A devizahitelek jövője szempontjából sorsdöntő jogegységi határozatot hozhat hétfőn a Kúria. A kormány korábban ettől tette függővé a devizahiteles csomagot, ezért a döntést a bankok is nagy figyelemmel várják. A Reuters beszámolója szerint hétfőn...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=192983
ha jól tudom, nem egy ítélet szólt arról, h "állítsák vissza az eredeti állapotot " (pécs, szeged).. ha jól emléxem! nem bizonyos h a kúria megsemmisíti!
Semmisek... ha az alapkamat lefele menne, a hitelkamat pedig felfele.. persze h azt is meg lehetne támadni! Az előző cikkben van egy részlet
"Az egyoldalú kamatmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötéstől nem várható el, hogy az egy egyértelmű algoritmust, számítási képletet tartalmazzon minden olyan tényező tekintetőben, amely a hitelező kamatdöntését befolyásolja."
Ez csúsztatás.. nem is várja el senki, hogy pontos matematikai képletet vázoljon, hiszen rengeteg változó lehet/van benne.. szinte minden adata változhat csak az árf emelkedés miatt.. viszont az elvárható, hogy megérthessék a felvevők h mikor is van olyan helyzet, amikor ezt a bankok megtehetik (pl cds emelkedés, alapkamat emelkedés...stb) utólag nyomon lehessen követni hogy miért is volt ez. Hagyd már ezt a pszáf ellenőrzést... egyrész "fillérekre büntetnek", nem az kapja akit megkárosítottak, továbbá... valszeg most bukik meg a nav elég komolyan.. mint kormányszerv... ha én lennék a fogyasztó (dev adós).. én saját magam szeretném látni mit miért emelt, mennyivel, minek a hatására...etc.. ne a pszáf lássa..
1. Devizahitel 2001 óta létezik. 2001 és 2012 között a PSZÁF számtalanszor vizsgálta a bankokat. Ha alapjában véve lenne jogszerűtlen az alkalmazott szerződési feltétel az egyoldalú kamatváltoztatásra, akkor hogyan nem tűnt ez fel eddig senkinek?
2. Akkor a változó kamatozású a Ft hitelek szerződései is semmisek.
Rendkívüli politikai nyomás alatt dönt a Kúria jogegységi tanácsa a devizaalapú hitelek ügyében. Döntésüknek ezért nemcsak a jogi eljárások kapcsán van tétje, kiderül majd az is, demokratikus jogállam maradt-e az ország vagy sem. Ha igen, akkor már most jó eséllyel megmondható milyen állásfoglalás születik az alapvető kérdésekben. Csak ki kell olvasni az eddigi határozataiból vagy egyéb eseti döntéseiből. Lássuk tehát mire számíthatunk akkor, ha hű marad elveihez a Kúria?
Ha pedig a kúria.. teszem azt visszaállítja az eredeti állapotot.. és ebbe a bankok bele mennek minden jogi herce-hurca nélkül.. akkor sem gondolom, hogy van mit boncolgatni! Viszont ekkor is rengeteg perre számíthatnak (a már kilakoltatott, lakásukat elvesztő adósoktól)
Véleményem szerint (nem vagyok jogász), de amit aláírtál, abban benne kellett volna legyen mikor lehet ezt nekik. Ha nem volt/ nincs benne, az eleve tisztességtelen (szerintem).. mert valljuk be.. hasra ütés szerűen emelnek.. mert megtehetik.. nem fer! Ha viszont benne van/volt.. akkor a követeléseiket akár jogi úton is követelhetik.. ami nagy valószínűséggel meg fog állni. Na már most.. ha követelik a "jogos" követeléseiket, és elmarad attól., amit ténylegesen beszedtek.. ott fog kiborulni a bili. Mert ezek után a banknak kell bizonyítani h jogos volt, és nem az adósnak kell "könyörögnie" h ugyan mutassa már meg (ne csak a pszáf-nak) h miért is ennyi az annyi! (olvashattad Te is hasonló témáknál mi volt a reakció a kérdésre). Ezért a kúriának nem is kell ezt úgymond "bolygatni".. megteszik ezt a bankok
"Az tisztán kivehető, hogy a kamatemelések mentén lehet a bankokon fogást találni"
Tisztán kivehető, hogy ennél sokkal egyszerűbb helyen próbálnak fogást találni. Mert a fenti egy bonyolult, utólag is nehéz szakmai kérdés. Jogilag ebbe nem tudsz belekötni. Ahogy a mostani sikeres perek sem ezt tették. Hanem az alapjaiban kerestek kifogást. És a Kúria is erről fog most dönteni.
Nem arról hoz döntést, mégegyszer, hogy indokoltak voltak-e a banki kamatárazások. Hanem arról, hogy EGYÁLTALÁN ELEVE ÉRVÉNYES LEHETŐSÉGÜK VOLT-E EGYOLDALÚAN KAMATOT VÁLTOZTATNI.
