Öt lehetséges forgatókönyv áll az Európai Unió előtt, hogy 2025-ig milyen irányban indul el - olvasható a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által szerdán bemutatott "Fehér könyvben". A tervek szerint az EU 27 tagállamának az év végéig kellene...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=244883
" De ezzel a hatalommániás Orbán pont szembemegy."
Mert a decentralizációnak van egy optimális szintje, csak erről nem szoktak értekezni a nyugat ügynökei, mert számukra kellemetlen információval nem mérgezik a magyar lakosságot.
Ez nagy horderejű kérdésekben a magyar kormány színjét jelenti, abban az esetben ha annak vezetője éppen 162-165 cm testmagasságú ex futballista, kisebbekben pedig elég a XII.ker. Cinege utca páratlan oldalának 5-tel osztható, de 10-nél kisebb páratlan számú ingatlanjainak lakosságát megkérdezni.
Szeretem az ilyen meséket, mert így kiderül mindenki számára, miért helyben bányászott alapanyagból készült palatáblán dolgoznak a svájci iskolákban és miért nem használnak számítógépet még ma sem. Ezért járnak gyalog, kerékpáron, vagy vonaton, mert a sz@r autót csak külföldről lehetne beszerezni. Ugyanezen okból nem ülnek repülőre és a farmer nadrág sem tudott gyökeret verni az országban. Természetesen helyi saruban járnak nem a külföldi sz@r cipőkben, ahogy a mobiltelefont is elvből utasítják el. Még hosszasan sorolhatnám, de már ennyiből is kiderül hogy él manapság egy igaz svájci polgár. Aki esetleg nem így tapasztalta, az...az...
rohadjon meg!
Először meg kell nézni, a szovjetunióban működik-e még a mityisinszkij metrógyár, és ha igen, akkor úgy kiírni a közbeszerzést, hogy ők nyerjék.
Aztán meg kell nézni, hogy tudnak-e a kinézerek több szart szállítani hozzánk, és ha igen, akkor gigahitelt kell felvenni, hogy a kinézerek építsenek egy vasútvonalat, hogy ide tudják szállítani a szart.
Tehát nagyjából mi is úgy működünk, mint Svájc, az oroszok és a kínaiak élveznek prioritást.
"Svájcba emigrált magyar tanárnő fia szájából hallottam, hogy amikor a mamát befogadta a helyi iskola, azzal tüntette ki az igazgató, hogy ő intézhette az iskola számára szükséges eszközök beszerzését.
Persze bizonyítani akart, és összeállította a listát, amit izgatottan vitt a bemutatásra.
Az igazgató vetett rá egy pillantást, majd elmondta, az úgy rossz, ahogy van, lehet újraírni. Az értetlen arcot látva, jóindulatúan elmagyarázta:
- Először meg kell nézni, hogy a városban gyártják-e ezt a cikket?
- Ha igen, meg kell venni, mert az a legolcsóbb, hiszen a város lakóinak munkát biztosítunk és a későbbi minőségi problémák kizártak.
- Ha nem, meg kell nézni, hogy a tartományban készítenek-e ilyesmit, mert ez a második legolcsóbb, minőség vitára itt sem kell számítani.
- Amennyiben a tartományban nem készül, megnézzük, hogy Svájc területén előállítják-e a terméket. Ha igen, jöhet.
- Végül felmerül a kérdés: mi a teendő akkor, ha nem gyártják Svájcban?
- Ekkor hátra kell dőlni és behunyt szemmel, (esetleg egy rövid szunyókálás után) pihent állapotban azon lehet elgondolkodni, hogy egyáltalán - kell nekünk ez a szar?"
"Orbán Viktor többször beszélt arról, hogy a hatalom egy részét vissza kell adni a nemzetállami kormányok kezébe, ezért nincs szükség a mostaninál szorosabb európai együttműködésre."
1. Mi a repedt répa az a nemzetállam? Van egy csomó állam, ahol az etnikai határok nem esnek egybe az államhatárral.
Fölhívom Orbán doktor figyelmét arra, hogy Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken is élnek magyarok.
