Kárpótlási jegy: itt a kérdések órája - Mikor lesz a válaszok ideje?  

Mindenkinek az lenne a legjobb, ha gyorsan, tisztességesen lezárnák ezt az egész kárpótlási dolgot.2-5Mrd-on megy az agyalás, hogy miként ne kelljen normális értéken kifizetni/becserélni . A kérdések közül az elsőkre bármilyen szám jön ki, hazúgság, nem tudni, mennyit vontak be...azt talán igen, mennyit adtak ki. Aki ezt aláírja majd, annak annyi meg egy bambi. szerintem nagyon közel a megoldás. Az urak, akik eddig kényelmesen ücsörögtek a székeikben, elkezdhetnek izzadni...15 nap....

A történet most arról szól, hogy néhány megspékelt spekuláns megszerzi a kárpótlási jegyek többségét (ez a szakasz már lezárult) és megpróbálják kikényszeríteni a helyzet rendezését az ÁPV-PM duóval szemben.

Ergo "tisztességes lezárás" már elméleti szinten sem létezik, ha ugyanis az ÁPV-PM összelapátol egy normális "jegy-kivonó" akciót, akkor annak eredménye meglehetősen koncentráltan fog lecsapódni.

Tisztességes megoldás azért sem lehet, mert arra utoljára 95-96-ban kerülhetett volna sor. Akkor kellett volna lezárni a kárpótlást, azóta semmi nem tisztességes a kp jegy tulajdonosokkal szemben.
Most ha lezárnák, akkor a felosztás a köv lenne: 80% barátok közt, 10% speki, 10% eredeti kárpótolt.
A legvalószínűbb forgatókönyv az lehet, hogy az ápv meghirdeti a törzs vagy az elsőbbségi forrás csomagot úgy egy tételben, hogy kp jeggyel fizethet érte a vevő. Más vevő nem lehet, mint az arago, így már adva lesz, hogy olcsón jut hozzá. És még kap egy kis diszkontot is a jegy felhasználása miatt.

Egyetértek Oszlopossal, valakinek már nagyon szorogngatják a mogyoróit. Nem lennék meglepve, ha a pm-ben az aláíró emberek hirtelen betegszabadságra mennének, amikor eljön a szignó ideje.
De nem szívesen ülnék a felügyeletnél sem. Ha az apeh kimondja az üzletszerűséget, akkor nincs az a persil green power, ami kimossa a felügyeletet. Végre valaki odacsap a léhűtő bandára, a brau-eon-kpjegy már kicsit sok a magyar kisbefektetők ellen.

nem ez lesz a megoldás...valami hosszú állampapír...hogy az ember bemegy 2 év mulva, mert talált otthon takarításkor 12 db-ot, akkor is legyen kínálat...meg a 10%-ok...Malév, Hungexpo, Bábolna...de egy lezáró momentum akkor is kell..

A Hungexpo cseles. A pályázati kiírás nem tartalmaz semmit információt a fizetéssel kapcsolatban. Vedd meg 800 ezerért a pályázati kiírást, vállald a teljes titoktartást és megtudhatod!

megkérdeztem:KPJ elfogadás nem lesz.(arra hivatkozva h. nem vonatkozik a hungexpora a kárp-i tv mert az átalakulása a tv megjelenése előtt történt)

Ez legalább korrekt és egyenes válasz, így érthető. Az antenna mikor alakult át?
És kit szoktál ilyenkor megkérdezni?

hát lele,
én egy egyszerű gondolkodású ember vagyok:felhívtam a hirdetményben megjelölt ÁPV tisztviselőt.
a hirdetmény a tegnapi napiban jelent meg, meg az apvrt.hu-n
Sajonos az AH-t még nem kérdeztem meg senkitől, de a kp-i tv(90 v 91) előtt nem sok cég alakulhatott át.

Kösz. A magam egyszerű eszközeivel én is utána néztem az ápv honlapján. Hungexpo alapítás: 1990. október 20. Ekkor alakult át állami vállalatból rt-vé.
Antenna alapítás: 1992. június 30. !!!

És a nemzeti tankönyvkiadó alapítása 1993. július 1. Így nem véletlen, hogy ott is lehet jeggyel fizetni.

a kpj felhasználást szerintem az ügyvédi beadványok határozottan gyorsítják, de az idei lesz a privatizáció éve tehát a lehetőség adott!
a forrás t-et felajánlotta az ápv, kérdés lesz-e vmi az elsőbbségivel.
az én verzióm szerint az arago:a lágymányosi ingatlanprojekthez fogja felhasználni a forrás 10mrd-ját, tehát nem kell több részvény,csak szavazati jog (ami már többségi) eszerint az elsőbbségi sokáig nem kell senkinek az 50ft osztalékával.
antenn a viszont egyre valószínűbb h. mozdul..

