A devizahitelek jövője szempontjából sorsdöntő jogegységi határozatot hozhat hétfőn a Kúria. A kormány korábban ettől tette függővé a devizahiteles csomagot, ezért a döntést a bankok is nagy figyelemmel várják. A Reuters beszámolója szerint hétfőn...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=192983
Persze alkudozni lehet, de azt a saját ban kóddal, egyénileg lehet, itt ezen nem tudunk segíteni. Általában is a jogegységi döntés nem alkalmas arra, hogy az egyéni problémákat az általános szintjén kezelje.
A lényeg a kővetkező: "A hitelező tartozik az ígért kölcsönösszeget a pénztartozás fizetésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kifizetni. Az általános szabály, amely külön kikötés nélkül érvényesül, az, hogy a hitelező az ígért kölcsönösszeget, bármiképp is van annak összege megállapítva, a kifizetés helyének törvényes pénzében tartozik folyósítani. Ha a kirovás nem ebben a pénzben történt, az átszámítás a tényleges fizetés időpontjának árfolyamán történik. Természetesen a jogügyletben történhetik megállapodás arra, hogy a kölcsönösszeg folyósítása a kirovó pénzben valóságban történjék, vagy valamely más pénzben effektíve. Mindezekben az esetekben a hitelező a kikötésnek megfelelően tartozik a valóságos teljesítésre kijelölt pénzben a kölcsönösszeget kifizetni. Bármiben történt a lerovás, ezzel a hitelező nem azt a pénznemösszeget adta kölcsön, amelyben a lerovás történt, hanem azt a pénzösszeget, amelynek lerovása céljából a fizetést teljesítette. Ha tehát a hitelező 100 angol font kölcsönzésére kötelezte magát és a kölcsönösszeget Zürichben fizeti ki s a fizetés napján az árfolyam fontonként 15 frank, úgy amikor a hitelező az 1500 frankot a kölcsönvevőnek kifizette, ezzel nem 1500 frankot kölcsönzött, hanem 100 angol fontot.”
Törölt felhasználó2013. 12. 16. 00:58
#63
Üdv mindenkinek!
Nagyon nem akarok beleszólni a témába csak érdeklődve olvasgatom a hozzászólásokat, lévén érintett vagyok a témában
„Véletlenül’ írtam mindig a fizetési történetet excel táblázatba, külön-külön oszlopba tőke-kamat-kezelési költség (szerencsém volt eddig, mert a bank – KH- feltüntette)
Összefoglalva: 2006 márciusában 6 millát vettem fel szabadfelhasználásra 20 évre 4% alapkamat + 1% kezelési költség
A folyósításkori árfolyam 166,82 CHF volt, az első törlesztőrészlet törthónapra 135,91 majd teljes hónapra 247,8. Aztán természetesen nekem is voltak emelések 266,89 - 280,24 – 293,45 ez lett a teteje 2009 februárjában, azóta minden évben a kezelési költség csökkenésével picit lecsökkent nem egész 1 CHF-ot évente ami így jelenleg 288,56
Jelenleg 6,5%-os a kamatom
Forintosítva eddig befizettem 1,859,823 Ft tőkét, 2,957,850Ft kamatot és 493,912Ft kezelési költséget
Ez így 1ütt: 5,311,585Ft
Szóval már nem sok kellene hozzá, azt szerintem be tudnám tolni, Jó, persze a Ft kamatok nincsenek benne
Ha engem kérdeztek –ha nem akkor is leírom :-) -én már akkor is boldog lennék ha csak a tisztességtelen árfolyamrést – ami persze az elején vétel-eladás 2,5% volt most pedig 4%- eltörölnék és a kamatokat a svájci jegybanki alapkamathoz igazítanák
Ez túl nagy kérés lenne???
"Na azért ezt nem ártana némi számítással alátámasztani! De ne fáradj, elvégeztem helyetted."
Ma este volt egy kis időm, én is megcsináltam. A tiédhez képest részletesebb adatsoron alapuló annuitás számításokkal.