2. Miért a kormányok kezébe kell a hatalom. Nekünk például olyan kormányunk van, amelyik képes egymást kizáró elképzeléseket képviselni fontos kérdésekben: netadó, vasárnapi boltzár, olimpis 2024
3. Orbán doktor kezdhetné kicsiben is. Mi lenne, ha a hazai kormány adna hatalma a népnek? Ha a rezsime népszavazást is rendezne és nemcsak kormányszavazást. Például a Paksról ha már a boltzárnál vagy az olimpiánál nem sikerült.
Az ilyen nagy menzákon mindíg is szarul főztek és erősen hiányos volt a menü.
Persze sosem kérdezték meg a kosztosokat, hogy mit szeretnének enni, azt kellett szeretniük, amit a feketekörmű konyhások kifőztek nekik.
HAHACCCP...:-)
Öt lehetséges forgatókönyv áll az Európai Unió előtt, hogy 2025-ig milyen irányban indul el - olvasható a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által szerdán bemutatott \"Fehér könyvben\". A tervek szerint az EU 27 tagállamának az év végéig kellene dűlőre jutnia, hogy melyik elképzelést támogatják, és a következő években az határozná meg az új EU irányát.
Szerda délután már röviden összefoglaltuk az Európai Bizottság elnökének tervét a jövő Európájáról, most a közzétett 32 oldalas \"Fehér könyv\" alapján részletesen próbáljuk ismertetni a terveket. A lényeg, hogy Juncker öt forgatókönyvet vázolt fel az EU számára:
1. Végigviszik a reformokat
Ennek az elképzelésnek a lényege, hogy az EU a már elfogadott reformok mentén folytatja működését. Ez egyrészt a Bizottság 2014-ben bemutatott New Start for Europe tervét mutatja, másrészt pedig a tavaly mind a 27 tagállam által elfogadott Pozsonyi Nyilatkozatot, melyekben az eddigi reformtervek szerepeltek. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor az Unió előtt álló prioritásokat időről időre felülvizsgálhatják a tagállamok. Ugyanakkor a dokumentum is elismeri, hogy a döntéshozatal egyáltalán nem biztos, hogy gyorsabb lesz, sok múlik ugyanis azon, mekkora ellentétek lesznek a tagállamok között.
A gyakorlatban ez a forgatókönyv azt jelentené, hogy 2025-ig az EU továbbra is a munkahelyteremtésre, a növekedésre, a beruházásokra és a közös piac erősítésére fókuszálna. A beruházások az elfogadott tervnek megfelelően elsősorban a digitális gazdaságra, az energiaiparra és az infrastruktúrára koncentrálnának.
Az eurózónára nézve ez az elképzelés azzal járna, hogy a növekedés és a sokkoknak való ellenállás érdekében a tagállamok javítanák a valutaövezet hatékonyságát. További lépésekkel erősíthetik az EKB szerepét a pénzügyi felügyeletben, ami a költségvetési politikák fenntarthatóságához és a tőkepiacok fejlődéséhez járulhat hozzá.
A külkereskedelemben a mostanihoz hasonlóan igyekeznének minél több közös kereskedelmi megállapodást kötni az Európán kívüli partnerekkel. A külső határok védelme továbbra is elsősorban tagállami feladat lenne, de a már létező Európai Határ- és Partvédelmi Hatóság keretei között együttműködnének. Új kihívások esetén szükség lehetne a külső határok megerősítésére, ha az nem történik meg, akkor néhány tagállam szükség esetén fenntarthatná a belső határellenőrzést - áll a dokumentumban.
Ennek a tervnek a megvalósulásával valószínűleg nem lenne erősebb Európa, sőt fennmaradnának az EU most is meglévő problémái. A Fehér könyv is megjegyzi, hogy ugyan az eddig élvezett szabadságjogok továbbra is megilletnék az embereket, azonban a tagállamok közti konfliktusok sem tűnnének el, nehéz lenne mindenkit rávenni az egységes fellépésre.
