Momentum  

Megvédte a fidesz azokat a kommunizmus ügynököket is, akiket a Horn-Meggyesi-Gyurcsány-Bajnai kormányok is megvédtek.

Ilyen az amikor a mundér becsületéről papolnak hozzá nem értő outsiderek, idegen hatalom védelmében.

Schiffer vagy salve?

trollt nem etetek

ez aztán az érvelés! de inkább csak fáj az igazság.. :-)

troll

"Hosszú interjút adott a Figyelőnek Schiffer András, az LMP volt társelnöke. Schiffert a beszélgetésben a Momentum Mozgalom felbukkanásáról, illetve a szervezet és az LMP közötti esetleges hasonlóságokról kérdezték. Ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy rengeteg hibájukkal és esetlegességükkel ugyan, de annak idején ők konkrét elképzelésekkel álltak a nyivánosság elé, emiatt meg is kapták, hogy túl bonyolultak. Az LMP rendszerkritikusságával, globalizációkritikus, “zöld” felfogásával szemben a Momentum egy új generációs neoliberális kezdeményezés -magyarázta Schiffer. Előkerült Fekete-Győr András a 24.hu-nak adott korábbi interjúja is, amiben a Momentum vezetője az ügynöktörvény elfogadtatásával kapcsolatban arról beszélt, hogy bár Schiffer András is többször nekifutott ennek a kérdésnek, A parlamenti politizálás és az emberek között roppant nagy szakadék tátong. Az LMP volt társelnöke szerint e mondat mogött semmilyen jelentéstartalom nincsen, jól hangzó szóvirágokat elég sokan mondanak, ahhoz nem kell új pártot alapítani."

Új SZDSZ, álomgyilkos, vidékgyűlölő, Soros-bérenc - válogatott jelzőkkel támadja a Fidesz és a kormánypárti sajtó a Momentumot. Meglepő, hogy a nagy előnnyel vezető Fidesz ilyen vehemensen támad egy újonnan alakuló pártot, de megvan a magyarázata. Van szerepe a dühnek és a bosszúnak, de a Fideszben alapvetően úgy látják, a baloldalt aprózza, és az ő esélyeiket javítja, ha picikét növekszik a Momentum.

A Momentum most nekünk jó! Nem érted?
Így kérdezett vissza hétfőn egy fideszes képviselő, amikor arról beszéltünk, hogy miért támadja elementáris erővel a Fidesz és a kormányhoz közel álló média a most párttá váló, Fideszre egyelőre nem nagy veszélyt jelentő szervezetet.

Nem lehetett nem észrevenni, hogy az olimpiai pályázat visszavonása után a kormánypárti aktivisták és médiumok "BALÁTVAL" estek neki a momentumos fiataloknak - ezt a kifejezést egy fideszes képviselő is használta.
link

szégyen

A magyar zászló és címer napja, 2017.03.16.

A magyar zászló és címer napjának eredetileg március 23-át, az 1848-as XXI. törvénycikk elfogadásának napját javasolták, arra emlékezve, hogy a 166 évvel korábban született jogszabály tette kötelezővé nyilvános ünnepek alkalmával az összes közintézmény és magyar hajó esetében a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát. 2014. december 3-án azonban frakciótársuk, Balla György egy módosító javaslatban a dátum március 16-ra való megváltoztatását kezdeményezte. Arra hivatkozott, hogy az eredetileg javasolt nap nyolc éve a magyar-lengyel barátság napja, a nemzeti zászlónak és címernek pedig indokolt lenne önálló napot kijelölni. Az Országgyűlés figyelembe vette a módosító javaslatot, a 45/2014. számú határozatában március 16-át jelölte ki az ünnep megtartására.

A magyar zászló és címer napja alkalmat ad az oktatási, tudományos és kulturális intézményeknek, a médiának, civil szervezeteknek, közösségeknek nemzeti jelképeinkhez kapcsolódó hagyományaink, irántuk érzett megbecsülésünk kinyilvánítására. A határozat értelmében a napot először 2015-ben ünnepeljük meg.

