Tudom bénán hangzik, de én még soha nem vásároltam állampapírt
Ilyen vérzivataros tőzsdei időkban azonban felmerülhet az igény a kisebb hozamú, de nagyobb biztonságot kínáló befektetési formák felé fordulásra.
Mivel jár, ha valamely elektronikus portálon vásárolunk állampapírt ? (pl. PETI)
Mit jelent ebben az esetben az, hogy zárt futamidejű befektetés és mennyire szabadon adható-vehető?
Esetleg létezik-e bármilyen nyílt futamidejű, mégis biztonságos befektetési forma, mely a szokásos elektronikus részvény kereskedési portálokon megvásárolható ? (esetleg befektetési jegy ? - ilyet én a PETI-ben nem találok) ...
Ezt a topikot azért indítottam, hogy ezeket a kérdéseket tisztázni lehessen.
Mivel a fenti kérdésekben én sem látok tisztán, örömmel vesszük azok hozzászólását, akik otthon vannak a fent említett kérdésekben.
A közös erkölcs és etika fontos, de manapság már valóban nem elégséges feltétele a szabálykövetésnek. Ezért volna szükség tiszta, világos és hosszú távon is tartós jogszabályokra, valamint hatékony (ön)ellenőrzésre a szabályok betartatásában.
De ha már a szabályalkotók erkölcsével és etikájával is gondok vannak, akkor aligha várható el, hogy maguk a szabályok elérik fenti áhított színvonalat... :(
Hogy liberális vagyok-e? Bizonyos értelemben igen, de nem mindenben.
Talán már hallottad valahol az alábbi gondolatot, ez áll hozzám a legközelebb:
"…korunkban a szellemi életben a szabadságnak, a jogi és politikai életben az egyenlőségnek, a gazdasági életben a testvériségnek kellene uralkodnia."
Persze lehetne elmélkedni arról, hogy az élet mely területén fontosabb a szabadság, mely területén a testvériség és melyeken a testvériség, de azt gondolom, valahol Te is ezekről az elvekről írtál...
A gazdasági versenyt egyébként én úgy fogom föl, mint egy sportversenyt, ahol a játékszabályokat betartják a versenyzők, ráadásul sportszerűen is viselkednek egymással, nem pedig háborúként, ahol az a cél, hogy mindenáron legyőzzük az ellenséget.... :)
Akira,
Korábbi eü. topikos beszélgetéseinkből tudom, hogy te liberális gondolkodású vagy.
A legtöbb ilyen beállítottságú ember azt gondolja, hogy lehet szabad versenyezni és megfelelően szabályozni egyszerre.
Egy dolgot azonban elfelejtenek:
Minden szabályozás egy társadalmi közegre épül.
Ha a társadalmi közeg nem normakövető, akkor a szabályozás nem fog megfelelően működni.
A társadalmi közeg viszont csak akkor normakövető, ha a társadalomban az elfogadott értékek közösek, ha az emberek törődnek egymással, szeretet és megértés uralkodik.
Ez viszont ellentmond a liberális szabadpiaci versenynek.
Bármilyen előrelépéshez közös értékek, erkölcs és etika szükséges, de épp ezek az alapok már alíg-alíg léteznek.
Az egyszerűséget természetesen nem arra értem, hogy a rossz és kijátszható szabályozás, netán a csalás lenne a megoldás, hanem épp ellenkezőleg, a MEGFELELŐ szabályozásra.
Nem mai, doppingolással és csalásokkal tartkított versenysportot, csupán a sportot általában hoztam fel példaként. Azt a sportot, amelyekben a szabályok alapvetőek annak érdekében, hogy egyáltalán kialakulhasson valamilyen tisztességes verseny. Szabályok nélkül ez egyáltalán nem valósulhat meg, megfelelő szabályokkal és ezek megfelelő ellenőrzésével (nem tartozik ide a "szemhunyás") azonban erre megvan az esély.
A szabályokat azonban úgy érdemes kialakítani, hogy az mindenkire egyformán érvényes legyen, különben a szabályozás NEM MEGFELELŐ, nem éri el a tisztességes és kiegyensúlyozott versenyzés célját.
A fejekben pedig akkor van rendetlenség, ha a szabályok nem átláthatóak, túlzottan változékonyak, vagy egyes piaci szereplők saját előnyükre alakítják ki.
Jobb lenne, ha a szabályokat minden szereplő/versenyző részvételével, minden érintett érdekeinek a figyelembevételével, demokratikus módon alakítanák ki.
