1995-ben megjelent egy könyv, "A 2000. év trendjei" címmel. Néhány hasonló elemzés és saját adatgyűjtésem, elemzésem után készítettem néhány lehetséges forgatókönyvet 2050-ig, és kiértékeltem őket. Európa szempontjából az egyik legveszélyesebb scenárió volt, ha az oroszokat nem sikerül európához kötnünk és a kínaiak felé fordulnak.
Most is így látom. Egyáltalán nem szükségszerű, hogy "veszekedjenek", hisz mindkettőnek megvan a maga ideológiai charme-ja, érdekeltségi és erőforrás rendszerük inkább kiegészítő mint ütköző.
Most is így látom. Egyáltalán nem szükségszerű, hogy "veszekedjenek", hisz mindkettőnek megvan a maga ideológiai charme-ja, érdekeltségi és erőforrás rendszerük inkább kiegészítő mint ütköző.
A pénz mint adóság
A jelenlegi pénzügyi káoszt a bankrendszerben figyelve kis történelmi érdekeltséggel rendelkező olvasó bizony megalapozott gyanúval gondolkozik el azon, vajon láttunk e már hasonlót modern gazdaságunk történelme során?
Igen, jól tippel az, aki a jelenlegi „válságot” összefüggésbe hozza a hírhedt 1929-es pénzügyi és gazdasági káosszal. Ha betekintést szeretnénk nyerni jelenkorunk elképesztően frusztráló pénzügyi rendszerébe – nem kell megijedni, közgazdasági ismeretek nem, mindössze egy kis józan ész és némi idő szükséges ahhoz, hogy az alább következőkön eltöprengve megforduljon a fejünkben: vajon honnan is származik, és mi is tulajdonképpen a pénz?
Honnan is származik tehát a pénz? A kérdés hallatán, - ha egyáltalán elgondolkodunk rajta a legtöbb embernek a filmekből jól ismert pénzgyártó gépek jutnak eszébe, ahol a bankók szépen gördülnek le vágatlan, hatalmas papírlapok formájában „nyomva” mint papírpénz, és patinás gépek által „verve” mint érmék.
Nos ha így gondoljuk, tulajdonképpen igazunk van. Egy bizonyos pontig. Az igazság azonban az, hogy annak a gyakran megfoghatatlan valaminek, amit pénznek nevezünk, csupán elenyésző része keletkezik ebben a formában. A pénz döntően túlnyomó része nap, mint nap privát társaságok, cégek által keletkezik, amit úgy hívunk: bank
A legtöbben úgy gondoljuk, a bank hitelt ad olyan forrásból, melyre saját maga biztosítja a fedezetet, többnyire mások által letétbe helyezett pénzből. Nézzük meg mi is történik valójában egy hitelfelvétel során: az igénylő aláírásával vállalja, hogy azt a bizonyos összeget visszafizeti egy megadott időn belül kamatostul. Erre fedezetként – tegyük fel jelen esetben a házát vagy autóját biztosítja. Vizsgáljuk meg most mire vállalkozik a bank mint „szolgáltató” fél: a szerződés értelmében „előállítja” és „rendelkezésre bocsátja” a szerződésben megállapodott összeget, melyet az ügyfél számlájára helyez.
De honnan származik ez az összeg valójában? Hiszen olyan mértékű pénzhitelek nyilvánvalóan nem származhatnak mások letétjeiből, amilyenekre a modern bankok képesek.
Valójában minden egyes alkalommal, mikor a bank hitelt ad, új pénzt állít elő. Új pénzt, mégpedig abban mennyiségben, amekkora hitelt a kérvényező igényel, hogy mindez a „pénz” –a hitelező aláírásával és fedezetével - alapul szolgáljon egy újabb, majdani hitel nyújtásához. A pénz tehát mindössze úgy készül, hogy a kölcsönkérő fedezete a biztosíték annak értékének valódi megjelenésére. Bármennyire hihetetlen is ez az érték nem valódi, s hitel esetében sosem állnak megtermelt javak mögötte!
Emlékezzünk, a pénz eredeti szerepe: árucserét kiváltó eszköz, tehát a csere jelképe. Hogy mindez napjainkban mennyire nem így van, az következőkből világossá válhat.
Ha a bankok természetesen a mindenkori kormányok segítségével gyakorlatilag végtelen mennyiségben képesek pénzt előállítani, mennyi tényleges pénz létezik valójában ???
A múltban a pénz tényleges mennyisége igazítva volt a megtermelt áru mennyiségéhez, attól függetlenül, hogy gyakorlatban mit is használtak fizetőeszközként (kavics , kagyló, tollak később fémek drágakövek, arany, ezüst stb.) melyeknek piacion kialakult meghatározó vásárló erővel rendelkeztek. Ennek értelmében pl. az arany estében, ahhoz hogy több arany érme, mint pénz legyen jelen, több aranyat kellett bányászni. A pénz, tehát mint megfelelő csereértéket képviselő eszköz volt jelen.
Az egyensúly azonban kétségtelenül megbomlik a modern gazdasági korban, és ezért a bankok felelősek, mégpedig a valós fedezet nélküli hitele kibocsájtásával.
