ÍME AZ ÚJABB EGYÉRTELMŰ BIZONYÍTÉK ARRA, HOGY AZ EU NEMCSAK MAGYARORSZÁGOT, HANEM BÁRKIT BÁRMIKOR MEGZSAROL, HA TŐLE FÜGGETLEN (AZAZ NÉPSZUVERÉN, DEMOKRATIKUS) KÜLPOLITIKÁT FOLYTAT! ILYEN UTOLJÁRA CSAK A SZOVJETUNIÓBAN VOLT!!!!!!:
Képmutatónak nevezte az Európai Parlament (EP) egységes kül- és biztonságpolitikára vonatkozó határozatát Ivica Dacic szerb külügyminiszter, mert véleménye szerint a dokumentum ismét csak Szerbiával szemben állít fel követelményeket.
A szerbiai közszolgálati televízió internetes oldalának beszámolója szerint Ivica Dacic úgy fogalmazott: az EP azt várja Szerbiától, hogy hangolja össze a külpolitikáját az Európai Unióéval, ám említést sem tesz arról, hogy Koszovó nem akarja végrehajtani a brüsszeli megállapodásban foglaltakat: "A brüsszeli megállapodás és a koszovói szerb önkormányzatok közössége nem alapvető eleme az európai külpolitikának? Emellett pedig Ukrajna területi egységéről beszélnek, miközben Szerbia területi integritása is sérült" - hangsúlyozta. A szerb külügyminiszter szerint mielőtt az Európai Parlament kioktatná Szerbiát, amiért nem hangolta össze a külpolitikáját az unióssal, magának az EP-nek kellene összehangolódnia a világ minden országára vonatkozó, területi egységet védő nemzetközi joggal, "kivéve, ha úgy gondolja, hogy Szerbiának nincs joga élni a nemzetközi joggal" - húzta alá.
Az európai uniós tagságra váró Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, ugyanakkor többször is elítélte Oroszország ukrajnai invázióját. Az uniós csatlakozási tárgyalások 2014-ben kezdődtek meg Belgrád és Brüsszel között. Az Európai Parlament nem kötelező erejű határozatában most úgy fogalmazott, hogy mindaddig nem kellene újabb csatlakozási fejezeteket megnyitni Szerbiával, amíg a nyugat-balkáni ország nem mutat nagyobb elköteleződést az uniós külpolitikai irányelvek iránt.
Képmutatónak nevezte az Európai Parlament (EP) egységes kül- és biztonságpolitikára vonatkozó határozatát Ivica Dacic szerb külügyminiszter, mert véleménye szerint a dokumentum ismét csak Szerbiával szemben állít fel követelményeket.
A szerbiai közszolgálati televízió internetes oldalának beszámolója szerint Ivica Dacic úgy fogalmazott: az EP azt várja Szerbiától, hogy hangolja össze a külpolitikáját az Európai Unióéval, ám említést sem tesz arról, hogy Koszovó nem akarja végrehajtani a brüsszeli megállapodásban foglaltakat: "A brüsszeli megállapodás és a koszovói szerb önkormányzatok közössége nem alapvető eleme az európai külpolitikának? Emellett pedig Ukrajna területi egységéről beszélnek, miközben Szerbia területi integritása is sérült" - hangsúlyozta. A szerb külügyminiszter szerint mielőtt az Európai Parlament kioktatná Szerbiát, amiért nem hangolta össze a külpolitikáját az unióssal, magának az EP-nek kellene összehangolódnia a világ minden országára vonatkozó, területi egységet védő nemzetközi joggal, "kivéve, ha úgy gondolja, hogy Szerbiának nincs joga élni a nemzetközi joggal" - húzta alá.
Az európai uniós tagságra váró Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, ugyanakkor többször is elítélte Oroszország ukrajnai invázióját. Az uniós csatlakozási tárgyalások 2014-ben kezdődtek meg Belgrád és Brüsszel között. Az Európai Parlament nem kötelező erejű határozatában most úgy fogalmazott, hogy mindaddig nem kellene újabb csatlakozási fejezeteket megnyitni Szerbiával, amíg a nyugat-balkáni ország nem mutat nagyobb elköteleződést az uniós külpolitikai irányelvek iránt.
Liberális demokrácia helyett liberális diktatúra?