Nem a szabályozás kialakítása a könnyű, csupán szabályok, szükségessénének felismrése evidens - legalábbis számomra... :)
Nézd csak meg mi mindent összehazudtak a legnevesebb hitelminősítők Amerikában is !
Az összes jelzálogkitettségű banki papírt még 1 éve is a legjobb minősítéssel látták el! Nem egy cég hazudott, de a 3 legnevesebb !
A szabályokat emberknek kell betartaniuk és követniük, a szabályok mindíg kijátszhatóak !
Ha valaki egy olyan érdekcsoport tagja, ahol a rövidtávú érdekek a szemhúnyást diktálják, akkor ezt a mintát követi.
A versenysport egyébként sem jó példa már manapság, ott legalább olyan gyakori a csalás, mint a gazdasági életben.
Véleményem szerint anarchia akkor van, ha a fejekben rendetlenség van.
Bármilyen szabály már csak egy gondolati rendnek a lefektetése.
És most a fejekben nagyon nagy a rendetlenség.
Ezt hívják értékválságnak.
Verseny és szabály együttesen biztosítja a hosszútávon fenntartható környezetet.
Szabályok nélkül (értsd megfelelő szabályok nélkül) csak anarchia van.
Akik gyerekkorukban sportoltak, és megtanulták tisztelni a szabályokat, azon felnőtt korukban is így viselkednek az üzleti életben, de akik gyerkkorukban csak azt tanulták otthon, hogy mindent lehet, azok felnőtten is szabályok nélküli versenyt képzelnek el maguk számára.
Úgy látom ez egy össztársadalmi játszma, mindenki felelős.
A kormányok a politikai játszmáik miatt, de a versenyszféra is, mert józan megfontolásoknak se híre- se hamva, és az állampolgár esetében dettó.
Alapvetően azt kellene eldönteni, hogy lehet-e bármilyen létjogosultsága az önkorlátozásnak, ott ahol verseny van ?
A politikai életben a választási verseny kényszerít ki rossz döntéseket, a verseny szféra azt mondja, neki az a dolga, hogy ha szól a zene, akkor táncoljon, a kisember meg persze vele táncol ?!
A verseny szellem (kényszere) a csapból is folyik.
De ki tanítja az önkorlátozást, a higgadtságot ?
Hogyan sajátítsák el ezeket az értékeket az emberek ?
Ha ezt a két dolgot nem sikerült összeegyeztetni, akár még a demokrácia maga is megkérdöjeleződhet !
Nem olvastam a Metro újságot, de el tudom képzelni, hogy az államadósság mértéktelen növekedése - már ha valóban tisztában vannak a részletekkel kapcsolatban - elég rendesen föl tudja húzni az embert...
Mint ahogy egy család is képes hitel nélkül élni, egy vállakozás is lehet annyira megfontolt és konzervatív, hogy nem vesz igénybe hitelt, mindent a saját forrásaiból old meg, úgy az sem feltétlenül szükségszerű, hogy az államoknak a folyó fizetési kötelezettségeiket feltétlenül hitelből kellene megvalósítaniuk.
A hitel egy olyan pénzügyi termék, amelyet a legkönnyebb eladni, így a hitelpiacon a legveszélyesebb a túlfogyasztás.
A hitelek elharapózásának szinte mindig politikai okai vannak. Azért vett föl egyre több hitelt a magyar állam az elmúlt évtizedekben (de a kádárrendszerben is), hogy megmutathassa az állam az embereknek, milyen jól élünk. Autópályákat, hidakat építünk (néha oda is ahová nem szükséges és ahová szükséges volna, oda nem, lényeg, hogy folyjon a pénz kifelé), és megengedjük a bankoknak, hogy boldog-boldogtalan számára hitelt adjanak, ráadásul még reklámozhatják is, ami külön veszélyt jelent a hitelek túlfogyasztása szempontjából.
De nézd csak meg az amerikai kormányokat, akik a mortgage termékek bárki számára elérhetővé tételével óriásira növelték az ingatlanár lufit. De mire kiderült, hogy a mortgage nem való mindenkinek (mint ahogy a saját lakás sem állampolgári jog, azért keményen meg kell küzdeni már a tanulmányok során és később keményen meg is kell érte dolgozni) már késő volt. Összeomlott az ingatlanpiac, mögötte a hitelpiac, a bankok, a maradék behúzta a kéziféket, stb, stb....
Mindezt azért, mert - politikai előnyért - az amerkai politikusok kitalálták, hogy legyen mindenkinek saját lakása, és ehhez biztosítsuk (utóbb kiderült, hogy a fedezetlen) jelzáloghitelt.