"Speciel nem szeretném, hogy a bankok viseljék az árfolyam buktát.. azt sem szeretném, hogy "beláthatatlan következményei" legyenek a döntésnek. Viszont.. ha tényleg trükköznek/tek a kamatokkal.. ami miatt elmeszelik a szerződéseket, akkor a bank saját maga "kereste" ezeket a következményeket! Továbbá.. (ha így lesz, és fény derül dolgokra)"
Te ezek szerint, nem érted, mi történik most.
A Kúria nem egy pénzügyi átvilágító csoport, akmi azt hivatott megmondani, hogy a bankok kamatárazása indokolt, szakmailag helyes és korrekt volt-e. Hanem egyetlen dolgot vizsgálnak: semmis-e a teljes szerződés, vagy egy része többek között pl. az egyoldalú kamatváltoztatás lehetősge (amit amúgy jogszabály tett lehetővé) miatt. Tehát a Kúria valójában mégcsak nem is a bankok szerződéséről dönt, hanem valójában a korabeli szabályozásról akar - utólag - ítélkezni.
Speciel nem szeretném, hogy a bankok viseljék az árfolyam buktát.. azt sem szeretném, hogy "beláthatatlan következményei" legyenek a döntésnek. Viszont.. ha tényleg trükköznek/tek a kamatokkal.. ami miatt elmeszelik a szerződéseket, akkor a bank saját maga "kereste" ezeket a következményeket! Továbbá.. (ha így lesz, és fény derül dolgokra) az sem volt éppen "közgazdaságilag, pénzügyileg korrekt megoldás". A hogy én látom (utóbbi hetek/hónapok ítéletei itthon, és a környező országokban született ítéletek alapján) a bankokkal amit kreáltak (már ha kreáltak) megetetik a "mocskot". Ez valahol szerintem helyes (még 1x hangsúlyozom.. ha bebizonyosodik!!) Az tisztán kivehető, hogy a kamatemelések mentén lehet a bankokon fogást találni
Egyet elfelejtetek. Ha a teljes semmisség lesz az ítélet és a jogkövetkezmény az eredeti állapot Ft alapon, akkor a két legfontosabb következmény:
1. A teljes árfolyambuktát a bank kell lenyelje.
2. Még kamatot is bukik a bank, mert ebben az esetben jegybanki alapkamattal kamatozik a felvett hitelösszeg, ami folyamatosan alacsonyabb, mint a hitelkamat (ez nem magyar banki geciség, mindenhol a világon így van).
Ebben az esetben a devizahitelesek visszamenőleg nemcsak hogy Ft hitelt kaptak, hanem a piacinál jóval olcsóbb (kb. a piaci fele kamatú) Ft hitelt.
Ez a legrosszabb scenario a bankok szempontjából. Megjegyzem: ez közgazdaságilag, pénzügyileg nem korrekt megoldás és beláthatatlan következményekkel járhat a teljes gazdasára nézve.
Viszont, ebben az esetbe.. ha kiderülne a bankok felelőssége, rengeteg per indulna kártérítésért (nem beszélve a már kilakoltatott családokról) Rogán "egykori" javaslata nem is lett volna rossz 5let (már akkor is leírtam ugyan ezt) Ha jól emléxem 180 ft-nál váltotta volna ft hitelre a chf hiteleket... ez egyik oldalról nem korrekt, mert mégis csak az adós fizesse az árf buktát.. viszont a másik oldalról nem járna "bizalomvesztéssel", nem lenne perek ezre kártérítés miatt a bankok ellen.. mert meggyőződésem az is, hogy a bankok sumákoltak/nak a kamatokkal, kez költségekkel..
Visszaállítani az eredeti állapotot.. helyes megoldás lenne.. megnézni mikor mennyivel emelkedhettek volna a kamatok... lemodellezni minden egyes szerződést a mai napig.. levonni belőle az eddig befizetett összeget.. az árf emelkedés az adós sara.. a kamat és költség emelések pedig a bank sara.. a mostani normális kamatok mellett meggyőződésem, hogy a bajbajutott hitelesek nagy%-a tudná normálisan fizetni tovább a hitelét. Ez lenne a kézenfekvő, helyes megoldás!
Ettől a bejelentéstől nem kell félni, megint etetés lesz és időhuzás.Itt nem számit az, hogy a bankok mindenkit átvertek, mert a hitel felvételekor nem volt semmi a hátuk mögött.Marad minden szépen a régiben és mindenkinek vissza kell azt fizetni amit a bankok meghatároztak.Nem számit az, hogy valaki rendesen fizette havonta a törlesztését, ha pedig valamilyen oknál fogva nem fizetett akkor jöhetett a kilakoltatás.
Devizahitelek: hétfőn délben bejelentést tesz a Kúria
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=192983