Azért hoztam létre a kis papírok fel topikját, mert láthatóan a Magyargazdaság kilábal a gödörből, egy emelkedő pályára álltunk. Kis papírok is elkezdtek mozogni.
Én most semmiféle ajánlást nem teszek, nem mondok egy kis papírtsem most. Tőletek szeretném, ha összeszednétek kis papírokat a BÉTről, amik érdekesek lehetnek a jövőt tekintve. Igaz, hogy kockázatos eszközök ezen papírok, de extra nagy hozam lehetőség is van benne,mindazonáltal, hogy nagy veszteségetis elérhet az ember. JUó lenne megtalálni azon kis papírokat, amik a jövőben felfele mehetnek, rövid, vagy hosszútávon. Biztosan lesz több cég is ami túl van reorganizációs folyamatokon, új vezetőség jött, új tervek vannak. Gyüjtsük össze a lehetőségeket, ha mást is érdekel. Ha nem, akkor megy a topik a mélybe. Én remélem nem.
Több tucat közép-magyarországi cégbe száll be tőkével a kormány
2017. szeptember 29. 12:22
Budapesten és Pest megyében közel 50 ipari kis- és középvállalkozás versenyképességét kívánja erősíteni a szeptemberben elindított Irinyi II. Kockázati Tőkealap - tájékoztatott Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. által kezelt alap a nemzeti iparfejlesztési stratégiában, az Irinyi Terv kiemelt ágazataiban működő, hosszú távú növekedésre képes ipari cégeket fogja támogatni tőkebefektetéssel. A tőkealap teljes futamideje 15 év, ez alatt a kihelyezhető 8 milliárd forint mellett a sikeres kilépésekből visszaforgó összegeket is újra befektetheti.
A kormány célja, hogy a következő évtizedre az Európai Unión belül Magyarország bruttó nemzeti össztermékén belül legyen a legnagyobb az ipari termelés aránya, ehhez az ipari szektor teljesítményében rejlő lehetőségeket jól megvalósított pénzügyi eszközökkel, tőkeprogramokkal kívánja támogatni - emelte ki Rákossy Balázs. Hozzátette, hogy a tőkekonstrukciók kialakítása úgy történik, hogy azok találkozzanak a növekedést tervező ipari vállalkozások fejlesztési igényeivel.
Irinyi II. Kockázati Tőkealap Mi az Irinyi II. Kockázati Tőkealap?Az Irinyi II. Kockázati Tőkealap a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. 2017 szeptemberében elindult második tőkealapja. Az Alap célja a 2007-2013 közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeiből származó 8 milliárd forint értékű tőke sikeres és eredményes kihelyezése, valamint Magyarország iparfejlesztési stratégiájában, az Irinyi Tervben foglalt célrendszer és célszektorok mentén a hazai ipari kis- és középvállalkozások tőkeági finanszírozása.
Az Irinyi II. Kockázati Tőkealap szeptemberben kezdte meg működését, melynek tőkekerete mintegy 8 milliárd forint, azonban a későbbi sikeres kilépésekből (exit) visszaforgó további tőkeösszegeknek köszönhetően ennél akár nagyobb értékű összeg kerülhet a vállalkozásokhoz a következő évtizedben. Egy-egy vállalkozás minimum 60 és maximum 240 millió forint értékben vonhat be pénzt a tőkealaptól. A tőkeprogram várhatóan 2032 márciusában zárul le.
Az Irinyi Tőkealap az Irinyi Tervben kiemelt nyolc iparág fejlesztését tűzte ki céljául.Ide tartozik többek között a járműipar, a speciális gép- és járműgyártás, a zöldgazdaság, a megújuló energia, az élelmiszeripar, az egészségipar, a védelmi ipar és a faipar, valamint az ezekhez kapcsolható infokommunikációs, digitális, illetve Ipar 4.0-s fejlesztések - emlékeztetett az államtitkár.