Napjainkban a pénz nem egyebet képvisel, mint adósságot. Olyannyira, hogy egyenesen egyenlőség jelet tehetünk közéjük. Az ok egyszerű: a bankok által létrehozott, kölcsönbe adott pénz az estek többségében – mivel mesterségesen létrehozott pénzről van szó, ami tulajdonképpen nem létezik – csupán egyoldalú adósság formájában jeleneik meg a kölcsönkérő fél számra.
Ennek az öngerjesztő folyamatnak hatásaként történetesen egyetlen határ létezik a forgalomban lévő pénz tekintetében, ez pedig a teljes adósság mennyisége.
A folyamatot korlátozandó kormányzati szabályozások szerint minden kibocsátott 10 egység pénzre egy egység fedezetnek kell csupán lennie, ezen törvények országok szerint és évtizedek alatt különbözőek voltak.
A kormány által legyártott és kibocsátott pénz tehát egy állam központ bankjába kerül (pl. Magyar Nemzeti Bank – Mo., vagy a Központi Szövetségi Bank, úgy ismeretes, mint FED az USA - ban). Ez a valós pénz innen kerül a már forgalomban lévő, hitelek által létrehozott pénzzel együtt a kereskedelmi (értsd magántulajdonú) bankok fiókjaiba.
A bank könyvelési rendszerével sikerül elhitetni, hogy a letétbe helyezett tényleges összeg a bankban mindig 10 százalékkal több mint a kiadott hitelek. Így az átlagember azt gondolja, hogy a hitele valóban mások által berakott pénzből származik.
A fentiekből összegezve sajnos megállapíthatjuk, hogy a bankok olyan pénzt adnak kölcsön, amely nem hogy SOSEM VOLT AZ ÖVÉK, DE SAJNOS NEM IS LÉTEZIK.
Az, ami létezik helyette, azt, azt hiszem, sokan tapasztalhatják: adósság.
Tehát: a bankok annyi pénzt hozhatnak forgalomba, amennyit az emberek fel tudnak venni hitelként.
„Mindenki tudat alatt jól tudja, hogy a bankok nem adnak kölcsön pénzt. Amikor pénzt veszel le a számládról, a bank nem mondja azt, hogy bocsánat, nincs, mert már kölcsönadtuk másnak”
Mark Mansfield, író és közgazdász
És akkor itt az ideje, hogy újra ledöbbenjünk: a forgalomban lévő pénznek mindössze 5 %át hozta létre különböző országok kormánya, a fennmaradó rész mindig hitelfelvétel folyamán keletkezett. Ebből az egyszerű képletből világosan látható, hogy gyakorlatilag a pénzünk nem más, mint közel színtiszta adósság.
Elgondolkodtunk e már azon, hogy hogyan lehetnek kormányok, országok, cégek, üzletek, családok egyazon időben mind hatalmas adósságok által folyamatos csőd által veszélyeztetett állapotban?
Nos, most már tudhatjuk a választ, miért.
Megfordult e valaha is a fejünkben, hogyan áll bankoknak csillagászati összegek rendelkezésére kölcsönök kiadásához?
Nos, úgy, hogy egész egyszerűen nem áll. Csupán pénzt csinálnak, még pedig adósságból. És ebben az elképesztő rendszerben a pénz szimplán vég nélküli adósság megfelelője.
„Senki nem tudta ésszerűen megmagyarázni eddig, miért veszi fel a kormány hitelre saját pénzét. Azt hiszem, eljön az idő, amikor minderre fény derítve, az emberek változást követelnek majd.”
Write Patman, USA demokratikus bank és valutabizottság elnöke 1963 – 75
„Engedjék meg, hogy előállítsam egy ország pénzét és irányítsam annak rendszerét, és engem nem érdekel, kik alkotják annak törvényeit”
Mayer Anslam Rothchild, a világ egyik leghíresebb privát bankára
„Attól tartok, az átlag polgár nem fog örülni annak, hogy a bankok nem csak képesek rá, de létre is hoznak fiktív pénzt. S így a bank az, aki irányítja kormányokat, ezáltal kezükben tartva az embereket”
Reginald Mckenna, korábbi brit banktestületi elnök
Vajon léteznek-e egyáltalán országok, kormányok, pártok, avagy mindez csupán színjáték, és mindannyian bankárok kezében vagyunk? Néhány, kétségtelenül a világ leggazdagabb családjai közé tartozó privát banktulajdonos uralja életünket, kedve szerint befolyásolva világunk fő gazdasági eseményeit, s talán nem túlzok, ha azt állítom, van szerencsénk nekik dolgozni kemény órákban, hogy csupán nap, mint nap, túléljünk?
A cikk Paul Grignon 47 perces animációs bemutató filmje alapján íródott, összegző jelleggel. Bővebb információért érdemes felkeresni a videó 5 részes, youtube-os változatát.
Megdöbbenés, hidegkirázás, és állunk padlóról történő felszedegetése garantált.
És igen, nyugodtan mutassuk meg másoknak.
link