A kárpótlási jegyek ügyében az utóbbi időben igen aktívnak mutatkozó ügyvéd, dr. Varga Tamás keresetet adott be a Fővárosi Bíróságra, amelyben kérte a bíróságot, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény 21. § (1) és (7) bekezdése alapján határozatában kötelezze a Központi Kárrendezési Irodát (KKI), valamint Pénzügyminisztert, a kárpótlási jegyek kibocsátójának képviselőjét, mint adatkezelő szerveket a kárpótlási jegyekkel kapcsolatos kérdéseik pontos(!) megválaszolására.
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=45509
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) elfogadta a középtávú vagyonstratégiáját, ami a tanács mandátumának idejére, hat évre általános érvényű tételeket tartalmaz, és figyelembe veszi az Új Tulajdonosi Programot is - jelentette be Nagy János, az NVT elnöke.
A stratégia meghatározza az egységes vagyongazdálkodás alapelveit, részletezi az állami társaságokhoz, az ingó és ingatlan vagyonhoz, a termőföldhöz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó feladatokat. A tanács szeptembertől foglalkozik a részletekkel - mondta Nagy János. A vagyonstratégiát a pénzügyminiszter a kormány elé terjeszti, ezt követően a teljes szövegét nyilvánosságra hozzák.
A sajtótájékoztatón Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) vezérigazgatója elmondta, hogy az idén nagyságrendileg 100 milliárd forint bevétellel és ugyanannyi kiadással számolnak. Az MTI kérdésére a vezérigazgató közölte, hogy a közel 116 milliárd forint bevételi előirányzat mintegy 40 százalékban teljesült.
Az éves terv mintegy 10 milliárd forint bevétellel számol a termőföldeladásokból, amelyek az életjáradéki programhoz kapcsolódnak, további 30 milliárd forint pedig ingatlanok eladásából és hasznosításából származik. Az MNV Zrt. a tulajdonosi jogok gyakorlójaként összességében mintegy 10 milliárd forint osztalékbevételre tett szert az állami tulajdonú cégek 2007. évi profitjából.
Nagy János a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a vagyonstratégia átlátható, gondos és szakmai alapokon nyugszik. A tanács álláspontja szerint sok az állami vagyonelem, és ami üzletileg indokolt, azt értékesíteni kell.
Az Új Tulajdonosi Program végrehajtásának előkészítése folyik, a szakértők már dolgoznak - mondta Tátrai Miklós. A közeljövőben több közbeszerzési pályázatot is kiírnak ebben a folyamatban, és az első egy-két tranzakció a jövő év elején megkezdődhet. Az Új Tulajdonosi Program stratégiája a Mészáros Tamás által vezetett Új Tulajdonosi Program Tanács kezében van.
A Volán-társaságok privatizációját firtató kérdésre Markó Andrea, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja elmondta, készül a szolgáltatási szerződés módosítása a társaságok és a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériummal.
Tátrai Miklós hozzátette: a módosítás célja az, hogy megszüntessék azt a 20-25 milliárd forintos éves hiányt, amit a Volán-társaságok a jegybevételek és költségeik különbözeteként elkönyvelnek. Sem az NVT, sem az MNV Zrt. nem tárgyalt a Volán-társaságok eladásáról, mert előbb a közúti tömegközlekedés fenntarthatóságát kell biztosítani - mondta a vezérigazgató.Markó Andrea szerint a társaságok jövő évi költségvetése már egyensúlyi lesz.
Nagy János, az NVT elnöke közölte, hogy a költségvetési szervezetek határidőre, június 30-ig megkapták a vagyonkezelői szerződés tervezetét, és folyamatban van a szerződéskötés. A nemzeti vagyonkatasztert az év végéig kell elkészíteni, ennek teljesítésére az elnök jó esélyt lát.
Újságírói kérdésre Nagy János megerősítette, hogy az állami vagyon nagysága becslések szerint 10 ezer milliárd forint, de akár a 40 ezer milliárdot is meghaladhatja. Tátrai Miklós magyarázatként hozzáfűzte: a főbb ingatlanelemekre jó becslést lehet meghatározni, és az állami vagyon mennyiségének pontos meghatározása mellett a cél az, hogy az érték a területi és az ágazati átlaghoz közelítsen. (MTI)
Közel 30 milliárdnyi ingatlant azért elad az állam
Korábban 30 milliárd forintos bevételt tervezett állami ingatlanok eladása révén ebben az évben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV). Ez az összeg a kormányzati negyed építéséhez kapcsolódott, s várhatóan nem valósul meg, ugyanakkor más, ugyancsak az MNV-hez tartozó ingatlanok értékesítéséből, kedvező piaci helyzet esetén megközelíthető az összeg – vélekedett Tátrai Miklós vezérigazgató az MTI-nek nyilatkozva
edge válaszolva a felvetésedre, csipegetjük szorgosan amíg bedobálja valaki, , továbbra is a kivezetés mellett teszem le a voksomat (az a racionálisabb és nem annyira támadható,2-3mrd ), egyébként gondolkodunk egy nemzetközi perben is amennyiben 172,4%-el szúrnák ki a szemünket.