A magyar zászló története

A korábban használt magyar színekhez, a fehérhez és vöröshöz a 15. század második felében kapcsolódott hozzá a zöld. A függőpecsétek selyemsodratában találkozunk először ezzel a színkombinációval, a 16. században zászlókon és egyéb tárgyakon láthatjuk. A Habsburgok magyarországi uralmának első kétszáz esztendejében inkább rendkívüli alkalmakkor, királykoronázásokon, tornajátékon volt használatos. II. Mátyás pozsonyi koronázásakor, 1608-ban a Szent Márton-templom és a ferencesek temploma közötti utat padozattal fedték be, és erre piros, fehér és zöld posztó került. Ekkor jelentek meg a magyar királyok koronázásán először a magyar nemzeti színek.

1681-ben, I. Lipót király harmadik feleségének, Pfalz-Neuburgi Eleonórának koronázásakor a soproni templom lépcsőjét „pannonicus tricolor pannus”-szal takarták le, a kancellária iratait pedig Mária Terézia királynő uralkodásának első éveiben piros-fehér-zöld fonállal kötötték le. A királynő rendelkezése szerint 1743-ban ebből a három színből állították össze a törzszászlókat.

A Szent István-rend alapításakor 1764-ben a vörös és zöld lett a szalag színe, majd 1794-ben Martinovics Ignác fejtette ki vallomásában először, hogy a nemzet színeiül hármas színösszeállítást, a zöld-vörös-fehéret kívánták bevezetni.

A mai értelemben vett trikolórt a francia forradalom hatására valóban a radikális értelmiség alkotta meg, szentesítve használatukat hivatalosan is az 1848-as áprilisi törvények XXI. törvénycikkében: 1. „A` nemzeti szín és ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik. 2. Ennélfogva a` háromszínű rózsa polgári jel képen ujra felvétetvén, egyszersmind megállapíttatik, hogy minden nyilvános ünnepek alkalmával és minden magyar hajókon a` nemzeti lobogó és ország czímere használtassék.” Az ország címeréről, a nemzeti színekről az újságban beszámoló Arany János joggal panaszkodik hát a nép tudatlansága miatt, akikkel a nemzeti színeket ekkor kellett megismertetni, azt is meg kellett magyarázni sok esetben, melyek azok és mit jelent a nemzeti zászló.

Színei a korábban rögzült magyar címerből származnak (az ezüst vágások színe a heraldika szabályai szerint a zászlón fehér), és a magyar nemzetszíneiként értelmezve zászlón ebben az összeállításban csak a reformkorban jelentek meg. 19. századi romantikus értelmezés szerint a piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálta. A trikolór (három szín szerinti tagolás) ugyanakkor a francia forradalomban született francia nemzeti zászló nyomán a forradalomra is utalt.

A piros és fehér mellé harmadiknak a zöld színt József nádor első felesége, Alekszandra Pavlovna javaslatára vették fel. Ez a zászló 1848 előtt már jelen volt, de még nem terjedt el. Sajnálatos tény, de édes testvére volt I. Miklós orosz cár-nak, aki részese lett a magyar szabadságharc leverésének. Az 1848-as követelések egyike volt, hogy „a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak” – szemben a Habsburgok fekete-sárga színeivel. Erről az áprilisi törvények 21. cikkelye rendelkezett. A piros-fehér-zöld zászló így hivatalosan elismert magyar nemzeti jelkép lett, amelyet 1848-49-ben már általánosan használtak polgári zászlóként. Az 1848–1849-es honvédsereg ezzel szemben fehér színű, piros és zöld úgynevezett farkasfogakkal szegélyezett zászlók alatt harcolt, közepén a címerrel.

A szabadságharc leverése után tiltott jelképnek számított. 1867-től kezdve hivatalos. Állami zászlóként 1945-ig a kiscímer (megfelel a mai magyar címernek) szerepelt a zászló közepén. 1946. február 1. és 1949. augusztus 20. között a Szent Korona nélküli, úgynevezett „Kossuth-címer”, majd 1949 augusztus 20. és 1956 októbere között a szovjet mintára készült népköztársasági címer („Rákosi-címer”) volt középen. Az 1956-os forradalomban a felkelők és a lakosság jórésze kivágta ezt az idegen jelvényt. A Nagy Imre-kormány visszaállította a korona nélküli Kossuth-címert, mely még a forradalom kádári leverését követő néhány hónapban is hivatalos volt. Az újabb, a Rákosi-címertől különböző – de ekkor is szovjet mintájú, vörös csillagos –, úgynevezett „Kádár-címer” (1957. május 1.–1989. október 23.) a zászlón nem szerepelt.