A forrást ráadásul eladhatta az ápv kp jegy nélkül is, mert arra nem vonatkozott a törvény. Nem állami vállalatból alakult át, hanem már az ápv hozta létre.

mikor is váltunk most letétkezelőt? annyi dátum van már, nem győzöm megjegyezni.

9-én

Fiúk-lányok,
most azon gondolkozom, hogy az amerikai gazdaság második negyedévben tapasztalt lassulása, hogy érinti a kp.jegyet? Ha pánikba esek, lehet, h belecsúszok egy shortba.

akkor még holnap lesz trade, aztán függ??T+3 miatt...

SZVSZ most nem lesz felfüggesztés, nem volt róla szó.

Meg is jött a keler közlemény, minden sínen van. Már csak az antenna privatizáció hiányzik :)

nem kötekedni szeretnék, de nem vmikor a napokban jár le a 15 napos határidő, mikor az ügyvéd kérdéseire válaszolnia kell az illetékes szerveknek?

tényleg most már kellene válaszolni...
vagy már válaszoltak?
Portfol ió nem tudsz valamit??????????,
k öszönöm

Kedves Fórum Olvasók!
Az állam évek óta megsérteti a kárpótlási törvényt azzal, hogy nem biztosít megfelelő kínálatot a jegyek felhasználhatóságára . A jegy éppen azért kamatozott a pályafutása elején, hogy azok se járjanak rosszabbul, akik később kapcsolódnak be a jegycserébe. Ebből nekem az következik, hogy nagyon jó eséllyel perelhető az állam a törvénysértő magatartása miatt, hogy aztán mondjuk kötelezzék arra, hogy a kamatozás időszakát kiterjessze addig, amíg nem teljesíti a kötelezettségét, azaz megfelelő kínálatot nem biztosít a jegyek bevonásához. Ha a 174%-on nem áll meg a kamatozás, akkor most 500-600% körül érhet? Nem hiszem, hogy az állam jogsértő magatartásának ne lehetne anyagi következménye is! Kár, hogy az ügyvédek a beadványukban ezt nem feszegették!
Üdv: Szultan

Kedves Szultán!
Idézek egy tegnapi apróhirdetést a Magyar Nemzetből :
"Budapesti kárpótlási jegyet vásárolok 200%-on. Utalványt is! 317-7628"
Lehet, hogy ő már erre spekulál?! :))
Viccet félretéve. Az általad leírtakat talán úgy lehetne jogi formába önteni, hogy minden egyes évre külön megvizsgáljuk a törvényi kritériumokat, ahol ez nem teljesült, az aktuális évi inflációval növeljük a jegy értékét... mármint mi növelnénk... :)
Egyre kellemetlenebb lesz ez a herce-hurca az államnak. Most még simán lezárhatnák egy korrekt Antenna cserével. Abszolút rövidlátásnak tűnik ez a "söpörjük a szőnyeg alá" politika...

szultán!
nagy balhét akkor lehetne csapni, ha egy alanyi kárpótolt eu-s állampolgárunk eu-s biróságon indít pert az állam ellen, hogy nincs megfelelőkínálat. Ettől befo...nak. Amúg pedig remek ötlet valóban, hogy attól az időszaktól, ahol csorbult a 10% összesített privatizáció során, onnantól kamat+büntetőkamat emeli a névértékét a jegynek.szerintem nem is esélytelen...

Ja, csak a névértékkel mindenki kitörölheti, mert nincs rá törvényi kötelezettség, hogy névértéken vegyék be a jegyeket.

Laurion:tévedsz...ug yanis a büntető kamat a bevonásig ketyeg, ha nincs megfelelő kínálat, te nem cserélsz, és a jegyed egyre többet ér...így az állam is rá van kényszerítve egy fair ajánlatra.

Kedves Oszlopos!
Ezt a felvetést megírtam a Portfolio szerkesztőknek is, abban a reményben, hogy egy következő kpj cikkben viszontlátjuk és így talán eljut azokhoz is akik tehetnek is valamit, pl az ügyben aktív ügyvédekhez.
Üdv. Szultán

Csak speciális felhasználási területeken van jelentősége, hogy mennyit ér a jegyem. Az általános privatizáció során az ÁPV annyiért váltja be, amennyiért nem szégyelli. Ennyit a névértékről. Ha nem így lenne, a tőzsdei árfolyam 10%-kal a névérték alatt mozogna, nem itt, ahol most.

