A magyar alapfokú oktatásban tanuló iskolások sokkal kevesebb óraszámban tanulnak, mint az OECD országokban átlagosan, ráadásul a kötelező tananyag között sok a nem az alapkészségek elsajátításához szükséges tanulnivaló, arról nem is beszélve, hogy...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=223037
nemrég voltak jó cikkek arról, hogy ugyanaz a gyógyszergyár ugyanazt a terméket angliában ötödannyiért tudja eladni a national healthcare-nek, mint az elvileg versengő amerikai egészségbiztosítóknak.
és nem egyetlen termékről volt szó, hanem komplett gyógyszercsoportokról. a cikk konklúziója az volt, hogy a national healthcare a brit piacon domináns vevő, jobb tárgyalási pozícióba van, mint az amerikai biztosítók az amerikai piacon. érdekes :-)
de a konkrét esetben ez melléxál. a magyar és az amerikai állami szektor összehasolítható mérete (tehát az egészségügyi és a nyugdíjszektor NÉLKÜLI mérete) között alig van különbség -- nálunk a GDP 37%-a, USA-ban 35%.
Az amerikai meg 35% (szövetségi + tagállami). Csak az USA-ban nincs általános egészségügyi és nyugdíjkassza, ezt egyénileg vagy vállalati szinten intézik.
Ha a magyarországi 50%-ból levonjuk a központi egészségügyi és nyugdíjkasszát (majdnem 5000 milliárd forint, a GDP 13%-a), akkor az amerikaival azonos szerkezetű redisztribúció 37%, nem kiemelkedően magas.
Ez nyilván a \"Magyarország jobban teljesít\" jelszó gyakorlati megvalósítása. Része annak a programnak amit orbánc a maga hatalmának megőrzése végett, az emberek lehető leghatékonyabb, hosszútávú lebutításával kíván megoldani. Ez az eredménye a fideszre szavazásnak...
A humán tőke legalább annyira meghatározó, mint amiket megjelöl, másrészt a fejlett humán tőke más, több és fejlettebb beruházásokat vonz, ezeken túl egy magasabb szellemiség elhozza azt is, hogy megkeresse az egyéb megoldásokat, azaz a deregulácó, adócsökkentés útját és kikényszeríti a jogbiztonságot is.
Érdemes elgondolkozni azon, hogyha a mindennapi testnevelés óra helyett mindennapi informatika, esetleg programozás órát tartanak, esetleg kötelező érettségi tárgy lenne belőle, hova vezetne. Klebelsberg szerint azért nem tudott Magyarország fejlődni, mert szellemileg nem tudott megújulni. Ez egy időtálló megállapítása volt.
Ez egy erősen antiszociális hozzáállás, ami más humán vonatkozásban is jellemző. A belülről jövő organikus gazdasági növekedésnek ez lenne az alapja. A makropályák egyensúlya ennek tükrében csalóka és csak időleges. A hazai kkv.-k-nek ilyen munkaerő a kívánatos. A versenyképességi rangsorban ez a felfogás és ennek következményei sokat rontanak.
Ijesztő számok: vérzik a magyar oktatás!
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=223037