Csuhaj V. Imre, az Irinyi II. Kockázati Tőkealapot kezelő Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy az eddigi hatéves működésük során több mint 300 - többségében feldolgozóipari - vállalkozás tőkeigényét és növekedési potenciálját vizsgálta meg, ami alapján határozott elképzelés alakult ki az Irinyi Tőkealap befektetési és exitstratégiájának sikeres megvalósításáról. A támogatott vállalkozások kiválasztása szigorú szakmai-üzleti alapokra épül, illetve a döntéseket nagy mértékben segíti, hogy a célszektorok szinte mindegyikében komoly tapasztalattal és mélyebb ismeretekkel rendelkeznek.
2017. SZEPTEMBER 20. SZERDA 16:16NGM: A KORMÁNY IS SEGÍTI A TŐZSDÉRE KÉSZÜLŐ KKV-KAT
MTIKét kezdeményezéssel is támogatja a kormány a tőzsdére lépés iránt érdeklődő vállalatokat – mondta Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a BÉT50 – középvállalatok csúcstalálkozója című rendezvényen szerdán Budapesten.Napokon belül indulnak a 20 milliárd forintos tőzsdefejlesztési alap pályázati kiírásai, amelyről még tavaly döntött a kormány. Az alap a tőzsdei bevezetés előtt ad pénzügyi támogatást a következő 15 évben.Azt is elmondta, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében egy mentori program is indul a kkv-k számára 1,4 milliárd forintos keretösszeggel, amelyből 1 milliárd forintot tesznek ki az uniós források. Erre szintén pályázniuk kell a tőzsdére készülő vállalkozásoknak; a programon keresztül 50-70 céget látnak el a tőzsdei jelenléttel kapcsolatos információkkal, biztosítanak számukra továbbképzési lehetőséget.A kis- és közepes vállalkozások a gazdasági növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás igen jelentős hányadát adják – mondta Rákossy Balázs, hozzátéve: igen sok cégnél hiányoznak azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik a felzárkózást a tudásalapú gazdasághoz, így például a kutatáshoz és a fejlesztéshez szükséges források. Az államtitkár azt is megjegyezte, hogy mióta a növekedési fordulat bekövetkezett Magyarországon, a kormányon belül „stratégiai gondolkodás zajlik” arról, hogy milyen gazdaságpolitikával tudnák a szektort támogatni. Ezért is döntöttek arról, hogy a 2014-2020 időszakban az uniós források több mint 60 százalékát gazdaságfejlesztésére, azon belül többek között a kkv-k támogatására fordítják.Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnök-vezérigazgatója azt részletezte, hogy a szerdán induló Xtend, amely a BÉT új, a kis és középvállalkozásokat megcélzó piaca, kevesebb költséggel és alacsonyabb adminisztrációval jár a cégek számára a fő piacon való jelenléthez képest. A tőzsde vezetője azt is bejelentette, hogy honlapjukon már elérhető a kijelölt tanácsadók listája, amelyek a tőzsdére igyekvő cégeknek nyújtanak segítséget.A tanácsadók, akik például tőzsdei vállalatok, bankok képviselői, többek között a jelentések és a rendkívüli tájékoztatók készítésében is segítséget nyújtanak majd. Az új kereskedési rendszer, az Xtend lehetőséget biztosít a kkv-k számára, hogy zártkörű tranzakciók keretében vonzzanak tőkét, de a befektetők szélesebb körét elérve a nyilvános kibocsátást is választhatják a cégek – mondta Végh Richárd. Könnyítés az új kereskedési rendszerben jelenlévő cégek számára az is, hogy 2018 után is a magyar számviteli szabályok szerint készíthetik el beszámolóikat, nem kell igazodniuk a nemzetközi standardokhoz, az IFRS előírásaihoz.A BÉT elnök-vezérigazgatója azt is hangsúlyozta, hogy a tőkepiaci források segíthetnek a vállalatoknak a szintugrásban, vagyis abban, hogy például kisvállalatból közepes vállalattá fejlődjenek.A tőzsdei jelenlét nemcsak a növekedés alapvető eszköze, de a bizalom építésének is az egyik leghatékonyabb módja – mondta Végh Richárd, hozzáfűzve: a tőzsdei vállalatok egyfajta elit csoportot alkotnak, a legfejlettebb és legátláthatóbb vállalkozásokét. Nem utolsó sorban a munkavállalók számára is vonzóbb egy tőzsdén jegyzett vállalat – jegyezte meg