Laurion, részlet a Kárpótlási törvény 5.§-ából:
.
"(2) A kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértékében megtestesítő értékpapír."

Laurion: szerintem meg azért ennyi az ára, mert nem tudod, mit adnak érte és hogy mikor. a 174% már elfogadott, azzal nem lesz gond!!

Már többször írtam ide is, máshova is.
Zseton, Neked pláne olvasnod kellett... :)
Re: Mi lesz veled kárpótlási jegy? - felszólítás az ÁPV Rt.-nek
Szerző: Laurion (IP-azonosítás)
Dátum: 04-06-11 16:58
Én félek, hogy kiírásonként változhat, ill. szabad megállapodás kérdése. A bíróság a piaci ár mellett foglalt állást. A tv nem írja elő a névértéket.
Ezért szerintem nagyon fontos, hogy az ápv a konkrét esetben felfüggeszt, módosít vagy ezt már így folytatja le stb.
Meglátjuk. :)
Kárpót tv: (1991. évi XXV. tv)
Tv. 7. § (1) Az állam biztosítja, hogy a kárpótlási jegyet annak birtokosa az e törvényben foglalt feltételekkel
a) az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására, továbbá
b) termőföld tulajdon megszerzésére
felhas ználhatja.
(2) A kárpótlásra jogosult az e törvény alapján őt megillető kárpótlási jegyeket az állam tulajdonában álló, illetőleg az e törvény kihirdetése után az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába ingyenesen kerülő lakás értékesítése során fizetőeszközként névértékben felhasználhatja.
(3) Az Egzisztencia Hitelről szóló jogszabály alapján történő hitelfelvétel, illetve privatizációs hitel igénylése esetén a kárpótlási jegyet névértéken saját erőként kell figyelembe venni.
------------- -----
Míg a 2. és 3. bekezdésnél ott a névértékre való utalás, az 1. bekből hiányzik.
---------- -------
BH1997. 121.
A kárpótlási jegyek piaci értéken való beszámítása az állami vagyon privatizációja során [Ptk. 200. § (1) bek., 226. § (1) bek., 1991. évi XXV. tv. 5. § (2) és (5) bek., 6. § (3) bek., 7. § (1) bek. a) pont, (2) és (3) bek.].
A jogerős ítélet indokolása szerint a kárpótlási jegy névértéken való beszámításának joga a felperest nem illette meg. Az 1991. évi XXV. törvény (Kptv.) 6. §-ának (3) bekezdése értelmében a kárpótlási jegy forgalmára a törvény rendelkezései az irányadók, s a 7. § határozza meg, hogy a kárpótlási jegy milyen célra használható fel, s milyen értéken kell számításba venni. Az adott esetben a felhasználás a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint történt, mert állami vagyon privatizációja során értékesített vagyontárgy vásárlására fordították. A törvény a kárpótlási jegynek az ilyen célú felhasználását biztosította, de a névértéken történő számítását nem írta elő. Ebből következően a szerződő felek szabadon megállapodhattak a szerződésükben a felhasznált kárpótlási jegyek piaci értéken történő elszámolásában. Ez a megállapodás nem ütközött a Kptv. 7. §-a (3) bekezdésének rendelkezésébe sem, ezért a felperesnek nincs jogcíme arra, hogy a piaci érték és a névérték különbségéből adódó vételárrészt visszakövetelje az alperestől.
-------- -------------------- ----------
Ennek ellenére én mindig is elfogadhatatlannak tartottam, hogy az állam ne névértéken számítsa be azt, amit kárpótlásként adott. Furcsa, hogy az 1. bekezdésbe nem bírták beleírni ezt az egyetlen szót: névértéken. (sokan gazdagodtak meg rajta az elmúlt 13 évben)


