inkább ezeket favorizálni, csak akkor megalapozatlan a befektetés. Ezekre ugyanis nincs hatása annak, azoknak, akik a részvények értékét valóban képesek biztosítani, növelni, óvni.
Önnek egyébként tökéletesen igaza van, a menedzsmentnek a részvényesek üdve érdekében kell tevékenykednie. De ez az üdv az egy részvényre eső nyereségben és saját tőkében, azaz a fundamentális alapok felépítésében, megőrzésében és maximalizálásában manifesztálódik (létezik). A menedzsment – ismétlem – nem a kisbefektetőért van, hanem azért, hogy a cég fundamentális alapjai maximalizálva legyenek, de ez az adekvát részvényesi érdek. Ezt más ok miatt szem elől téveszteni az vagy hozzá nem értés, vagy sarlatánság, vagy galádság.
Azt, hogy a piacon mi terjed el, arra miképpen reagálnak a remegő kezű kisbefektetők, (mikor adnak el és mikor vesznek) erre vonatkozóan nem lehet feladata egy cégvezetésnek. A mérlegekből és a közleményekből kiolvasható a jövő – már amennyire a jövő megismerhető – és ezeknek a közleményeknek és beszámolóknak kell korrekteknek lenniük. Emlékeztetek arra, hogy engem és a céget egy alkalommal róttak meg, amit bíróság nem reparált: nem tudtam megmondani egy kizárólag néhány amerikai állami hivatalnok által ismert, tehát mindenki által megismerhetetlen dátumot. Ekkor viszont a tőzsdén a cégnek, a HUMET valamennyi részvényesének kerestem 28 millió forintot. (Első felvonás XI. szín.)
A feladat a cég tőkeerejének a növelése, miáltal az egy részvényre eső nyereségnek és a saját tőkének nőnie kell. Erre van hatása a cégvezetésnek.
A HUMET esetében az én utolsó három évem adatai az alábbiak:
2006. év: 14.864 ezer darab részvény, 3,27 Ft eredmény és 32,74 forint saját tőke részvényenként
2007. év: 36.288 ezer darab részvény, 8,17 Ft (12 Ft) eredmény és 40,91 forint (61 Ft) saját tőke részvényenként
2008. év: 60.000 ezer darab részvény, 4,91 Ft (6 Ft) eredmény és 62,63 forint (78 Ft) saját tőke részvényenként
Érdemes megjegyezni, hogy kb.: 12 millió részvényt a teljesen ostoba és felesleges adóhivatali cirkusz következményei miatt kellett kibocsátani. A zárójelben lévő adatok ennek megfelelően magasabbak, de hipotetikusak.
Nos, mindezek után kedves Xmann, Önnek és a többi – remélem csak egyelőre - értetlennek a kérdés az alábbi: ha egy menedzser három év alatt megduplázza a vállalata saját tőkéjét és ezzel együtt a nyereséget meg1,6szorozza, az jól végzi a dolgát, vagy sem?
A helyes megfejtők között két üveg HUMET®-R szirupot sorsolok ki.
Így – lassan húsz év után – egyre inkább látom, hogy mennyire fontos ezekre a felvetésekre válaszolnom; én magam is tanulok ezekből a butácska irományokból, amiket Önöktől olvashatok tisztelt Kisildi és kedves Xmann. Remélem, nem haszontalan, ha megtudják Önök is, kinek – pl. őszinte hívüknek - mi (volt) a dolga.
Navégre kiderült miért bukott 10 humet befektetőből 11:
"egy Nyrt menedzsmentje... feladata nem az, hogy a kisbefektető keressen"
Végre kideült, hogy Civin úr csak félreértette hogy mi a feladata, pedig a kapitalizmusban azért ez már ismert párszáz éve.
De én elárulom, hogy ne maradjon tudatlan. Bármely nyrt menedzsmentjének bizony kutya kötelessége azt nézni, hogy a TULAJDONOSAI pénzt keressenek. Az nyrt menedzsmentjének nem az a célja hogy nagy, meg erős, meg szép céget építsen, hanem az hogy minél nagyobb vagyonhoz, nyereséghez, cashflowhoz, nevezzük, ahogy akarjuk, juttassa a TULAJDONOSAIT. Ez az első számú szempont mindig.
Na ez lett volna a feladat.
Mondjuk nyilván azért egy kicsit örülünk annak is hogy civin úr nyugodt, biztonságos körülmények között tudja tölteni nyugdíjaséveit, de ez talán másodlagos a próuljárt befektetők számára
A tankönyv így szól és magam is ezt vallom: a részvénytársaság vezetésének alapvető feladata a részvényesi érték maximalizálása. Amennyiben a részvényesek kisemmiződnek, ez az alapelv nem érvényesül.