Egy ismert ép.jogász szerint is fennáll a magyar állam részéről a jogellenes magatartás , a jegytulajok jogainak súlyos korlátozása mivel a folyamatos állami vagyonra való beváltás lehetősége hiányzik.
Továbbra sem foglalkozik vele a média, oly érdekesen..:)
Rántás lesz csak egyenlőre több K-s orderek lennének címletértéken eladók meg 120%-ék felett kisebbek, 135 % felett már nagyobbacskák. Mondjuk egy rántásnál rövidtávon 130-140%-ig is mehet. Na az lesz a jel. Addig várakozás. Jó pihenést!
megvártam a kereskedés végét, foglalkoznak a témával hamarosan beindul szerintem. Buta aki itt elad már senki se haragudj (kivéve ha el kell adnia), a fennállás óta soha nem volt ilyen közel a jegy a kivezetés lehetőségéhez. jó pihenést!
A bécsi tőzsde előretörésével (esetleges BÉT fúzióval amelyett ezidáig cáfoltak) a magyar állam mint a jegy kibocsátóját újabb jogi nehézségek érhetik.
Egy esetleges fúzió kapcsán jogilag megkérdőjelezhető a jegy megléte a jövőben parketten figyelembe véve a folyamatos jogsértését a magyar államnak a mindenkori jegytulajdonosok felé.
Ne felejtsük el azt sem , hogy fúzió esetén külföldi kisbefektetők is vásárolhatnának a papírból ami ugyancsak kellemetlen lehetne a magyar államnak és a mindenkori kptv. megalkotóival, alanyaival szemben.A felhasználhatósága korlátozott 2006 óta. Tudomásom szerint most is perek vannak kilátásába nem a névértékre vetíve 174,2% hanem kamatos kamattal 400-500%-on. Következmények: a magyar állam rövidtávú kivezetéssel védekezhet még az ÚTP program elött. Más oldalról érdekes lenne több kis külföldi befektető megjelenése a kpjegyekben is.
Függetlenül attól, hogy a jegyről mint gondolok pro vagy kontra:
"Bp és a környező városok tele van jegyes vételi reklámokkal, azaz ők veszik el Marinéniéktől és nem a csúnya spekulánsok."
Zolo, szerinted aki a jegyet veszi:
a.) tapétázni szeretne vele?
b.) spekulálni?
/a.) pont helyére más papír jellegű felhasználást is behelyettesíthetsz/
A reggeli interjúból kiderült az, hogy a program megvalósul, szeptember-október körnényékére körvonalózodik a program. Véleményem szerint kikerülhetetlen lesz a jegy felhasználása ha csak azt vesszük figyelembe , hogy a kedves állam 2006-óta "jogsértő magatartást" követ el, azzal, hogy korlátozza a jegy felhasználását. Lehet úgy is fogalmazni, hogy kötelezettségét szegi meg. Ez olyan mint ha a bank jegelné a tőkémet.
A mostani piaci helyzetben lesznek még akik kényszerből vagy fásultságból eladják majd címletérték közelében jegyüket ezzel elveszítve egy jelentős "kamatprémiumot"
Az államnak szerény becslés szerint 3,484 mrd-ba kerülne ha névértéken kivezetné (ha azt vesszük figyelembe , hogy a korményszóvivői portál 200 milába került akkor nem is olyan jelentős , nem).
Érdekes módon egyetlen sajtóorgánum (megkeresés után sem) hajlandó foglalkozni a le nem zárult kárpótlással (valószinüleg nincs benne érdek).
Azok akik azt állítják, hogy csak "zoloknál és csúnya spekulánsoknál" vannak a papírok tévednek.
Bp és a környező városok tele van jegyes vételi reklámokkal, azaz ők veszik el Marinéniéktől és nem a csúnya spekulánsok.
A csúnya spekuláns egy másik spekulánstól veheti meg a jegyet a tőzsdén véleményem szerint.
Az állam szvsz szerint ott követte el a legnagyobb hibát , hogy bevezette a tőzsdére. A jegy most olyan mint egy állampapír kupon nélkül igaz, hogy a kupon járna de mi nem adják oda.
A nagy jegytulajdonosok hozzáállása sem teljesen érthető, a kptv. nagyon jól megkomponált csak a sok közül egy a bibi, hogy a folyamatosság nincs biztosítva. Röviden ennyi (annak akit esetleg érdekel) mindenesetre függetlenül mindentől tisztességes lenne végre ha lezárulna a jegy folyamat és nem azért , hogy csak kizárólag a "csúnya spekik" jól járhassanak -(hozzátéve: ő nekik is benneáll a tőke-, hanem azért , hogy a Marinéniknek ne kelljen olcsóbban eladni nekik.
Személy szerint örülnék, annak is ha legalább a PF néha írna valamit a kárpótlási jeggyel kapcsolatosan vagy valamelyik sajtóorgánum foglalkozna ezzel a témával.
Kárpótlási jegy: Most mennyi is az annyi?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=45509