A változtatások az én modellemben:
- A számításom alapja ugyanaz az átlagos devizahitel, mint nálad is (7 millió Ft felvett Ft összeg akkor, 160 Ft-os árfolyam, 2006. márciusi első törlesztés, 20 év futamidő, 7% induláskori THM, 2009-től meg 9%).
- Én a frankárfolyamokat nem a teljes 2006. március óta eltelt idő átlagában néztem, mint te, és ennek és a felvételkori árfolyamnak a különbségével becsültem a futamidő közbeni többlettörlesztéseket, hanem a havi CHF átlagokkal minden hónapra pontosan kiszámoltam az alapkamaton kamatoztatott eredeti Ft összeg szerinti hitel törlesztéséhez képesti többlet tőketörlesztést.
- Ugyanígy, a visszamenőlegesen a felvételkori árfolyamon Ft-osításra nem összátlagként kezeltem a jegybanki alapkamatot, hanem ahogyan pénzkövetelések esetében a PTK 301 előírja, mindig az aktuális félév első napján érvényes alapkamattal számoltam.
- Te nem számoltál árfolyamréssel, én ezt is figyelembe vettem, 2%-al számoltam.
Számításom végeredménye: semmisség és felvételkori árfolyamon való Ft alapú elszámolás esetében a tőketartozás a jelenlegi árfolyamon számolt tőketartozás 38%-a lenne! A te durvább becsléseddel 50% jött ki.
Az én - érzéssel és fejbeli nagyjából becslésekkel - korábban beírt állításom az volt, hogy "fele, harmada". Egy átlagos frankhitel esetében ez 38%. Azt hiszen a korábbi állításomat immár mindketten igazoltuk, hogy helyes volt.
100%-san biztos vagyok benne, hogy a Kúria bejelenti most még nem tud döntést hozni, hanem 1-2 hónap múlva foglalkozik majd újra az üggyel.Darák is megmondta, hogy most nem lesz semmi.Ezek ebből élnek, hogy igérgetik a határidőket aztán, amikor már mindenki fel van hergelve, hogy most mondanak valamit, akkor szarnak a pofánkra.Most is ez fog történni, az adósok pedig köhögnek minden hónapban, aki neg nem tud fizetni az meg mehet a híd alá.
"Ha a Kúria minden devizahitel szerződést semmisnek mond ki, akkor a bank már nem bizonyíthat semmit."
Pontosan ez a baj a jogegységi eljárással: nam kontradiktórius, vagyis nem hallgatják meg a feleket. Nincs alkalmuk elmondani a véleményüket, kifejteni álláspontjukat. Most ráadásul a politikai megrenedelő időben is szorítja őket. Pedig épp a MAGYAR közmondás mondja: hamar munka ritkán jó.
"Véleményem szerint (nem vagyok jogász), de amit aláírtál, abban benne kellett volna legyen mikor lehet ezt nekik."
Nyugodj meg, benne volt, itt most nem ez a kérdés. Egyéként ha bemész a benzinkút hoz, szoktad kérni, mutassa már meg, mi kerül ezen a benzinben 400-ba?
Ennél azért bonyolultabb a helyzet, a Kúria már tavaly decemberben kimondta a PK véleményében, hogy az egyoldalú módosítás nem jogellenes és nem tisztességtelen. Most egyrészt visszamegy a kezdete kihez: volt-e deviza a hitel mögött? Tartalmazott-e a szerződés indokolatlanul a bankre egyoldalúan előnyös feltételt? Ha el kell számolni, forintban vagy devizában, milyen szabályok szerint? Ha rossz valami a szerződésben, az egész szerződés semmis, vagy csaj a rossz kikötés? Leírható-e a jövő egy matematikai képlet tel, amelyből azátlagadós otthon ki tudja számítani forintra az esetleges törlesztőrészleteit év(tized)Ekrem előre?