2. Csak a közös piac marad meg
Első ránézésre ez tűnik a legijesztőbb tervnek. A lényege, hogy az EU vezetői visszacsinálják az elmúlt évtizedek vívmányainak nagy részét, csak a közös európai piac marad meg. vagyis megszűnhetne például a szabad utazás vagy munkavállalás joga, a határokon újra ellenőrzéseken kellene mindenkinek átesni.
A Fehér könyv szerint ennek a forgatókönyvnek a megvalósulására akkor van esély, ha a 27 tagállam képtelen megegyezni az együttműködés mélyítéséről, illetve nem tudnak közös álláspontot kialakítani olyan fontos kérdésekről, mint például a bevándorlás, a biztonságpolitika vagy a védelem.
Ez a terv már magában is az uniós szabályozás csökkenéséhez vezetne, ami viszont komoly konfliktusokhoz vezethetne a tagállamok között olyan fontos területeken, mint például a fogyasztóvédelem, a környezetvédelmi szabályok, az adózás vagy az állami támogatások.
Az euró sérülékenyebbé válhatna azzal, ha a tagállamok kevésbé hajlanának az együttműködésre, így veszélybe kerülne a közös deviza sorsa és a potenciális újabb válságoknak való ellenállása. A külkereskedelemben ez a forgatókönyv azt jelentené, hogy az EU nem tudna megállapodásokat kötni a partnereivel, az egyes tagállamok külön járnák a saját útjukat.
3. \"Mindenki azt csinál, amit akar\"
Ez az út gyakorlatilag a többsebességes Európai Unió hivatalossá tétele lenne. Az alapja az lenne, hogy a közösség úgy működne, ahogy ma, viszont ha a tagállamok egy csoportja úgy döntene, hogy bizonyos területeken készek szorosabban együttműködni, akkor arra is nyílna lehetőség. A dokumentum szerint ilyen együttműködésre nyílhatna tér például a biztonságpolitikában, az adózás összehangolásában vagy a szociális kérdésekben.
Ebben a szorosabb együttműködésben az is benne van, hogy az egyes tagállamok költségvetési területen is jobban együttműködnek, így a mai eurózóna mintájára létrejöhetne egy belső közösség, melyhez a 27 tagállam bármelyike csatlakozhatna önkéntesen.
A forgatókönyv abból indul ki, hogy a mai eurózóna-tagok, illetve mellettük esetleg néhány külső ország csatlakozhat a szorosabb integrációhoz. Ha ők elkezdenék összehangolni az adózási szabályokat és az adókulcsokat, akkor azzal egyszerűsítenék az európai adórendszert, illetve csökkenthetnék az adóelkerülést. Emellett a szociális ellátások és az iparfejlesztés területén nílhatna lehetőség szorosabb együttműködésre.
Eközben a 27 tagállam tovább erősítené a közös piacot és az EU ma is létező négy szabadsága is megmaradna. Emellett fontos, hogy a külpolitikában és a külkereskedelemben az Unió tagállamai továbbra is közösen lépnének fel a partnerekkel szemben.
4. Kevesebbet, de hatékonyabban
A negyedik forgatókönyv lényege, hogy az EU tagállamai néhány közösen kiválasztott területen tovább mélyítenék együttműködésüket, más témákban viszont a nemzetállamok visszakapnák szabadságukat. Vagyis ez összességében egy a mostaninál lazább uniót jelentene a 27 ország között, viszont a néhány kiválasztott területen hatékonyabb lehetne a rendszer, gyorsabbak lennének a döntések. Hasonlóra ma is van példa, a versenypolitikában vagy a pénzügyi felügyeletben ma is erősebbek az EU jogai. A további cél lehetne a fogyasztók védelme, példaként hozza fel a Fehér könyv a Volkswagen emissziós botrányát, melyben mindenki azt várja az EU-tól, hogy védje meg a fogyasztókat, de nincsenek erre megfelelő eszközei.
