Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - amint a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504
"Milyen többségről beszélsz? A devizahitelesek többsége szerncsére rendesen, problémamentesen törleszt. "
A nem fizető ügyfelek többségéről állítottam, hogy a másfélszeresére, duplájára emelkedett törlesztőjük miatt nem fizetnek, nem azért, mert túlnyújtóztak a takarójukon.
Ha nem változott volna ilyen nagy mértékben a törlesztő, nagyobb eséllyel tudnák kifizetni. Akkor meg méginkább, ha a bankok nem okoznak pénzügyi válságot a butaságukkal, a rövid távú gondolkodásukkal, a rövid távú profitmaximalizálást célzó és a hosszú távú kockázatkezelést teljesen elmulasztó üzletpolitikájukkal, akkor még nagyob eséllyel tudnák fizetni a Marikanénik a hitelüket.
És ezek nem aprócska hibák, hanem rendszerszintű hibák. Olyanok, amelyeket nem lett volna szabad megcsinálni, ill. megengedni.
Nem lett volna szabad korlátlan árfolyamkockázattal szerződést kínálni, nem lett volna szabad megengedni, hogy egyoldalú szerződésmódosítást helyezzenek el egy fogyasztói szerződésben, stb., már kibeszéltük.
Nem lett volna szabad megengedni sem a bankoknak maguknak, sem a felügyeletnek. De azt gondolom, hogy mivel a bankok nem kiskorú gyerekek, akik tevékenységéért a gondviselőjük felelős, hanem szuverén, teljes jogú tagjai a társadalomnak, illene fölvállalniuk a teljes felelősségüket, nem a apucira (a a felügyeletre) mutogatniuk, és hatósági árazásért kiáltaniuk, mint a volt Bankszövetség elnök.
Gyerekes érvelés, hogy dehát, megengedték nekünk, hogy hülyeséget csináljun. Én ennél felelősségteljesebb vezetést várok el bármelyik bankvezetőtől, bankszövetség elnöktől, de bármelyik vállalkozótól és mindegyik vezetőtől, legyen az családapa, vállalati menedzser, vagy buszsofőr...
Remélem, érdted, mire gondolok, és nem (szándékosan vagy csak butaságból) félreérted - mint a többséget, akik a törlesztőrészletek emelkedése miatt nem tudták kifizetni a hitelüket...
"1) A bank áthárítja az ügyfelekre sajnos a kockázatait. Az árfolyamkockázatot természetesen sehol a világon nem terhelik egy az egyben az ügyfélre. Ez ugyanis akkor nem hitel ügylet. Még egy deviza spekulációnál is behatároltak a spekuláns veszteségei, a magyal deviza hitelnek csúfolt esetben nem!"
Ez mondjuk nem igaz.
1. Devizahitelnél a világon mindenhol a hitelfelvevő viseli a teljes árfolyamkockázatot.
2. Alaphelyzetben egy devizaspekulációnál se behatároltak a veszteségek (persze, alkalmazhatsz veszteséglimitáló eszközöket, de az se ad biztos védelmet).
"Sajnos valahogy én is így látom, hogy a válságok nem természetes velejárói a piacgazdaságnak, hanem sokkal inkább a gazdasági szereplők tudatlanságából adódó, de megfelelő eszközökkel a kialakulásának esélye és a hatása csökkenthető, talán el is kerülhető."
Sajnos nem tudhatjuk, hogy a szabályozásnak köszönhetően mennyit kerültünk el, mivel csak arról szerzel tudomást, ami bekövetkezett.
De egyébként sem hiszek abban, hogy szabályozással sokat lehet ez ellen tenni, ugyanis a kapzsi szereplők olyan leleményesek, hoyg azonnal találnak kerülőutat, bármilyen szabályozás is legyen.
Attól függ ha abban a devizában veszel fel hitelt, amelyben a fizetésedet kapod, és a kamatperiódus megegyezik a hitel lejáratával, akkor végig azonos törlesztőrészletet fizetsz.
Jelenleg is vannak 5 éves kamatperiódusú forint hitelek, és azért nem életszerűtlen 5 évre hitelt felvenni.
Igaz pontosítanom kell magamat, ugyanis Magyarországon nem hagyományos deviza hitelt vettek fel a parasztok, hanem devizához indexált forint hitelt (banki állítás szerint deviza alapú hitel). Tehát nem devizában vették fel az adósok a hitelt, illetve a bankok a peres ügyek folyamán bizonyítani sem tudják a forrás deviza elkülönítését és átváltását.
A többi megállapításom a fentiek kiegészítve fenntartom.
A PSZÁF Alapító okiratában, illetve szervezetét, hatáskörét szabályozó törvényben le van írva, hogy a Hatóság alapvető kiemelt feladata a rendszerkockázatok megelőzése, felderítése és felszámolása. Többekközt a deviza alapú hitelnél a kötelező feladatait elszabotálta a felügyeleti szerv. Ez a konstrukció ugyanis egy alapvető nemzetgazdasági szintű rendszerkockázat, amit a felügyeleti szervnek fel kellett volna számolni!
Miért Banki érdekképviseleti szerv, azért, mert nem a társadalom érdekét szolgálják, hanem a bankokét. Ennek megfelelően a kormány -holott a PSZÁF szintén kiemelt feladata a fogyasztó védelem, de mivel a szervezet ezt a feladatát is elszabotálta,- létrehozta a Pénzügyi Biztos Hivatalát. Ami egyértelműen jelzi, hogy már a kormányzat is a civil szervezetek nyomására felismerte a visszás helyzetet.