Vagyis nagy fába vágta a fejszéjét a Kúria: a Markó utca jogi elefántcsonttornyából egyszerre meg akarja oldani mindazon problémákat, amiről itt és nálunk oksabb embere évek óta vitatkozunk. Sokan meg ettől várják a csodát.
Gondolom az Te is tudod, hogy az idei nem várt gazdasági növekedést, amivel Ov kérkedi egyedül a Mercedes gyárnak köszönhető. Ilyen stabil Mo! Csökkenő munkanélküliség pedig a sok közmunkásnak. Nincs itt semmi féle bővülés csak okos jól megtervezett politika. Amig a politika a gazdaság fölött áll nem lesz itt semmi úgy, mint az elmút 20évben. Németország gazdasági erejét a válságban is nagyrészt a politikai nagykoaliciónak köszönheti. Itt még az ellenzék egy normális összefogásra sem képes.
Hitelminősítőknek, mint tudjuk vannak helyi megfigyelő akik azért jól képben vannak az itteni Orsos rezsimmel akik a külföldi bankok eltíporását akárják.
USA-ban itteni javaslat alapján döntenek és hozzák nyilvánosságra a minősítést. Többit gondold hozzá....
Orsos és Csányi is a háttér világban szinte haveri viszonyban vannak.
"Bankszövetség saját javaslata is legalább 200 milliárdos veszteséget jelentett volna a bankrendszernek é azt a bankok is tudták hogy a javaslatuk legfeljebb tárgyalási alap lehet de nem ott van a nóta vége. Tehát van az az összeg, méghozzá több száz milliárdos nagyságrendben, amit biztosan lenyelnek a külföldi tulajok. Ha nem így lenne, akkor a bankszövetség sem próbálkozott volna kompromisszumos javaslattal."
Továbbá nem találod furcsának, hogy a Bankszövettség előáll egy 200mrd-os javaslattal. Rogán bábú meg bejelenti az árfolymagát kiterjesztését és a kilakoltatási moratórium kitolását.
Ebből is látszik, hogy Varga és OV sem ért egyet azaz a politikai élet nem ért egyett a gazdasággal.
"Úgy látom mikroban gondolkozol! Gondolkozz mindig makroban!"
Ezt fejtsd ki!
Úgy érted hogy az európai anyabankok kilobbizták, hogy melléjük álljon az EU Bizottság és a Bizottság - amely kígyót-békát kiabált a minősítőkre, amikor azok lehúztak pár nagyobb európai országot, meg kilátásba helyezte egy európai minősítő létrehozását, de nem ért el semmit - most lazán lenyomta a minősítőknél a saját szempontjait?
Mielőtt reklamálsz, hogy felvételkori 7 %-os kamattal számoltam és nem jegybanki alapkamattal, szólok hogy 2006 márciustól máig az átlagos jegybanki alapkamat is 6,9 %.
"Ez már azért meredekebb állítás, mivel az EU szerveire a belga KBC, a német BLB, az osztrák Erste és Raiffeisen, az olasz Unicredit és Intesa Sanpaolo még gyakorolhat nyomást, de a 3 nagy minősítő amerikai. Rájuk a világmércével mérve közepes európai bankoknak kevesebb hatása lehet. Amcsi tulajdonban pedig csak a Budapest Bank van."
Úgy látom mikroban gondolkozol! Gondolkozz mindig makroban!
" Bankszövetség saját javaslata is legalább 200 milliárdos veszteséget jelentett volna a bankrendszernek é azt a bankok is tudták hogy a javaslatuk legfeljebb tárgyalási alap lehet de nem ott van a nóta vége. Tehát van az az összeg, méghozzá több száz milliárdos nagyságrendben, amit biztosan lenyelnek a külföldi tulajok. Ha nem így lenne, akkor a bankszövetség sem próbálkozott volna kompromisszumos javaslattal."