Ugyanez volt nálunk is, de sok szakember az elejétől fogva ellenezte a hitelfelvételek - támogatás útján történő - mesterséges elterjesztését.
Vegyük már észre, hogy a hitelfelvétel kockázatos! Felvenni könnyű, visszafizetni hehezebb...
A világ egyetlen államának vezetői sem a saját, személyes felelősségük tudatában vesznek föl hiteleket, bocsájtanak ki hosszú fudamidejű állampapírokat, hiszen nyilván nem az ő személyes közreműködésük mellett fogják azt törleszteni, hanem az utódaik nyakába varrják a kötelezettséget.
Ez pont olyan felelőtlenség, mint 55 évesen 25 évre hitelt fölvenni, vagy gyereket nemzeni... :)
A hitel veszélyes jószág, legalább annyira, mint autót vezetni, bár más tipusú veszélyeket hordoz. Szvsz a hitelfelvételhez is jogosítvány megszerzésére volna szükség, mint az autóvezetéshez! De legalább a reklámozását szüntessék be!
Reklámozzák az egyéb javakat (amelyek megvásárlásához szükség lehet hitelre), de a reklám ne közvetlenül a hitelre irányuljon!
Az önkorlátozás szükséges, de nem elégséges feltétele az átgondolt és biztonságos hitelezésnek. Kemény szabályozásra és nem kedvezményekre van szükség.
Értékes lenne felállítani egy weboldalt, ahol percre pontosan ketyegne a MAGYARORSZÁG VILÁGADÓSSÁG azért, hogy mindenki - a következő generációk is - világosan láthassák és érthessék a nagyságrendeket és az irányokat.
Milyen érdekes, hogy az ember látja és tudja, hogy nem mennek jól a dolgok idehaza, mégsem tud csak úgy elszakadni.
A tegnapi Merto újságban volt egy dühös hasáb Bertók László tollából az államadósság kapcsán.
Minden sorával egyetértek, én is üvölteni tudnék.
Én sem veszek fel hitelt, ahhoz valami sarkított helyzetnek kellene az életemben történnie, hogy hitelhez forduljak.
De ha én nem teszem, megteszi az állam, és mindenki nyögni fog - azok is akik egyéni életükben eddíg józan döntéseket hoztak.
Egyébként az állam eladósodása egy bizonyos pontig bevett gyakorlat más államok esetében is.
A gond az, hogy mi nem élünk az önkorlátozás erényével.
"Igaz, valójában eddig az állampapírokról tényleg nem sokat tudtam. "
Anno, jókat mosolyogtam azon, amikor az államkötvények vásárlásának egyik indokaként - pl. a bankbetétekkel szemben - azza érveltek, hogy milyen jó, hiszen azt a pénzt az állam visszaforgatja a gazdaságba...
(???)
Ma már nevetni sincs kedvem ezen... :(
Miért is csodálkozunk azon, hogy a mértéktelenül elharapózott vállalati és főleg lakossági hitelfelvételi kedv hitelpiaci válsághoz vezetett, amikor az egyes államok ugyanígy mértéktelenül - és a devizakockázatokat is figyelmen kívül hagyva - eladósodnak?
Semmi mást nem csinálnak a magánszemélyek, mint amit az állam: felélik a jövőjüket, azaz végletekbe emelik a saját gyerekeik adókulcsait!
Az 5 éves állampapír csak példa volt, a D090923-at nem is figyeltem, de ez csupán a lejáratot jelzi, ha jól sejtem, azt nem lehet tudni, hogy mikor bocsájtották ki - kivéve, ha nem a másodlagos piacon, hanem a kibocsájtáson vetted most szeptemberben... :)
A vételi és eladási árfolyam különbség pedig a margin, a deviza/valuta vételi-eladási árfolyamához hasonló. Vehetsz az eladásin magasabb áron, és rögtön el is adhatod a vételin olcsóbban. A kibocsájtó szemszögéből hívják vételi vagy eladásinak, ez a Te szemszögedből épp ellentétes lesz.
Ezek elméletek, a tényleges mai gyakorlatban már nem tudnék segíteni...
Annak idején üzleti és baráti kapcsolatot ápoltam a legnagyobb állampapírforgalmazóval és személyesen ismertem az állampapírok kibocsájtóinak főguruját is, de mint mondtam már soksor, elvből nem adok pénzt - ha nem muszáj - az államnak arra, hogy elszórja, és a költségvetési lukakat foltozza be a kölcsönadott pénzemmel, pláne, ha ilyen magas kamatokat fizet rá az én adómból, és ráadásul nemcsak az enyémből, hanem a gyerekem jövőbeni adójából is, hiszen már azt költi az állam jó előre... :) A gyerek még nincs 8 éves, de a mai államháztartási hiányt már az ő adójából kívánja pótolni ez a hülye állam...