Az MNB mostani vezetése is tisztában van a helyzettel, nem véletlen, hogy be akarja olvasztani a szervezetébe a PSZÁF-ot.
"Az MNB mostani vezetése is tisztában van a helyzettel, nem véletlen, hogy be akarja olvasztani a szervezetébe a PSZÁF-ot."
Nincs is baj ezzel, csak egy dolgot nem értek. Amikor 2 éve ezzel próbálkoztak, akkor a PSZÁF-elnökét javasolták az egyesített szervezet vezetőjének, most pedig a jegybankelnököt. Miért? Ez neked mit üzen?
Igen ezt is állítják a bankok, csak még senkinek nem bizonyították, a PSZÁF meg milyen meglepő nem vizsgálta. A civil szervezetek ennek megfelelően a behajtás alatt álló szerencsétleneknek azt javasolja, hogy a bank az ehhez kapcsolódó ügyleteit és felmerült költségeit, számvitelileg vezettesse le a bíróság elött (kezdeményezze a költségek le tételes levezetését, bizonyítását), amit a pénzintézetek nem tudnak megtenni!
1) A PSZÁF nem teszi törvényes feladatait, ennek megfelelően Magyarországon mértékeiben egyedülállóan itt alakulhatott ki a jelenlegi deviza alapú hitelkrízis.
2) Jelenleg mindenütt ezzel a módszerrel operálnak. (Lásd Kásler ügy.)
Igen, pont ez is egy bizonyítási eszköze a civil szervezeteknek. Lépj fel fől a Pénzügyi Biztos honlapjára és hallgasd meg Makos Albert előadását. Ő a Svájci Jegybank hasonló statisztikáját mutatta be...
1. Hogy lehetne a PSZÁF, az igaz. Szerintem is. És korábban is annak kellett volna lennie.
2. Kásler sem azzal nyert pert, hogy a hitel mögött nem volt semmilyen devizás forrás, hanem azzal, hogy mivel Ft-ban kapta a pénzt és kizárólag Ft-ban törleszthette, nem számolhatta el a bank a vételi/eladási spreadet. Hiszen váltást nem végzett. Ez akkor is igaz, ha a hitel mögött swap van. A vételi/eladási spread alkalmazását én is évek óta kifogásolom. De ez nem ugyanaz, mint azt állítani, hogy a devizahitel mögött semmilyen devizaforrás nincs. Ne keverd a kettőt.
Több peres eljárás van folyamatban, több irányból támadták meg a banki deviza alapú hiteltermékeket. Ami a köztudatban él az egyik konkrét ügy eredménye. De Kásler ellen kezdeményezték ettől függetlenül a végrehajtást, amit a lent kifejtettek alapján hárított el!!!
A Pénzügyi Biztos létrehozása csak a FIDESZ demagóg-kommunikációs hadjáratának egy állomása. Beültettek oda egy szakmán kívüli paprikajancsit, aki mantraszerűen terjeszti a kormány-igét, tovább rombolva a magyar pénzügyi kultúrát.
Mégegyszer: Kásler abban nyert, hogy a bank nem számolhatott volna vételi/eladási árfolyamokkal. Ettől még devizaalapú maradt a hitele. Keress csak rá a hírekben.
Ez butaság, esetleg euró alapú hitelnél igaz. Az anyabankoknak nincs szükségük Svájci frankra, mert máshol marginális szerepet játszik, vagy be van tiltva ez a konstrukció.
Szerintem csak kettő dolgot lehet táamdni: nem megfelelő tájékoztatást, indokolatlan kamat -és egyéb költségemelést.
A devizaalapúság nem támadható, mert az ügyfél attól függetlenül vállalta, hogy az aktuális FX-árfolyamon számolt HUF-részletet fizeti, hogy a bank a devizalapú hitelt milyen forrásból nyújtotta.
Megismétlem: a swap mérlegen kívüli tétel. Lásd számviteli tv. Az MNB statisztika az összesített banki mérlegeket tartalmazza.
Azt jobb is, ha nem játszod el, amit plágium ügyben (így kisbetűvel, mert magyarul így helyes), mert ott eléggé beégetted magad. Örülök, ha tanultál belőle.
"A mai napon Kásler Árpád az OTP Bankkal szemben másodfokon is pert nyert. Az ítélet kimondja: a bank nem számolhatta volna el a törlesztőrészletek forint összegét deviza eladási árfolyamon akkor, amikor a hitelt deviza vételi árfolyamon folyósította."
link
(szándékosan egy szélsőjobbos lapról másoltam be a hírt)
Tehát miben is nyert Kásler? Amiről én beszéltem. De ettől még a hitele devizaalapú maradt.
Továbbá: link
8. oldal. Itt látható, hoyg a balti államokban sokkal nagyobb mértékben folyt a deviza alapú hitelezés. De ugyanúgy jelen volt Romániában és Bulgáriában.
Én erre reagáltam:
"mert máshol marginális szerepet játszik, vagy be van tiltva ez a konstrukció."
Tényszerű tévedés. Rengeteg országban volt, és nem marginális jelentősséggel.
Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504