Pontosan így van. Tehát ennél egy nagyobb lehúzást akarnak Orbánák , de mág ők sem tudják pontosen,hol van az összeg határ amivel nem tesznek nagy baklövést és milyen módon valósítsák meg. Ez egy jó kampány duma ami olcsó és hatásos így a választásokig lebegtetik a megoldást.
"Mindezek miatt jelentősen kisebb lenne devizában is a fenálló tartozás, mindez eredeti árfolyammal számolva kb. fele, harmada tőketartozást jelentene."
Na azért ezt nem ártana némi számítással alátámasztani! De ne fáradj, elvégeztem helyetted.
Átlagos hitellel számoltam, amit 160 HUF/CHF árfolyamon 2006. márciusban vettek fel 7 % THM mellett (6 % lakáshitel és 8 % szabad felhasználású átlaga). 2009. márciusban a THM 2 % ponttal 9 %-ra emelkedett. Excelben lefuttattam a vonatkozó törlesztő táblákat, a kamatemelés időpontjától a hátralévő futamidőre a hátralévő tőkét átárazva Az eredmény hogy a kamatemelés az eredeti törlesztés lefutáshoz képest a jelenlegi tőkének pedig 11 %-át teszi ki.
2008. októbertől máig megemeltem az árfolyamot átlag 216 HUF/CHF (ennyi a 2008. október és 2013 december közti időszak MNB-nél jegyzett átlagos CHF árfolyama). Az eredeti lefutáshoz képest ez a jelenlegi tőke 16 %-át teszi realizált árfolyamveszteségben.
Ehhez jön még a tőke 33 %-a a felvételkori és a jelenlegi árfolyam között. Így 67 % x 84 % x 89 % = 50 % tőkét kell visszafizetni a ma nyilvántartotthoz képest, ha a visszajáró kamatot és realizált árfolyamveszteséget is figyelembe vesszük.
Lévén 4 ezer milliárd Ft az állomány, a bankrendszer vesztesége 2 ezer milliárd Ft lenne. Nahát! Én pont ennyit írtam a korábbi hozzászólásomban! Micsoda véletlen!
Na most akkor azt mond meg, hogy azt a szerinted "kb. fele, harmada” valójában átlag fele akkora tőketartozást hányan tudnák zsebből kifizetni! A deviza lakáshitelek átlagos egy szerződésre jutó állománya szeptember végén 8,3 millió Ft volt. A deviza szabad felhasználású jelzáloghiteleké 6,1 millió Ft. Ennek a felét kellene leakasztani azonnal egy átlag adósnak (feltételezve, hogy csak egy hitele van). Azzal továbbra se számolj, hogy majd a bankrendszer odaadja nekik!
Tehát:
1. Honnan lesz az adósoknak a lóvé?
2. Hogyan viseli el a bankrendszer a tőke szempontjából és likviditás szempontjából is kieső 2 ezer milliárdot?
Komolyan gondolod, hogy a végtörlesztésnél, amikor még szó sem volt egy majdani még jobb lehetőségről az - egyébként kivétel nélkül pénzben dúskáló - adósok nagyobbik része csak tartalékolt a 160-as árfolyamra, meg a szerződések megsemmisítésére és most az adósokról kiderül, hogy mindegyikük zsebében ott a sok zseton?
"Tartom amit leírtam: Az általad említett döntés nem a Kormány bukásával járna, hanem a bankrendszer és az adósok együttes bukásával és így a gyakorlatban kivitelezhetetlen."
A bankrendszer bukásával járna, ez világos, ezt írtam én is. Az adósoknak baromi jó lenne. A bankrendszer és a gazdaság durva buktájával viszont a kormány is bukna. (a te fenti gondolatmeneted önmagában is rossz, ha szerinted az adósok és a bankrendszer is bukna, de a kormány nem).
"Pár hétre rá december elején nem történt semmi devizamentés"
Hogy van-e ilyen összefüggés az kétséges, bár magam is úgy gondolom, hogy lehetséges. Viszont ha így is van, nagy a különbség a között, hogy decemberben még húzzák kicsit az időt, mert nekik is érdekünkben áll jobban időzíteni és a között, hogy választásig végig csak hülyítik a jónépet.