De túljárok az állam eszén, a gyerek már két idegen nyelvet beszél, most kezdi a harmadikat, nagyon csodálkoznék, ha egy fillér adót is fizetne később ide a lyukas vödörbe... :)
Azon már kár sajnálkozni, hogy engem ide kötnek az üzleteim és ide kell adóznom, egyébként is jól érzem magam itthon... Fentiek ellenére is... :)
Köszönöm Akira a részletes válaszodat.
Igaz, valójában eddig az állampapírokról tényleg nem sokat tudtam.
Én kísérleti jelleggel a D090923-ba vásároltam bele magamat.
Ez ugye nem 5 éves, hanem jövő szeptember 23-án jár le ?! (Ha nem, akkor megint tanulok valamit:-D
És ez akkor rövidlejáratú - ha jól tippelek.
Aztán van itt egy vételi és eladási hozam, ami egyes ÁP-knál 13 és 10, másoknál 16 és 9 %.
(Igazán ezzel vagyok bajban, nem áll össze, hogy melyik micsoda és miért változott már többször ugyanabban a papírban az elmúlt 3 hétben ?)
És van egy vételi árfolyam - ennyiért tudnám most eladni.
Ha esetleg van energiád erre még válaszolni nekem, akkor megköszönöm :-)
Egyébként meg keresek egy megfelelő oldalt a neten a kérdéseimmel.
Ugyan én már legalább 10 éve nem láttam közelről állampapírt (gyakorlatilag azért, mert szívből utálom a létezését is), de a kérdéseid emlékeztetnek a régi időkre, hátha tudok segíteni:
Több kérdésedből az derült ki számomra (lehet, tévedek), hogy a másodlagos állampapírpiacon naponta kialakuló - de a korábban, fix kamaton kibocsájtott - állampapírok árfolyamával kapcsolatban hiányosak a tapasztalataid.
Ha megtartod a lejáratig pl. a 10%-os fix kamatozású, 5 éves állampapírodat, akkor minden évben kapsz 10% kamatot. Eddig evidens.
Ha ezalatt az 5 év alatt semmi nem változik az állampapírpiacon, azaz 5 évig változatlanok a kamatok, mert pl. (elméleti a példa) nem változnak a keresleti-kínálati viszonyok sem, akkor nyilván naponta annyit fog emelkedni az állampapírod árfolyama, hogy egy év alatt épp 10%-ot emelkedjen, hiszen ha valaki félévkor szeretne megválni tőle vagy félévkor szeretné megvenni, akkor nagyjából 5% lesz a féléves hozamelvárásuk.
A gond akkor van, ha az állampapírhozamok időközben megváltoznak, mert változnak a keresleti-kínálat viszonyok. Ha nem keresik az állampapírokat a piacon (ma épp ez a helyzet ugye), akkor a kibocsájtó kénytelen az új kibocsájtású papírok kamatát emelni, hogy vonzó legyen, gerjessze a keresletet. Pl. 12,5%-ra!
Na, ilyenkor a Te 10%-os kamatozású papírod értéke mindjárt leesik, hiszen ki fog venni 5 éves futamidejű 10%-os kamtozású papírt, ha van 12,5%-os is?
Ha a múlt hónapban vetted az 5 éves 10%-ost, akkor annak árfolyama hozzávetőlegesen 5X 2,5%-ot fog esni pillanatok alatt, tehát az állampapírodon buktál 12,5%-ot. (Ha csak 3 év volt hátra a papírod futamidejéből, akkor nyilván kevesebb a bukó...)
10 éve nem láttam már egyetlen grafikont sem (talán az orosz válság idején), de biztos vagyok benne, hogy ha megnézel egy állampapíralap grafikonját (amelyekben egyébként az átlagos duration nómessze nincs 5 év), akkor bizonyára érzékelhetőek lesznek a garfikonon mind az állampapírok keresletének visszaesése, mind pedig a kamatemelés bejelentése.