A magyar címer

A jelenlegi címert 1990. július 3-án fogadta el az Országgyűlés, az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben.

Az Országgyűlés több változat szavazása után (többen a Kossuth-címer mellett voksoltak) a korábbi Kiscímert tette meg a Magyar Köztársaság címerévé.

A 2012. január 1.-jétől hatályos Alaptörvény szó szerint átvette a korábbi alkotmány megfogalmazását - (I) cikk (1) bekezdés-, a helytelen „Szentkorona” írásmód „Szent Koroná”-ra való megváltoztatása mellett.

A magyar címerben a kettős kereszt (crux gemina) a keresztény hagyomány szerint Szent István király apostoli királyságának jele. Azért, mert Szent István ugyanúgy, mint az apostolok, előzmények nélkül és az Apostoli Szentszékkel együttműködve teremtette meg Magyarország egyházszervezetét.

Profi! Nem is a Momentummal van a probléma bizony!

Nekem tettszik ez a hozzáállás...:_)

Csak az a baj hogyha minden posztra újoncot állítanak akkor a dözsölt-mocskos régi politikusok ki fogják "filézni" ezeket a Momentumosokat...

A Politikához bizony kell a rafináltság-tökösség-tapasztalat.
mert a tapasztaltabbak hátba fogják őket támadni.

Winston Churchill is megjárta a hadak útját mire sikeres miniszterelnök lett.
Előtte tett rosszat is és jót is a politikában...többen montdát róla hogy végleg leírta magát, végül a tapasztalata vitte sikerre.

Azért az esélyt jó lenne megadni a Momentum -nak, a programot már várjuk..

(ja majd megnézem a videókat amik vannaka youtube -on...cska még nem volt elég időm...:-)

na a meleg-házasság pártiak megint fütyülnek

odaszóltak vmelyik Soros-alapítványtól, hogy megvonják a támogatást ha a bal-lib pártokat tovább kritizálják

nincs új a nap alatt

beállnak a sorba a fiúk

úgyis Gyurcsány lesz a baloldal miniszterelnök jelöltje

de addig még köpködnek egy kicsit egymásra

a teljes magyar politikai-gazdasági elit a Kádár rendszerből mászott elő

nincs ebben semmi titok

mi több az un. fiatal generáció jó része is hozzájuk kötődik (mármint a Kádár rendszer elitjéhez)

"Fekete-Győr András: Most nem szeretnék miniszterelnök lenni
SZA, 2017. március 15., szerda 05:50
Mindenkit elküldenének a mostani politikusok közül a momentumosok, „valódi rendszerváltást” akarnak. A párt elnöke szerint ők fogják leváltani Orbán Viktort, arra azonban nem volt válasza, hogy kivel.
„A Momentum egy vadonatúj politikai generációt épít fel, és az, hogy most mindenkit elküldünk-e, nem feltétlen igaz. Mindenkit szeretnénk elküldeni, aki részt vett az elmúlt huszonhét év káros politizálásában” – kezdte Fekete-Győr András, hozzátéve: a szakértők, tanácsadók és egykori párttagok kivételek e kizárás alól."

Elkezdődött......már picit "árnyal".....

"Mindenkit szeretnénk elküldeni, aki részt vett az elmúlt huszonhét év káros politizálásában” – kezdte Fekete-Győr András, hozzátéve: a szakértők, tanácsadók és egykori párttagok kivételek e kizárás alól."

Jó lesz ez! :)))) lassan bővülni fog a lista....

Soproni Tomi mészáros lőrinc tévéjében
link

Klassz riport volt))))))
Erdekes Olgabol nem szoktak hülyét csinálni