"Bíztos forrásból tudom, hogy a bankok az anyabankon kersztül keményen lobbiznak az anyabankok érdekében,"
Ehhez nem kell biztos forrás, látatlanban is erre tippelne bárki. Csak az erejük a kérdéses. Kíváncsi vagyok a biztos forrásodra.
"többet között ezért nem minősítették fel MO amit Varga annyira akart!"
Ez már azért meredekebb állítás, mivel az EU szerveire a belga KBC, a német BLB, az osztrák Erste és Raiffeisen, az olasz Unicredit és Intesa Sanpaolo még gyakorolhat nyomást, de a 3 nagy minősítő amerikai. Rájuk a világmércével mérve közepes európai bankoknak kevesebb hatása lehet. Amcsi tulajdonban pedig csak a Budapest Bank van.
A Bankszövetség saját javaslata is legalább 200 milliárdos veszteséget jelentett volna a bankrendszernek é azt a bankok is tudták hogy a javaslatuk legfeljebb tárgyalási alap lehet de nem ott van a nóta vége. Tehát van az az összeg, méghozzá több száz milliárdos nagyságrendben, amit biztosan lenyelnek a külföldi tulajok. Ha nem így lenne, akkor a bankszövetség sem próbálkozott volna kompromisszumos javaslattal.
"Kösz, hogy gyenge képességűnek nézel! De pontosan tudom, hogy mit jelent az eredeti állapot helyreállítása. Azonban akinek volt pénze egyösszegben törleszteni, az már megtette a végtörlesztéskor."
1. Végtörlesztéskor 180 Ft-os árfolyammal számoltak. A felvételkori átlag 160,m. 160-nál nyilván többek tudnának élni vele, mint 180-nál.
2. A végtörlesztésnél ezt az árfolyamot csak a tőketartozásra allalmazták. Ft alapon eredeti állapot helyreállítás esetében ez az ÖSSZES EDDIGI befozetésre is igaz (azaz így számolva devizában is kevesebb lenne a tőketartozás).
3. A végtörlesztésnél a kamat maradt. Itt a kamat is kisebb lenne, ami megint csak az összes eddigi befizetésere is igaz (lásd 2-es pont).
4. Mindezek miatt jelentősen kisebb lenne devizában is a fenálló tartozás, mindez eredeti árfolyammal számolva kb. fele, harmada tőketartozást jelentene. És ehhez kellene Ft kiváltó hitelt felvennie annak, aki egyösszegben nem tud fizetni.
5. A végtörlesztést sokan a feltételei miatt nem tudták igénybe venni, egy általános semmisségnél nincsenek ilyen feltételek sem.
Pontosan ekkora erejük van. Nézd meg mikor Brüsszel elzárta az unios pályázati finanszírozást és kiment tárgyalni Szijjárt, Mo megkapta a pénz foylosítást. Pár hétre rá december elején nem történt semmi devizamentés (csak mindenkire kiszélesítették az árfolyamgátat) pedig a kormány nagyon fenyegette a bankszövetséget is, hogy ha nem állnak elő épkézláb javaslattal akkor az országgyűlés megszavazza !
Bíztos forrásból tudom, hogy a bankok az anyabankon kersztül keményen lobbiznak az anyabankok érdekében, többet között ezért nem minősítették fel MO amit Varga annyira akart!
A külföldi tulajdonú bankjaink anyabankjai eddig már betoltak ezer milliárdot a magyar leányaik veszteségeinek fedezésére. A veszteségeket pedig tetemes hányadban a Kormány különböző húzásainak köszönhetik. Ha akkora lobbi erejük lenne, akkor már a bankadót, végtörlesztést, tranzakciós illetéket, ingyenes készpénzfelvételt is meg tudták volna fúrni.