Ugye mondtam. Kis papir diverzifikacio:
"A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint az Xtend akkor lehetne igazán sikeres, ha a kínálati mellett a keresleti oldal is kapna segítséget.HirdetésA Budapesti Értéktőzsde (BÉT) kis- és közepes vállalatokra összpontosítva a főpiac mellett működő külön kkv-platformot hozott létre Xtend néven, ahol még idén elindul a kereskedés. Ahhoz, hogy ez jól működjön, megfelelő befektetői érdeklődés is szükséges.Az igazi nagy durranás az lenne, ha a kormányzat a keresleti oldalt is hozzáigazítaná a kínálati oldalon tett eddigi erőfeszítésekhez. A kkv-k magas hozammal kecsegtetnek, de a kockázat is nagyobb. Jól működő rendszert kell összeállítani a részvényvásárlók részére. Mivel egy-egy cég önmagában nagy kockázatokat hordoz, ezért a kisebb vállatok részvényeit összevontan, egy diverzifikált csomagban lenne érdemes befektetőként megvásárolni– mondta a Világgazdaságnak Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzési üzletágának vezetője.A varsói New Connecten a havi forgalom augusztusban alig 7,4 milliárd forint volt
Forrás: AFPA tőzsdére lépő cégeknek ismertséget és marketingértéket is jelent, hogy megjelennek ezen a platformon.Tisztább cégnek tartják a börzén jelen lévőket, ami pozitív üzenet mindenki számára. Cserébe ki kell fizetni a tőzsdei költségeket, illetve időben és kellő mélységben kell információkat szolgáltatni, de ezek a költségek az Xtenden jóval alacsonyabbak más platformokhoz viszonyítva. Akik nem tőkebevonási céllal akarnak parkettre lépni, azok zárt körben is megtehetik azt az Xtenden– tette hozzá Samu János.A szakértő szerint néhány éven belül akár 50 cég is csatlakozhat az új platformhoz, de ehhez befektetőbarát szabályozási környezetre van szükség. „A lengyel részvénypiac szempontjából például ígéretes próbálkozásnak tűnik a lengyel kormány terve, hogy önkéntesen választható vállalati nyugdíjrendszert hoznak létre. A rendszer alapját az önkéntes nyugdíjpénztárak alkotnák, amelyek a legalkalmasabbak arra, hogy az így keletkező megtakarításokat hosszú távra, például hazai vállalati részvényekbe fektessék” – mondta Samu János.Ebben a formában a kockázat nemcsak több cég között, hanem időben is hosszan eloszlik. Ha egy-egy vállalat csődbe megy, még mindig jó pár kkv marad az alapban. Sőt a befektetési alapokkal szemben a befektetés ideje is kellően hosszú, arra is van idő, hogy egy-egy cég többéves rossz szériából is magára találjon, és ismét növekedjen az értéke.„Még a kötelező magánnyugdíjpénztárak idejében is az jelentett gondot a hazai szereplőknek, hogy nem volt elég magyar részvény, ezért fordultak külföldi eszközök felé. Ahhoz, hogy az Xtend jól és kellő forgalommal működjön, megfelelő intézményi keretekre lesz szükség. A kormányzattól nem áll távol az öngondoskodás erősítése, itthon is lehetne találni valamilyen formát erre, de a költségvetés mostani helyzetében akár egy adókedvezmény-rendszer is kivitelezhető lenne a kkv-piac fejlesztésére” – mutatott rá az elemző.Az Xtend jó működéséhez viszonylag sok cégnek kellene megjelennie, és a befektetőknek hosszú távon érdemes gondolkodniuk. Legalább nyolc-tíz társaságra lenne szükség ahhoz, hogy megfelelő portfóliókat lehessen kialakítani. Nyilván nem várható el egy kkv-platformtól, hogy úgy működjön, mint a nagy tőzsde. Kicsit úgy érdemes erre tekinteni, mint egy transzparens fórumra, amely a kockázatitőke-befektetéshez hasonlít– mondta Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója, aki szerint az után, hogy a BÉT alapos előkészítést követően, nemzetközi példákat alapul véve létrehozza az Xtendet, a piaci szereplőknek is mindent meg kell tenniük, hogy megfelelően működjön.