Az állampapírpiacon korábban már jelen lévők pénzét minden bizonnyal hazavágta a kamatemelés - mégha nem is oly' mértékben, mint a részvénypiacon -, nem csoda, ha a külföldi befektetők felemásan értékelik a kamatemelés tényét... :(
Hú ha, olyan termékkel ne kereskedj aminek érted a működését!!!!!!!!!!!! Olvass utána, de ameddig olvasol azt mondom, hogy a DKJ-t tartani kell a lejáratig, főleg egy ilyen helyzetben amikor az államkockázatok növekedése miatt a hozamok emelkednek, mert ha most eladnád akkor kevesebbet kapnál érte mint amikor vetted. Te amikor vetted akkor tudnod kellett, hogy mennyi diszkonttal veszed a papírt, ma már még kedvezőbb áron vehetted volna meg ezt mutatja a pillanatnyi ár!!!!!!!
Az általam tanulmányi megfontolásból a múlt hét elején vásárolt allampapír árfolyama visszaesett még a péntekihez képest is, viszont ezt egy magasabb kamattal tünteti fel a rendszer.
(D090923 múlt héten 9,5 % kamattal jött, most meg már 11 % viszont a 9110,29 árfolyam visszaesett 9028-ra)
Csak feltételezem, hogy a pénzemnél vagyok, de nem teljesen értem mi zajlik a háttérben.
Gondolom valami olyasmi történik, hogy az állam a z érdektelen külföldi befektetőket még magasabb kamatokkal igyekszik csábítani ?!
De miért lesz ettől az én pénzem átmenetileg kevesebb ???
Ki dönti el a kamat pillanatnyi mértékét ???
Ezek a változások ad hoc történnek, vagy valamilyen rendszer szerint ???
Ilyen esetben nyíltvégű befektetési jegyeket szoktam venni, akár --> OTP pénzpiaci garantált (az általam ismertek közül az egyetlen, aminek még az ilyen vérmedvés időkben sem ment minuszba a hozama).
Sajnos azonban sem ezt, sem egyetlen hasonlót sem találok az Equitas portálon.
A pénzt meg még nem venném ki onnan.
Szerintem vegyél simán valami nyíltvégű hzamgarantált, vagy pénzpiaci, likviditási alapot, minimális költségei vannak...persze az aukciós átlaghozammokkal ezeknek is tud negatív irányba menni az árfolyama, kivéve a garantáltnak...pölö veszel, nő az aukciós hozam, akkor értéktelenedik a kötvény az újonan kibocsátottakhoz képest.
Hát ha profin tolod a likviditásmenedzsmentet, akkor itt is kell a diverzifikáció, plusz kamatváltozások esetén a futamidőtől függően változik az árfolyama is, minnél hosszab távú, annál erősebb a változás.
Az equitas portálon 'felkínált' négyféle állampapír között az egyetlen számomra érzékelhető különbség a kamat és a lejárat dátuma.
Ilyenkor nem logikus a legmagasabb kamatozásút választani ?
Ksz.
Ja és itt ez a hír is.
Mit jelent számomra - mint kisbefeketető számára?
---> link
nem kell megvárni amíg kifut, bármikor eladható. mindegyik mutatja a pillanatnyi értéket, tehát látható, hogy mikor fordul át, hogy nyerőbe eladhasd. nekem most 3 féle van. az egyik fizetett hozamot, ezt érdekes módon nem az étp szlára hanem a normálra utalták. azt nézném meg hogy az árfolyamok mit csinálnak, ha itthon mnb kamatcsökkentés lenne. mióta vettem ezeket, azóta ua az alapkamat
utóbbi egy évben én vettem párszor állampapírt. nekem az nem volt elsőre világos hogy a vételi árfolyam és a prompt árfolyam között miért volt nagy különbség akárcsak egy nappal a vétel után
pl. bekerülés árfolyama: 100,0086
aktuális árf: 99,6417 (ez általában növekszik, majd hozamfizetés után lecsökken)
Állampapír ?
Ilyen vérzivataros tőzsdei időkban azonban felmerülhet az igény a kisebb hozamú, de nagyobb biztonságot kínáló befektetési formák felé fordulásra.
Mivel jár, ha valamely elektronikus portálon vásárolunk állampapírt ? (pl. PETI)
Mit jelent ebben az esetben az, hogy zárt futamidejű befektetés és mennyire szabadon adható-vehető?
Esetleg létezik-e bármilyen nyílt futamidejű, mégis biztonságos befektetési forma, mely a szokásos elektronikus részvény kereskedési portálokon megvásárolható ? (esetleg befektetési jegy ? - ilyet én a PETI-ben nem találok) ...
Ezt a topikot azért indítottam, hogy ezeket a kérdéseket tisztázni lehessen.
Mivel a fenti kérdésekben én sem látok tisztán, örömmel vesszük azok hozzászólását, akik otthon vannak a fent említett kérdésekben.
Köszönöm !