A Kúria/Kormány/(Alkotmánybíróság)/(meg még akinél megjáratják az ügyet) addig mehet el, amíg az adósmentés költsége nem okoz nagyobb veszteséget az anyabankoknak, mint a magyar leánybankok csődje. Ez azért nem kis mozgástér. Biztosan sok száz milliárd, de számításom szerint akár ezer milliárd körüli összeg is lehet. Viszont a teljes árfolyamveszteséget és kamatváltozást a bankokra hárítani, ráadásul visszamenőlegesen nem lehet, mert akkora veszteségnél már valóban nagy az esélye, hogy elengednék az anyabankok a magyar leányaik kezét.
„Érdekes, hogy ezt valahogy senki nem gondolja itt végig, még te sem, pedig máskor olyan alapos vagy.
Aki pedig még ezt sem tudná kifizetni, erre már bőven tudna új Ft hitelt felvenni.”
Kösz, hogy gyenge képességűnek nézel! De pontosan tudom, hogy mit jelent az eredeti állapot helyreállítása. Azonban akinek volt pénze egyösszegben törleszteni, az már megtette a végtörlesztéskor. A többieknek meg akkor sincs erre pénzük, ha visszakapnák az árfolyam- és kamatveszteséget és ezzel nagyot nyernének.
A végtörlesztéshez lehetett forint hitelt felvenni, de azt is csak 313 milliárd értékben tudták megtenni az adósok, amiből ráadásul 57 % nem saját banknál felvett hitel volt. A bankok nem törték össze magukat azért, hogy a saját veszteségeik növelésére kiváltó hiteleket nyújtsanak. Pont ezért (végtörlesztéssel kapcsolatos kartellezését) kaptak múlt hónapban hatalmas bírságot.
Most meg a bankok, fióktelepek, takarékszövetkezetek és pénzügyi vállalkozások szeptember végén 4.086 milliárdnyi bruttó deviza hitel- és lízingállományáról beszélünk és akkor ebbe még a felmondott szerződéseket bele se számoltam. Egy ilyen döntés ugyanis az összes deviza hiteljogviszonyt érintené, nem csak a lakáshiteleket, meg a jelzáloghiteleket. Mégis honnan vennék fel ezeket a kiváltó hiteleket az adósok. A bankrendszer biztosítaná előzékenyen, hogy üzembiztosan el tudja szenvedni az ezzel járó 2 ezer milliárdos, vagy még nagyobb veszteséget? Aligha.
Egyébként ekkor veszteség már tényleg kifektetné a bankrendszert.
Amúgy meg ha a devizahiteleket visszafizetik, akkor a bankok automatikusan visszafizetik az anyabankjaiknak a bankcsoporton belüli forrásokat. Ugyanis a bankrendszer mögött 5 ezer milliárd forint közvetlen külföldi forrás áll. Legnagyobb részben devizában. Ha másért nem, a nyitott deviza pozíció zárása érdekében ezt a szálat el kell varrni. Ki fogja pótolni az így keletkező likviditási lyukat a bankrendszerben?
Egyetlen szereplő van Magyarországon, akinek erre lenne pénze, a jegybank. De ha még feltételezed is, hogy az MNB 4 ezer milliárdos tételben lakossági hitelezésbe kezd, azért nem ártana számolni egy ekkora, a GDP 14 %-át, a devizatartalékunk majdnem 40 %-át kitevő pénznyomtatás következményeivel.
Tanulság:
Ha valamiről úgy érzed, hogy rajtad kívül senki nem gondolja végig, akik érdemes magadnak is még egyszer végiggondolni, hátha mégsem a többi hozzászóló megy rossz irányba, hanem te. Hátha mások egy-két lépéssel előbbre gondolkodnak, mint te.
Tartom amit leírtam: Az általad említett döntés nem a Kormány bukásával járna, hanem a bankrendszer és az adósok együttes bukásával és így a gyakorlatban kivitelezhetetlen.
Devizahitelek: hétfőn délben bejelentést tesz a Kúria
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=192983