Az előzetes adatokhoz hasonló adatokat közölt ma a Pénzügyminisztérium az államháztartás első 9 havi helyzetéről. A helyi önkormányzatok nélküli számított államháztartási hiány szeptember végéig 756.3 milliárd forintot ért el, amely az éves előirányzat 149.6 %-át teszi ki. Az államháztartás bevételei szeptember végéig az előirányzat 70.7 %-ára teljesültek. Az államháztartás jóváhagyott kiadásaiból 76.1 % került elköltésre.
Szeptemberben az államháztartáson belül a központi költségvetés 93.8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapja pedig 4.6 milliárd forintos hiánnyal zártak. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 0.6 milliárd forint volt. Összességében a szeptemberi hiány 97.8 milliárd forint. Várfalvi István államtitkár helyettes azonban elmondta, hogy a szeptemberi valóságos hiány csupán 50 mrd Ft (így az első 9 havi 700 mrd) körüli, ugyanis bizonyos áthúzódó tételek miatt a kimutatott szeptemberi egyenleg a tényleges helyzetnél mintegy 50 mrd Ft-tal rosszabb.
Ebből:
- Jövedékiadó-bevétel áthúzódás 26 milliárd Ft
- Általános forgalmi adó áthúzódás 10 milliárd Ft
- Helyi önkormányzatok támogatása októberi béremelésre 17 milliárd Ft
Így az egyszeri korrekciók összesen 53 milliárd Ft-ot tettek ki.
Szeptemberben a központi költségvetés 93.8 milliárd forintos hiánnyal zárt, melynek alakulásában több tényező is szerepet játszott. Szeptember hónapban a szombati napra eső jövedékiadó-fizetési határidő miatt a befizetésekből - nem szokványos módon - 26 milliárd forint pénzforgalmilag áthúzódott október hónapra. Ugyanilyen okok miatt az általános forgalmi adó esetében pedig mintegy 10-12 milliárd összeget kitevő, a dohánytermékek után fizetendő áfá is áttolódott októberre. A havi adósságszolgálati kiadások a lejáratok miatt és az esedékes kamatfizetési determinációk okán ebben a hónapban ugyancsak "megugrottak" 20 milliárd forinttal. A pedagógusoknak előre kifizetett bérek jövedelemadója többségében már befizetésre került július-augusztus hónapban, így ennek az adónak a bevétele is relatíve mérséklődött (mindössze 70 milliárd forint volt, míg július hónapban 85.7 milliárd, augusztusban 74.6 milliárd forint).
Ezen túlmenően a helyzet kialakulásában közrejátszottak a következő hónapokban is jelentkező megemelkedett fizetési kötelezettségek is. Így első alkalommal jelent meg a kiadásokban a közalkalmazottak szeptember 1-jétől hatályos 50 %-os béremelésének egy része. Szeptemberben a helyi önkormányzatok részére az október bérkifizetésre az átutalt többlet hozzájárulás 17 milliárd forintot tett ki.
Összességében a központi költségvetés szeptember végi hiánya 507.4 milliárd forintot tett ki, mely az éves módosított előirányzatot 4.4 %-ponttal haladja meg.
Az elkülönített állami pénzalapok szeptember havi 0.6 milliárd forint egyenlege a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 0.7 milliárd forint többletéből és a Munkaerőpiaci Alap 0.1 milliárd forint hiányából alakult ki.
Az I-IX. hónapokban az alapok többlete összességében 7.7 milliárd forint volt.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a hiánya szeptemberben 4.6 milliárd forintot ért el, mely az Egészségbiztosítási Alap -5.2 milliárd forintos és a Nyugdíjbiztosítási Alap 0.6 milliárd forint egyenlegéből adódik.
Szeptember végéig a társadalombiztosítás i alapok hiánya,- 256.6 milliárd forint volt, amely az egész évre előirányzott 17.2 milliárd forint deficitnek közel 15‑szöröse. Az éves előirányzathoz viszonyított jelentős éves deficit okai a következők:
A bevételi oldalon az időarányos bevételtől való közel 5 százalékpontos elmaradást finanszírozás-techni kai sajátosságok (a központi költségvetési támogatások átutalásának jogszabályi ütemezése: év végi átutalás) magyarázzák. A kiadási oldalon a nyugdíjkiadások teljesülése az évközi kiegészítő nyugdíjemelés következtében mintegy 8 százalékponttal haladja meg az időarányos mértéket. Ezen túlmenően jelentősen magasabb mértékben teljesültek az Egészségbiztosítási Alap pénzbeni ellátásaira fordított összegek (táppénz, terhességi-gyermekág yi segély) is.
Várfalvi István államtitkár-helyette s elmondta, hogy az év végére továbbra is 750 mrd Ft körüli deficittel kalkulál a PM. Ez 4.2-4.5% jörüli GDP arányos kiadási többletet jelent. Az SA-95 módszer (uniós eljárás) szerinti deficit GDP arányosan ennél 1-1.5%-kal lehet magasabb.
AZ októberi egyenleget illetően az államtitkár-helyette s nem vár különösebb meglepetést, a bevételi oldalon a szokásosnál valamivel jobban alakulhatnak a folyamatok az adóbevételek túlteljesülése miatt. A decemberi hónap továbbra is sok bizonytalanságok okoz a maradványok elköltése miatt.
Amint László Csaba korábban elmondta, a 2003-as költségvetést október 31-én terjesztik a parlament elé.