A jelentés készítői szerint olyan területen lenne még mód szorosabb együttműködésre, mint például az innováció, a kereskedelem, a bevándorlás vagy a határvédelem. Emellett létrejöhetne például egy közös európai terrorellenes ügynökség, a határokat a közös európai határőrség védené, míg a bevándorlók kérelmeit egységes európai ügynökség bírálná el.
A fentiekkel párhuzamosan például a regionális fejlesztésben, az egészségügyben, valamint a munkaerőpiac és egyes szociális kérdések összehangolásában lazítana a szabályokon az EU. Ezzel párhuzamosan folytatódhatna az eurózóna erősítése.
5. Közösen előre minden területen
Az utolsó lehetséges forgatókönyv a minden területen szorosabb Európai Unió. Ennek keretében arról is döntés születhetne, hogy az eurózóna továbbfejlesztése minden tagállam érdeke. Ebben a rendszerben a döntések sokkal gyorsabban történnének meg európai szinten, illetve a végrehajtás is felgyorsulna.
Ebben a modellben az Európai parlament hozná meg a végső döntést kereskedelmi egyezményekről, az EU pedig továbbra is közösen lépne fel. Emellett létrejönne a közös európai hadsereg, mely a NATO rendszerébe illeszkedne. A közös fellépésnek köszönhetően au Unió élen járna az éghajlatváltozás elleni harcban, illetve erősítené szerepét a nemzetközi segélyprogramokban.
A Fehér könyv szerint első lépésben az lenne a cél, hogy a közös európai piac létrehozása befejeződjön az energetika, a digitális gazdaság és a szolgáltatások területén. Emellett a közös európai fejlesztésnek köszönhetően sok \"európai Szilícium-völgy\" jöhetne létre, az összehangolt tőkepiac pedig segítené a kkv-k finanszírozását és a nagy infrastruktúra-projektek megvalósítását.
A Fehér könyv készítői szerint ennek a megoldásnak az lenne az előnye, hogy az Unió állampolgárai még több jogot élveznének az uniós jogszabályok miatt. Ugyanakkor félő, hogy ismét felerősödnének azok a hangok, melyek szerint az EU-nak nincs kellő legitimációja, illetve túl sok hatalmat vesz el a nemzetállamoktól.
A Fehér könyv végén az alábbi táblázatban foglalták össze az egyes forgatókönyveket:
Milyen legyen a jövő Európája? Erről az étlapról lehet választani
Klikk a képre!
A Politico értesülései szerint a fenti forgatókönyvekről a jövő hét végi EU-csúcson kezdődik meg az egyeztetés, Juncker pedig azt szeretné elérni, hogy az év végéig a 27 tagállam hozzon döntést az Unió jövőjéről. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a következő hónapokban érkeznek még további javaslatok a tagállamoktól, így nem biztos, hogy csak a fenti öt opció marad.
Magyar szempontból egyébként első ránézésre talán a negyedik variáció lehetne a leginkább elfogadható. Az utóbbi hónapokban hallott kormányzati nyilatkozatok alapján a többsebességes Európát mindenképpen szeretné elkerülni a magyar kormány, ugyanakkor a mostani rendszerrel sem maradéktalanul elégedettek. Orbán Viktor többször beszélt arról, hogy a hatalom egy részét vissza kell adni a nemzetállami kormányok kezébe, ezért nincs szükség a mostaninál szorosabb európai együttműködésre.
A nagy kérdés az lesz, hogy a többi 26 tagállam mit szeretne, ebből a szempontból meghatározó lesz a tavaszi francia elnökválasztás és az őszi német parlamenti választások. Ha ezekben az országokban az EU-párti erők maradnak hatalmon, akkor elképzelhető, hogy a magyar és közép-európai érdekkel szembe menve mégis a többsebességes Európa valósul majd meg.
Milyen legyen a jövő Európája? Erről az étlapról lehet választani
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=244883