Romániában napirenden van a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása. Felmerült, hogy a bukaresti tőzsde kkv-piacát, az Aerót is bevonják ebbe, de konkrétumok még nincsenek. Az Aero likviditása rendkívül alacsony, augusztusban a teljes havi forgalom alig 9 millió lej (kb. 607 millió forint) volt, míg a varsói New Connecten ennek több mint tízszerese, 102,5 millió zloty (kb. 7,4 milliárd forint) volt."
Cikk: VG
Jön az Xtend a BET kis es kozepes cegeinek!!
"A Budapesti Értéktőzsde Zrt. Vezérigazgatójának1/Xtend/2017. számú határozataBudapest, 2017. szeptember 19.A Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság mint piacműködtető (továbbiakban: BÉT) képviseletében eljárva a BÉT Vezérigazgatója (a továbbiakban: Vezérigazgató), a BÉT számára a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által EN-III-983/2011. számú határozatában kiadott, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 5. § (1) h) pontjában meghatározott „multilaterális kereskedési rendszer működtetése” tevékenységi engedélye alapján jelen határozattal, 2017. szeptember 20-i hatállyal létrehozza az„Xtend” elnevezésű multilaterális kereskedési rendszert.A Vezérigazgató, mint a BÉT által működtetett Xtend elnevezésű multilaterális kereskedési rendszer működtetéséért felelős vezető jelen határozattal elfogadja „Az Xtend Általános Üzletszabályzata” című(továbbiakban: Szabályzat), valamint „Az Xtend Díjszabályzata” című szabályzatait és úgy rendelkezik, hogy e két szabályzat 2017. szeptember 20.napján lép hatályba.A Vezérigazgató rögzíti továbbá, hogy az Xtend piacon a kereskedés mindaddig nem indul meg, amíg a kerekedés elindításáról a Vezérigazgató külön határozatban nem rendelkezik.Végh Richárdelnök-vezérigazgató"
Csodálatosak a kis papírok!
Est is igen. Abban nem voltam benne, de 1.5-27hez gratulálok!
Futuraquánk, ma felső limit lett, Nordunkat is keszedték 14ről, meg Nutexünk is 85!
Minden megy, mint a karikacsapás! További sok sikert mindenkinek!
Kösz. Most hatalmas a kockázat. Várom persze, hogy a kosaras lányokat kitömjem, de bármelyik nap fellőhetik a gyj. is, ki tudja mi lesz. Ma vagy holnap el kell adnom sajnos. Majd gyj. után trédelek.
Kolléga! Ilyenkor mi szokott lenni az eljárás? Konzi érdekelne, bux kosár. Ilyenkor már tudva az átsúlyozást A)már vásároltak B) Mai naptól venniük kell C) később vesznek Konzit, ha igen, meddig. Ki akarom tömni őket, ha a jó Isten segít.
Ok. Neha erdemes benezni ide. Ket eve vezetve vannak a kis papir lehetosegek.
En Nutex, Nordtelekom, Futurban vagyok most eppen, de jo lehet a tobbi kicsi is.
Ma uj Bux es Bumix kosar! Nordtelekom most kerult bele. Buxba konzum.
Kis papírok FEL!!
Én most semmiféle ajánlást nem teszek, nem mondok egy kis papírtsem most. Tőletek szeretném, ha összeszednétek kis papírokat a BÉTről, amik érdekesek lehetnek a jövőt tekintve. Igaz, hogy kockázatos eszközök ezen papírok, de extra nagy hozam lehetőség is van benne,mindazonáltal, hogy nagy veszteségetis elérhet az ember. JUó lenne megtalálni azon kis papírokat, amik a jövőben felfele mehetnek, rövid, vagy hosszútávon. Biztosan lesz több cég is ami túl van reorganizációs folyamatokon, új vezetőség jött, új tervek vannak. Gyüjtsük össze a lehetőségeket, ha mást is érdekel. Ha nem, akkor megy a topik a mélybe. Én remélem nem.