Véleményem szerint 10 volt Humet befektető, részvényes közül legalább 8 bukásként élte meg az Ön vezetése alatt történt részvényesi "értékteremtést". Én nem vitatkozni szeretnék csak azt tisztázni, hogy ezen fórum közönsége nem gondolom, hogy az Ön véleményére lenne kiváncsi egy olyan ügyben, amiben pórul hasonlóan járt, mint az Ön becses tevékenysége alatt. Higgye el Úriemberség tiszteletreméltó, de tőzsdei tevékenysége botrányos.
egy Nyrt menedzsmentje nem befektetési tanácsadó és nem bróker, tehát a feladata nem az, hogy a kisbefektető keressen, hanem az, hogy a cége fundamentális alapjait (saját tőke, nyereség) maximalizálja. Erről szól a dolgozat, hogy ez a HUMET esetében miképpen valósult meg.
A tőzsdei kisbefektető, aki vesztett, nyilván haragszik rám. Az a kisbefektető, aki nyert, azok közül néhány elismer, illetve van aki érdemtelenül felmagasztal, de nem ezen a fórumon (bár erre is volt nem egy példa).
Nem vitatkozom, a leírás szép előkészített munka, nyilván nem most kellett ezt összekészíteni. Megjegyzésem csupán annyi: nem gondolom, hogy a kisbefektetők kerestek volna a Humet befektetéseiken. Értem, hogy mindig más a hibás és nem is tisztem ezt vitatni, de a tény az tény: nem volt sikertörténet a Humet sztori és sokan károsultak benne.
De csalódás nem ért Tisztelt Uram, mert most is, mint mindig, a negatív hang ellenére maradt úriember és ezt értékelem.
lehet, hogy igaza van, de én valamennyire ismerem Norbit és képtelenség azt feltételezem róla, hogy egy tőzsdei kibocsátás során ő irányítana másokat. Ha jól gondolom, őt irányították mások és ezek az ők jól tudták, hogy mit csinálnak.
Most vagy ugyanazok kergetik szerencsétlent a bajba, vagy mások; mindegy sarlatán van elég. Gondoljon arra, hogy egy IT elnök (Norbi) egy Nyrt közgyűlésén ahhoz asszisztál, hogy a cége részvényesének (aki a bizalmával megtisztelte és pénzt adott neki) elvárja a szavazatát azzal, hogy amit kérdez, arra valaki más – nem ő – nyolc nap múlva válaszol…
Ez az ember (Norbi) teljesen elvesztette a ritmust (értsd: a lehető legrosszabb helyzetbe lavírozta és lavírozza önmagát), most is és a kibocsátás során is. Erről mások tehetnek, nem ő. Ezzel és minden mással együtt a felelősség az övé, csak ez itten a következmények nélküli ország.
Maga nekünk nem a hívünk, a maga szaros humetjén legalább annyira rá...sztak a szerencsétlenek, mint erre a Norbi huncutságra. Ha maga valóban Civin, akkor nem sok keresnivalója van se itt, se másutt!
Hali,
Ildike
UI.: vigyázzon mit ír, maradjon legalább egy nővel szemben úriember János!
Tisztelt Civinjanos!
Ugye mindezt nem gondolja komolyan? A kibocsátás során, csak egy sarlatán volt! Ő. Most is csak egy van... Saját öntörvényű hülyeségeinek köszönheti ezt. Sajnálom a sok embert, aki bízott egy ilyen alakban!
Elnézést kérek a zavarásért. Ez az ember egyrészt nem ért a tőzsdéhez (sem), másrészt rettenetesen meg van zavarodva. Egyre rosszabb és rosszabb tanácsokat hall meg. A kibocsátás során sarlatánokkal vette magát körül és most is meggondolatlanul cselekszik.
Ezek, akik a tanácsot a kivezetésre adták, szintén bűnöző emberek, akik feltették Norbinak a kérdést, hogy ha zavarja a MNB és a BÉT, miért nem hagyja őket ott? Mire szegény Norbi elmondta, hogy azért nem, mert az 300 milliójába is belekerülhet (igaz, hogy bűnös úton jutott hozzá, de az ugyebár post festam). Az új – vagy netán a régi - sarlatánok pedig közölték vele, hogy ha nem fizeti ki a kisrészvényeseit, semmiféle szankciót rajta nem hajthatnak végre, kizárólag a cégén, az meg bedől, viheti a technológiáit meg a kakaós csigáit, mehet szabadon 300 miller plusszal, amerre lát. Aki hallja, adja ÁT. A részvényével pedig senki ne várjon a 440 forintra. Ne. Aki hallja adja EL.
Norbi Update Nyrt.
link
(Vagy ez már tényleg a vég...?)