A felvetés sajnos teljesen jogos, ugyanis a mozaikszó a European System of National and Regional Accounts kifejezést rövidíti. Korábban máshol is láttunk SA kifejezést, de akkor valószínű az is csak helytakarékossági okok miatt volt. Köszönjük.
Tisztelt Portfolió! már többször észrevettem, de eddig úgy gondoltam, ez csak elírás: az uniós számla rendszer rövidítése ESA (European System of Accounts) és nem csak SA. De az is lehet, hogy tévedek és már így is szokás használni. Nem tudom. Mindenesetre ha ez a jelölés is elterjedt már akkor "nem szóltam". Tisztelet tel serkalman
Költségvetés: mennyi az annyi?
Ugrás a cikkhezSzeptemberben az államháztartáson belül a központi költségvetés 93.8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapja pedig 4.6 milliárd forintos hiánnyal zártak. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 0.6 milliárd forint volt. Összességében a szeptemberi hiány 97.8 milliárd forint. Várfalvi István államtitkár helyettes azonban elmondta, hogy a szeptemberi valóságos hiány csupán 50 mrd Ft (így az első 9 havi 700 mrd) körüli, ugyanis bizonyos áthúzódó tételek miatt a kimutatott szeptemberi egyenleg a tényleges helyzetnél mintegy 50 mrd Ft-tal rosszabb.
Ebből:
- Jövedékiadó-bevétel áthúzódás 26 milliárd Ft
- Általános forgalmi adó áthúzódás 10 milliárd Ft
- Helyi önkormányzatok támogatása októberi béremelésre 17 milliárd Ft
Így az egyszeri korrekciók összesen 53 milliárd Ft-ot tettek ki.
Szeptemberben a központi költségvetés 93.8 milliárd forintos hiánnyal zárt, melynek alakulásában több tényező is szerepet játszott. Szeptember hónapban a szombati napra eső jövedékiadó-fizetési határidő miatt a befizetésekből - nem szokványos módon - 26 milliárd forint pénzforgalmilag áthúzódott október hónapra. Ugyanilyen okok miatt az általános forgalmi adó esetében pedig mintegy 10-12 milliárd összeget kitevő, a dohánytermékek után fizetendő áfá is áttolódott októberre. A havi adósságszolgálati kiadások a lejáratok miatt és az esedékes kamatfizetési determinációk okán ebben a hónapban ugyancsak "megugrottak" 20 milliárd forinttal. A pedagógusoknak előre kifizetett bérek jövedelemadója többségében már befizetésre került július-augusztus hónapban, így ennek az adónak a bevétele is relatíve mérséklődött (mindössze 70 milliárd forint volt, míg július hónapban 85.7 milliárd, augusztusban 74.6 milliárd forint).
Ezen túlmenően a helyzet kialakulásában közrejátszottak a következő hónapokban is jelentkező megemelkedett fizetési kötelezettségek is. Így első alkalommal jelent meg a kiadásokban a közalkalmazottak szeptember 1-jétől hatályos 50 %-os béremelésének egy része. Szeptemberben a helyi önkormányzatok részére az október bérkifizetésre az átutalt többlet hozzájárulás 17 milliárd forintot tett ki.
Összességében a központi költségvetés szeptember végi hiánya 507.4 milliárd forintot tett ki, mely az éves módosított előirányzatot 4.4 %-ponttal haladja meg.
Az elkülönített állami pénzalapok szeptember havi 0.6 milliárd forint egyenlege a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 0.7 milliárd forint többletéből és a Munkaerőpiaci Alap 0.1 milliárd forint hiányából alakult ki.
Az I-IX. hónapokban az alapok többlete összességében 7.7 milliárd forint volt.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a hiánya szeptemberben 4.6 milliárd forintot ért el, mely az Egészségbiztosítási Alap -5.2 milliárd forintos és a Nyugdíjbiztosítási Alap 0.6 milliárd forint egyenlegéből adódik.
Szeptember végéig a társadalombiztosítás i alapok hiánya,- 256.6 milliárd forint volt, amely az egész évre előirányzott 17.2 milliárd forint deficitnek közel 15‑szöröse. Az éves előirányzathoz viszonyított jelentős éves deficit okai a következők:
A bevételi oldalon az időarányos bevételtől való közel 5 százalékpontos elmaradást finanszírozás-techni kai sajátosságok (a központi költségvetési támogatások átutalásának jogszabályi ütemezése: év végi átutalás) magyarázzák. A kiadási oldalon a nyugdíjkiadások teljesülése az évközi kiegészítő nyugdíjemelés következtében mintegy 8 százalékponttal haladja meg az időarányos mértéket. Ezen túlmenően jelentősen magasabb mértékben teljesültek az Egészségbiztosítási Alap pénzbeni ellátásaira fordított összegek (táppénz, terhességi-gyermekág yi segély) is.
Várfalvi István államtitkár-helyette s elmondta, hogy az év végére továbbra is 750 mrd Ft körüli deficittel kalkulál a PM. Ez 4.2-4.5% jörüli GDP arányos kiadási többletet jelent. Az SA-95 módszer (uniós eljárás) szerinti deficit GDP arányosan ennél 1-1.5%-kal lehet magasabb.
AZ októberi egyenleget illetően az államtitkár-helyette s nem vár különösebb meglepetést, a bevételi oldalon a szokásosnál valamivel jobban alakulhatnak a folyamatok az adóbevételek túlteljesülése miatt. A decemberi hónap továbbra is sok bizonytalanságok okoz a maradványok elköltése miatt.
Amint László Csaba korábban elmondta, a 2003-as költségvetést október 31-én terjesztik a parlament elé.