Válasz erre az üzenetre
Re: Mi lesz veled kárpótlási jegy? - felszólítás az ÁPV Rt.-nek
Szerző: Laurion (IP-azonosítás)
Dátum: 04-06-11 17:03
LB (a felülvizsgálati eljárásban, uezen ügy):
A Kptv. 5. §-ának (2) és (5) bekezdése azt határozza meg, hogy a kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértékén megtestesítő értékpapír, amelynek névértéke kamattal növekszik. A Kptv. 7. §-ának (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy az állam biztosítja, hogy a fent meghatározott kárpótlási jegyet annak birtokosa az e törvényben foglalt feltételekkel az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására, továbbá termőföldtulajdon megszerzésére felhasználja. A Kptv. 7. §-ának (2) és (3) bekezdése kifejezetten rendelkezik azokról az egyéb esetekről, amikor a kárpótlási jegyeket névértéken kell figyelembe venni. A perbeli felhasználás ezek alá nem esik, míg a 7. § (1) bekezdésének a) pontja szerint történt vásárlásnál - figyelemmel az 5. § (2) és (5) bekezdésére - a névértéken történő elszámolás megtörténhetett volna, ha a felek a szerződésükben nem ettől eltérően állapodnak meg. A Ptk. 200. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. Az adott esetre a kárpótlási jegy felhasználása lehetséges volt, de nem volt kötelező előírás a névértéken való elszámolására. Ez utóbbira nem volt tehát olyan jogszabályi rendelkezés, ami a felek megállapodását kizárta volna, illetőleg ami a Ptk. 226. §-ának (1) bekezdése folytán akkor is a szerződés része, ha a felek eltérően rendelkeznek.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. III. 22.801/1995. sz.)

Mondjuk nekem elég fura, hogy ha egyszer a kpjegy. törvényi definíciójában benne van, hogy a kpjegy "az állammal szemben fennálló követelést NÉVÉRTÉKEN megtestesítő értékpapír", akkor hogyan lehet ettől eltérni. Véleményem szerint ettől csak akkor lehetne eltérni, ha erre a törvény külön iránymutatást adna. A 7. § 1. bekezdésében ilyen iránymutatás nincs, csak hiányzik belőle a névérték kifejezés.
Persze ha a LB egyszer már nem a fentiek szellemében döntött, az elég érdekes. (Szerintem tévedtek :)
.
De inkább nézzük másik oldalról a kérdést. Emlékszel a közelmúltból olyan privatizációra, ahol az állam nem 174,2%-on számította be a jegyeket?

nem tudok, de a lényeg, hogy törvényi garancia nincs rá.
Nem az ÁPV hibája, de hogy a Forrást nem a saját tőkén vezették be, az egy hatalmas szemétség volt. Ezért nem bízom én senkiben, csak ha perelhető (mert ott a jogszabályban, hogy mit mennyiért)

Laurion!
Olyan, hogy valamit egy meghatározott x áron vezetnek be a tőzsdére, nincsen. Minden instrumentummal olyan áron indul a kereskedés, amilyenre épp a piac értékeli.
.
Az még rendben volt, hogy az ÁPV az 1742 forintos névértékért legalább könyvszerinti értéken ugyanannyit kínált.
A szemétség az volt benne - sok egyéb mellett -, hogy olyan céget kínáltak fel, melynek nem lehetett ismerni (max. sejteni) a piaci értéket. A tisztességes megoldás az lett volna, ha előbb bevezetik a Forrást a tőzsdére, és csak utána hirdetik meg a cserét.
.
Teszem azt, ha most Antenna privatizációnál újra fel lehetne használni a kpjegyet, senkit sem érdekelne, hogy egy jegyért mennyi könyvértéket lehet kapni. Csak az számítana, hogy ami most a piacon 3100-at ér, azért mennyi jegyet kell adni.

Zseton, értem, de ha a könyv szerinti értéke egy majdnem teljesen likvid cégnek 1742 a bevezetés előtt, akkor hogy lehet a piaci értéke majdnem csak a fele?? (Tudom benne volt hogy az Arago benne van meg ilyenek.)
Egyébként meghatározhatott volna a BÉT bázisárat, max nem lett volna kötés pár napig, és csak utána megy az egész a lecsóba. A bázis meghatározása a vezérig. mérlegelési jogköre.
Én betettem nyitáskor olyan ajánlatot, ami a nyitót kb 1500-ra húzta volna fel. Visszavonatták velem...

olvasta valaki az ÁPV Rt. válaszait? miért nem történik valami?

Pár napja óvatos, de érezhető gyűjtögetés folyik a papírban.
Saját részről egyelőre felfüggesztettem a downtrend billegtetést, elképzelhető, hogy egy ötvenest emelkedik a range.
Kíváncsi vagyok Antenna miatt veszik-e ezt is (privi még egy darabig szerintem nem lesz), vagy valamilyen cserére spekulálva...?

Nem Te vagy az óvatos gyűjtögető? Pont 14:53-kor volt egy pár százas vétel, amikor beírtál :)

Nem. :)) Ez most nem én voltam.:)
Viszont jót mosolyogtam magamban utána... :)
Tényleg olyan, mintha egyidőben ütöttem le volna 300db vételt is. :)